Déli Hírlap, 1998. március (30. évfolyam, 51-76. szám)
1998-03-13 / 61. szám
4 Freskó készül az Ige temploma szentélyébe Az eredeti vakolatot leverik, még a fugákból is kiszedik, és helyébe háromrétegű friss vakolat kerül. Csak a legalsóba kevernek nagyon kevés cementet, a felső festőréteg homokból és mészből áll. A falat is jól beáztatják, és ahogy szárad, a vízpára a festékrétegen át meszes oldatot hoz a felületre. Ott köt, szárad meg, egy vékony, filmszerű védőréteget vonva a festékre. Ezért a freskófestés csaknem a vakolattal egyidőben kerül a falra. Néhány négyzetmétert vakoltak még csak újra a szentélyben az avas-déli Ige templomában, de erre már felkerült a kép is, így érthető, hogy az egy hete megkezdett munka húsvétra, sőt a nagyhétre el is készül. Mindezt Xantus Géza festőművész magyarázta el kérésemre. Ő kapta a megbízást az 50 négyzetméternyi falfelület megfestésére, miután a referenciamunkák elnyerték a megrendelő, dr. Seregély István egri érsek, illetve az avasi templom plébánosa, P. Csókay Károly jezsuita tetszését. - A püspöki konferencia új épülete kápolnájának művészi díszítését kellett elvégeznem Budapesten - mondja a művész -, az ablaküvegtervekkel, egy keresztútsorozattal és egy feltámadást ábrázoló táblaképpel együtt. Ez most más feladat, más technika, de nem a freskó elkészítése, hanem az előkészületi munkák hosszadalmasak. Először helyszíni szemlét kellett tartani, megismerni a környezetet, ahová a kép kerül, az építészeti stílust, a fényviszonyokat. El kellett készíteni a vázlatok mellett a színvázlatot is, majd a kompozíció grafikai rajzát. Ezután kartonra kell rajzolni 1:1 -es méretben a körvonalakat, ezt a kartont helyezzük most a falra és tamponos ütögetéssel fekete porfestéket viszünk át a vakolatra, ezután már „csak ki kell festeni az ábrát”. Ez itt az Ige temploma, ezért a Szentírás, az Újszövetség négy szerzője, a négy evangélista áll a kompozíció középpontjában. Mindegyik mellett jellegzetes attribútuma, jelképe, amellyel ábrázolni szokták. Egy-egy figura kétszerese az átlagos emberi méreteknek, 3,60 méter magasak. Mindnyájuk mellett lépcső visz fel a „világosságba”, pontosabban a Világ világosságához, azaz Krisztushoz. A képet jellemzi a dimenziók áttörése, a három dimenzió mellé belép egy új, egy égi, transzcendens dimenzió, egyik alak átmegy a másikon, nem takarják egymást. Ahogy feltámadása után Jézus valóságos alakban jelenik meg, de átmegy a falon, a bezárt ajtókon, úgy járnak át ezek az alakok egymáson, a tárgyakon. Ismerünk római korabeli freskókat is, de különösen a reneszánsz és a barokk kor használja ezt a festésmódot szívesen. Ma inkább a szekkófestés a kedvelt technika (itt száraz falfelületre festenek), a freskó drágább, és mi tagadás, sok rendetlenséggel, porral, piszokkal jár. Egy freskó az örökkévalóságnak, de legalábbis több száz évre készül. Nagy öröm egy festőművésznek, ha ilyen feladatot kap. Az utóbbi évtizedekben erre alig volt példa Magyarországon. Ezzel a képpel nemcsak a templom, az avas-déli egyházközség, hanem egész Miskolc gazdagodik. (gróf) A vakolattal szinte egyidőben születik a freskó. MISKOLCI BERUHÁZÁSOK ’98 Égi dimenziók a falon Versenyben a vandálokkal Miskolc idén 19 milliárdos költségvetésből gazdálkodik, ennek kereken 10%-a jut a beruházásokra. A költségvetés készítői ennél jóval többet szerettek volna erre a célra szánni, azonban az igen magas működési költségek ennyit engedtek meg. Az idei beruházások nagyobb része már tavaly, vagy tavalyelőtt elkezdett munka, és közülük többhöz állami támogatás, vagy pályázati úton elnyerhető pénz kapcsolódik (a pályázáshoz azonban önrész vállalása kell: erre a célra 100 millió forintot tartalékoltak az idén). Tegnapi számunkban az út-, híd-, járda-, lépcső- és parkolóépítésekről, valamint az ivóvízhálózattal kapcsolatos beruházásokról olvashattak. Az elfogadott tételek között szerepel az ellátatlan területek közvilágításának fejlesztése is. Elsősorban a peremterületek utcái szerepelnek itt: van ahol csak sűríteni kell az oszlopokat és világítótesteket, van ahol ki kell építeni a közvilágítást. Sajnos a vandál rongálókkal ezen a területen (sem) lehet állni a versenyt: a Kálvárián tavaly elkészült közvilágítást például szó szerint ízzé-porrá zúzták. Idén folytatják a városképileg jelentős épületek díszkivilágításának építését. A szóba jöhető épületek listája hosszú (szerepel rajta például a Mindszenti és a Minorita templom, és a diósgyőri vár is), döntés később születik a sorrendről. A járdába süllyeszthető speciális lámpatestek igen drágák, sajnos már ezekből is elloptak néhányat. Változatlanul nagy az igény az önerős közműépítés iránt. Erre a célra 100 millió forintot tartalmaz a költségvetés, most kerül sor a tavalyról elmaradt jogos igények kielégítésére is. Folytatódik a tapolcai park rekonstrukciója, és 12 millió forintot szánnak a Városház téri park rekonstrukciójára. A Városi Könyvtárban klímaberendezést kell beépíteni a raktárakba: kiderült ugyanis, hogy a felbecsülhetetlen értékű régi könyvállomány másként nem védhető meg. A Nemzeti Színház rekonstrukciójához tartozó idei munka a Miskolci Galéria földszintjén lévő részben üzlethelyiségek befejezése. Mint ismeretes, a költségvetés elfogadása során a képviselőtestület úgy ítélte meg, hogy a város pénzügyi helyzete megengedi 400 millió forint hitel felvételét, amennyiben azt beruházásokra költik, a tervezett beruházások az alábbiak: Zsigmondy utcai útépítés: 20 millió forint, Semmelweis Kórház Bőrgyógyászat áthelyezése: 30 millió forint, kórházrekonstrukció: 49 millió 34 ezer forint, MVK Rt. autóbusz beszerzés: 132 millió forint, szirmai vezérárok műtárgy és kapcsolódó létesítmények II. ütem: 25 millió forint, Hidegh sor útépítés I. ütem: 30 millió forint, Miskolc, Negyedik utcai parkolóépítés, I. ütem: 10 millió forint, Petőfi tér rekonstrukció I.ütem: 25 millió forint, Integrált önkormányzati információs rendszer kialakítása II. ütem: 20 millió forint, Avasi lépcsők, lépcsőkorlátok felújítása: 10 millió forint, Vörösmarty tér rekonstrukció I. ütem: 3 millió forint, Hengerész utcai útépítés I. ütem: 8 millió forint, Fenyves utcai útépítés I. ütem: 13 millió 600 ezer forint, Nagyváradi utcai útépítés I. ütem: 8 millió forint, Felhő utcai útépítés I. ütem: 5 millió forint, Fecske utcai átépítés I. ütem: 5 millió forint, Bandzsalgó-Napfürdő utcai útépítés: 2 millió 500 ezer forint. Jutalmazás a határőrségnél Az 1848—49-es forradalom és szabadságharc 150. évfordulója alkalmából a Miskolci Határőr Igazgatóság állományából többen elismeréseket és jutalmakat vehettek át. A Magyar Köztársaság belügyminisztere dicséretben és jutalomban részesítette dr. Prókai Béla dandártábornokot. A határőrség országos parancsnoka dicséretben és jutalomban részesítette Bolyák József ezredest és Skarupa Ferenc őrnagyot, soron kívül előléptette alezredessé Juhász Frigyes őrnagyot, őrnaggyá Kovács Zsolt századost és Bukszár Csaba századost. Országos parancsnokhelyettesi dicséretet és jutalmat kapott Tóbis Gábor alezredes, Mécsei József őrnagy, Bogsch Tibor alezredes és Szabolcsi Tiborné közalkalmazott. A Miskolci Határőr Igazgatóság igazgatója dicséretben és jutalomban részesítette Rostás József alezredest, Kovács Zoltán, Madarasi Árpád, Szabó István őrnagyokat, Molnár Sándor, Mocsári János, Nemes Ferenc, Szegyer András századosokat, Milasán Sándor főhadnagyot, Kocsis Zsolt, Csabai Csaba, Kovács István, Bacsó Imre, Ilonka János zászlósokat, Nagy Zoltánná törzszászlóst, Friedl Csaba, More Ferenc, Szacsuri Tibor, Tersánszky Csaba, Rozgonyi László, Lantos László, Illés Pál, Fecske Barnabás főtörzsőrmestereket, Veres Bertalan, Lipotczky Tibor, Urbán András, Szombati László, Ágoston József, Gyárfás Attila, Nemzecski Mihály, Cseh Tamás, Kecskés Lajos törzsőrmestereket, Csontos Jánosné, Hauser Jánosné, Hajer Ottó, Kiss Ágoston, Kiss Gabriella, Kopunecné Kiss Andrea, Lipcsei Zoltánná, Matkó Árpádné, Szoboszlai László, Nagy Herceg Esztella, Csányi Gábor, Könyves István, Kakucsi József, Danyi János közalkalmazottakat, soron kívül előléptette törzszászlóssá Molnár Tibor zászlóst. Képességfelmérés a Szabó Lőrincben A miskolci Szabó Lőrinc Általános Iskola az 1998/99-es tanévre a német kéttannyelvű első osztályba képességfelmérést tart március 16-17-én. Előzetes jelentkezés személyesen vagy telefonon: 411-540. DELI HÍRLAP • BELPOLITIKA Aschaffenburg és Miskolc a tisztább környezetért Amit egyszer elszennyeztünk A napokban Miskolc Németország testvérvárosából, Aschaffenburgból érkeztek környezetvédelmi szakemberek a megyeszékhelyre. Az itt szerzett benyomásokról, a megbeszélések tapasztalatairól tegnap a városházán sajtótájékoztatón számoltak be. A találkozó előzményeit a házigazda, Újvári Andor városi főépítész ismertette. A két városban egyaránt gondot jelent a szennyvízkezelés, a levegő tisztaságvédelme, az ivóvízbázis védelme, és a hulladéklerakás, hulladékkezelés. A gondok mérete és a problémák megoldásának szintje természetesen nem egyforma a két önkormányzatnál. A német vendégek a beszélgetés során felhívták a figyelmet a környezetvédelmi nevelés, a szemléletváltás szükségességére, az újfajta értékrend kialakítására. A vendégek látogatásuk első napján, március 10-én a Bükki Nemzeti Parkba, a Vadasparkba látogattak el, majd miskolci szakemberekkel folytattak tapasztalatcserét. Megismerték a városközpont, illetve a Miskolci Nemzeti Színház rehabilitációját, a város szerkezetét és a jövő terveit. Másnap a Mivíz Rt.-hez látogattak el, megismerték Miskolc vízkivételi lehetőségeit, illetve a szennyvíztisztító-telepet. A tapolcai strandnak és a barlangfürdőnek nemcsak a jelenét mutatták be a vendéglátók, hanem szóltak a további fejlesztési elképzelésekről is. Tegnap pedig a RÉM Kft.-t keresték fel, és megtekintették a hulladéklerakó-telepet. A vendéglátók találkozót szerveztek a számukra a Miskolc Városi Közlekedési Rt. képviselőjével, a helyi környezetvédelmi civil szervezetekkel és az önkormányzat képviselő-testületének környezetvédelmi bizottságával. A német látogatók nevében a Miskolcon szerzett benyomásokat Dieter Gerlach, Aschaffenburg környezetvédelmi hivatalának vezetője foglalta össze. Aschaffenburg vízkészletében jelentős a nitráttartalom. Épp ezért az elmúlt években eldöntötték: 100 millió márkás befektetéssel víztisztító művet építenek. Intő példaként állította a miskolciak elé Gerlach úr: - Az elszennyezett környezet visszajavítása mindig sokba kerül. Szerencsére Miskolcnak a vízminősége jó. Amiben viszont a németek járnak jóval előrébb: már évekkel ezelőtt megvalósították a szelektív hulladékgyűjtést. Ennek eredményeként a hulladékkibocsátás kétharmadára csökkent. Gerlach úr szólt arról, a tárgyalások során meggyőződött arról, a miskolci szakemberek a környezetvédelem ügyének elkötelezettjei. A két város együtt dolgoz ki és ad be az Európai Unió által támogatott környezetvédelmi programot. je A német vendégek látogatásuk során megismerték a Mivíz Rt. szennyvíztisztító telepét is. 1998. március 13., péntek KÖTELEZŐ VOLT A 16 SZÁZALÉK Plusz a pedagógusoknak a tényleges besorolás szerinti bérnövekedés a közalkalmazottaknál megközelíti a 18 százalékot úgy, hogy senkit sem kellett ezért elküldeni. A pénzt a március 3-i fizetéssel vehették föl az érintettek. (A rendelkezés egyébként február 1-jétől lépett életbe.) Encsen is teljesítették a törvényi kötelezettséget - tudtuk meg Juhász Zsolttól, az encsi önkormányzat tanácsosától. A március eleji fizetésüket a közalkalmazottaknak már az új,digit^lplat szerint számolták. Arra is volt példa az abaúji városkában, hogy kötelezően nem adható pótlékokról is döntött az intézményvezető. Ezek általában jelképes összegek, amivel a pluszmunkát szeretnék elismerni. Juhász Zsolt azt is elmondta még, nagy terheket ró a közalkalmazotti béremelés évről évre azokra az önkormányzatokra, ahol a költségvetés elsősorban az állami normatívára támaszkodik. Azokon a településeken nem jelent ez gondot, ahol jelentős helyi bevétellel számolnak. Sőt, itt pluszbért is tudnak fizetni. Ez a megkülönböztetés felfogható úgy is: egy gazdagabb városban dolgozó pedagógus értékesebb, mint egy szegényebb településen élő? Sárospatakon szintén lezajlott a béremelés, illetve annak kifizetése. Minderről Klinga Ágnes jegyző tájékoztatott, aki elmondta még azt is: az önkormányzatnak anyagi lehetőségei miatt szigorúan tartania kellett magát a törvényben foglaltakhoz. Hasonló a helyzet Felsőzsolcán is. Nagy József jegyző arról beszélt, hogy náluk is az új bértábla szerinti járandóságot kapták meg március elején a közalkalmazottak. Bőcsön márciusban szintén az emelt bért vehették át a közalkalmazottak. Lippai Lajos polgármestertől megtudtuk: elkülönítettek egy alapot a minőségi bérezésre. Mivel csak az elmúlt napokban fogadta el a képviselőtestület a falu költségvetését, ezért az elkövetkezendő hetekben döntenek arról, milyen arányban kapnak az említett pénzből az intézmények. Szeptemberben újabb béremelésre számíthatnak a pedagógusok. A Közoktatási és Közművelődési Minisztérium finanszírozásában vezetik majd be a minőségi bérpótlékot. Azt, hogy ki és milyen arányban kap ebből az alapból, várhatóan az intézményvezetők döntik el a megadott szempontok alapján. Vastagabb borítékot vehettek kézbe március elején fizetéskor a közalkalmazottak. Megyénk legtöbb településén végrehajtották februárban a törvény által előírt emeléseket. A jelentős helyi bevételekkel nem rendelkező önkormányzatok kasszáját viszont igencsak megterhelte ez a rendelkezés. Marschalkó Tibortól, a miskolci önkormányzat pénzügyi főtanácsosától megtudtuk: a törvényi előírás 16 százalékos emelés volt, 2 százalékos létszámfogyás figyelembevételével. Miskolcon