Déli Hírlap, 1998. április (30. évfolyam, 77-101. szám)

1998-04-06 / 81. szám

1998. április 6., hétfő Tourinform Iroda nyílik Vonzó a hőfürdő Nem csökken a turisták ér­deklődése Sárospatak iránt. Ta­valy úgy 500-600 ezren keresték fel a patinás várost. A felújított strandon nyaranta jócskán akadtak olyan napok is, amikor ki kellett tenni a megtelt táblát. Dr. Jánosdeák­­ Gábor, Sárospa­tak polgármesterétől arról érte­sültünk, hogy a végardói strand­fürdőben 1998-99-ben tovább folytatódik a rekonstrukció. A Hegyalja fővárosába érkező ven­dégek kényelmét szolgálja az is, hogy felújították a b­odrog Ho­telt, a beruházás 25 millió forint­ba került. A megyei területfejlesztési ta­nács kiemelt idegenforgalmi pá­lyázatán sikerrel szerepelt tavaly Sárospatak önkormányzata. Dr. Jánosdeák Gábor polgármestertől megtudtuk, az elnyert 70 millió fo­rintot az új vízforgatóra, medence­­felújításra és az utak karbantartásá­ra fordították. Az idén a már meg­lévő többi medence vízforgató be­rendezését készítik el. Új öltöző épül, és a téli strandolás lehetővé tételére új sátrat is felépítenek majd. A tervek között szerepel még (1999-ben) ülőmedencék ki­alakítása a gyógyvíz felhasználá­sával. A fiatalokra is gondolnak, amikor egy látványcsúszda üzem­be helyezését fontolgatják. Bizonyára sokan ismerik a Sá­rospatak melletti Tengerszemet. Aki mostanság látogat a Botkőre, bizony igen elcsodálkozik: meg­szépült a Tengerszem környéke. Az önkormányzat tízmillió forin­tot fordított a csinosításra. A turis­ták informálódását segíti majd a hamarosan megnyíló Tourinform Iroda. Dr. Jánosdeák Gábor elmondta, a helyiek közérzetét javítja útépíté­si programjuk is. A gázberuházás utáni helyreállítási munkálatokat elvégezte a kivitelező, amelyet az önkormányzat hiánypótlásokkal átvett. Egyéves garanciát vállalt minderre a ZAB Rt. Tavaly 70 mil­lió forintos útépítési program kez­dődött el a városban. Az idén 170 millió forintos pályázati csomagot állított össze az önkormányzat. Re­mélik, sikerül elnyerniük ezt az összeget. Megoldódott a zeneiskola elhe­lyezése is, hallottuk dr. Jánosdeák Gábortól. A valamikori Borostyán Szálloda épületében kap helyet az intézmény, ahol az önkormányzat egy művészeti centrumot is szeret­ne kialakítani. A tervük az, hogy komolyzenei hangversenyeknek adjanak otthont, sőt azt is célul tűz­ték, hogy mesterkurzusokat ren­dezzenek művészek számára. Az épület lesz a házigazdája a zemp­léni művészeti napok rendezvény­­sorozatának is. A Bodrog Hotelre 25 millió forintot fordítottak az elmúlt idő­szakban. CIVILEK A PÁLYÁN Kié lesz a legszebb kert? Országos kertvetélkedőt hir­detett meg a Kertészek és Kert­barátok Országos Szövetsége, tudtuk meg dr. Szent-Miklóssy Ferenctől, a szövetség elnökétől. A viadalra április 30-ig nevez­hetnek az árutermelő kertészek és a kertbarátok. A versengést az idén második alkalommal hívták életre, amelyet a Szabadföld, a Gazdatévé, a Falu­rádió és a Kerti Kalendárium szer­kesztősége is támogat. Fővédnök dr. Nagy Frigyes, földművelés­­ügyi miniszter, védnök dr. Nesz­­mélyi Károly, az Országos Mező­­gazdasági Minősítő Intézet igazga­tója. A kiírók azt szeretnék, ha a vetélkedővel ösztönöznék (a szak­mát és az amatőröket egyaránt) a minőségi termelést, az Európa Unió követelményeinek elérését. A példamutató gazdák tevékeny­ségének bemutatása sokak számá­ra hasznos lehet. A pályázatnak tartalmaznia kell a jelentkezők nevét, pontos címét, a kert címét és méretét, a termesz­tett növényeket, fajtákat, a terme­lési módszert, a használatos nö­vényvédő szereket, termelésered­ményeket (növényenként és faj­tánként) és a megtermelt áruk hasznosítását, valamint értékesíté­si módját. Az írásos anyag mellé három alkalommal kérnek fekete­fehér vagy színes képet: a termesz­tés kezdetéről, a termés kötődése utáni, valamint a betakarítás előtti állapotról. Az értékelés három szakaszban történik. Az előbírálatot a kertész- és kertbarát körök vezetői végzik, a középdöntőben a Földművelés­­ügyi Minisztérium, FM hivatalok, növényvédelmi állomások szak­emberei értékelnek. A beérkezett javaslatok és a helyszíni szemle észrevételei alapján egy főzsűri dönt arról, ki kapja majd a díjakat az árutermelő kertész, a kertbarát és a környezetbarát kategóriákban. Ünnepélyes eredményhirdetést decemberben tartanak, ahol a szponzorok és támogatók értékes ajándékait vehetik át a nyertesek. A pályázatot a következő címre küldték: Kertészek és Kertbarátok Országos Szövetsége, 1126 Buda­pest, Szoboszlai út 2-4., tek: 1555- 333. DÉLI HÍRLAP [" Azt beszélik, hogy... Bánya vagy kirándulóhelyi? A I’áncélhegy sorsa igencsak megosztotta az utóbbi időben a sárospataki közvéleményt. Akadtak olyanok, akik a kör­nyezet védelmében aláírást gyűj­töttek a hegy megóvásáért, illet­ve azért, hogy az önkormányzat ne értékesítse a területet. Mások azonban úgy látják: a leendő kő­bánya valamennyi sárospataki érdekét szolgálja. A Páncélhegy jelenleg kedvelt kirándulóhelye a patakiaknak. Azonban volt időszak, amikor bányászati célokra használták. A Szécsényi vállalkozó (aki megvá­sárolná a területet) próbafúráso­kat végeztetett. Kiderült: jó mi­nőségű követ adhatna a hegy gyomra, amely kiváló aszfaltke­verék-adalékanyag. Erre már csak azért is nagy a kereslet, mert a legközelebbi ilyen típusú bánya Bodroghalászon, illetve Tállyán található. A távolság pedig igencsak megdrágítja a vásárlást. Ezért is határozott úgy Sárospatak önkor­mányzatának képviselő-testü­le­­te, hogy egy jelképes összegért kínálja fel a vevőnek a területet, aki két éven át térítésmentesen, utána pedig önköltségi áron adná a patakiak számára a követ az utak felújítására. (Az útrekonst­rukció pedig elkerülhetetlen a Bodrog-parti városban.) Ez gya­korlatilag négy-öt esztendőn ke­resztül Sárospataknak legalább 25 millió forintot hozna. A bányanyitás ellenzői azt is ki­fogásolták: a robbantásokkal meg­szűnne a településrész eddigi nyu­galmas, csendes élete. A szakem­berek pedig úgy érvelnek: olyan technológiát alkalmaz majd a vál­lalkozó, ami nem jár komoly zaj­hatással. És hogy lesz-e bánya végül is a Páncél hegyen? Azt ma még nem lehet megjósolni, hiszen a sárospa­taki önkormányzat április közepén képviselő-testületi ülésén újra na­pirendjére tűzi az ügyet. Ma még csöndes a Páncélhegy. A mélyben rejlik a veszély­ omlás elleni milliók Nyolcvanöt települést tarto­­tási igényel a tárcaközi bizottság­hoz. Kiderült, összesen 1,2 milli­árd forint értékű az a beruházás, amire számítanak az önkormány­zatok. Első lépésben a bizottság 55 pályázatot támogatott összesen, 480 millió forint értékben. Az oda­ítélésnél elsőbbséget kaptak azok, akik jelezték, hogy a veszélyelhá­rítást még ebben az évben befeje­zik. Ezentúl 22 pályázótól kértek kiegészítő számításokat, műszaki terveket, és ahol szükséges volt, helyszíni szemlét is tartottak. Megyénk nyertes pályázói a kö­vetkezők: Miskolc (12 millió Ft), Bodrogkeresztúr (11 millió Ft), Er­­dőbénye (10 millió Ft), Sály (6 mil­lió Ft), Tállya (4 millió Ft), Mád (12 millió Ft), Monok (5 millió Ft), Szomolya (5 millió Ft), Tárcái (9 millió Ft), Abaújszántó (11 millió Ft), Erdőhorváti (6 millió Ft), Gönc (6 millió Ft), Sátoraljaújhely (3 millió Ft), Boldogkőváralja (8 millió Ft), Olaszliszka (9 millió Ft), Sárospatak (7 millió Ft). nak nyilván az országban, ahol a közterületek alatt olyan pin­cék húzódnak, amelyek beom­­lással fenyegetnek. A rendszer­­váltásig a veszélyelhárítást ki­zárólag költségvetési források­ból fedezték, 1991 óta pedig a helyi önkormányzatok is hoz­zájárulnak ezekhez a munkála­tokhoz. Évről évre meghirdeti a Belügyminisztérium a pince­veszély-elhárítási programot, amelyből megyénk városai, községei is részesednek. Az elmúlt hét esztendőben 4,5 milliárd forintot fordítottak ös­­­szesen a károk megelőzésére. (A központi költségvetés 2,8 milli­­árdot, az önkormányzatok pedig 1,7 milliárd forintot adtak.) Ta­valy 800 millió forint volt ez az összeg, amelyből összesen 5500 méter földfelszín alatti veszély­­forrást­ szüntettek meg. Az idén 77 település nyújtotta be támoga- Megújuló Bodrog-parti Hírek Az 1991-ben alapított Bodrog-parti Hírek féléves szünet után ismét megjelenik. Az újjászerveződött szerkesztőbizottság munkájának kö­szönhetően a bodrogkeresztúriak és a környékbeliek még ebben a hónap­ban kezükbe vehetik a közkedvelt újságot. 5 Agrárium Újjáéled a királyi szőlőbirtok Felújítás a Szarvasdűlőben A Szarvasdűlő, az egykori csá­szári és királyi szőlőbirtok, min­dig a mintagazdaságok közé tar­tozott a történelem során. Az itt termelt borok egy részét ma is Szarvas néven forgalmazzák. Je­lenleg a Tokaj Kereskedőház Rt. tulajdonában található az ültet­vény. Marcinkó Ferenctől, a vál­lalat termelési és kereskedelmi igazgatójától megtudtuk, elkez­dik a dűlő újratelepítését. A felújítási munkák várhatóan 5-6 esztendeig tartanak majd, ahol 43,6 hektár szőlőt telepítenek újra, mintegy 300 millió forint ér­tékben. A munkálatok elkezdését alapos előkészítés előzte meg, hi­szen a termelés mellett kísérleti célokat is szolgál a terület. Vélhe­tően a magasabb biológiai értékű szaporítóanyag-bázisát is ki tudják itt alakítani. Tokaj-Hegyalján egyébként az elmúlt években az újratelepítési kedvet nagyban gá­tolta a tőkeszegénység mellett a szaporítóanyag hiánya is. Ezért a Szarvasdűlő rekonstrukciója nem­csak a Tokaj Kereskedőház, hanem a térség érdeke is. A munkálatokhoz szorosan kap­csolódik az itt található épületek rendbetétele is. Felújítják a terme­lő- és kutatóbázist. A szőlőfeldol­gozás és borérlelés teljes vertiku­mát létrehozzák. A vállalat azt sze­retné, hogy újra mintagazdasággá váljon a Szarvasdűlő. A program során megmozgat­nak tízezer köbméter földet, és az egyengetéssel további 18 hektár­nyi területet vonnak be. A jelen­legi teraszos részeken völgysor­­irányú ültetvények létesülnek. A legmeredekebb helyeken pedig a meglévő teraszokat igazítják ki. A vízlevezetők által a csapadékot összegyűjtik egy záportárolóba, amelyet öntözésre használnak majd fel. Az épületátalakítás vár­hatóan 25 millió forintba kerül, ehhez hozzájön még a tarcali léte­sítmények rendbetétele és átalakí­tása, amely további 22-24 millió forintot tesz ki. Marcinkó Ferenc elmondta azt is: a több száz milliós beruházást a kereskedőház fejlesztési alap­jából, a tarcali, úgynevezett kirá­lyi udvar értékesítéséből szárma­zó bevételből, valamint a pályá­zatok nyújtotta lehetőségek ki­használásából fedeznék. Számí­tanak a földvédelmi alapra, a me­liorációs és öntözésfejlesztési, valamint az ültetvénytelepítési támogatásokra is. Sőt, igénybe kívánják venni a kereskedelmi fejlesztési alapot is. Marcinkó Ferenc úgy véli, egy olyan 100 százalékos magyar tulajdonú szőlőbirtok éled újjá a rekonst­rukcióval, amely a borvidéken a leggazdagabb történelmi múlttal rendelkezik. Többek között annak idején az angol királyi ud­varnak is a beszállítója volt. TELJES KÖRŰ SZOLGÁLTATÁS TARCALON A tárcáti képviselő-testület az év elején hozta létre a Tarcal-Mix Önkormányzati Kommunális és Szolgáltató Kft.-t. Az önkor­mányzat által kötelezően elvég­zendő feladatokon túl a kft. pro­filjába tartoznak az alábbi, a kö­­zületek és a lakosság által egy­aránt igénybe vehető szolgáltatá­sok: épületács- és asztalosipari munkák, gépi fakivágás és favá­gás, nyomtatványok, iratok sok­szorosítása, fémszerkezetgyártás és egyéb lakatosmunkák, építő­ipari és ipari szakipari munkák, iparcikk jellegű vegyes kiskeres­kedelem, korlátozottan igényelhe­tő szálláshely-szolgáltatás, raktá­rozás, tárolás, szennyvízdugulás­­, elhárítás. A felsorolt munkákat és­­ szolgáltatásokat a tarcali polgár­­­­mesteri hivatalban személyesen,­­ vagy telefonon Kozák Zoltán ü­gy­vezetőnél lehet megrendelni, aki részletes tájékoztatást ad az érdek­lődőknek. Az oldalt írta: Maros Éva Fotó: Jármy Loretta Holnapi számunkban Encsrő­l, Abaújszántóról, Lédről és Abaújvárról írunk. Szerdán Kazincbarciká­ról, Sajókazáról és Bánhor­vátiról olvashatnak. Csütörtökön pedig Mező­kövesdről, Bogácsról, Szent­­istvánról és Egerlövőről ta­lálható összeállítás.

Next