Déli Hírlap, 1998. szeptember (30. évfolyam, 204-229. szám)

1998-09-11 / 213. szám

1998. szeptember 11., péntek Romlik a fizetési morál A MIHŐ Kft. gazdasági igazgatóhelyettese elmondta, hogy a pécsi fűtési díjak még a miskolcinál is magasabbak, noha ott a téli átlaghő­mérséklet is enyhébb, mint északkeleten. Következésképp Baranya megye fővárosában olcsóbbnak kellene lennie a távhőszolgáltatásnak, de mégsem az. Bár a tapasztalat szerint nemcsak Miskolcon, illetve Borsodban, hanem országosan is romlik a fizetési morál. Még a gazda­gabb Dunántúlon is, persze mindez nem gyógyír a helyi bajokra. Távfűtés: Eger olcsóbb, Pécs drágább A tartozás is dagasztja a díjat Úgy látszik, mégis lehet takaré­koskodni a távhőszolgáltatásban, ezt bizonyítja Eger város hőszol­gáltatójának közelmúltban kipos­tázott, jó néhány fogyasztói tájé­koztatója arról, hogy a korábban befizetett hődíj­átalányból vissza­kapnak valamennyit. Ez szokat­lan a közműszolgáltatások vona­lán, a villany, víz, melegvíz és a távhő­ fogyasztói - kiváltképpen környékünkön - ugyanis nem­hogy pénzt kapnának (vissza), hanem egyre többet kell fizetniük a víz- és energiaszolgáltatásért. Kí­váncsiak voltunk rá, hogy­an sike­rült Egernek mindez, és meg lehet - e hasonlót csinálni Miskolcon? Heves megye központjában a távhőszolgáltatás az EV­AT Rt. tevé­kenységi körébe tartozik. A cégve­zető távollétében Berki Andrással, az Egri Fűtőmű vezetőjével tudtunk beszélni, aki kérdésünkre válaszolva elmondta, hogy Egerben a fűtőmű saját maga állítja elő a forróvizet, amely 4700 lakást és néhány közü­­­let, intézmény irodaházát melegíti. A 15-20 ezer embert érintő központo­sított fűtés átlagköltsége - egy két­szobás, összkomfortos lakást alapul véve - évi 66 ezer forint.­­ Itt is vannak kintlévőségei a hőszolgáltatónak, de az még nem veszélyes. Ami pedig a visszatérí­tett távhődíjakat illeti, annak több magyarázata van. Egyrészt az el­múlt tél enyhébb volt, mint az az­előtti, és mivel nálunk a tavalyi díjakat a ’96-’97-es fűtési szezon bázisévére építettük, némi nyere­ség, pontosabban energia- és pénz­megtakarítás mutatkozott a nyár­végi elszámoláskor. Másrészt sok lakásban már korábban felszerel­ték a hőszabályozót, amivel az ott­hon melegén is takarékoskodni le­hetett. Megjegyzem, ennek az ára hosszabb távon mindenképpen megérte a családoknak, akiknek a szabályozó és a költségmegosztó, ha egy átlaglakást négy radiátor fűt, akkor munkadíjjal együtt 20 ezer forintba került a beruházás. Ezt egyébként önkormányzati ren­delet is támogatja, ha a lakóközös­ség vállalja az Egerben használa­tos, három hőszabályozó rendszer valamelyikének beszerelését, akkor a bekerülési költség 40 szá­zalékát visszatéríti az önkormány­zat. A városban, a tapasztalatok szerint 10 százalékot meghaladó mértékű volt az energiamegtakarí­tás az elmúlt fűtési idényben. Nem meglepő tehát, hogy akiknek nem volt tartozásuk, vagy csak csekély mértékű, azok az enyhe télnek és a fűtésszabályozóknak köszönhető­en 5-10, nem egy esetben 15-18 ezer forintot is visszakaptak - mondta Berki András. Miskolcon a MIHŐ Kft. a város 32 165 lakását és néhány közületi ingatlant fűt. A borsodi megyeszék­helyen egy kétszobás átlaglakás éves hődíja 70 ezer forint körül van. A cégvezető távollétében Tamás Pál gazdasági igazgatóhelyettes vála­szolt a kérdésünkre, hogy lehetsé­­ges-e Miskolcon a távhőszolgálta­tásban valamilyen módon takaré­koskodni. Az igazgatóhelyettes a következőket mondta: - Ahány távhős cég, önkor­mányzat, annyiféle járandóság. Nálunk az önkormányzat támogat­ja a távhőszolgáltatást, a MIHŐ- nek ugyanakkor ebben az évben 10 százalékos költségmegtakarítást kell elérnie. Sajnos évről évre veszteséget termelünk, ami jórészt a ma már 821 millió forintos kint­lévőség rovására írható. A valami­lyen okból nem fizetőket a hagyo­mányos módon, fizetési megha­gyás küldésével próbáljuk rábírni a tartozásuk kiegyenlítésére. Az évi 10-12 ezer, behajtásról szóló felszólítás több mint 90 százaléka jogerőre is emelkedik, de hiába, ebből még nincs pénze a MIHC- nek. Nekünk a bérlakásokban élők egy részével van gondunk, a szociáli­san hátrányos helyzetű emberek több­sége ezekben a lakásokban él, és szinte mindegyik szolgáltatónak tartozik. Anyagi terheik, fizetnivalójuk meg­könnyítésére nemrégen született meg az a miskolci önkormányzati rendelet, amelynek értelmében 120 millió forint fordítható a fizetési hát­ralékok kezelésére. Ennek a keretnek azonban csak egy részét képezheti a távhőszolgáltatás kintlévőségének csökkentése. Az alapkérdésre tehát, hogy Miskolc távfűtött lakásaiban a fogyasztók jelenleg vagy belátható jövőben részesülhetnek-e az egrihez hasonló kellemes meglepetésben, sajnos azt kell válaszoljam: nem. Bűnszervezet letartóztatott tagjai Liliputi olajbárók A bűnszervezet tagjaként el­követett adócsalás és más bűn­­cselekmények miatt B. András és társai ellen indult bűnügyben el­készítette a vádiratot a Miskolc Városi Ügyészség. A fináncok által leleplezett, illetve tetten ért bűnbanda az illegális olajbiz­­niszben volt érdekelt. Lapunkat Csendes Gyula főhadnagy, a Vám- és Pénzügyő­rség B.-A.-Z. Megyei Nyomozó Hivatalának helyettes vezetője tájékoztatta. Az első rendű gyanúsított, B. András az egyik Miskolc környéki benzinkút kereskedelmi igazgató­jaként került kapcsolatba néhány borsodi mezőgazdasági társaság­gal, valamint az A. fivérekkel (Ti­borral és Zoltánnal), majd rajtuk keresztül B. Gyulával. Az említett cégek vezetői - amikor megtudták, hogy B. András egy töltőállomás kereskedelmi igazgatója - gyakor­ta érdeklődtek tőle: tud-e az átlag­áraknál olcsóbban gázolajat sze­rezni részükre? B. András nem sokat kérette magát, a rendszeres haszonszerzés reményében, de munkáltatóját megkerülve(!) fel­vette a kapcsolatot a már említett bűntársaival. A tisztességtelenség jegyében bonyolított üzelmek a következőképpen zajlottak: B. András felvette a megrendelése­ket, azokat továbbította B. Gyulá­nak, aki az A. testvérpárt értesítet­te, mennyi gázolajra van szükség. Az ismeretlen helyről beszerzett, a magyar szabványnak nem megfe­lelő gázolajat A. Zoltán Debrecen környéki telephelyén tárolták, ahon­nan egy Mercedes típusú tank­autóval szállították a kívánt hely­re. Az álolajról a közvetítő szerep­kört betöltő B. Gyula adott ugyan számlákat a megrendelőknek, ám azok egytől egyig hamisak voltak. Egy olyan betéti társaság bélyeg­zőjét hamisították ugyanis rá a számlákra, amely korábban való­ban rendelkezett jövedéki enge­déllyel, ám azt már régen visszaad­ta. A megrendelő cégek szóvá is tették, hogy miért nem B. András munkáltatója állította ki a hivatalos papírokat, de megnyugtatták őket: a számlákon szereplő bt. a benzin­kút egyik leányvállalata... A mező­­gazdasági társaságok jóhiszeműen vezették be könyvelésükbe a gáz­olajról kapott számlákat. A liliputi olajbárók tavaly októ­berben szállítottak utoljára olajat Dél-Borsodba, akkor ugyanis a pénzügyőrség nyomozó hivatala lecsapott rájuk. Az ároktői tetten­érést követően B. András és A. Tibor előzetes letartóztatásba ke­rült, ők jelenleg is rács mögött van­nak. A rendelkezésre álló bizonyí­tékok alapján a fináncoknak közel 83 ezer liter ismeretlen eredetű adózatlan gázolaj illegális forga­lomba hozatalát tudták bizonyíta­ni. Ennek a mennyiségnek az adó­tartama majd’ 7 millió forint - tud­tuk meg Csendes főhadnagytól. B. Andrásnak a fentebb említette­ken túíl kétrendbeli sikkasztás miatt is felelnie kell majd a bíróság előtt. (feczkó) Mozgássérülteket várnak A Mozgássérültek és Barátaik Miskolc Városi Egyesülete szere­tettel meghívja sorstársait a szep­tember 12-én (szombaton) 10-16 óra között, a Csanyikban tartandó szokásos rendezvényére. Étkezési lehetőség 200 forint/fő. Helyszín: Csanyik, ÉMÁSZ-faház. DELI HÍRLAP P­ A­vasi Tarka-barka A nyári programok folytatása­ként az Avasi Szociális Decentrum Gyermekjóléti Szolgálata ,és a gyermekek kezdeményezésére 21 résztvevővel szeptember 7-én megalakult a Tarka-barka Klub. A gondozott gyermekek számára kulturált környezetet biztosítanak, hogy hasznosan tölthessék el szabad­idejüket. A klubban ismereteiket bő­víthetik, az őket érintő fontos, szemé­lyes kérdésekre is választ kaphatnak, problémáikat megbeszélhetik. A gye­rekek kéthetente egyszer találkoznak. Adámné Dunai Irén igazgatótól megtudtuk, hogy több csoportra lenne igény, ezért az Avas Szociá­lis Decentrum a gyerekek számára közösségi szabadidőház­ létrehozá­sát kezdeményezi. A majdani ház­ban a kisebbek és nagyobbak spor­tolhatnának, s szervezett progra­­mokban vehetnének részt, hogy ne a környezetüket rongálják, hanem önmagukat építsék, tudásukat gya­rapítsák. A klubba járó gyermekek sok esetben tanulási nehézséggel küzdenek. Az avasi szolgálat ebben is segítséget nyújt nekik. Ezúton is kérik a pedagógusok se­gítségét a délutánonkénti - mate­matika, fizika és a többi tantárgyak - korrepetáláshoz. Nem élet és halál urai a traumatológusok Szívinfarktus, baleset, eszméletvesztés A sü­rgő­sségi osztályok szervezettségéről „Tévképzet, hogy az orvosok élet-halál urai. A határozottság, a gyors döntéskészség azonban - legyen bármily súlyos, vagy ké­nyes az adott helyzet - elenged­hetetlen egy igazi traum­atoló­­gusnál. Jó, avagy kevésbé sze­rencsés döntéseinek ódiumát pedig minden esetben fel kell vál­lalnia. Enélkül nem megy...” - állít­ja,s vallja dr. Bárány István, a Borsod-Abaúj-Zemplén Me­gyei Kórház baleseti sebészeté­nek osztályvezető főorvosa. Ha minchat éves szakmai ta­pasztalattal a háta mögött, 60. szü­letésnapját ünnepelve (aligha túl­zás­) az ország legfelkészültebb traumatológusainak egyike dr. Bá­rány István. Ha valakinek, hát neki bizonyára van rálátása az utóbbi hetekben sokat vitatott honi sür­gősségi betegellátásra - gondolná az ember. És ez így is van. Már, ha kizárólag a baleseti jellegű ellá­tást értjük ezalatt. - A sajtónyil­vánosságot látott nyilatkozatok­ból nem derül egyértelműen, hogy egész pontosan mire is gon­dolnak ezzel kapcsolatban az il­letékesek - vélekedik a főorvos. - Egyáltalán nem szűkíthető le ugyanis ez a problémakör a balese­ti jellegű ellátásokra, mivel hala­déktalan orvosi ellátásra szorulhat valaki ugyanúgy egy szívinfark­tus, vagy bármilyen más okból fa­kadó hirtelen eszméletvesztés ese­tén. Egyébiránt a világon szinte sehol nem egyértelmű a sürgősségi osztályokkal kapcsolatos szerve­zettség. - Amennyiben? - Amennyiben egyszerűen nem várható el egyik kollégától sem, hogy a különböző szakterületeken egyaránt járatos legyen. Mert hiába a lehető legfelkészültebb belgyógyász valaki, szinte elkép­zelhetetlen, hogy vetekedjen egy idegspecialistával a saját területén. Évekkel ezelőtt volt ugyan Magyar­­országon is próbálkozás a manap­ság sokat emlegetett,,bajmegálla­pító helyek” életre hívására, de a mindennapok során ez nem bizo­nyult életképesnek, vagy hogy egész pontosan fogalmazzak: ren­­tábilisnek.­­ Mégiscsak jogosan várja el az állampolgár, hogy a lehető legrövidebb időn belül szakor­voshoz kerüljön ba­j esetén.­­ Ez vitathatalan. Mint ahogy az is, hogy a larumatológiai ellátás egészét nézve az ilyen irányú szer­vezettség vidéki viszonylatban sokkal egyértelműbb, mint Bu­dapesten. Az egyes megyei kór­házakban ugyanis éjjel-nappal ál­landó ügyek­tel látnak el az orvo­sok, a betegeket fogadó­készség tehát nem kétséges. S, ha adott e­­setben a baleseti sebészetre szállí­tanak be egy sokszorosan sérült beteget, a traumatológusnak (ha némileg felületesen is, de) feltétle­nül járatosnak kell lennie más szakterületeken is, hogy a közvet­len életveszély elhárítását, az élet­fontosságú paraméterek rendezé­sét felelősséggel vállalhassa fel.­­ Csaknem négy évtizedes pá­lyafutása alatt rengeteg tapasz­talatra tehetett szert. Mi jobb, netalán rosszabb ma a magyar egészségügyben, mint a 60-as években volt? - Akkoriban sajnos nagyon kevés traumatológus volt az or­szágban, így a pályakezdő orvosok is gyakorta kerültek olyan helyzet­be, amikor soha nem látott sérülése­ket kellett ellátniuk. Manapság ilyes­mi nem fordulhat elő, a kevésbé tapasztalt orvosok mindig egy­­egy nagyobb rutinnal bíró kollé­gával együtt adnak ügyeletet. Higgye el, semmi túlzás nincs abban a kijelentésben, ami szerint a pályakezdéstől számított nyol­cadik évben mondhatja el magáról egy sebész: „Na, ma már tudom, mit nem tudok!”... Dr. Bárány István:­­ A „bajmegállapító helyek” nem bizonyul­tak életképesnek. Eltűnik a pénztárca, a márkás ruha­tolvajok az iskolában Sajnálatos tény, hogy a rendőröknek egyre több dolguk akad az iskolákban. Ezek az esetek szinte kivétel nélkül vala­milyen érték eltűné­sével kapcsolatosak, és nagyon gyakran helyben kell keresni a tolvajt. Dr. Fenyvesi Lo­­ránd százados, a Mis­kolci Városi Rendőr­­kapitányság ifjúság­­védelmi és bűnmeg­előzési csoportjának vezetője elmondta, hogy alig telt el másfél hét a tanév megkezdé­se óta, máris több is­kolai lopás miatt kel­lett eljárást indítani. Az egyik esetben a diák nagyon könnyel­műen az asztalra tette pénztárcáját, benne tolvaj, egy jelentősebb ös­­­szeggel, ám mire visszatért, már csak a hűlt helyét találta. Értékes ruhák tűntek el az egyik diákkollé­giumból egy másik ügyben. Az ilyen esetek megelőzése ér­dekében a legtöbbet maguk a gye­rekek tehetik. A legfontosabb, hogy értékeiket ne hagyják fel­ügyelet nélkül, ne kérkedjenek azzal, mennyi pénz van náluk. Az­ iskolai, kollégiumi szekrényeket lehetőleg zárják kulcsra, főleg ha hosszabb időre hagyják el a helyi­séget. A tolvajok kedvelt „munka­­területe” a tornatermi öltöző. A gyerekek itt ugyanis szinte min­dent levetnek magukról, és a kön­­­nyű­ zsákmányra vágyók szinte vá­logathatnak a márkás sportcipők, farmerek, pólók, vagy éppen kabá­tok között. Ennek is elejét lehet azonban venni, ha az öltözőt utol­sóként elhagyó diák, vagy a tanár kulccsal bezárja az ajtót. Az iskolai tolvajlások döntő többségét sikerült kinyomozni, a tettes személyét felderíteni. Az ilyen ügyeket leginkább két részre lehet osztani. Az egyik felét azok az esetek adják, amikor a tolvaj ugyanabba az osztályba jár, vagy az iskola tanulója, azaz „házon be­lüli”. Náluk a leggyakoribb elkö­vetési mód, hogy megfigyelik tár­saikat, hová teszik a pénztárcát vagy más értékes holmit, és amikor alkalom adódik, néhány másod­perc alatt elemelik. A másik nagy csoportba azok a lopások tartoz­nak, amelyet idegenek hajtanak végre alkalomszerűen. Ha sikerül bejutnunk az iskolába, nincs sok idejük, amit értékesnek tartanak megfogják, és már viszik is. Fontos tehát, hogy az intézményben le­gyen megfelelő portaszolgálat. A rendőrség szakemberei felveszik a kapcsolatot az iskolák vezetőivel annak érdekében, hogy ezeket a lopásokat megelőzzék, illetve igyekeznek a veszélyre felhívni a gyerekek figyelmét. H. Sz. Sokszor ugyanabba az osztályba jár a (Felvételünk illusztráció) 5 (fe) Harmincöt éves a Dayka Gábor Könyvtár A Dayka Gábor Könyvtár fenn­állásának­­ 35. évfordulója alkal­mából ünnepi megemlékezést tar­tanak ma délután 5 órakor Mis­kolcon a Könyves Kálmán Álta­lános Iskola főépületének torna­termében. Köszöntőt mond dr. Kis Józsefné igazgatónő, majd gyermekek adnak ünnepi műsort. A rendezvény vendége Káli Sán­dor költő, Miskolc alpolgármes­tere, támogatója Barisa György önkormányzati képviselő. Az ünnepséget szervezte és a mű­sort összeállította a Dayka Gábor Könyvtár kollektívája: Tóth Magdolna fiókkönyvtár-ve­zető, Pálfi Erika gyermekkönyv­táros és Pankucsi Enikő könyvtá­ros.

Next