Déli Hírlap, 1998. október (30. évfolyam, 230-255. szám)

1998-10-08 / 236. szám

2 KEVESET KERES A MENTŐS Éjjel-nappal lesz esetkocsi A felújított mezőkövesdi men­tőállomás átadásán jelen volt Gobi Gábor, az Országos Mentőszolgá­lat főigazgatója. Megragadtuk az alkalmat, hogy e szép hivatás anyagi körülményeiről kérdezzük. - A sürgősségi betegellátást se­gítő diszpécserszolgálat létreho­zását már régóta tervezik. Milyen stádiumban van ez a törekvés? - Több mint tíz éve, 1986-ban született meg az elképzelés, hogy vonják az ügyelettel közös irányí­tás alá a mentőszolgálatot. Buda­pest 9 kerületében és 13 városban ez valamilyen szinten működik. A terv, hogy kiterjesszük az egész országra, egybevág a kormány sürgősségi betegellátás-fejlesztési programjával. Természetesen ott lehet ezt megvalósítani, ahol az önkormányzat ebben partner. Má­sik tervünk, hogy az esetkocsi 24 órás szolgálatát minden állomá­son bevezessük. Jelenleg még 44 helyen nem adottak ehhez a pénz­ügyi feltételek. - Az egészségügyben dolgozók nem túl elégedettek a helyzetük­kel. Úgy érzik, nincs kellően érté­kelve a munkájuk. - Az elégedetlenségük nagy­részt az alacsony bérezésből adó­dik, hiszen a legtöbbet dolgozó mentőápolóknak, gépkocsiveze­tőknek 35 ezer forint az átlagalap­bére. A mentőtiszteknél ez 45-50 ezer forint. A túlóra, a délutáni, éjszakai pótlék valamivel meg­emeli végül is az összeget, de ez több munkát is jelent. Sajnos, azt kell mondani, a dolgozók vissza­sírják azokat az időket, amikor 260 órát dolgoztak. Akkoriban pénzügyileg megengedett volt. Amióta a közalkalmazotti törvény előírja a túlóra 50 százalékos pótlékolását, azóta behatárolódott az intézmények túlóra-lehetősége, hiszen a 150 százalékon kifizetett munkaóra nyilván nem mehet a végtelenségig. Amellett munkajo­gilag akadálya is van. Az egész­ségügyben összesen 200 túlóra teljesíthető évente. Ennek az a kö­vetkezménye, hogy a nem sürgős szállításokkal többen elégedetle­nek. Ráadásul növekedett is az el­látandó feladat. Egyrészt jól mu­tatja a társadalom „beteg” állapo­tát, másrészt a lakosság pénzügyi helyzetét. Igyekeznek mentővel eljutni a kórházba, vagyis a vizs­gálatok helyére akkor is, amikor ez nem lenne indokolt. (sza) Harsányi monográfia Két fiatal ongai tanár, Takács László és Kovács Zsolt vállalko­zott rá, hogy másfél éves munká­val elkészítik Harsány község mo­nográfiáját. Ehhez alapos kutatás­ba kezdtek a megyei levéltárban, illetve összegyűjtötték a települé­sen megtalálható dokumentumo­kat is. A munka befejeződött, el­készült a 280 oldal terjedelmű mo­nográfia, melyet október 9-én mu­tatnak be Harsányban, a helyi Hunyadi Mátyás Általános Iskolá­ban. A délután 5 órakor kezdődő ünnepségen Papp Dezső polgár­­mester köszönti a résztvevőket, majd dr. Tóth Péter kandidátus ér­tékeli, elemzi a két ongai fiatal munkáját. Az est díszvendége lesz Tállai András, a választókörzet or­szággyűlési képviselője. KENÓ-számok (OKTÓBER 6.) 11 16 18 19 21 26 28 33 35 40 41 48 53 54 59 61 66 70 77 78 FORRÓ NYOMON HOLTTEST A RÓZSÁS­ DŰLŐBEN A miskolci forrónyomások­­nak elsősorban a betörések és gépkocsifeltörések adtak mun­kát az elmúlt napokban. Vizs­gálniuk kellett azonban egy fér­fi halálának körülményeit is, tisztázandó, nem történt-e bűn­­cselekmény. A rendőrök őrizetbe vették L. Jenőt. A férfi azért élvezi most a hatóságok vendégszeretetét, mert a budapesti IX. kerületi rendőrka­pitányság elfogató parancsot adott ki ellene. A nap folyamán további 6 embert állítottak elő a miskolci kapitányságra különböző bűncse­lekmények miatt. A Rózsás-dűlőben egy férfi holttestére bukkantak. A forró­­nyomosok vonultak ki a helyszín­re, mivel az elhunyt ember kopo­nyáján gyanús sérüléseket talál­tak. A lefolytatott helyszíni szem­le adatai alapján megállapították, hogy F. Jenő feltehetően hanyatt esett, akkor ütötte be a fejét, és ennek következtében halt meg. A rendelkezésre álló információk szerint nem történt bűncselek­mény. Miskolcon, a Virág utcában ed­dig még nem tisztázott körülmé­nyek között nyitották ki az egyik ott parkoló autót. A tolvaj irato­kat, készpénzt és ruhákat vitt el, összesen mintegy 14 ezer forint értékben. Az egyik miskolci kórház terü­letén lévő épületben is hívatlan vendégek jártak. A betörők lefeszí­tették a lakatot, majd különféle ve­zetékeket és egy IFA önindítót vet­tek magukhoz, amelyek értéke együttesen 300 ezer forintot tett ki. Görömbölyön, a Kovács utcá­ban található általános iskolába törtek be. A bűnözőknek a beju­táshoz az egyik rácsot kellett lefe­szíteniük, és így már semmi sem akadályozta meg őket abban, hogy 8 ezer forint értékben kosár­labdákat vigyenek el. A Csabai kapuban a délelőtti órákban zúzták be az egyik autó ablakát. A tolvaj 60 ezer forint ér­tékben szerszámokat, bélyegzőt emelt ki a kocsiból, majd a hely­színről eltűnt. Nyékládházán, a Balassi utcá­ban egy telephelyre hatoltak be a „rosszfiúk” a lakat lefeszítése után. Semmi más nem kellett ne­kik, csak az ott lévő gázolaj, amelyből közel 90 ezer forintnyit vittek el. H. Sz. Hírek röviden Megkezdődhet a Székesfehér­váron veszteglő Ikarus-buszok oroszországi kiszállítása, miután a Magyar Exporthitel Biztosító Rt. garantálja a lekötött mennyiség egy részének exportját - döntöt­tek tegnap a biztosító igazgatósá­gának ülésén. • Az Alkotmánybí­rósághoz fordul a Nyugdíjasok Országos Képviselete és a Nyug­díjasok Országos Szövetsége an­nak érdekében, hogy az idősek megkapják a törvényben előírt nyugdíjemelést. • Meggyilkolt egy 11 éves kisfiút egy pedofil hajléktalan Nyíregyháza-Sóstó­hegyen. A 25 éves férfi az általa korábban ismert gyermeket elvitte egy, a lakhelyéül szolgáló bódéba, s megkísérelte saját szexuális vá­gyait kielégíteni. A kisfiú ellen­állt, ezért a férfi megfojtotta, majd a közeli akácosban elrejtette a holttestet. • Szándékos gyújtoga­tás okozta a békásmegyeri lakóte­lep egyik tízemeletes épületében augusztusban egy háromtagú csa­lád életét követelő tüzet. Az üg­­gyel kapcsolatban őrizetbe vettek egy 50 éves férfit, aki egyelőre ta­gad. A rendőrség az üggyel kap­csolatban annyit tud, hogy a férfi és a család között haragossá vált a viszony. • Hazautazott szüleivel az Arad megyei Kisperegre a Sze­geden három hete szétválasztott sziámi ikerpár. A szegedi klinika igazgatója elmondta: Melinda és Izabella egészségesek és jól van­nak. Egy hónap múlva kell vissza­jönniük ellenőrzésre, addig egy kisperegi orvos látja el őket. DÉLI HÍRLAP • BELPOLITIKA • Egy New York-i di­vatbemutatón készült a kép Claudia Schiffer német csúcsmodell­­ről, aki Milánóban be­jelentette, hogy vis­­­szavonul a manöken­kedéstől, és „barátai kivételével” többé nem vállal el felkérést a divatszakmától. A döntést azzal indokol­ta, hogy ezentúl teljes energiáját filmes karri­erjének építésére akarja összpontosíta­ni. A Citroennel és a l’Oreallal kötött szer­ződéseit Schiffer nem kívánja felbontani, és továbbra is szerepel a két francia cég reklám­filmjeiben. Schiffernek elege lett 1998. október 8– csütörtök Ö­nkormányzati választások ’98 Kemény vita várható a költségvetésről Az ország jövő évi költségvetési koncepcióiról tartott tájékoztatót tegnap a miskolci Vörösmarty Mihály Általános Iskolában Sze­keres Imre (képünkön) szocialista országgyűlési képviselő, a parla­ment költségvetési bizottságának elnöke. Többek között elmondta: Magyar­­országnak jelenleg sem költségveté­si, sem pedig személyijövedelem­­adó-törvénytervezete nincs. Ennek a politikus szerint az az oka, hogy a kormány az önkormányzati választá­sok előtt nem szeretne olyan javasla­tot előterjeszteni, mely esetleg nega­tívan befolyásolhatná számukra a vá­lasztások kimenetelét. Szekeres Imre kifejtette: szerinte kétféle költségve­tési tervezetet nyújthat majd be a ka­binet. Az egyik lehetséges tervezet­­ Szekeres Imre szerint 40 százalékos esély van arra, hogy ez kerül a parla­ment elé - a Fidesz választási ígére­tei egy részének megvalósítását tűz­né ki célul, na­gyobb gazda­sági növeke­déssel, s emi­att több költ­ségvetési ki­adással, míg a másik - mely­re 60 százalék az esély-a je­lenlegi gazdasági realitásokat venné figyelembe. Szekeres Imre úgy vél­te: ha az előbbi költség­vetés-terveze­tet terjesztené elő a parlament, s azt fogadná el, akkor a jövő évben min­denképpen pótköltségvetésre lenne szükség. Véleménye szerint ez meg­ingathatná a nehezen létrehozott egyensúlyt, s jóvátehetetlen károkat okozna a gazdaságban. A bizottsági elnök szerint éppen ezért minden­képpen kemény vitára lehet majd számítani a költségvetési törvény tárgyalásakor. Szekeres Imre elmondta azt is, hogy a helyi adókról, illetve a sze­mélyi jövedelemadóról szóló tör­vény módosítását azért veszélyes az utolsó pillanatra hagyni, mert azo­kat november 15-éig feltétlenül ki kell hirdetni ahhoz, hogy január 1- jén életbe léphessenek. A módosítá­sok elfogadására Szekeres Imre sze­rint csak akkor van lehetőség az em­lített határidőn belül, ha a kormány­párt - élve parlamenti többségével - érdemi vita nélkül szavaz arról. A nyugdíjemeléssel kapcsolatos kor­mányzati javaslatot bírálva a politi­kus rámutatott, hogy az - megvaló­sulása esetén - mindenképpen meg­osztaná a nyugdíjastársadalmat, a differenciált módon történő emelés ráadásul még alkotmányellenes is. (A rendezvényen részt vett Horváth Ottóné, a miskolci önkormányzat oktatási bizottságának elnöke, ön­­kormányzati képviselőjelölt, s Szi­lágyi Gizella, a szociális bizottság alelnöke, önkormányzati képviselő­­jelölt.) P.G. Könnyűszerkezetű lakóházak nagycsaládosoknak a nagycsaládosok, akiknek lakóte­lepi panellakásuk kicsinek bizo­nyul, az önkormányzat segítségé­vel ezekbe az épületekbe költöz­hetnének. Káli Sándor koncepciója szerint az önkormányzat megvásá­rolhatná a lakótelepi panellakáso­kat, s szociálpolitikai támogatást adhatna a családoknak a két épület közötti árkülönbség kompenzálá­sára. Ezzel az önkormányzatnak rendelkezésére állna a nagycsalá­dosoktól megvásárolt panellakás, melyet bérlakásként hasznosíthat­na. Az alpolgármester szerint a projekt beindítását nehezítheti, hogy a miskolci telekárak rendkí­vül magasak, ezen feltétlenül vál­toztatni kell, hiszen az amúgy ol­csó épületek árát ez nagyon meg­emelné. P. G. Miskolcnak felül kell vizsgálnia lakáspolitikáját, hiszen bebizo­nyosodott: önkormányzati bérla­kások nélkül nem tud a város si­keres szociálpolitikát folytatni - mondta Káli Sándor alpolgár­mester, szocialista polgármester­jelölt tegnap Miskolcon, a MIK Rt. telephelyén, a Life Kft. könnyűszerkezetes épületeinek bemutatóján. A Life Kft. már évek óta készít könnyűszerkezetes lakóépületeket, melyeket előre gyártott elemekből lehet felépíteni. A családi házhoz hasonló épület lényeges szerkezeti elemei fából, gipszkartonból, he­­raklitból és kőzetgyapotból készül­nek, így könnyűek, s olcsók is. Ká­li Sándor a mintaépület megtekin­tésekor arról beszélt, hogy Miskolc krónikus lakáshiányban szenved, így a cég által gyártott 70 négyzet­­méteres alapterületű házak nagy­ban enyhíthetnék a város problé­máját. Elképzelése szerint - tekin­tettel arra, hogy egy hagyományos, hasonló alapterületű téglából épült ház kétszer annyiba kerül, mint a könnyűszerkezetes épületek - azok Káli Sándor alpolgármesternek (jobbra) Varga István, a Life Kft. tulajdonosa mutatja be a cége által gyártott könnyűszerkezetű lakóházat. Sokszínű önkormányzatokat szeretne a Munkáspárt Kilenc pol­gármesterje­löltje van me­gyénkben a Munkáspárt­nak. Thürmer Gyula (ké­pünkön), a párt elnöke - aki tegnap Sá­rospatakon és Sátoraljaújhelyen járt - úgy látja, hogy sikerrel ve­hetik jelöltjeik az önkormányzati választásokon az akadályokat. - A Munkáspárt tehetséges, fel­készült és hiteles embereket állított szerte az országban képviselőjelölt­nek - jelentette be a sárospataki fó­rumon Thürmer Gyula. - A cél az, hogy sokszínűek legyenek az elkö­vetkezendő időszakban a helyható­ságok. Mi nem vörös fellegvárakat, hanem igazi érdekképviseleteket szeretnénk. Véleményük szerint csak azok az önkormányzatok mű­ködhetnek majd hatékonyan és kép­viselhetik az ott élőket, biztosíthat­ják a szólás- és sajtószabadságot, amelyek nem a kormány lekicsinyí­tett másai lesznek. A Munkáspárt célja az, hogy a munkájukban is elismert képviselők kerüljenek az önkormányzatba. A programjukban szerepel a munka­helyek teremtése, lakások építése, az oktatás korszerűsítése. Sárospa­takon támogatják a jelenlegi, a vá­lasztásokon is induló polgármestert, akinek a vezetése alatt meg tudták őrizni Patak szellemiségét. Egyéb­ként a Munkáspárt szeretné elérni, hogy legalább 16-18 megyei önkor­mányzatba kerüljenek be jelöltjeik, és Budapesten is minél több képvi­selőt juttassanak képviselői székek­be. Az országban 53 polgármester­jelöltet állítottak. Azért is látogatott szűkebb pátriánkba Thürmer Gyula, mert Borsod-Abaúj-Zemplén me­gye a vidéki szervezetek közül a legaktívabbnak bizonyult. Jelölt-fórum a TIT-ben Hárompólusúra sikeredett a TIT Borsod-Abaúj-Zemplén Me­gyei Szervezete által szervezett miskolci polgármester-jelölti fó­rum, mert a város hivatalban lévő polgármestere, Kobold Tamás más elfoglaltsága miatt visszamondta részvételét A Kazinczy Klub kö­zönsége előtt így T. Asztalos Ildikó, dr. Emődi Gyula és Káli Sándor vázolta programját és válaszolt a felvetődő kérdésekre. T. Asztalos Ildikó arról beszélt, hogy előző polgármestersége idején a város fejlődését segítő folyamatok beindítására volt lehetősége, és ezek jó része ma is aktuális. A folytatást szolgálja az általa összeállított mis­kolci polgári charta, amely polgár­­mesteri programként is felfogható, és konkrét feladatokat fogalmaz meg. Káli Sándor szerint az embe­rek már megcsömörlöttek a bő lére eresztett választási beszédektől és valóban a konkrétumokra kíváncsi­ak, arra, hogy lesz-e munkájuk, la­kásuk, illetve jól érzik-e magukat városukban. Erre kell megoldásokat találni egy leendő városvezetőnek. Mindhárom jelölt egyetértett abban, hogy Miskolc és a benne élők szá­mára a gazdaság fejlesztése lehet az egyedüli kitörési lehetőség, mert csak gazdagsággal lehet az oktatási, idegenforgalmi, szociális célokat teljesíteni és ezáltal válhat később a város a tágabb értelemben vett régió központjává. Dr. Emődi Gyula sze­rint erre megfelelő alapot szolgáltat­hat a Miskolc 2000 program, pol­gármesterként is többek között en­nek végrehajtásáért dolgozna. A közönséget élénken foglalkozta­tó témák közül a legérdekesebb az iparűzési adó volt, amelyet dr. Emődi Gyula egyszerűen csökkentené, hogy a helyben élő és dolgozó vállalkozók esélyegyenlősége megteremtődjék. T. Asztalos Ildikó utalt arra, hogy az iparűzési adó mértéke nem kötelező érvényű megállapítás, hanem végül is egy az önkormányzat és a vállalko­zók közötti kölcsönös alku tárgya. Káli Sándor ezzel kapcsolatban el­mondta: a vállalkozónak lehetőséget kell adni, hogy maga döntsön, mire költsék az általa befizetett adót.

Next