Déli Hírlap, 1998. október (30. évfolyam, 230-255. szám)

1998-10-21 / 247. szám

6 DÉLI HÍRLAP KAZINCBARCIKA ÉS A BÁN-VÖLGYE Feltárják az értékeket Tálcán kínálják a Dédest Dédestapolcsány a Bükki Nem­zeti Park és a Lázbérci Tájvédelmi Körzet határán, a Bán-patak völ­gyének csodálatos természeti kör­nyezetében fekszik. A település és kistérsége a palócok lakta Bar­kósághoz tartozik. Legnagyobb értéke az érintetlen természet, a friss levegő­, a csend, a nyugalom, a megőrződött falusi hagyomá­nyok, a történelmi emlékek bősé­ge. A palóc emberek vendégsze­retete kitűnő lehetőséget kínál az idegenforgalom, a falusi turiz­mus fejlesztésére.­ ­ Az idegenforgalomban rejlő lehetőségek kihasználásának elő­segítése az idén január végén a dé­­destapolcsányi önkormányzat a Magyar Turizmus Rt. támogatásá­val Tourinform Irodát hozott létre, amelyhez jelenleg 12 település tarto­zik. Az eredményes működéshez az iroda folyamatosan tárja fel és veszi számba a vidék meglévő és leendő idegenforgalmi értékeit, vállalkozá­sait. Szorgalmazza azok hasznosítá­sát és népszerűsítését a műemléki, természeti, kulturális és népművé­szeti értékek eredeti állapotának megóvása mellett - sorolta Sütő Ber­nadett, az iroda informátora. - Az összegyűlt adatok alapján pályázatot nyújtottunk be Dédesta­­polcsány és környezete című infor­mációs térkép elkészítésére, ame­lyet december végéig szeretnénk megvalósítani. A kiadvány tartal­mazná Dédestapolcsány és a régió térképét, a környék rövid ismerte­tőjét, a fontosabb látnivalókat, gyalog- és kerékpáros túraajánla­tokat, szálláslehetőségeket. A tér­ségről szóló információkat (prog­ramok, szálláslehetőségek, látni­valók, információs anyagok stb.) a már jól működő országos tourin­­form hálózat segítségével megpró­bálunk minél szélesebb körbe el­juttatni. Az eddigi kiaknázatlan természeti, kulturális, népművé­szeti és műemléki értékek és a kül­földi és belföldi turizmus fokoza­tos növekedése a régióban megkí­vánja a Tourinform Iroda működé­sét. Rendszeresen találkozunk német és angol vendégekkel a vi­déken.­­ A környező megyék és völ­gyek számtalan gyalogos és kerék­páros túralehetőséget kínálnak. Ér­dekes látnivaló a dédesi várrom, a mályinkai népi barokk református templom, a bánhorváti Platthy-, a sátai Fáy-kastély, a csernelyi Stur­­mann-kúria, a nekézsenyi kopjafás temető, dr. Kiss Miklós cserép- és keménycserép gyűjteménye,­ a tar­­donai Jókai-emlékszoba és tájház, Lajos Árpád néprajz-muzeológus és Tollas Tibor költő síremléke, dr. Almási Balogh Pál emléktábla és kiállítás, számtalan szép régi lakó­épület és néprajzi érték, az évente kétszer (tavasz, ősz) megrendezés­re kerülő, 71 éves hagyománnyal rendelkező dédesi vásár, amely az utóbbi években kulturális progra­mokkal is kibővült. A térségben még a mai napig él a hagyományá­polás és a népi iparművészet. A Bán-völgyi táborokban lehetőség nyílik erdei iskolák szervezésére, így a térség az oktatás-nevelésben is fontos szerepet játszhat. - Felkutattunk egy komplett ko­vácsműhelyt, amelynek tulajdono­sa régi örökségét múzeumban sze­retné viszontlátni. Folyamatban van egy kézművesház létrehozása, ahol szövéssel és kenderfonással ismerkedhetnének meg az érdeklő­dők. Több településről kaptunk visszajelzést tájház kialakítására a már meglévő összegyűjtött anya­gokból, de pénzügyi forrás hiányá­ban az épületek renoválása várat magára. Az iroda koordináló tevé­kenységének máris kézzelfogható eredménye a „Bükk” Falusi Tu­risztikai és Információs Egyesület létrejötte, amely a falusi szállásadással foglalkozó házigazdákat fogja össze és képviseli érdeküket.­­ Az iroda ösztönzi és támogatja a helyi és leen­dő vállalkozókat megfele­lő minőségű, jól értékesít­hető, az országos és nem­zetközi elvárásnak megfe­lelő termékek és szállásle­hetőségek létrehozásában és értékesítésében, a kis­térség, a megye, a régió, az ország egyes idegenfor­galmi arculatának kialakí­tása érdekében. Az iroda célja minél szélesebb kör­ben megismertetni és nép­szerűsíteni környékünket, amelynek szükségességét közel tízhónapos műkö­désünk tapasztalatai is a­­látámasztják - jelentette ki Sütő Bernadett. A cserépgyűjtemény emléket állít az egykori fazekasmestereknek. Védik az Ó-Bükk értékeit KERECSENSÓL­YMOK VENDÉGSÉGBEN A Bükk-hegység egyik leg­szebb része Láz-bérc és környé­kének zöldellő erdői, a víztározó, az Upponyi-hegység hófehér sziklái. A vadban gazdag vidé­ken számos védett faj példányai is megtalálhatók, amelyek hábo­rítatlan életének biztosítása ér­dekében hozták létre a hetvenes évek közepén a Lázbérci Tájvé­delmi Körzetet, amelyről Meskó Róbert természetvédelmi őrrel beszélgettünk. — Mint Magyarországon általá­ban, itt sincsenek igazán jó állapot­ban az erdők, de a tájvédelmi kör­zethez tartozó fokozottan védett te­rületeken viszonylag jó állapotról adhatunk számot - jellemezte a Láz-bérc és az Upponyi-hegység vidékét Meskó Róbert.­­ A Dama­­sa-szakadék környéke pedig még szinte teljesen érintetlen. A térség­ben a Bükki Nemzeti Parkkal egyeztetve folytat erdőgazdálko­dást a bánhorváti erdészet. Általá­ban olyan színvonalon készítik elő a munkákat, hogy nincs benne ki­vetnivaló. Például védett madár költésekor az adott időszakban szünetel az erdőgazdálkodás. A figyelmes látogató találkoz­hat egerészölyvvel, barna kányá­val, fekete gólyával és számtalan énekes madárral.­­ Nem fészkel itt, de lejár ide vadászni néha egy-egy kerecsen­­sólyom és kígyászöly­v is. A termé­szetvédelmi őr büszkén mondja, hogy sikerült megőrizni a védett állományt. A madarak mellett nagyvadak is élnek a környező er­dőkben. Nagy számban fordul elő szarvas, őz és vaddisznó. Rengeteg róka és a védett borzzal is találkoz­hatunk Láz­bérc környékén. A Bükki Nemzeti Park számon tartja, felügyeli a vadásztársaságok tevé­kenységét, hol vannak a vadetetők, a sózok, a magaslesek. Időben korlátozott vadászatra van csak lehetőség a vidéken. Meskó Róbert jó viszonyban van a vadászokkal. Mint mondja betart­ják a tiltásokat. Megfelelően ápol­ják, gondozzák a vadakat. Egyéb­ként is szinte mindenkit ismer a vidéken, hiszen régen tevékenyke­dik már természetvédelmi őrként a térségben. A szarvasbőgés az őszi erdő egyik csodája. Megújul a rudabányai múzeum Az egyre job­ban visszaszoruló bányászatnak, mint gazdasági te­vékenységnek, s életformának állít emléket a Ruda­bányai Érc- és Ás­ványbányászati Múzeum. Ám nemcsak a múlt­tal, hanem a jelen­nel is foglalkoz­nak, az intézmény szeretne jobban bekapcsolódni a helyi kulturális közéletbe. A településnek, s vidékének mun­kát és megélhetést adó vasércbányá­szatot a nyolcvanas években szüntet­ték meg. Az Érc- és Ásványbányá­szati Múzeum árulkodik már csupán az egykori szép időkről. Igaz az egy­kori vállalatnak köszönhetik ma is, hogy talpon tudtak maradni, mivel a bánya által letett alaptőkéből műkö­dő fővárosi Érc- és Ásványbányásza­ti Múzeum Alapítvány finanszírozza az intézmény működését - tudtuk meg Hadobás Sándor igazgatótól. Rudabányán kívül egyébként csak Sopronban található országos gyűj­tőkörű bányászati múzeum. A telki­bányai ipartörténeti gyűjtemény is Rudabányához tartozik.­­ Állandóan fejlesztjük a gyűjte­ményt, tárgyakat és könyveket is vá­sárolunk, s bányászattal foglalkozó cégektől is kapunk adományokat. Ez lehetővé teszi, hogy folyamatosan frissítsük a tárlatot, s új tárgyakat, térképeket mutassunk be a látogatók­nak. Ezen túlmenően ismeretterjesz­tő előadásokat tartunk, szeretnénk jobban jelen lenni a község közmű­velődésében - jelentette ki Hadobás Sándor. - Ennek keretében például múzeumi szombat délelőttöket szer­vezünk a gyerekeknek, amely kereté­ben megismerkedhetnek a bányászat múltjával, könyvekkel, de rajzolhat­nak is akár, vagy az ásványgyűjtés­­ben is segíteni tudunk nekik. Az őstörténeti kutatásokat is segíti a múze­um. Azt beszélik, hogy... Energiatakarékos lesz a közvilágítás Kazincbarcika külterületén végzett korszerűsítés után idén folyta­tódik a város közvilágítási programja. A beruházás anyagi alapját a városi önkormányzat év elején benyújtott pályázata képezi, amely esetében közel 33 millió forintos kedvezményes kamatozású kölcsön­höz jutottak. A korszerűsítés 41 milliós összköltségének 20 százalékát az önkormányzat fedezi. A részletekről Nagy Gyula műszaki osztály­­vezetőtől kaptunk tájékoztatást. - A program a város területének mintegy felét érinti, a felújítandó ré­szeket sürgősségi szempontok alap­ján választották ki, a lámpák cseréjé­nél a fő cél az energiamegtakarítás - jelentette ki Nagy Gyula.­­ A közvilágítási program kere­tében 1232 darab nagyteljesítmé­nyű, meglehetősen rossz hatásfokú higanylámpát lecserélnek. Az új, nátrium compakt fénycsöves vilá­gítótestek esztétikusabbak és na­gyobb fényerővel rendelkeznek a korábbi lámpáknál, élettartamuk pedig 2 év. További előnyük, hogy a korszerűsítés után a közvilágítási berendezésekbe épített teljesít­mény 46 százalékkal csökken, ami eredményeképpen 18,1 millió éves megtakarításra lehet számítani. A három éven belül megtérülő beru­házást a hónap végéig kell befejez­ni. A munkálatok 75 százaléka már elkészült, s várhatóan tartható a ha­táridő. Írta: Csontos László és Fi­rés Anikó Fotó: Tóth-Szántay Bea és P. Teszárovics Natália Holnapi számunkban ME­ZŐKÖVESDRŐL, Bogács­ról és Cserépfaluról olvas­hatnak. Hétfőn FELSŐZSOLCÁ­­RÓL, Em­ődről, Kisgyőrről írunk. Kedden pedig EDE­­LÉNYRŐL, Hegymegről és Égerszögről található össze­állítás. 1998. október 21., szerda Politikai napilap. Megjelenik Miskolcon és Borsod-Abaúj-Zemplén megyében.­­ Kiadja a Déli Hírlap Kft. 3525 Miskolc, Széchenyi u. 107. Postacím: 3530. Pf.: 39. Felelős kiadó: SZÁNTÓ ISTVÁN ügyvezető igazgató. Wes­­tel: 06-3,0-9414-191. Főszerkesztő: KISS LÁSZLÓ. Telefon: 412-694/131. Médiaigaz­gató: Paulovits Ágoston. Tel./fax.: 411-124. Közvetlen faxszámunk: 412-845 és 411-166. Kollégáink hívhatók a 412-694,412-866,412- 888,411-751,413-245,413-246-os telefonszámokon a mellék tárcsá­zásával: Titkárság: Szakosné Anikó (131), Hajas Sarolta (103).­­ Felelős szerkesztők: Bohus János (112), Karosi Imre (135,411-266, fax, üzenetrögzítő), Makai Márta (112), Szikra Pál (112).­­ Főmun­katársak: Kiss József (belpolitika, 136, 411-266), Parázs István (belpolitika, 115), Szabados Gábor (művelődés, szabadidő, 136, 411- 266).-Sportrovat (tel.: 412-688, fax, üzenetrögzítővel): rovatvezető: Doros László (113), munkatárs: Kolodzey Tamás (114).­­ Gazdaság, belpolitika (tel.: 411-600): rovatvezető: Szaniszló Bálint (106), mun­katársak: Búss Gábor Olivér (109), Gróf Lajos (107), Jeney Edit (108), Pusztai Gábor (108), N. Szántó Rita (109), Szűcs István (113). -Fotórovat: Jakubik László (120, mobil: 30/9352-723) és Tóth-Szán­tay Bea (120). - Bűnügy: Horváth Szabolcs (107). - Uniós és regio­nális kapcsolatok: Csontos László (115). - Régiófelelős: Buzafalvi Győző(153,30/9582-937). Munkatárs: Maros Éva (116). Tudósí­tók: Baranyi Ferenc (Edelény, 48/342-907), Ducsai Attila (Sátor­aljaújhely, 20/9293-200), Fekete Béla (Tiszaújváros, 30/9458- 753), Kovács István (Ózd és Putnok, 48/472-039), Mészáros István (Szerencs, 60/457-068), Szatmári Irén (Mezőkövesd és Me­­zőcsát, 49/313-288). - Az olvasóké a szó: tel.: 30/9458-458. - Közönségszolgálat: vezetője Nagy Attila (130). - Gazdasági ügyintézés: Hambalás Eszter főkönyvelő (119), Kiss Ibolya elő­adó (121), Burcsa Eszter (122). - Médiaigazgató-helyettes: Nagy József (139, mobil: 30/9318-279), Nyikos Imre idegenforgalmi és turisztikai menedzser (139).-Hirdetés: Oláh Erzsébet marketing igazgatóhelyettes (125), Bobák Kornélné csoportvezető (123, mobil: 30/9433-319), Bokor Gabriella hirdetési igazgatóhelyettes (123, mobil: 30/9433-084), Monoczki Mária hirdetési igazgatóhe­lyettes (126, mobil: 30/9431-338, telefax: 331-363), Leskó Éva hirdetési menedzser (mobil: 30/9858-096,320-931). - Lapterjesztő menedzser: Zielem Ferenc (mobil: 30/9433-071). - A Déli Híírlapot előfizetésben terjeszti a Magyar Posta Miskolci Igazgatósága, 3525 Miskolc, Kazinczy u. 16. Telefon: 410-222. Előfizethető bármely hírlapkézbesítő postahivatalnál, a hírlapkézbesítőknél és a kiadóban. Előfizetési díj: fél hónapra 323 Ft, egy hónapra 646 Ft, egy negyedévre 1926 Ft, fél évre 3864 Ft, egy évre 7728 Ft. -Árusítja: Északhír Rt. 3530 Miskolc, Szemere u. 2., telefon: 06-46-350-230, valamint a kiadó. - Készült az ÍRISZ l­apnyomda Kft-ben. Felelős vezető: CSERI GÉZA ügyvezető igazgató. - LELOPRESS, a Déli Hírlap budapesti szerkesztősége: 1182 Budapest, Gyergyó u. 27. sz. Szerkesztőségvezető: Lelovics Ottó (tax: 06-1-2950-683, telefon: 06- 30-9354-189).­­ ISSN 0133-0209. E-mail: deli-hirlap@mail.matav.hu A Déli Hírlap Kft. a MATESZ (Magyar Iapterjesztést Ellenőr­zők Szövetsége) tagja. A lap tagja az ÉSZAK INFO PRESS regionális médiakonzorci­­u­mnak. Meg nem rendelt fotókat, kéziratokat és rajzokat nem őrzü­nk meg és nem küldünk vissza.

Next