Délmagyarország, 1913. február (2. évfolyam, 26-49. szám)
1913-02-05 / 29. szám
4 Fölvonulnak a szerbek. Belgrád, február 4. Huszonnégy óra óta egyre másra nagy gyalogsági, lovassági és tüzérségi szállítmányok mennek a bolgár harctérre. Montenegrónak Szerbia erős segélycsapatokat engedett át, hogy Szkutarinak a kapitulációját kierőszakolhassa. A porta és Drinápoly. London, február 4. A Times jelenti: A még itt időző balkáni delegátusok körében a leghatározottab alakban az a hír van elterjedve, hogy a porta tegnap a bolgár kormánynak Drinápoly átadását a bolgárok által javaslatba hozott feltételekkel fölajánlotta. A hírt eddig nem erősítették meg. Heves csata. Páris, február 4. Az Agence Havas jelenti, hogy Drinápoly előtt rendkívül heves csata van folyamatban. A csataldzsai vonalon még csak kisebb előőrsi összeütközések voltak. A konzulok kérése. Konstantinápoly, február 4. Drinápoly ból jelentik. A külföldi konzulok azzal a kéréssel fordultak a hatalmaik itteni nagykövetéhez, hogy eszközöljék ki a portánál, hogy ezek arra az esetre, ha a szövetségesek Drinápoly bombázását újból megkezdenék, jelöljön ki számukra olyan helyet az ostromlott városban, hol az ágyúgolyók ellen védve lesznek, vagy pedig eszközölje ki az ostromlóiknál a szabad elvonulást. Szerb követelések, Belgrád, február 4. A szerb delegátusok Londonból való elutazásuk előtt Sir Edward Grey angol külügyi államtitkárnak pro memóriájét adtak át, melyet eddig nem hoztak nyilvánosságra. Sikerült azonban néhány pontot megtudnunk, amelyek a szerb-albán kérdésre vonatkoznak. Az emlékirat kifejti, hogy Szerbia elvileg nem lehet ellene Albánia önálló állami szervezkedésének, sőt büszke rá, hogy az ő és a szövetségesei által a törökökön vett győzelemmel lehetővé tette ezt. A szerbek követelései ezek: 1. Albánia északi határának Szkntari és a volt Zeta királyság területén levő része jusson Montenegrónak. 2. Ipek és Djakovo és Decsanica területére vonatkozólag nincs az a szerb kormány, mely ezeket a szerbeknek szánt területeket átengedné akár Albániának, akár más államnak. Ebben Szerbia semmi koncessziókat nem tehet, még tranzakcióba vagy kompromisszumba sem megy bele. 3. A szerb-albániai határt északról délfelé annak a vízválasztó hegységnek kell alkotnia, mely az Adria-tenger folyóit elválasztja az Odrida és Presztam-tó vizeitől. Ez az egyetlen természetes és ésszerű határ. i itt ■ Az emlékirat azzal végződik, hogy ha Európa bármit is tenne e határ eltolására, ilyen erőszakot Szerbia sohasem szankcionálhatna. A szerb kormány kötelesnek érzi magát, hogy minden változtatást megakadályozzon, ezzel tartozik Szerbia múltjának, dicsőséges hadseregének és jövőjének. • ■ [UNK] [UNK] [UNK] [UNK] [UNK]SBnBBBHBHBIBnHHBaBEV A „DÉLMAGYARORSZÁG“ TELEFONSZÁMAI NAPPALI SZERKESZTŐSÉG 305. KIADÓHIVATAL 305. KIADÓTULAJDONOS 81. ÉJJELI SZERKESZTŐSÉG 10—83. niianHBHrHaiaBHRBiBBaeikr Hirdetéseket felvesz a kiadóhivatal Szeged kárász utca 9 DÉLMAGYARORSZÁG színház, művészet Színházi műsor: SZERDA: Faun, vígjáték. CSÜTÖRTÖK: Éva, operett. PÉNTEK: A kedves Augusztin, operett. (Bemutató.) SZOMBAT: A kedves Anyusztin, operett. VASÁRNAP d. n.: Rómeó és Júlia, szomorú játék. VASÁRNAP este: A kedves Augusztin, operett. 1913. február 5. A színház ügye — Nem kell színügyi bizottság. — E cím alatt a „Szegedi Napló“ ismert színházi rovatvezetője vasárnap cikket közöl, amelyet nem hagyhatok szó nélkül, mivel helyreigazítanom kell azt, ami abban, a tényeket illetőleg, nem helyes, de még inkább azt, amit következtetéskép ebből levon. A t. cikkíró közismert ellenségeskedése a szinügyi bizottsággal szemben tisztán csak onnan ered, hogy ő színházi ügyekben „pápa“ akarna lenni, akinek sentenciái, állásfoglalása stb. infalllibilisek, míig a szinügyi bizottság megtette több ízben azt, amit a cikk most is crimen laesae majestatisnak mond, hogy t. i. akkor, amikor a sajtó egyes képviselői, elsősorban a cikk írója, akármilyen okból túlságosan és meg nem érdemelve lerántották a színház által nyújtottakat, ennek védelmére kelt és így helyes és szükséges ellensúlyozása volt az ilyen ok nélküli támadásoknak. Tényként leszögezem továbbá azt, hogy majdnem kizárólag a bizottság érdeme az, hogy a szegedi színház díszletei ma nagyrészt fővárosi nívón állanak, jóval fölötte a többi vidéki színpadoknak és ezt könnyen, bebizonyíthatom az érvényben levő szerződéssel, amelyben ezt a bizottság egyenesen kikötötte. Szükségesnek tartom a szinügyi bizottságot továbbá azért, mivel a színigazgatók — és evvel igazán nem akarok személyeskedni — csak emberek, részben és szükségkép üzletemberek és ennélfogva nagyon könnyen elhitethetné magával egyik-másik igazgató, hogy jó lesz ide az a 4000 koronás színésznő, vagy színész is, minek hozzak én drágábbat, ha ilyenkor a bizottság erősen nem szólna bele és az ilyet meg nem akadályozná. Én tehát a tisztességes sajtónak, általam mindig elismert előnyös befolyása mellett, igenis szükségesnek tartom a színügyi bizottságot, legalább addig, amíg egy második színházunk nem lesz és az egészséges verseny pótolja majd a bizottság működését, de e tekintetben épan az utolsó napok eseményeinek hőhatása alatt egy újítást kívánok javaslatba hozni, mégpedig azt, hogy ne a tanács nevezze ki a színügyi bizottság tagjait, hanem mint legtöbb bizottságot, a közgyűlés válassza meg ezt is, mégpedig titkos szavazással. Én ezt indítványként fogom a legközelebbi közgyűlés elé terjeszteni és nem tagadom, hogy egy kis személyes szempont is vezet ebben, mert így meg fogom tudni, hogy igazán én vagyok-e az, akit városunk közönsége nem tart a bizottságba valónak vagy pláne miattam haragszik-e az egész bizottságra, vagy pedig Palócz, Balassa és a népszerűséget olyan nagyon kereső Gerle uraknak van-e igazuk ,az ellenem indított hajszában. Bizonyos vagyok azonban abban, hogy a közgyűlés által így választott bizottság iránt megvolna és megmaradna az a bizalom, amely nélkül egy ily bizottság nem működhetik, — amiért is helyén volt most a lemondás — és remélem tehát, hogy ezen indítványom nemcsak el fog fogadtatni, de az elég csúnyán fölvetett kérdésben általános megnyugvást is fog kelteni. " Wimmer Fülöp, * Liptai Imre uj vigjátéka. Liptai Imre, a szegedi származású kitűnő író, uj darabot, irt. Ez a darabja, vigjáték és a bohémvilágból veszi tárgyát. A darabot a Magyar Színház még az idei szezonban bemutatja. * A kedves Augusztin. A színházi iroda jelenti: Fali Leó új operettje, amelyre most készül a társulat, főleg abban válik ki a többi közül, hogy rendkívül mulatságos a szövege. Az aktuális Balkán a szintere és vonatkozásai nagy derültséget vannak hivatva kelteni. A zenéje gyors népszerűségre született, Heléna (Antal Erzsi) belépője, Augusztin (Oláh) Várj, várj . . . kezdetű románca, egy bájos négykezes zongora szám, a Heinedallal kezdődő nagy keringő, a második felvonás teroettje (Déry, Szathmáry, Oláh) csupa slágerterám. Egy sereg ,pattogó induló, pompás kórus járulnak az est sikeréhez. Szathmáry Árpád új genreben mutatkozik be. Egy kormornyikot játszik, akiről kisül, hogy ő a hercegnő apja. Megrikatásra, megkacagtatásra való ez a pompás szerep. Az eddigi jelek szerint „A kedves Augusztin“ az idei szezon egyik legnagyobb sikerű újdonsága lesz. * Z. Molnár vendégjátéka. Z. Molnár László, a Magyar Színház kitűnő művésze, aki tudvalevőleg szegedi származású, még nem játszott aszegedi színházban. A tavasszal azonban vendégszereplésre jön és legjobb szerepeit játsza el. * Rembrandt-képek: Rembrandt megelevenedett portréi fognak megjelenni a Magyar Színház színpadán, Bródy Sándor Rembrandt című darabjában. Habár a bemutatót időrendben megelőzi Biró Lajos Tavaszi ünnep című darabja, melyre különös gonddal készül a színház, a Rembrandt előkészítéséhez máris hozzáfogtak. A Rembrandt-képek pontos és kis stilizálása nem kis feladatot ró a rendezőre. A különb munka azonban még ezután következik, a színpadra vinni azt a hangulatot, azt a fantasztikus világot, melyben a darab játszik. * Függőkert a színpadon. A Vígszínház egyik legközelebbi újdonsága, Hajó Sándor: Lakájok című darabja. A színház rendkívül eredeti és hatásos díszlettel szolgálja a darabot, amennyiben az első felvonás, színhelyéül egy függő kertet állít be a színpadra. A cselekvény két szinten játszik, lenn a várkastélyt övező fal előtt és fenn, a fal peremével kezdődő függő kertben. A Lakásokat a legjobb szereposztással adják; a főlakást: Góth, a soffőrt: Hegedűs, a pesztonkát: Varsányi és a komfornát: Hegedüsné játsza. Másik komorna szerepben nagy feladat jutott Góthnénak is. * Mozi hírek. Szerdán úgy a Vhss! mozgófényképszinházban, mint az Apollóban premier lesz. A Fass-ban egy kitűnő vígjátékot A hálókocsik ellenőrét mutatják be. Francia darab, francia színészekkel. Az Apollóban A bűn, nagy társadalmi dráma kerül vetítésre. A dráma izgalmas és az élet mélységeit tárja föl a néző elé. Legjobb színházi cukorkák Lindenfeld Bertalan Első szegedi cukorkagyárában, Kárász utca 8. szám alatt kaphatók.