Délmagyarország, 1913. február (2. évfolyam, 26-49. szám)

1913-02-05 / 29. szám

4 Fölvonulnak a szerbek. Belgrád, február 4. Huszonnégy óra óta egyre másra nagy gyalogsági, lovassági és tüzérségi szállítmányok mennek a bolgár harctérre. Montenegrónak Szerbia erős se­gélycsapatokat engedett át, hogy Szkutari­­nak a kapitulációját kierőszakolhassa. A porta és Drinápoly. London, február 4. A Times jelenti: A még itt időző balkáni delegátusok körében a leghatározottab alakban az a hír van el­terjedve, hogy a porta tegnap a bolgár kor­mánynak Drinápoly átadását a bolgárok ál­tal javaslatba hozott feltételekkel fölaján­lotta. A hírt eddig nem erősítették meg. Heves csata. Páris, február 4. Az Agence Havas jelenti, hogy Drinápoly előtt rendkívül he­ves csata van folyamatban. A csataldzsai vonalon még csak kisebb előőrsi összeüt­közések voltak. A konzulok kérése. Konstantinápoly, február 4. Drinápoly­ ból jelentik. A­­ külföldi konzulok azzal a ké­­­réssel fordultak a hatalmaik itteni nagykö­vetéhez, hogy eszközöl­jék ki a portánál, hogy ezek arra az esetre, ha a szövetségesek Dri­­ná­poly bombázását újból megkezdenék, jelöl­jön ki számukra olyan helyet az ostromlott városban, hol az ágyúgolyók ellen védve lesz­nek, vagy pedig eszközölje ki az ostromlóik­nál a szabad elvonulást. Szerb követelések, Belgrád, február 4. A szerb delegátusok Londonból való elutazásuk előtt Sir Ed­ward Grey angol külügyi államtitkárnak pro me­móriájét adtak át, melyet eddig nem hoztak nyilvánosságra. Sikerült azonban néhány pontot megtudnunk, amelyek a szerb-albán kérdésre vonatkoznak. Az emlékirat kifejti, hogy Szerbia elvileg nem lehet ellene Al­bánia önálló állami szervezkedésének, sőt büszke rá, hogy az ő és a szövetségesei ál­tal a törökökön vett győzelemmel lehetővé tette ezt. A szerbek követelései ezek: 1. Albánia északi határának Szkntari és a volt Zeta királyság területén levő része jusson Montenegrónak. 2. Ipek és Djakovo és Decsanica terüle­tére vonatkozólag nincs az a szerb kormány, mely ezeket a szerbeknek szánt területeket átengedné akár Albániának, akár más állam­nak. Ebben Szerbia semmi koncessziókat nem tehet, még tranzakcióba vagy kompro­misszumba sem megy bele. 3. A szerb-albániai határt északról dél­felé annak a vízválasztó hegységnek kell al­kotnia, mely az Adria-tenger folyóit elvá­lasztja az Od­­rida és Presztam-tó vizeitől. Ez az egyetlen természetes és ésszerű ha­tár. i i­­t­t ■ Az emlékirat azzal végződik, hogy ha Európa bármit is tenne e határ eltolására, ilyen erőszakot Szerbia sohasem szankcio­nálhatna. A szerb kormány kötelesnek érzi magát, hogy minden változtatást megakadá­lyozzon, ezzel tartozik Szerbia múltjának, dicsőséges hadseregének és jövőjének. • ■ [UNK] [UNK] [UNK] [UNK] [UNK]SBnBBBHBHBIBnHHBaBEV A „DÉLMAGYARORSZÁG“ TELEFONSZÁMAI NAPPALI SZERKESZTŐSÉG 305. KIADÓHIVATAL 305. KIADÓTULAJDONOS 81. ÉJJELI SZERKESZTŐSÉG 10—83. niianHBHrHaiaBHRBiBBaeikr Hirdetéseket felvesz a kiadó­hivatal Szeged kárász­ utca 9 DÉLM­AG­Y­ARORSZÁG színház, művészet Színházi műsor: SZERDA: Faun, vígjáték. CSÜTÖRTÖK: Éva, operett. PÉNTEK: A kedves Augusztin, ope­rett. (Bemutató.) SZOMBAT: A kedves Anyu­sztin, ope­rett. VASÁRNAP d. n­.: Rómeó és Júlia, szo­morú játék. VASÁRNAP este: A kedves Augusz­tin, operett. 1913. február 5. A színház ügye — Nem kell színügyi­ bizottság. — E cí­m alatt a „Szegedi Napló“ ismert színházi rovatvezetője vasárnap cikket kö­zöl, amelyet nem hagyhatok szó nélkül, mi­vel helyreigazítanom kell azt, ami abban, a tényeket illetőleg, nem helyes, de még in­kább azt, amit következtetéskép ebből le­von. A t. cikkíró közismert ellenségeskedése a szinügyi bizottsággal szemben tisztán csak onnan ered, hogy ő színházi ügyekben „pá­pa“ akarna lenni, akinek sentenciái, állásfog­lalása stb. infalllibilisek, míig a szinügyi bi­zottság megtette több ízben azt, amit a cikk most is crimen laesae majestatisnak mond, hogy t. i. akkor, amikor a sajtó egyes kép­viselői, első­sorban a cikk írója, akármilyen okból túlságosan és meg nem érdemelve le­rántották a színház által nyújtottakat, en­nek védelmére kelt és így helyes és szüksé­ges ellensúlyozása volt az ilyen ok nélküli támadásoknak. Tényként leszögezem továbbá azt, hogy majdnem kizárólag a bizottság érdeme az, hogy a szegedi színház díszletei ma nagy­részt fővárosi nívón­ állanak, jóval fölötte a többi vidéki színpadoknak és ezt könnyen, bebizonyíthatom az érvényben levő szerző­déssel, amelyben ezt a bizottság egyenesen kikötötte. Szükségesnek tartom a szinügyi bizott­ságot továbbá azért, mivel a színigazgatók — és evvel igazán nem akarok személyes­kedni — csak emberek, részben és szükség­­kép üzletemberek és ennélfogva­­ nagyon könnyen elhitethetné magával egyik-másik igazgató, hogy jó lesz ide az a 4000 koronás színésznő, vagy színész is, minek hozzak én drágábbat, ha ilyenkor a bizottság erősen nem szólna bele és az ilyet meg nem akadá­lyozná. Én tehát a tisztességes sajtónak, általam mindig elismert előnyös­­ befolyása mellett, igenis szükségesnek tartom a színügyi bi­zottságot, legalább addig, amíg egy máso­dik színházunk nem lesz és az egészséges verseny pótolja majd a bizottság működé­sét, de e tekintetben épan az utolsó napok eseményeinek hőhatása alatt egy újítást kí­vánok javaslatba hozni, még­pedig azt, hogy ne a tanács nevezze ki a színügyi bizottság tagjait, hanem mint legtöbb bizottságot, a közgyűlés válassza meg ezt is, még­pedig titkos szavazással. Én ezt indítványként fogom a legköze­lebbi közgyűlés elé terjeszteni és nem taga­dom, hogy egy kis személyes szempont is vezet ebben, mert így meg fogom tudni, hogy igazán én vagyok-e az, akit városunk közönsége nem tart a bizottságba valónak vagy pláne miattam haragszik-e az egész bizottságra, vagy pedig Palócz, Balassa és a népszerűséget olyan nagyon kereső Gerle uraknak van-e igazuk ,az ellenem indított haj­szában. Bizonyos vagyok azonban abban, hogy a közgyűlés által így választott bizottság iránt meg­volna és megmaradna az a biza­lom, amely nélkül egy ily bizottság nem mű­ködhetik, — amiért is helyén volt most a le­mondás — és remélem tehát, hogy ezen in­dítványom nemcsak el fog fogadtatni, de az elég csúnyán fölvetett kérdésben általános megnyugvást is fog kelteni. " Wimmer Fülöp, * Liptai Imre uj vigjátéka. Liptai Imre, a szegedi származású kitűnő író, uj darabot, irt. Ez a darabja, vigjáték és a bohémvilágból veszi tárgyát. A darabot a Magyar Színház még az idei szezonban bemutatja. * A kedves Augusztin. A színházi iroda jelenti: Fali Leó új operettje, amelyre most készül a társulat, főleg abban válik ki a töb­bi közül, hogy rendkívül mulatságos a szö­vege. Az aktuális Balkán a szintere és vonat­kozásai nagy derültséget vannak hivatva kelteni. A zenéje gyors népszerűségre szüle­tett, Heléna (Antal Erzsi) belépője, Augusz­­tin (Oláh) Várj, várj . . . kezdetű románca, egy bájos négykezes zongora szám, a Heine­­dallal kezdődő nagy keringő, a második fel­vonás teroettje (Déry, Szathmáry, Oláh) csu­pa slágerterám. Egy­­ sereg ,pattogó induló, pompás kórus járulnak az est sikeréhez. Szathmáry Árpád új genreben mutatkozik be. Egy kormornyikot játszik, akiről kisül, hogy ő a hercegnő apja. Megrikatásra, meg­­kacagtatásra való ez a pompás szerep. Az eddigi jelek szerint „A kedves Augusztin“ az idei szezon egyik legnagyobb sikerű új­donsága lesz. * Z. Molnár vendégjátéka. Z. Molnár László, a Magyar Színház kitűnő művésze, aki tudvalevőleg szegedi származású, még nem játszott a­­szeg­edi színházban. A ta­vasszal azonban vendégszereplésre jön és legjobb szerepeit játsza el. * Rembrandt-képek: Rembrandt meg­elevenedett portréi fognak megjelenni a Ma­gyar Színház színpadán, Bródy Sándor Rem­brandt című darabjában. Habár a bemutatót időrendben megelőzi Biró Lajos Tavaszi ün­nep című darabja, melyre különös gonddal készül a színház, a Rembrandt előkészítésé­­hez máris hozzáfogtak. A Rembrandt-képek pontos és kis stilizálása nem kis feladatot ró a rendezőre. A különb munka azonban még ezután következik, a színpadra vinni azt a hangulatot, azt a fantasztikus világot, mely­ben a darab játszik. * Függőkert a színpadon. A Vígszínház egyik legközelebbi újdonsága, Hajó Sándor: Lakájok című darabja. A színház rendkívül eredeti és hatásos díszlettel szolgálja a da­rabot, amennyiben az első felvonás, színhe­lyéül egy függő kertet állít be a színpad­ra. A cselekvény két szinten játszik, lenn a várkastélyt övező fal előtt és fenn, a fal pe­remével kezdődő függő kertben. A Lakáso­kat a legjobb szereposztással adják; a főla­kást: Góth, a soffőrt: Hegedűs, a peszton­­kát: Varsányi és a komfornát: Hegedüsné játsza. Másik komorna szerepben nagy fel­adat jutott Góthnénak is. * Mozi hírek. Szerdán úgy a Vhss! mo­z­gófényképsz­inházban, mint az Apolló­ban premier lesz. A Fass-ban egy kitűnő víg­játékot A hálókocsik ellenőrét mutatják be. Francia darab, francia színészekkel. Az Apollóban A bűn, nagy társadalmi dráma kerül vetítésre. A dráma izgalmas és az élet mélységeit tárja föl a néző elé. Legjobb színházi cukorkák Linden­feld Bertalan Első szegedi cukorkagyárá­ban, Kárász­ utca 8. szám alatt kaphatók.

Next