Délmagyarország, 1913. február (2. évfolyam, 26-49. szám)

1913-02-22 / 44. szám

1913. február 22. DÉLMAGYARORSZÁG 3 Nem harcolnak Csataldzsánál (Enver­ből Londonba utazott. — A bolgár sereg élelmiszerhiány­­ban szenved! — A török csapa­tok hadállása erős! — Gallipo­­linál a bolgárok vereséget szen­vedtek. — Románia hajlandó a nagyhatalmakra bízni a döntést.) (Saját tudósítónktól.) Konstantiná­polyból jelentik. A Tanin tudósítást közöl Csataldzsából, hol kedd óta Mahmud Ned­­din, az új török mustesarif vezeti az ügye­ket s ismét török hivatalnokok működnek. A fronton teljes a nyugalom és csak itt-ott hallani puskalövéseket, melyeket az előőr­sök váltanak egymással. A török csapatok megerősített állásokat foglaltak el és a to­vábbi előnyomulásukat beszüntették, úgy, hogy a hét kilométerrel hátrább álló bol­­gár sereggel minden érintkezésük meg­szűnt. Csataldzsánál a legközelebbi időben nem várható csata, mert a bolgároknak eszük ágában sincs, hogy támadjanak, a tö­rök hadvezetőség úgy tudja, hogy a bolgár sereg élelmiszerhiányban szenved és az egészségügyi állapotok is nagyon ros­­­szak. Párisból jelentik: Az Eclair jelenti Konstantinápolyból: Enver­ből a Dette Publique két képviselőjével a nagyköveti konferenciára Londonba utazik. A török hadvezetőség azt­­ jelenti, hogy a bolgár csapatok eleséghiányban szenvednek és egészségi tekintetben is rossz karban vannak. A Tanin tudósítása leírja azt a benyomást, amelyet a török csapatok Csataldzsába való bevonulása a katonák­ra tett. A katonák mélyen meg voltak hat­va, mikor egy katona fölment a kevéssé megrongált mecsetek tornyára s onnan elő­ször hirdette újra a török imádságot. Az elvonult bolgárok a mecsetet istállónak használták. Drinápoly előtt három nap óta a legnagyobb nyugalom van. Az ostrom­lók csak nagy időközökben bombáznak. Az ostrom eddigi lefolyása azt mutatta, hogy a bolgároknak nincsen elég erős ágyújuk ahoz, hogy Drinápolyt sikeresen bombáz­hassák. A szövetségesek most rendkívü­l nehéz Creuzol-féle ágyukat állítanak föl, a­melyeket a szerbek bocsátottak­­ a bolgárok rendelkezésére. Mihelyt ezek az uj ágyuk rendben föl lesznek állítva, azonnal újra meg fogják kezdeni a bombázást. Gallipo­­liből a hadügyminisztérium nem kapott újabb híreket és csak az bizonyos, hogy a török csapatok itt is mindenütt védekező állásban vannak. Belgrádból jelentik: Ide az a jelentés érkezett, hogy Gallipolinál rendkívül vé­res csata volt, mindkét részen nagy a veszteség, de mégis a bolgárok vesztesége nagyobb, úgy, hogy kénytelenek voltak visszavonulni. A Bulgária és Románia közt kitört konfliktusból ma az a jelentés érkezett, hogy Románia hajlandó a nagyhatalmakra bízni a döntést, de bizonyos feltételeket szab és azokhoz ragaszkodni kiván. A m­ai napon még ezek a jelentések érkeztek: Gallipolinál. Konstantinápoly, február 21. Hir szerint a törökök tegnapelőtt ismét sikertelen part­raszállási kísérletet tettek Sarkős közelében. Gallipoliból harminc kisebb-nagyobb szállító hajót várnak török katonasággal. Gallipoli környékén húsz bolgár kémet fogtak el és azokat ideszállították. Válságos a román-bolgár viszály. Bécs, február 21. A közös külügymi­nisztériumban ma a következő felvilágo­­sítást adták a román-bolgár konfliktusról és az általános külpolitikai helyzetről: A bolgár-román konfliktus még min­dig igen válságos stádiumban van. Álta­lán véve azonban a politikai helyzet nem ad okot nagyobb aggodalomra. Bukarest­ben ma ül össze az a minisztertanács, a­melynek döntenie kell­­ a Bulgáriának adandó válasz dolgában. Mindeddig n­em tudható, milyen lesz a döntés és micsoda választ ad Románia a legújabb­­ bolgár ajánlatra. A közös külügyi hivatal infor­mációi szerint nincs kizárva, hogy Bulgá­ria új határidőt kap arra nézve, hogy vég­leges elhatározását közölje. Ezt a termi­nust nyilván a háború befejezése és a bol­gár-török békekötés időpontja előtt tűzik ki azért, hogy Bulgáriának szabad keze legyen Romániával szemben. A nagyha­talmak remélik, hogy közös eljárásuk foly­tán mindkét oldalon bizonyos engedékeny­séget fognak tanúsítani és így a konfliktus békés úton lesz elintézhető. Életre és halálra Szkutariért! London, február 21. Popovics monte­negrói delegátus tegnap kijelentette a kül­ügyi hivatalban, hogy Montenegró főleg Szkutari miatt indította meg a háborút. Mon­tenegrónak Szkutari ostroma olyan nagy ál­dozatokba került és olyan nagy vesztesége­ket szenvedett, hogy minden olyan akció­nak, melynek az az eszméje, hogy Szkutari ne legyen Montenegróé, a leghatározottab­ban ellene fog államni, még akkor is, ha a ha­talmak akciójáról lenne szó. Montenegró, ha megtámadják, a legvégsőig fog harcolni és inkább elpusztul, semhogy Szkutariról le­mondjon. Nincs ostrom Drinápolynál. Konstantinápoly, február 21. Drinápoly ostromában szünet állott be. A bolgár os­tromágyuk nem bizonyultak elég jóknak és igy a főhadiszálláson elhatározták, hogy be­várják, míg a Szerbia által útnak indított, nagyobb kaliberű és nehezebb ágyuk meg­érkeznek. Válaszúton Románia, Bukarest, február 21. Ma minisztertanács volt, amelyen arról tanácskoztak, milyen ál­láspontot foglaljon el Románia a nagyhatal­mak legutóbbi lépése dolgában? Delcassé körül. Pétervár, február 21. A Riecs kijelenti, hogy a Delcassénak pétervári francia nagy­követté való kinevezése ellen fölmerült ag­godalmak teljesen fölöslegesek. Delcassé Pé­­terváron a hármas ántánt és így az európai béke érdekében is fog közreműködni. Követet küld Szerbia Bécsbe. Belgrád, február 21. Nenadovics Ja­­sa, Szerbia volt konstantinápolyi követe titokban Bécsbe utazott. Sikerült megtud­nunk, hogy Nenadovicsnak az a missziója, hogy érintkezésbe lépjen a monarchia kül­ügyi politikájának mértékadó köreivel, a monarchia és Szerbia közt függőben levő kérdések dolgában. Nenadovics missziója főleg gazdasági kérdésekre és a kötendő kereskedelmi szerződésekre vonatkozik. Fenyegetik a Dardanellákat. London, február 21. A Daily Mail jelen­ti a Dardanellákból, hogy a görögök a Be­­sika-öbölben csapatokat akarnak partraszál­­lítani. Harmincöt görög szál­lítóhajó, telve katonákkal, vár a tengeren Myhlene-sziget és a Besika-öböl között és eddig csak az erős vihar gátolta őket abban, hogy a partraszál­lást megkíséreljék. Gallipoliból tizenkétezer török katonát küldtek a Dardanellák bejára­tához. Több ezer katona fényszórókkal a szá­razföld felől útban van Besikába. Két Pasics-verdikt, Belgrád, február 21. Két igazi Pasics­­verdikt izgatja most a szerb nyilvánossá­got. Az első Mihajlovics Sztanojára vonatko­zik, aki ellen még a balkáni háború első ré­szében a külföldi tudósítók és a szerb sajtó vádat emelt, hogy ő, mint a sajtóiroda tagja, akire bízva volt a haditudósítás cenzurája, igazságtalanul járt el. Mihajlovics megvesz­tegetések ellenében bizonyos lapoknak nagy előnyöket szerzett, a többi tudósítók munká­ját pedig mindenféle cenzori stiklikkel meg­akadályozta. De nem csak ezt a vádat emel­ték Mihajlovics ellen. Arról is szó volt, hogy ő favorizált lapjainak a többi haditudósítók táviratait eladta. Mihajlovics ellen megindult a fegyelmi eljárás. Tegnap hirdették ki az ítéletet. A Mihajlovics ellen emelt vádakat elejtették. Mihajlovics továbbra is cenzor maradt és továbbra is megakadályozhatja a sajtó munkáját. A Pasics-féle fegyelmi bizottság még egy ügyben döntött tegnap. Nusics Brani­­szlavot, a szerb irodalom legmodernebb és legindiividuálisabb tehetségét, akit nyelvtu­dása miatt a monasztiri kerület kormányzó­jává neveztek ki, fölmentették állásától, mert a Pasics-kormányhoz közel álló néhány pa­­namista­ szállítót leleplezett és közveszélyes munkájával megakadályozta üzelmeiket. Delcassé ! Paris, február 21. Delcassénak pétervári nagykövetté való kineveztetését illetőleg, a külügyminiszter egy újságírónak kijelentette, hogy a kormány igen kedvezőmn fogadta a kineveztetésre vonatkozó indítványt. Meg­jegyzi, hogy Delcassé kinevezése Pétervárott úgy udvari, mint politikai körökben a legki­tűnőbb benyomást tette. Az új nagykövet már a jövő hó elején elfoglalja új állomáshe­lyét. Szöknek és nyomorognak. Athén, február 21. Korfu, Preveza, Arta, Kephalonka, Trikala és Larissa városokban igen sok Epirusból érkezett menekülő van. A menekültek száma mintegy 22.000. Külön bi­zottságok fáradoznak azon, hogy a menekül­tek ínségét enyhítsék, de ez nem elegendő, mert elszállásolás és élelmezés költségei na­ponkint mintegy 13.000 drachmára rúgnak, pénz pedig nem igen áll rendelkezésre. Orosz kémek mindenütt. Bukarestbe jelentik­ Bolieszku kapitányt, akit hazaáru­lás miatt elítélte­k, hónapok óta erősen őrzik. Oroszországtól állítólag hatszázezer lejt ka­pott a kémkedésért. Hir­dessen a­l­dmagyor a szagban

Next