Délmagyarország, 1913. március (2. évfolyam, 50-74. szám)

1913-03-22 / 68. szám

8 DÉLMAGYARORSZÁG 1913. március 22 áll rendelkezésére. Az egyházkerület 70 ezer­­ koronát adnna a jelzett összeghez. Már most úgy áll a helyzet, hogy a kultuszk­ormányban­­ erős a hajlandóság, hogy a­z állami hozzájá­ru­­lást megszerezze s úgy tudom ez az állás­pontja Janukovitch Béla miniszternek is. Ő te­hát látogatásakor valószínűleg nyilatkozni fog az állami hozzájárulás dolgáról is és igy nem lesz akadálya annak, hogy szeptember­ben a jogi, theológiai és bölcsészeti fakultás föl­állittassék. Hozzáteh­etem még ehhez azt is, hogy tudomásom szerint Jankovich mi­niszter elődjének, Zichy János grófnak ál­lásfoglalását, hogy a debreceni és pozsonyi egyetem között junkt­mot létesít, megváltoz­tatja s így a debreceni egyetem megnyitásá­nak kérdése biztosítottnak látszik. — Sub auspiciis. A hivatalos lap mai számának közlése szerint a király megen­gedte, hogy a budapesti tudományegyetemen Radvánszky Béla bárót az orvostudományok, Halász Tibort az államtudományok és Fa­­binyi Tihamért a jogtudományok doktorává sub auspiciis regis avassák. A kolozsvári egyetemen kenesei Kenessey Albertet és AÍpór Gyulát fogják föl,avatvy, a király gyű­rűjével, az előbbi az orvostudományok, az utóbbit a jogtudományok doktorává. — Az O.­­M. K. E. közgyűlése. Az Országos Magyar Kereskedelmi Egyesülés április 6-án vasárnap délelőtt 10 órakor tart­ja meg ,az Egyesült Lipótvárosi Polgári Kör nagytermében ez idei közgyűlését, melynek napirendjén több fontos tárgy szerepel. Az OMKE vezetősége tagjai rész­ére ezúttal is kieszközölte a szokásos utazási kedvezmé­nyeket ,és beküldött a szegedi kerületnek kor­látolt számú, ilyen kedvezményes vasúti jegy váltására jogosító igazolványt. Az egysületi tagokat megillető és névre ikááUl­­landó igazolványok, melyek április 2-től áp­rilis 9-ig érvényesek, 25 fillér illeték ellené­iben Vermes Zsigmondnál az OIMKE szegedi titkáránál vehetők át.­­ Jókai Mór emlékszobra. Jókai Mór­nak a fővárosban emelendő emlékszobrán — a Jóka­i-szoborb­izottság megbízásából — már javában dolgozik Stróbl Alajos. A művész a rendelkezésre álló egy,begyűlt összeghez mér­ten intim jellegű szobrot tervez; hasonlót Goldoni, a híres olasz színműíró velencei em­­lékszob­ra­hoz. Mivel az emlékmű arányainál fogva neon igen illeszthető bele a józsefváro­si Rákóczi-tér széles, középső részébe, a mű­vész a szobrot a Baross- és a József-utca ös­­­szeszögellésénél, közvetlen­ül a monumentá­lis jellegű gróf W­enckheim-pal­ota előtt, óhajtja fölállítani. E terv elfogadása fölött a Jókai-szob­orbizottság egyik legközelebbi ülé­sén fog határozni. — A bécsi zsoké-klub sztrájkja. A bécsi zsoké-klub elhatározta, hogy ha a fo­gadásról szóló új osztrák adótörvény élet­be lép, nem tartja meg versenyeit. A buda­pesti sport­közönség érthető érdeklődéssel bki­­jén a klub meglepő határozata nyomán vár­ható fejleményeket. Fővárosi tudósítóink ma megkérdezte Csekonics Gyula grófot, a ma­gyar zsoké­klub érdemes elnökét, hogy mi a véleménye erről a dologról? A felelet így szól: — Egy bizonyos, hogy a magyar zsoké­­klub a bécsi eseményekre való tekintet nél­kül állítja össze a jövő esztendők program­ját, amely az eddiginél érdekesebb lesz már azért is, mert maholnap az új lóversenypá­­lyán kell lebonyolítani. Valószínű, hogy ezen a pályán sikerülni fog a Tátra-Lom­nicról Alagra áthelyett mitingnek egy nagy nem­zetközi mitinggé való fejlesztése, még a­kkor is, ha Bécsben maradna minden a régiben. Ezt annál valószínűbbnek tartom, mert a bécsi zsoké-klub energikus állásfoglalása mellett a szomszéd pénzügyi hatóságokat buzgalmukban kissé mérsékelni fogja attól való félelmük, hogy Budapest esetleg Bécs rovására jutna akármilyen jelentéktelen ha­szonhoz. A bécsi zsoké-klub határozatával kap­csolatos következő jelentést kaptuk ma Bécs­ből: Az alsóausztriai iparegyesület tegnap este gyűlést tartott, hogy a totalizator- és bukmékkeradó fölemelésének hatását az ipar és kereskedelem szempontjából is meg­vitassa. A gyűlésen bécsi iparosok és keres­kedők vettek részt. Az előadó Lehr F. csá­szári tanácsos volt. Kifejtette, mily káros a versenyek számának korlátozása a különbö­ző iparokra és kifejezte azt a véleményét, hogy az állam a bizton remélt 1.200.000 ko­rona bevételt nem fogja elérni. A pénztár csa­lódásánál azonban nagyobb veszedelem az, hogy az elmaradt terminusokat Budapest fölkarolná és oda vonzzaná a lóversenyláto­­gatókat. Végül határozati javaslatot fogadtak el, amelyben kifejezték azt a reményüket, hogy a parlament és a kormány a javaslatot jelen formájában nem fogja törvényerőre emelni. — Pavlik rendőrfelügyelő érettségije. Pavlik Ferenc, ,a képviselőházi botrányok kapcsán sokat emlegetett rendőri felügyelő, kinek nagy része volt abban, hogy tapinta­tos eljárásával a nagy indulatok kitörésénél is elejét vette a nagyobb veszedelemnek, most tisztes korára felcsapott gimnazista diáknak. A Délmagyarország munkatársa fölkereste Pavlik Ferencet lakásán s kérdést intézett­­ hozzá, elhatározásán­ak okairól. A di­ák-r­endőrfelügyelő büszkén erősítette meg a hírt. — Nemcsak­­ a­z érettségi vizsgálatot aka­rom letenni, hanem a jogot is elvégzem,­­hogy miért? Őszinté­n megvallom, az ambíció sarkal. Kilencnapos voltam­, am­ikor édes­anyámat elvesztettem és másféléves korom­ban atyám is meghalt. Egy nagynénémnél nevelkedtem s bizonyos ,családi örökségi per­­patvar korán a kenyérkereseti pályára utalt. Nem volt időm tanulmányaim befejezésére. Katonai szolgálatom után napidíjas lettem a belügyminisztériumban, ahonnan hivatal­­tiszti minőségben a rendőrségre kerültem és huszonhat évvel ezelőtt rendőrfelügyelővé neveztek ki. — Hány éves főfelügyelő úr! — Bizony, már ötvenhat éves vagyok, de ez nem ok arra, hogy elhhatározásomat megmásítsam. — Nem lesz nehéz ebben a korban a ta­nulás? — Nem. Annak idején a piarista gimná­­ziumiba jártam s még most is l emlékezetem­­ben van so­k minden, amit tanultam, különö­sen a latinból. Egyébként is állandóan igye­keztem továbbképezni magam s folyton ta­nultam, főleg rendőri szakdolgokat. Az ambiciózus öreg­diák elmondta még, hogy két héttel ezelőtt kért és kapott enge­­delmet a vallás- és közoktatásügyi miniszter­től az érettségi vizsgálat letételére s most szorgalmasan tanul, hogy mielőbb letegye az érettségi vizsgálatot, amely után azonnal bei­ratkozik az egyetem jogi fakultására. — Egy érdekes számadás. Londonból jelentik: Walkenburgh Fülöpné asszony a­ minap milliomos férje ellen pert indított fél­millió visszaadása iránt, mert ennyire volt szüksége igényeinek kielégítésére az utóbbi két év alatt, iámig férjétől különválva élt. A keresethez pontos számadás van mellékel­­­ve, amelynek tételei a következők: Európai utazások 150.000 korona, lakás egy newyorki szállóban 55.000 korona, két automobil 50.000 korona, toalettek 100.000 korona, dinók és más szórakozások egy előkelő étteremben 50.000 korona, orvos és m­asszírozónő 10.000 korona, titkárnő 36.000 korona, fogorvos 6000 koron­a. A pert indító nő két év óta különváltan él férjétől, első férje Chapman William volt, akitől ötven millió koronát örökölt.­­ Megfordult a koporsójában. Rémes ■eset tartja izgalomban a sza­­tmármegyei Er­­dődamos község lakosságát. Gyirke Péter er­­dődamosi gazdálkodón­ak meghalt a fiatal fe­lesége. A férj az asszonyt a maga ii testvére mellé akarta temettetni, aki egy éve hunyt el. Mikor a temetőben f­elásták a sírt, a sír­ásók kíváncsiságból felnyitották­­ Gyirke test­vérének koporsóját. Az egy éve eltemetett holttestet borzalmas állapotban találták. A csontváz megfordítva feküdt a koporsóban. A ruhát, amelyben eltemették, a koporsó egyik sarkában találták összetépve és egy csomóba göngyölve. A sir­ásók a megdöbben­tő felfedezésről értesít­ették a község elülj­á­­róságát, amely aztán megállapította, hogy Gyirkót elevenen temették el. A szerencsétlen embert egy éve szélhüdés érte s ekkor a ha­lott­kém megál­lapította a halál elkövetlkeztét. úgy látszik, a sírban eszméletre tért és ad­­dig folytatta szörnyű busáját, miig meg mám fűlt. A felháborító eset dolgában megindult a hatósági vizsgálat. — Ég a felhőkarcoló. Newyorkból jelen­tik: Tegnap este a felhőkarcolók negyede­iben kigyuladt egy áruház és óriási pánik tá­madt. Sok száz leány sikoltozva állott az ab­lakoknál, míg a tűzoltók megérkeztek. A nagy zűr­zavar ellenére mindenkit megmentettek. Két leányt ájultam vittek át az egyik közeli felhőkarcolóba. A­­ szomszédos felhőkarco­lók is veszélyben forogtak és a tűzoltók egész hadserege dolgozott a tűz elszigetelé­sén. — Hármas ikrek. Kecskemétről jön az utóbbi időkben gyakran­­ ismétlődő n­a­­gyom érdekes családi esemény híre. Bő gyer­mekáldásról szól, amelyben Tóth Mihályné­­nak volt része a ballószögi pusztán. A há­rom gyerek közül kettő hűt, s mind a három él. A többszörös iker különben nem újság a famíliában. Tóth Mihályné édesanyja is há­rom újszülöttel lepte meg egyszer a világot. Tóth Mih­ályéknál csak egy nagy baj van. Az ember napszámos és nagy szegénységben élnek. Most a városhoz fordulnak segítség­ért. — Egy leány miatt. Ketten szerették Raczits György és Maglics István zombori legények. A leány nem tudott választani köz­tük, elhatározták tehát, hogy párbajt vív­nak szerelmesükért Tegnap este folyt le a bicska­párbaj a leány lakásán. Maglics győ­zött öt késszúrással halálosan megsebesí­­tette vetélyt­ársát. Raczitsot haldokolva vit­ték a kórházba. — Nem érdemes. Csak huszonhárom éves volt Alföldi Géza bajai postasegédtiszt, már­is megunta az életét. Ma reggel lakásán szi­vén lőtte magát és meghalt. Semmi írást nem hagyott maga után, de ismerősei előtt több­ször hangoztatta, hogy nem érdemes végig küzköd­ni ezt a nyomorúságos életet. — Asta Nielsen, Psylander, Susann­ Grandais és Perrel. A világ négy legn­agyob­­b mozi művésze egy műsor keretében lesz lát­­ható a KORZÓ moziban a húsvéti ünnepek alatt. Igazi ünnepi műsor, amelyhez fogható soha moziban egy előadásban nem volt. Asta Nielsen és Psylander együttes fellépése a „Szivek harca“ című Nordisik 3 felvonásos drámában. Eh­ez hasonló nagystílű drámát cs­ak ez a két művész tud produkálni. Hogy a „Szivek harca“ milyen elsőrangú dolog és milyen igazi műélvezetet nyújt, biztosítja a három kiváló faktor. A fotograpfiát a Nor­­disk gyár, a szöveget Fred Jörg sem, a játé­kot pedig a Koppenhágai királyi színház vi­­lághírű mű­vészei, Asta Nielsen és Psy lan­der­rel az élükön.­­Ez a kép az egyetlen a mai na­pig, ahol a nagy művészek együtt vannak. A másik óriási szenzációja az ünnepi miűsornak, Susanne Grandais és Pernet együttes játéka a „Csapdában“ című kiváló vigj­át­okban. Su­sanne girandiais és Perret együttes játéka nem szorul dicséretre, tud­ja azt minden mozi­látogató. A 2 órás műsor többi számai is oly kiválóak, amilyen a „Korzó“ moziban általában lenni szokott. Szombaton 3 előadás lesz: 5, 7 és 9 órakor. A helyeket minden elő­adásra előre fel lehet tartani egész napon a pénztárnál. Vasárnap, hétfőn és kedden az

Next