Délmagyarország, 1915. április (4. évfolyam, 78-102. szám)

1915-04-28 / 100. szám

Szeged, 1915. április 28. Török hivatalos jelentés. Konstantinápoly, április 27. A Milli táv­irati ügynökség jelenti: A főhadiszállásról a következő kommünikét teszik közzé: — E hó. 25-én az ellenség hadihajóinak védelme alatt a Gallipoli félsziget nyugati partjának négy pontján kísérelte meg a part­raszállást. A Sighhindere torkolatánál, Ari­ Burnu partvidékén, Kuba Tepe és Tehke Bur­­nutól nyugatra, valamint Kumrele mellett. A lékke Bur­na mellett partraszabott ellenséges csapatot katonáink szuronyrohama a tenger­be dobta. Az Ari Burnu mellett partraszállott csapatok, amidőn előre akartak nyomulni, kénytelenek voltak csapataink ellentámadá­sának engedni. Csapataink a partra vetették őket vissza. Emez ellenséges haderő egy ré­sze jónak látta tegnap éjjel hajójára mene­külni. Csapataink ma sikerrel folytatták tá­madásaikat az összes frontokon. Tegnap egyidejűleg egy ellenséges flotta közeledett a tengerszoroshoz, hogy a tengerről hajtsa végre az áttörést, de tüzérségünk visszavonu­lásra kényszerítette. Közben egy ellenséges torpedónaszádot elsülyesztettünk, egy másik súlyosan megsérült. A sérült naszádot Te­­r­edas irányába vontatták. Ma az ellenség a tengerről nem tett kí­sérletet a szorosok ellen. A többi hadszínté­ren nem történt fontos változás. (Közli a mi­niszterelnöki sajtóosztály.) MINISZTERTANÁCS BUKARESTBEN, Bukarest, április 27. Bratianu miniszter­­elnök vezetése alatt vasárnap délután öt óra­kor a román kormány tagjai minisztertaná­csot tartottak. Porumbáriu külügyminiszter beteg és így nem volt jelen a tanácskozáson, de a miniszterelnök a minisztergyűlés össze­ü­lése előtt hosszabb ideig tartó látogatást tett a beteg külügyminiszternél. A minisztertanács egyebek közt elhatározta, hogy megkezdeti a­ bukarest—krajovii második vasútvárgány kiépítését. OROSZ VÉLEMÉNY A BOSZPORUSRÓL. Szófiából jelentik: Az ideérkezett orosz lapok részletesen fejtegetik a Boszporus elleni akció nehézségeit. Mihajlovszky ezredes a Russkoje Slovóban majdnem lehetetlennek mondta a Boszporus elfoglalását. A Rjecs szerint a törökök rendkívül megerősítették a Boszporus erődítményeit. MEGJELENT az u| — írta : — Bródy Sándor. ♦ [UNK] [UNK] LHstipUcAdesisn. DE­LM­AGY­A­RORSZAG. 3 A képviselőház ülése. (A munkapárt és az ellenzék magatartása. — Hazai báró nyilatkozata a 42-50 éves népfölkelőkről.) A mai ülés, csendesen kezdődött. A mun­kapárti oldalon az ellenzék hétfői magatartá­sa igen jó hatást tett, mert ebből megállapítot­ták, hogy az ellenzék felismerte szerepét és a külföld előtt is a magyar nemzetnek párto­kon felül való egységességét illusztrálja. Hazai Samu báró honvédelmi miniszter m­a délelőtt a folyosón több képviselő előtt a nyilvánosság számára kijelentette, hogy az ellenzék magatartása az új katonai javaslatok körül helyes és rokonszenves volt, miután több olyan kérdés és szempont felvetését pro­vokálta, ami különben esetleg háttérbe szorult volna. Kijelentette továbbá­­ a miniszter, hogy a tizennyolc éves, valamint a 42—50 közti népfölkelőket legkorábban augusztus 15-én fogják sorozni és legkorábban novemberben kerülhetnek a frontra. Ez a tény remélhetőleg meg fogja nyugtatni a közvéleményt. Az ülésről ez a tudósítás szól. A képviselőház mai ülésének napirendjé­re elsősorban a képviselői mandátumok meg­hosszabbításáról szóló törvényjavaslat volt kitűzve. Az ülés előtt gróf Tisza István, gróf Andrássy Gyula és gróf Apponyi Albert ta­nácskozásra ültek össze, hogy megbeszéljék azokat a módosításokat, amelyeket az ellen­zék az egyes javaslatoknál kíván. A mandá­tumok meghosszabbításáról szóló törvényja­vaslatnál kíván elsősorban az ellenzék módo­sításokat. Gróf Apponyi azt a módosítást ter­jesztette elő, hogy a képviselőház időtartama a békekötés után még hat hónapig tartson, n­e pedig úgy, mint a törvény kon­templ­ál­ja, fix egy esztendeig. Tisza István ezt a módosítást elfogadta.­­Az­­ ülést tizenegy óraikor nyitotta m­eg Beöthy Pál elnök és a form­ai-áigotk eli’ >­éziés.3 után megszava­zt­a a Ház harmad­­ zomb­­­­i­­ban a népfelkelés­ kiegészítéséről szóló tegnnap elfogadott javaslatokat és azután áttért az országgyűlés mandátumainak meghosszab­bításáról szóló törvényjavaslat tárgyalására. Az első szónok Rakovszky Iván előadó volt, aki elfogadásra ajánlotta a javaslatot. (Gróf Apponyi Albert iá függetlenségi párt nevében szólít a javaslatihoz,­­1915. július 21-én lejár ennek a képviselőh­­áznak a meg­bízatása. lA imai helyzetiben s­etm szabad sem­miféle o­pportu­n­isztik­us szempontok előtt meghajolni. Az előadóval szemben a fix ha­táridő megállapítását helytelen­í­ti. Ez vagy hosszú, vagy rövid volna.­­Hellyesebb annak a kimondása, hogy mihelyt megszűnik a kényszerhelyzet, rögtön álljon elő az új vá­lasztás kötelezettsége. Természetes, hogy­­ bi­zonyos határt itt is be kell tartani, de olyant, amely lehetőskig megfelel az igények­nek.­­Sze­­r­inte leghelyesebb kimon­dani,h­ogy a béke­kötés után­i hat hónap lejártával az ország­­gyűlés meg­h­oss­zabbít­ott mandátum­ra­ vé­get érjen. Beszéde végén i mégemlíti­k még azt, hogy az országgyűlés­­ meghhossza­bbításának tartamára az országgyűlés tag­jainak jogvi­szonyai is érvényesek legyenek. Különösen a mentelmi jogra goi­­dolt. Gróf Tisza István­­ miniszterelnök azzal kezdi felszólalását, hogy tudniillik a magyar parl­amentá­r­izmust és a magyar alkotmá­nyosságot érintő kérdésről van most itt szó, amely annál kevésbé al­kal­mas pártpolitikai megí­tél­és­re, mert a magyar parla­mentáriz­­mus és a­­ ma­gyar alkotmány drága szincse minden embernek. A kormány maga is át­­érzi a kérdés nehéz­­ és kényes voltát, és ép­pen ezért, ha nem is teljes mértékben, de messzemen­ől­eg Prá­gáévá teszi gr­óf Apponyi kívánsága­it és ki fogja azokat elégíteni egé­szen addig a határig, amelyen a kívánságok teljesítése szintén fon­tos és nagyjelentőségű alkotmányos kérdésekbe ütközzék. Appo­nyi súlyt helyez arra, hogy ennek a kivételes ál­lapotnak a körül­írása magá­ban a törvény­ben is ünnepélyes formáiban kifejezésre jus­son. Ehez a maga részéről hozzájárul. (He­lyeslés a baloldalon.) Ha gróf Apponyi ezt tartja, hogy helyesebb magát a képviselőház tartalmának m­eghossz­abbítását nem­­ naptári időhöz, hanem­­ a kényszerhelyzet tartamához kötni, ennek a kívánságnak is dei­erál. (Élénk h­elyeslés a jobb- és a baloldalion.) De nem fogadhatja el Apponyi előterjesztését a harmadik kérdést illetőleg, tudniillllik, hogy a megid­estabilitott országgyűlés hatásköre korlátozh­assék. Határvonalat felállíítani ab­ban a tekintetben, hogy mit kell á­llam­érldteik­­ből a törvényhozásnak elintéznie a kivételes idő alatt, nem lehet. Az a nézete, hogy az állam mialgát nem foszthatja meg bizony­ta­lan időre attól a lehetőségtől, hogy a maga akaratát szabadon kifejezésre juttathassa. Gróf Batthyány Tivadar sajnálja, hogy a kormány nem fogadja el gróf Apponyi Albert egyik módosító indítványát. Az a nép, amely itthon a legnagyobb fegyelme­zettséget, a harctéren pedig páratlan hősies­séget és vitézséget tanúsít, az megérett az általános választójogra. Vázsonyi Vilmos: A mandátumok n­eg­­hosszabítására" nézve egyetért gróff Apponyi Alberttel, de az ő összes alkotmányjogi­­ skru­­puliusait nem osztja. Az országgyűlés kötelessége, hogy azt az igazságtalanságot, amelyet a csenevész vá­lasztó­jog megalkotásával elkövetett, jóvá­­tegye­. Azt a népfelkelő osztályt, amely öt­ven éves korig tizenkilenc éves korától é­­s a jövőben ezentúl tizennyolc éves korától fegy­veresen védi meg a nemzetet, tehát a nemzet sorsát intézi, be kell vonni a nemzet sorsá­nak intézés­eib­e. Ha ezek háb­or­úiban megvédik a nemzetet, ha döntenek­­ a nemzet sorsa fö­lött, akkor a békében is be kell­ ők­et vonni a nemzet sorsának intézésébe. (Nagy tet­szés.) Vázsonyi után az elnök a vitát bezárta. A többsé­g az alkotmányi párttal együtt általánosságban elfogadta a járási a tot. A f­üg­getlenisé­gi párt ellene szavazott. Következett a részletes tárgyalás. Ap­ponyi Albert gróf az első szakasznál módo­sítást nyújt be és felhasználja az alkalmat, hogy feleljen arra a váratlan támadásra, melyben Vázsonyi Vilmos őt részesítette. Alig hiszi, hogy Vázsonyi az alkotmányos skrupulozitásnak és a nemzeti szellemnek tett szolgálatot felszólalásával. A délutáni ülésen is többen felszólaltak, majd háromnegyed ötkor sor került a tör­vényhatósági választások javaslatára. Ra­kovszky Iván előadó elfogadásra ajánlja a javaslatot. A törvény átmeneti állapotot te­remt. Kimondja, hogy nem­ *az 1915., illanem, az 1914-i­ki névjegyzék alapján választanak. Budapesten speciel az 1914-es képviselővá­­lasztási névjegyzék alapján. Sághy Gyula nem­ fogadja el a javaslatot, mert a választás a mandátumok mintájára — úgymond — elválasztandó, még­pedig három honlappal a békekötés után. Perényi Géza kizá­rólag a fővárossal foglalkozik, szerinte Bu­dapesten a választások elhalasztása szüksé­gesebb még a képviselőinél is. Springer Ferenc, Vázsonyi és Mezős­sy felszólalása után befejezték a vitát és elfo­gadták a javaslatot. Sándor János belügyminiszter felszóla­lását holnapra halasztotta. Felolvasták az indítványi könyvet. Ra­kovszky István a­­ harctéren levőknek köve­teli a választójog megadását. Farkas Pál a hadiseregszállításról interpellál. Nagyatádi Szabó a lórekivirálásról, Bikád­i­ Antal öt, Szmrecsányi György egy interpellációt jegy­zett l­e, holnap, szerdán f­éliket­tősk­or térnek át az interpelláiciókb­a. Az ülés este 8 órakor végződött.

Next