Délmagyarország, 1915. április (4. évfolyam, 78-102. szám)
1915-04-28 / 100. szám
Szeged, 1915. április 28. Török hivatalos jelentés. Konstantinápoly, április 27. A Milli távirati ügynökség jelenti: A főhadiszállásról a következő kommünikét teszik közzé: — E hó. 25-én az ellenség hadihajóinak védelme alatt a Gallipoli félsziget nyugati partjának négy pontján kísérelte meg a partraszállást. A Sighhindere torkolatánál, Ari Burnu partvidékén, Kuba Tepe és Tehke Burnutól nyugatra, valamint Kumrele mellett. A lékke Burna mellett partraszabott ellenséges csapatot katonáink szuronyrohama a tengerbe dobta. Az Ari Burnu mellett partraszállott csapatok, amidőn előre akartak nyomulni, kénytelenek voltak csapataink ellentámadásának engedni. Csapataink a partra vetették őket vissza. Emez ellenséges haderő egy része jónak látta tegnap éjjel hajójára menekülni. Csapataink ma sikerrel folytatták támadásaikat az összes frontokon. Tegnap egyidejűleg egy ellenséges flotta közeledett a tengerszoroshoz, hogy a tengerről hajtsa végre az áttörést, de tüzérségünk visszavonulásra kényszerítette. Közben egy ellenséges torpedónaszádot elsülyesztettünk, egy másik súlyosan megsérült. A sérült naszádot Teredas irányába vontatták. Ma az ellenség a tengerről nem tett kísérletet a szorosok ellen. A többi hadszíntéren nem történt fontos változás. (Közli a miniszterelnöki sajtóosztály.) MINISZTERTANÁCS BUKARESTBEN, Bukarest, április 27. Bratianu miniszterelnök vezetése alatt vasárnap délután öt órakor a román kormány tagjai minisztertanácsot tartottak. Porumbáriu külügyminiszter beteg és így nem volt jelen a tanácskozáson, de a miniszterelnök a minisztergyűlés összeülése előtt hosszabb ideig tartó látogatást tett a beteg külügyminiszternél. A minisztertanács egyebek közt elhatározta, hogy megkezdeti a bukarest—krajovii második vasútvárgány kiépítését. OROSZ VÉLEMÉNY A BOSZPORUSRÓL. Szófiából jelentik: Az ideérkezett orosz lapok részletesen fejtegetik a Boszporus elleni akció nehézségeit. Mihajlovszky ezredes a Russkoje Slovóban majdnem lehetetlennek mondta a Boszporus elfoglalását. A Rjecs szerint a törökök rendkívül megerősítették a Boszporus erődítményeit. MEGJELENT az u| — írta : — Bródy Sándor. ♦ [UNK] [UNK] LHstipUcAdesisn. DELMAGYARORSZAG. 3 A képviselőház ülése. (A munkapárt és az ellenzék magatartása. — Hazai báró nyilatkozata a 42-50 éves népfölkelőkről.) A mai ülés, csendesen kezdődött. A munkapárti oldalon az ellenzék hétfői magatartása igen jó hatást tett, mert ebből megállapították, hogy az ellenzék felismerte szerepét és a külföld előtt is a magyar nemzetnek pártokon felül való egységességét illusztrálja. Hazai Samu báró honvédelmi miniszter ma délelőtt a folyosón több képviselő előtt a nyilvánosság számára kijelentette, hogy az ellenzék magatartása az új katonai javaslatok körül helyes és rokonszenves volt, miután több olyan kérdés és szempont felvetését provokálta, ami különben esetleg háttérbe szorult volna. Kijelentette továbbá a miniszter, hogy a tizennyolc éves, valamint a 42—50 közti népfölkelőket legkorábban augusztus 15-én fogják sorozni és legkorábban novemberben kerülhetnek a frontra. Ez a tény remélhetőleg meg fogja nyugtatni a közvéleményt. Az ülésről ez a tudósítás szól. A képviselőház mai ülésének napirendjére elsősorban a képviselői mandátumok meghosszabbításáról szóló törvényjavaslat volt kitűzve. Az ülés előtt gróf Tisza István, gróf Andrássy Gyula és gróf Apponyi Albert tanácskozásra ültek össze, hogy megbeszéljék azokat a módosításokat, amelyeket az ellenzék az egyes javaslatoknál kíván. A mandátumok meghosszabbításáról szóló törvényjavaslatnál kíván elsősorban az ellenzék módosításokat. Gróf Apponyi azt a módosítást terjesztette elő, hogy a képviselőház időtartama a békekötés után még hat hónapig tartson, ne pedig úgy, mint a törvény kontemplálja, fix egy esztendeig. Tisza István ezt a módosítást elfogadta.Az ülést tizenegy óraikor nyitotta meg Beöthy Pál elnök és a formai-áigotk eli’ >éziés.3 után megszavazta a Ház harmad zombiban a népfelkelés kiegészítéséről szóló tegnnap elfogadott javaslatokat és azután áttért az országgyűlés mandátumainak meghosszabbításáról szóló törvényjavaslat tárgyalására. Az első szónok Rakovszky Iván előadó volt, aki elfogadásra ajánlotta a javaslatot. (Gróf Apponyi Albert iá függetlenségi párt nevében szólít a javaslatihoz,1915. július 21-én lejár ennek a képviselőháznak a megbízatása. lA imai helyzetiben setm szabad semmiféle opportunisztikus szempontok előtt meghajolni. Az előadóval szemben a fix határidő megállapítását helyteleníti. Ez vagy hosszú, vagy rövid volna.Hellyesebb annak a kimondása, hogy mihelyt megszűnik a kényszerhelyzet, rögtön álljon elő az új választás kötelezettsége. Természetes, hogy bizonyos határt itt is be kell tartani, de olyant, amely lehetőskig megfelel az igényeknek.Szerinte leghelyesebb kimondani,hogy a békekötés utáni hat hónap lejártával az országgyűlés meghosszabbított mandátumra véget érjen. Beszéde végén i mégemlítik még azt, hogy az országgyűlés meghhosszabbításának tartamára az országgyűlés tagjainak jogviszonyai is érvényesek legyenek. Különösen a mentelmi jogra goidolt. Gróf Tisza István miniszterelnök azzal kezdi felszólalását, hogy tudniillik a magyar parlamentárizmust és a magyar alkotmányosságot érintő kérdésről van most itt szó, amely annál kevésbé alkalmas pártpolitikai megítélésre, mert a magyar parlamentárizmus és a magyar alkotmány drága szincse minden embernek. A kormány maga is átérzi a kérdés nehéz és kényes voltát, és éppen ezért, ha nem is teljes mértékben, de messzemenőleg Prágáévá teszi gróf Apponyi kívánságait és ki fogja azokat elégíteni egészen addig a határig, amelyen a kívánságok teljesítése szintén fontos és nagyjelentőségű alkotmányos kérdésekbe ütközzék. Apponyi súlyt helyez arra, hogy ennek a kivételes állapotnak a körülírása magában a törvényben is ünnepélyes formáiban kifejezésre jusson. Ehez a maga részéről hozzájárul. (Helyeslés a baloldalon.) Ha gróf Apponyi ezt tartja, hogy helyesebb magát a képviselőház tartalmának meghosszabbítását nem naptári időhöz, hanem a kényszerhelyzet tartamához kötni, ennek a kívánságnak is deierál. (Élénk helyeslés a jobb- és a baloldalion.) De nem fogadhatja el Apponyi előterjesztését a harmadik kérdést illetőleg, tudniillllik, hogy a megidestabilitott országgyűlés hatásköre korlátozhassék. Határvonalat felállíítani abban a tekintetben, hogy mit kell államérldteikből a törvényhozásnak elintéznie a kivételes idő alatt, nem lehet. Az a nézete, hogy az állam mialgát nem foszthatja meg bizonytalan időre attól a lehetőségtől, hogy a maga akaratát szabadon kifejezésre juttathassa. Gróf Batthyány Tivadar sajnálja, hogy a kormány nem fogadja el gróf Apponyi Albert egyik módosító indítványát. Az a nép, amely itthon a legnagyobb fegyelmezettséget, a harctéren pedig páratlan hősiességet és vitézséget tanúsít, az megérett az általános választójogra. Vázsonyi Vilmos: A mandátumok neghosszabítására" nézve egyetért gróff Apponyi Alberttel, de az ő összes alkotmányjogi skrupuliusait nem osztja. Az országgyűlés kötelessége, hogy azt az igazságtalanságot, amelyet a csenevész választójog megalkotásával elkövetett, jóvátegye. Azt a népfelkelő osztályt, amely ötven éves korig tizenkilenc éves korától és a jövőben ezentúl tizennyolc éves korától fegyveresen védi meg a nemzetet, tehát a nemzet sorsát intézi, be kell vonni a nemzet sorsának intézéseibe. Ha ezek háborúiban megvédik a nemzetet, ha döntenek a nemzet sorsa fölött, akkor a békében is be kell őket vonni a nemzet sorsának intézésébe. (Nagy tetszés.) Vázsonyi után az elnök a vitát bezárta. A többség az alkotmányi párttal együtt általánosságban elfogadta a járási a tot. A függetleniségi párt ellene szavazott. Következett a részletes tárgyalás. Apponyi Albert gróf az első szakasznál módosítást nyújt be és felhasználja az alkalmat, hogy feleljen arra a váratlan támadásra, melyben Vázsonyi Vilmos őt részesítette. Alig hiszi, hogy Vázsonyi az alkotmányos skrupulozitásnak és a nemzeti szellemnek tett szolgálatot felszólalásával. A délutáni ülésen is többen felszólaltak, majd háromnegyed ötkor sor került a törvényhatósági választások javaslatára. Rakovszky Iván előadó elfogadásra ajánlja a javaslatot. A törvény átmeneti állapotot teremt. Kimondja, hogy nem *az 1915., illanem, az 1914-iki névjegyzék alapján választanak. Budapesten speciel az 1914-es képviselőválasztási névjegyzék alapján. Sághy Gyula nem fogadja el a javaslatot, mert a választás a mandátumok mintájára — úgymond — elválasztandó, mégpedig három honlappal a békekötés után. Perényi Géza kizárólag a fővárossal foglalkozik, szerinte Budapesten a választások elhalasztása szükségesebb még a képviselőinél is. Springer Ferenc, Vázsonyi és Mezőssy felszólalása után befejezték a vitát és elfogadták a javaslatot. Sándor János belügyminiszter felszólalását holnapra halasztotta. Felolvasták az indítványi könyvet. Rakovszky István a harctéren levőknek követeli a választójog megadását. Farkas Pál a hadiseregszállításról interpellál. Nagyatádi Szabó a lórekivirálásról, Bikádi Antal öt, Szmrecsányi György egy interpellációt jegyzett le, holnap, szerdán félikettőskor térnek át az interpelláiciókba. Az ülés este 8 órakor végződött.