Délmagyarország, 1915. május (4. évfolyam, 103-128. szám)

1915-05-29 / 127. szám

r DÉLMAG­YARORSZÁ 0 A második hadikölcsön. (Saját tudósítónktól.) A második hadi­kölcsön jegyzés határidejét, mint már közöl­tük, jú­rius 7-ére tolta ki a kormány. Ez az intézkedés főleg a vidéki városok kérelmére történt, mert a vidéki bankok az először m­egál­lapított határidőn belül, nem tudták le­bonyolítani az üzleteket. Szegeden is éppen a két legutolsó napon volt a legnagyobb ér­­­­deklődés a hadikölcsön iránt és ez most még jobban fokozódik. A kormány felhívása nagy hatással van a legszélesebb néprétegekre is. Valószínű­leg azonban azok sem fogják figyelmen kívül hagyni, akik eddig vagyonukhoz, mérten nem kellőképpen vették ki részüket a kölcsön jegy­zésből. Az első hadikölcsön alkalmából­­ Sze­geden tizenhét millió koronát jegyeztek és­­ már akkkr is megállapítást nyert, hogyha ’ mindenki egyforma mértékben áldozott vol­na, jóval többnek kellett volna összejönni.­­­­Most a második kölcsön jegyzésénél módjá­­­ban­ van mindenkinek ezt jóvátenni és az a lobogó lelkesedés, önfeláldozó buzgalom, a­­­m­ely mindenben megnyilvánul mostan két­szeresen, amióta az olaszok gaz árulása meg­történt, kell hogy tettekben jusson érvényre. A főispáni hivatalban pénteken nagyon szép eredménnyel folyt a jegyzés. Buck Ber­nét újabb 150.000 koronát jegyzett, úgy hogy ■ a főispáni hivatalban történt eddigi jegyzése „ 300.000 korona. Az összes ottani jegyzés pe­dig meghalad­ja a 700.000 koronát. A bankok­ban is jól halad a jegyzés. Bár eddig még az eredményeket nem összesítették, minden jel szerint azonban meg fognak felelni a vára­­­­kozásnak. Szegeden jegyezni lehet hadikölcsönt a főispáni hivatalban, a postahivataloknál, a Szeged-Csongrádinál, a Szegedi Hitelbank­nál, a Kereskedelmi és Iparbanknál, a Mag és S­zécsi-banknál. A hivatalos lap a pénzügyminiszter alábbi rendeletét közli a hadikölcsön-jegyzés meghosszbbitásáról: Az 1912. évi LXIII. törvénycikk 17. sza­kasza alapján kibocsátásra kerülő 1915. évi 5 és fél százalékos mi. kir. adómentes­ állami járadékkölcsönre (5 és fél százalékos hadi­kölcsön) ; és a 6 százalékos m. kir. adómentes ál­land­ó járadékkölcsönre (II. 6. százalékos ha­dikölcsön) vonatkozóan május 8-án kiadott aláírási felhívásra hivatkozással ezennel köz­hírré teszi, hogy a szóbanforgó kölcsönökre nézve az ez évi május 12-től május 26-áig be­záróan megállapított aláírási határidő meg­­hossza­bbíttatik, olykép, hogy a nyilvános alá­írás a hivatkozott aláírási felhívásokban föl­sorolt hivatalos aláírási helyeknél és az azok által a m. kir. pénzügyminisztériumi jóváha­gyásával föl­hatalmazott intézeteknél ez évi­­ , május 26-ától folytatóim még ju­nius hó 7-é­g bezáróan is történhetik. Az ilyképen május 27-ike és junius 7-i­ke közt történő aláírásnál az aláírási ár, az esetben, ha az aláíráskor az egész aláírt összeg befizettet­ik, az 5 és fél A százalékos járadékkötvények minden 100 ko­rona névértékéért 91 koronában, a 6 százalé­kos járadékkötvények minden 100 korona névértékéért 97 korona 70 fillérben állapí­tta­­tik meg. Az aláírási felhívásokban­ körülírt kedvezéses fizetői módozat igén­ybevétele ese­tén a részbefizetés a fentiek értelmében meg­hosszabbított aláírási időben történtendő jegy­zésnél is az aláírási felhívásokban megál­­lapított időpont­ban teljesítendő s így a rész­­befizetési kedvezmény igénybevétele esetére­­ az aláírási st­j az 5 és fél százalékos járadék-, kölcsönnél 91 koro­na 20 fillért, a 6 százalékos járadékkölcsönnél 98 koronát tesz ki akkor is, ha az aláírás a május 27-től június 7-ig bezáróan terjedő időben történik. Az aláírási felhívásokban foglaltak egyébként minden­ben kiterjednek a május 27-től június 7-ig be­záróan terjedő határidőben teljesítendő alá­írásra is. Közöljük még az országban történt na­gyobb jegyzéseket: A főváros közgyűlése a polgármester javaslatára elhatározta, hogy az 1915. évi nemzeti hadikölcsönre 10 millió koronát je­gyez. A Pesti Magyar Kereskedelmi Banknál többek között a következők jegyeztek: Első budapesti gőzma­lmi részvénytársaság a maga és budapesti ma­lomé­r­de­ke­lt­ségei részére 1 millió, Haggenm­acher Henrik gőzmalma 500 ezer, Haggenmacher kőbányai és budafoki sörgyár 400.000, Schlick-Nicholson.­­ gép­i, vagyon- és hajógyár 506.000, Solvay-művek a tegnap közölt 250.000 koronán felül további 200.000, Brassó vármegye 200.000, Czell Fri­gyes és fiai 200.000, Egri érsek és főkáptalan 166.100, Copony Márton 100.000, Pesti taka­rék- és előlegtársulata az Osztrák-magyar első általános tisztviselő-egyesületnek 100 ezer, Gerbeaud Emil egyéb jegyzésein kívü­l 100.000, Návay Aladárné 100.000, Székács Antal udvari tanácsos és Székács Imre 100 ezer koronát. A Magyar Általános H­telbankml: A Magyar Általános Hitelbank tisztviselői s hi­vatalszolgái nyugdíjintézete 300.000 koronát, Országos Ügyvédi gyám- és nyugdíjinté­zet további 289.000, Cukorgyárak Biztosító Egyesülete 125.000, Wagner Ödön dr. 100 ezer koronát. A Pesti Hazai Első Takarékpénztár Egye­sületnél újabban előfordult további nagyobb jegyzés: Magántisztviselők Országos Nyug­díj Egyesülete (1.000.000 korona jegyzéséből) 100.000 koronát. Névtelen jegyzék 450.000, Egri érsekség és főkáptalan 323.500, Metiann János érsek-metropolita jegyzése a Oozsdu­­alap részére 250.000, Jeszenszky Sándor ál­lamtitkár 10.000, Glattfelder Gyula dr. püs­pök és társai 175.000, Budapest­ székesfőváros gyász pénztára 140.000, Torontáli h. é. v. 150 ezer, özvegy Nonn Ferencn­á 120.000, Nagy­­surányi cukorgyár 100.000 koronát. A Magyar Leszámítoló és Pénzváltó Banknál a Magyar Telepítő és Parcellázó­­bank saját nevében és vállalatai részére 700 ezer koronát jegyzett, Freund István dr. sa­ját és a Magyar Petróleumipar r.-t. nevében 500.000 koronát jegyzett. A Kőbányai Polgári Serfőző r.-t. 210.000 koronát jegyzett. A pesti izr. hitközség alapítványai ré­szére az uj hadikölcsönre különböző bankok­ban 250.000 koronát jegyzett. A M. Tud. Akadémia, mely az első hadi­­kölcsön­re 200.000 korona névértékű kötvényt jegyzett, elhatározta, hogy a második hadi­­kölcsönre is 200.000 koronát jegyez. Az Országos Ügyvédi Gyám- és Nyug­­d­íj­intézet, amely a második hadikölcsönre már a minap 350.000 koronát jegyzett, a mai napon a Hitelbanknál újabb 289.000 koronát jegyzett. Az Országos Iparegyesület elnöksége, az igazgatóság és a választmány tagjai több mint 10 milliót jegyeztek. Ezenkívül az egye­sület a maga alapítványi összegét is a hadi­kölcsön papírjaiban helyezte el. Az Első cs. és kir. szab. Dunagőzhajós Társaság a második magyar hadikölcsönre / millió koronát, vagyis ugyanakkora össze­get jegyzett, mint az első alkalommal. Adler Viktor la­jtaujfalusi gyutacsgyáros 450.000 korona hadikölcsönt jegyzett az ot­tani postahivatalnál az olaszok szövetségi hű­­ségszegésének hírére. JEGYEZZÜNK HADIKÖLCSÖNT Szeged, 1916. május 19. HÍREK 0000 — lapunk kézbesítése, a „iet­magyarország kiadóhivatala a jövőben fo­kozott gonddal kíván őrködni azon, hogy a lap kézbesítése a kora reggeli órákban a leg­pontosabban történjék. Nagyon kérjük tehát igen tisztelt előfizetőinket, hogy a lap kése­delmes, hibás kézbesítését a kiadóhivatalnak jelenteni szíveskedjenek, hogy minden sérel­met nyomban orvosolhassunk és a további tévedéseknek vagy mulasztásoknak elejét ve­ttessük. — A király Budapesthez, Budapestről jelentik: A székesfőváros szerdai közgyűlé­séből táviratilag fejezte ki hódolatát őfelsé­gének. A király megbízásából fíaruváry, a kabinetiroda főnöke válaszolt Budapest üd­vözletére. A távirat szövege a következő: “ Őfelsége élénk megelégedéssel fogad­ta Budapest székesfőváros közönségének Olaszország hitszegő támadása alkalmából előterjesztett hódolatát, amely bizonysága a koronával való együttérzésének. •Budapest üdvözletére frigyes királyi herceg és Haus tengernagy táviratilag vála­szoltak. — A p­énzügyigazgatóság munkabe­osztása. A hegedi m. kir. pénzügyigazgatóság munkaibeosztása .a hadjárat alatt ,a követk­e­­ző: Toros Sándor kir. tanácsos, pénzügy­­ig­azgató kiadmányozza a személyes és pénz­tári ügyekre fI. ügyosztály) a fogyasztási ügyekre (IV. ügyosztály) a­ földadó ügyekre (V. ügyosztály) és a pénzügyőrség személyes ügyeire (VI. ügyosztály) vonatkozó elintézési tervezeteket. Dr. Sajtos Samu pénzügyi ta­nácsos, pénzügy­igazgató-helyettes, kiadmá­nyozza az egyenes adóügyeikre (II. ügyosz­tályi) és az illetékügyekre vonatkozó (II. ügyosztály) elintézési tervezeteik­et. Továbbá elintézi a nyilvános számadásra kötelezett vállalatok adójára­­ vonatkozó ü­­gyeket, az er­re vonatkozó adókivetési munkálatokkal együtt. I-ső ügyosztály beosztása: A pénz­ügy igazgatóság, m. kir. adóhivatalok, fő­vám­hivatal, sóhivata­l, dohány és bélyegáru rak­tár személyzetének és pénzügyőri előadónak személyes ügyei, pénztári, állam­épületi, a szegedi építkezési államkölcsön ügyek és hadsegélyezési ügyek. Az illetékfelülvizsgá­lat és a­z­ azzal ka­pcsola­t­os ügyek ellátása. Előadó: Csorba Gáspár pénzügyi segéd­­titk­ár. 11-ik ügyosztály ügy beosztása: Egy­e­­nesadóügyek. Hadmientelmiségi­­ dijak. Vizsza­­bályozá­si járulékok. Inségi kölcsön. Szől­lő dézsma váltság. .Kereskedelmi és iparkama­rai illeték. Országo­s tanítói nyugdíj. Egyé­neé,a­dó jövedéki kihágási ügyek. Kincstári képviselet. Előadó: Körösi Lajos, helyettese: Juhász Károly, beosztott: Keserű Imre, Ka­r­­tay Viktor, dr. Munka Tamás­, Griffaton Mi­hály és Bu­rg ka­rát Kálmán. Ili-He ügyosz­tály beosztása: Bélyeg, jogilleték, díjjövedék és az illetékek ellen elkövetett jövedéki ki­hágás­i ügyek. Előadó: Csorba Gáspár pénz­ügyi segédtitkár. IV. ügyosztály beosztása: Fogyasztási és italadók. Ital­mérési ügyek: Szesz, sör, cukor és ásványolajadé, dohány, vám­posta és egyéb­­ jövedékek és ezekkel­­ kapcsolatos kihágási ügyeik. Előadó: Kádár István. V-ik ügyosztály beosztása: Földadó és földnyilvántartási ügyek. Előadó: <8e­hnn­­theisz­­ Károly m. Ikir. fökiadónyilvántartá­si biztos, FiFigédi titk­ár, shelyettessei és beosztott: .Molnár Lajos kataszteri irattári tiszt. VII. ügyosztály ügybeosztása: Pénzügy­őrség sze­mélyes ügyei. Előadó: Eiben Rezső pénz­ügyőri főbiztos. — Előléptetett szegedi tűsztek. A hiva­talos lap a következő szegedi előléptetéseket közli: Főhadnagy lett a tartalékban- március 1-ei ranggal­ Fürst István, május elsejei

Next