Délmagyarország, 1915. május (4. évfolyam, 103-128. szám)
1915-05-29 / 127. szám
r DÉLMAGYARORSZÁ 0 A második hadikölcsön. (Saját tudósítónktól.) A második hadikölcsön jegyzés határidejét, mint már közöltük, júrius 7-ére tolta ki a kormány. Ez az intézkedés főleg a vidéki városok kérelmére történt, mert a vidéki bankok az először megállapított határidőn belül, nem tudták lebonyolítani az üzleteket. Szegeden is éppen a két legutolsó napon volt a legnagyobb érdeklődés a hadikölcsön iránt és ez most még jobban fokozódik. A kormány felhívása nagy hatással van a legszélesebb néprétegekre is. Valószínűleg azonban azok sem fogják figyelmen kívül hagyni, akik eddig vagyonukhoz, mérten nem kellőképpen vették ki részüket a kölcsön jegyzésből. Az első hadikölcsön alkalmából Szegeden tizenhét millió koronát jegyeztek és már akkkr is megállapítást nyert, hogyha ’ mindenki egyforma mértékben áldozott volna, jóval többnek kellett volna összejönni.Most a második kölcsön jegyzésénél módjában van mindenkinek ezt jóvátenni és az a lobogó lelkesedés, önfeláldozó buzgalom, amely mindenben megnyilvánul mostan kétszeresen, amióta az olaszok gaz árulása megtörtént, kell hogy tettekben jusson érvényre. A főispáni hivatalban pénteken nagyon szép eredménnyel folyt a jegyzés. Buck Bernét újabb 150.000 koronát jegyzett, úgy hogy ■ a főispáni hivatalban történt eddigi jegyzése „ 300.000 korona. Az összes ottani jegyzés pedig meghaladja a 700.000 koronát. A bankokban is jól halad a jegyzés. Bár eddig még az eredményeket nem összesítették, minden jel szerint azonban meg fognak felelni a várakozásnak. Szegeden jegyezni lehet hadikölcsönt a főispáni hivatalban, a postahivataloknál, a Szeged-Csongrádinál, a Szegedi Hitelbanknál, a Kereskedelmi és Iparbanknál, a Mag és Szécsi-banknál. A hivatalos lap a pénzügyminiszter alábbi rendeletét közli a hadikölcsön-jegyzés meghosszbbitásáról: Az 1912. évi LXIII. törvénycikk 17. szakasza alapján kibocsátásra kerülő 1915. évi 5 és fél százalékos mi. kir. adómentes állami járadékkölcsönre (5 és fél százalékos hadikölcsön) ; és a 6 százalékos m. kir. adómentes állandó járadékkölcsönre (II. 6. százalékos hadikölcsön) vonatkozóan május 8-án kiadott aláírási felhívásra hivatkozással ezennel közhírré teszi, hogy a szóbanforgó kölcsönökre nézve az ez évi május 12-től május 26-áig bezáróan megállapított aláírási határidő meghosszabbíttatik, olykép, hogy a nyilvános aláírás a hivatkozott aláírási felhívásokban fölsorolt hivatalos aláírási helyeknél és az azok által a m. kir. pénzügyminisztériumi jóváhagyásával fölhatalmazott intézeteknél ez évi , május 26-ától folytatóim még junius hó 7-ég bezáróan is történhetik. Az ilyképen május 27-ike és junius 7-ike közt történő aláírásnál az aláírási ár, az esetben, ha az aláíráskor az egész aláírt összeg befizettetik, az 5 és fél A százalékos járadékkötvények minden 100 korona névértékéért 91 koronában, a 6 százalékos járadékkötvények minden 100 korona névértékéért 97 korona 70 fillérben állapíttatik meg. Az aláírási felhívásokban körülírt kedvezéses fizetői módozat igénybevétele esetén a részbefizetés a fentiek értelmében meghosszabbított aláírási időben történtendő jegyzésnél is az aláírási felhívásokban megállapított időpontban teljesítendő s így a részbefizetési kedvezmény igénybevétele esetére az aláírási stj az 5 és fél százalékos járadék-, kölcsönnél 91 korona 20 fillért, a 6 százalékos járadékkölcsönnél 98 koronát tesz ki akkor is, ha az aláírás a május 27-től június 7-ig bezáróan terjedő időben történik. Az aláírási felhívásokban foglaltak egyébként mindenben kiterjednek a május 27-től június 7-ig bezáróan terjedő határidőben teljesítendő aláírásra is. Közöljük még az országban történt nagyobb jegyzéseket: A főváros közgyűlése a polgármester javaslatára elhatározta, hogy az 1915. évi nemzeti hadikölcsönre 10 millió koronát jegyez. A Pesti Magyar Kereskedelmi Banknál többek között a következők jegyeztek: Első budapesti gőzmalmi részvénytársaság a maga és budapesti malomérdekeltségei részére 1 millió, Haggenmacher Henrik gőzmalma 500 ezer, Haggenmacher kőbányai és budafoki sörgyár 400.000, Schlick-Nicholson. gépi, vagyon- és hajógyár 506.000, Solvay-művek a tegnap közölt 250.000 koronán felül további 200.000, Brassó vármegye 200.000, Czell Frigyes és fiai 200.000, Egri érsek és főkáptalan 166.100, Copony Márton 100.000, Pesti takarék- és előlegtársulata az Osztrák-magyar első általános tisztviselő-egyesületnek 100 ezer, Gerbeaud Emil egyéb jegyzésein kívül 100.000, Návay Aladárné 100.000, Székács Antal udvari tanácsos és Székács Imre 100 ezer koronát. A Magyar Általános Htelbankml: A Magyar Általános Hitelbank tisztviselői s hivatalszolgái nyugdíjintézete 300.000 koronát, Országos Ügyvédi gyám- és nyugdíjintézet további 289.000, Cukorgyárak Biztosító Egyesülete 125.000, Wagner Ödön dr. 100 ezer koronát. A Pesti Hazai Első Takarékpénztár Egyesületnél újabban előfordult további nagyobb jegyzés: Magántisztviselők Országos Nyugdíj Egyesülete (1.000.000 korona jegyzéséből) 100.000 koronát. Névtelen jegyzék 450.000, Egri érsekség és főkáptalan 323.500, Metiann János érsek-metropolita jegyzése a Oozsdualap részére 250.000, Jeszenszky Sándor államtitkár 10.000, Glattfelder Gyula dr. püspök és társai 175.000, Budapest székesfőváros gyász pénztára 140.000, Torontáli h. é. v. 150 ezer, özvegy Nonn Ferencná 120.000, Nagysurányi cukorgyár 100.000 koronát. A Magyar Leszámítoló és Pénzváltó Banknál a Magyar Telepítő és Parcellázóbank saját nevében és vállalatai részére 700 ezer koronát jegyzett, Freund István dr. saját és a Magyar Petróleumipar r.-t. nevében 500.000 koronát jegyzett. A Kőbányai Polgári Serfőző r.-t. 210.000 koronát jegyzett. A pesti izr. hitközség alapítványai részére az uj hadikölcsönre különböző bankokban 250.000 koronát jegyzett. A M. Tud. Akadémia, mely az első hadikölcsönre 200.000 korona névértékű kötvényt jegyzett, elhatározta, hogy a második hadikölcsönre is 200.000 koronát jegyez. Az Országos Ügyvédi Gyám- és Nyugdíjintézet, amely a második hadikölcsönre már a minap 350.000 koronát jegyzett, a mai napon a Hitelbanknál újabb 289.000 koronát jegyzett. Az Országos Iparegyesület elnöksége, az igazgatóság és a választmány tagjai több mint 10 milliót jegyeztek. Ezenkívül az egyesület a maga alapítványi összegét is a hadikölcsön papírjaiban helyezte el. Az Első cs. és kir. szab. Dunagőzhajós Társaság a második magyar hadikölcsönre / millió koronát, vagyis ugyanakkora összeget jegyzett, mint az első alkalommal. Adler Viktor lajtaujfalusi gyutacsgyáros 450.000 korona hadikölcsönt jegyzett az ottani postahivatalnál az olaszok szövetségi hűségszegésének hírére. JEGYEZZÜNK HADIKÖLCSÖNT Szeged, 1916. május 19. HÍREK 0000 — lapunk kézbesítése, a „ietmagyarország kiadóhivatala a jövőben fokozott gonddal kíván őrködni azon, hogy a lap kézbesítése a kora reggeli órákban a legpontosabban történjék. Nagyon kérjük tehát igen tisztelt előfizetőinket, hogy a lap késedelmes, hibás kézbesítését a kiadóhivatalnak jelenteni szíveskedjenek, hogy minden sérelmet nyomban orvosolhassunk és a további tévedéseknek vagy mulasztásoknak elejét vettessük. — A király Budapesthez, Budapestről jelentik: A székesfőváros szerdai közgyűléséből táviratilag fejezte ki hódolatát őfelségének. A király megbízásából fíaruváry, a kabinetiroda főnöke válaszolt Budapest üdvözletére. A távirat szövege a következő: “ Őfelsége élénk megelégedéssel fogadta Budapest székesfőváros közönségének Olaszország hitszegő támadása alkalmából előterjesztett hódolatát, amely bizonysága a koronával való együttérzésének. •Budapest üdvözletére frigyes királyi herceg és Haus tengernagy táviratilag válaszoltak. — A pénzügyigazgatóság munkabeosztása. A hegedi m. kir. pénzügyigazgatóság munkaibeosztása .a hadjárat alatt ,a következő: Toros Sándor kir. tanácsos, pénzügyigazgató kiadmányozza a személyes és pénztári ügyekre fI. ügyosztály) a fogyasztási ügyekre (IV. ügyosztály) a földadó ügyekre (V. ügyosztály) és a pénzügyőrség személyes ügyeire (VI. ügyosztály) vonatkozó elintézési tervezeteket. Dr. Sajtos Samu pénzügyi tanácsos, pénzügyigazgató-helyettes, kiadmányozza az egyenes adóügyeikre (II. ügyosztályi) és az illetékügyekre vonatkozó (II. ügyosztály) elintézési tervezeteiket. Továbbá elintézi a nyilvános számadásra kötelezett vállalatok adójára vonatkozó ügyeket, az erre vonatkozó adókivetési munkálatokkal együtt. I-ső ügyosztály beosztása: A pénzügy igazgatóság, m. kir. adóhivatalok, fővámhivatal, sóhivatal, dohány és bélyegáru raktár személyzetének és pénzügyőri előadónak személyes ügyei, pénztári, államépületi, a szegedi építkezési államkölcsön ügyek és hadsegélyezési ügyek. Az illetékfelülvizsgálat és az azzal kapcsolatos ügyek ellátása. Előadó: Csorba Gáspár pénzügyi segédtitkár. 11-ik ügyosztály ügy beosztása: Egyenesadóügyek. Hadmientelmiségi dijak. Vizszabályozási járulékok. Inségi kölcsön. Szőllő dézsma váltság. .Kereskedelmi és iparkamarai illeték. Országos tanítói nyugdíj. Egyéneé,adó jövedéki kihágási ügyek. Kincstári képviselet. Előadó: Körösi Lajos, helyettese: Juhász Károly, beosztott: Keserű Imre, Kartay Viktor, dr. Munka Tamás, Griffaton Mihály és Burg karát Kálmán. Ili-He ügyosztály beosztása: Bélyeg, jogilleték, díjjövedék és az illetékek ellen elkövetett jövedéki kihágási ügyek. Előadó: Csorba Gáspár pénzügyi segédtitkár. IV. ügyosztály beosztása: Fogyasztási és italadók. Italmérési ügyek: Szesz, sör, cukor és ásványolajadé, dohány, vámposta és egyéb jövedékek és ezekkel kapcsolatos kihágási ügyeik. Előadó: Kádár István. V-ik ügyosztály beosztása: Földadó és földnyilvántartási ügyek. Előadó: <8ehnntheisz Károly m. Ikir. fökiadónyilvántartási biztos, FiFigédi titkár, shelyettessei és beosztott: .Molnár Lajos kataszteri irattári tiszt. VII. ügyosztály ügybeosztása: Pénzügyőrség személyes ügyei. Előadó: Eiben Rezső pénzügyőri főbiztos. — Előléptetett szegedi tűsztek. A hivatalos lap a következő szegedi előléptetéseket közli: Főhadnagy lett a tartalékban- március 1-ei ranggal Fürst István, május elsejei