Délmagyarország, 1915. november (4. évfolyam, 264-286. szám)

1915-11-23 / 280. szám

4 BELMAGYARORSZÁG Szeged, 1915. november 23. ­5a5«N­SÍlS5S*»5»«GEÍÍ5ía»a»BIÍ!l!I­BBaBBaflaBBBBSaBBaBSBaBBaaBBaBaaBBBSSBBtlBBBBBBCiBaBBS­BBBBB9BBBBSBBSB8BBBB Prológus a hat szegedi népkonyha felállításához. (Saját tudósítónktól.) A hatóság­­­ tudva­lévően december 15-én kívánja felállítani azt a hhat népkonyhát, amelynek költségeit a iBack-fféle őrlési juta­lékból fogják fedezni. Ez ellen az elhat­ár­ozás ellen több felszólalás érkezett hozzánk, amelyek valamennyien azt ajánlják a polgármester úr i figyelmébe, hogy íz népkonyháikat lelh­etőleg­­ december 1-én, de legk­ésőbb dzeicem­ber első hetében minden esetre megnyittassa. A levelek írói utalnak a hirtelen hidegre fordult időre és arra, hogy a Vizel ’­anyagok rettenetes drágasága a leg­­vég^k­ig fokozta a megélhetés eddig is le­­h Hetlen akadályait. E­gyi­k szegedi orvos b"1 "nősen azért sürgeti a­­ népkonyhák minél előbb való megnyitását, mert az­­ a reménye van, hogy sok szegény gyermek megmenekül a fűtetlen szobáktól, ha ebédre, vacsorára az eddiginél lényegesen kevesebbet kell majd költeni a szülőknek.­­Fölöslegesnek tartjuk, hogy a szegényeik ügyét a polgármester úr figyelmébe­­ ajánl­ják. Bizonyára, ő sem kíván föltétlenül ra­gaszkodni a december 16-iki dátumhoz. (Egy­re több és több adatunk van ,annak illusztrá­lására, hogy a hat­­ népkonyha­­ felállítása milyen mérhetetlenül jelentőségteljes. A­­ Fe­ministák Szegedi Egyesülete gyakorlati ta­nácsadója családok háztartásáról gondosan megállapított adatokat­­ volt szíves rendelke­zésünkre b­ocsájtani, amelyekből hetet itt köz­lünk:­­ 1. özvegy asszony, egy nyolc éves­­ gyer­mekkel, és a cseléddel. Fodrásznő. Havi jöve­delme 160 korona. Lakás havi 40 korona, be­hozzák a kvántélyos deákjai. Kiadásai: Cse­léd havi bére 24, kenyér másfél kg, naponta 21.60, tej 1 liter naponta 14.40, zsír két és fél kiló 20, liszt 4 kg, egy hétre 13.44, cukor, ká­vé 9, hős kétszár hetenként egy negyed kiló 8. krumpli, hab, zöldség, tarhonya, só,­­fűszer, szappan 6, fűtés, világítás 50. Összesen 17­5.44 korona. Marad a pró rendkívüli kiadásokra 4.56 korona. Ruhaneműt a háború óta nem csináltathatott. 2. Az ura napszámos volt gyárban, napi 6 korona keresettel. Az­­ asszony és 6 apró gyermeke bevételez, államsegélyből 60, újság­­kihordásért 16, összesen 76 koronát. Kiadásai volnának ,a legszükségesebbekre: lakás havi 10, kenyér napi 3 kiló 39.60, világítás 6. tüzelő 10 kiló naponta 20. liszt 5 kiló hetenkint 13,20. zsír egy fél kiló egy hétre 1440, krumpli 8. bab 8.20, húsra, tebne nem jut, szappan 4. só, fűszer, cukor stb­. 4, összesen 12­2.40 koro­na. (Rögtöni segélyeket­­ szokott kapni. Nyo­mora leírhatatlan, rettenetesen éheznek. 3. Ura napszámos volt gyárban napi 4.80 korona keresettel. ’­­Most kap havi segélyt 8.3.70, nyeá­gkih­orr­dásért 14, bevételez 97.70 koronát. Van 5 anno gyermeke és öreg anyja. Anyjánál lakik, lakbért nem fizet. Kiadásai: Kenyér ,nap? 3 kiló 3960, tüzelő 20, világítás 6, liszt 5 kiló hetenkint 13.20, zsír 14.40, krumpli 8, bab 3.20, húst, tejet soha ne­m lát, szappan 4, só, paprika, apróság 4. össze­sen havi 112.40 korona. A­ külön,kőzetet rög­töni segélyekkel kell pótolnia. (Ruhára ter­mészetesen nem juthat. 4. Egy munkás, akinek 66 korona heti fize­tése van és 6 .gyermeke, elkölt hetenkint: ke­nyérre 10, zsírra 12, lisztre 6, húsra 10, krum­plira 4, tejre 4.90, cukorra 1.50, fára 6, vilá­gi sásra 1,68, főzelékre 10, összesen 66.08 ko­ronát. Ruhát előlegből csináltat, a gyerme­ket felváltva hordják cipőjüket,­­tekintve, hog­y egyszer délelőtt, egyszer délután kell is­kolába menni. 5. Egy hivatalnok, akink 215 korona fize­tése van havonként és családja 3 tagból áll, felkölt: lakbérre 42, húsra 20, kenyérre (zsem­lye) 15, nullás lisztre 4, zsírra 22, hüvelye­sekre 3, krumplira 6, tejre­­ 21, cukorra 5, cselédre 18, mosásra 12, fűtésre, világításra­­ 18, biztosításra 10, nest­lére 4, giiesre 4, ös­­­szesen 204 koronát. Ruházkodásra nem jut. 6. Havi jövedelem 90 korona. Család­tagok száma 7. Jelenlegi árak mellett élel­mezési kiadások havonta: tejre 18, kenyér­re­ 20, főzelékre 6, burgonyára 4, zsírra­­ 14, lisra 6, szappan 2, lisztre 10 korona. Kávéra, cukorra nem jut. .Fűtésre 7, világításra 3, összesen 90 korona.­­Cipőjavításra, tojásra, ruhára nin­cs pénz. Lakbért fizet havi 20 ko­ronát. (Saját tudósítónktól.) Románia politikai­­ kalózai: Filipescu, Ionescu, Lucaciu és Goga, e ikét hazaáruiló, lassanként­­ maguk­­ is­ rá­eszméltnek .arra, hogy veszett ügynek a pró­kátorai. Nem­­ beszélünk a román közvéle­ményről, mely­­ máris elejtette ezeket a poli­tikai­­ kalandorokat. Gom már el is zengte mélabú­ S hattyúdalát a legutóbbi népgyüj­é­­sen, amelyet Jassyban tartottak. Alig né­hány száz hallgató volt kiváncsi Dákoro­mánia lármás prófétáira. Goga Diktaviánt ez annyira elkeserítette, hogy­­ kijelentette: — Talán utoljára szólok nyilvános gyű­lésen­­ Románia népéhez. Nem érdemes. Saj­nálom egyáltalán, hogy eljöttem Romániá­ba. Ez­­ a csalódott remények, az elkesere­dés rezignációja. Ez a nyilatkozás a fény­szóró sugárkérésével világítja meg a román helyzetet. ’Biztosak tehetünk ’arról, hogy Ro­mánia nem fog beleavatkozni a háborúba. Nem mintha nem szívesen növelné területét ,akár Erdéllyel, akár Besszarábiával, sőt legszívesebben mind a kettővel, hanem azért nem mer beleavatkozni, mert a központi hatalmak végleges győzelm­e egészen bizo­nyos. Az annyira áhított Erdély és Ma­gyar­­ország egyéb megkívánt részei már kombi­náción kívül esnek. Ezekre csak úgy tehette volna rá Románia a kezét, ha minket ka­tasztrofális vereség, országbólml­asztó ka­tasztrófa ért volna. Ez­­ azonban a lehetősé­gek körén kívül esik. Maradn­a tehát Romá­nia számára Besszarábia. Romániának a mostani körülmények között módjában álla­na érintetten hadseregével Oroszországtól Besszarábiát elragadni. Sokszor hallunk hangokat, amelyek csodálkozásukat fejezik ki, miért nem teszi meg Románia ezt? Ezek­nek akarunk most itt megfelelni. Oroszországot teljesen­­­ letörni,­­lehetet­lenség. Ez nem is a mi hadi célunk. Mi első­sorban és főleg­­ azért viseljük ezt a hábo­rút, mert békét akarunk. Békét,­­mely bizto­sítja nyugodt és mindinkább elmélyülő fej­lődésünket úgy a szellemi, mint az anyagi kultúra terén. Területi gyarapodás ezen­­ há­ború folyományaként csak annyiban fog szóba kerülhetni, amennyiben fenti célt szo­l­­gálhatja. De új­abb kölöncöt nem veszünk a nyakunkba. Ami már most Romániának Bes­szarábiára való igényeit illeti, azokat aligha fogja meg­valósít­ani. Attól kell ugyan­is­ tartani Romániának, hogy amint Orosz­ország kiheveri a háború vágta sebeket és új erőre kap, nemcsak Besszarábiát veszi vissza, hanem esetleg szétzúzza egész Ro­mániát. Az étitől való — és nem alaptalan — félelem az, ami Romániát nolens-volens semlegességre kényszer­íti. Erdélyre vonat­kozó álmát nem bírja, a Besszarábiára vo­natkozót nem meri megvalósítani. Volna azonban egy expediens, egy meg­oldás, amely alkalmas volna erre, hogy Ro­mánia Besszarábiához jusson. Az tudniillik, hogy Németország és­ Ausztria-Magyaror­­szág hosszú időre szóló véd- és dacszövet­ségre lép Romániával. Mert hogy nem len­nénk Románia gyenge szövetségesei, arra elég bizonyíték a világháború. Kérdés azon­7. Havi segély 20 korona.­­Családtag szá­ma 2, dolgozni nem kiró két nő: anya és nagyanya. Jelenlegi ár­ak­­ m­ellett élelmezési kiadások havonta: tejre 4.75, kenyérre 3.08, főzelékre 1, burgonyára­­ 2, zsírra 8.50, húsra 2, szappanra 1, lisztre 1,­­fűtésre 3.S0, tojásra 1.00, összesen 23.73 korona. Lakbért nem fizet, a lakásért takarít. A hideg idők­ép a legszerényebb ház­tartások­­ eddigi rendjét — amennyiben az rendnek nevezhető —­­billentik meg a legérzé­kenyebben. A népkonyhák megnyitásával igazán sietni­­ kell, nagyon sietni. Különben mit esznek ezek az emberek, ha fűteni is kell. Van először, hogy egyáltalán szükségünk van-e a román segítségre, másodszor meg­ér­i-e nekünk ez a segítség, az érte fizetendő árat, a hosszú időre szóló szövetséget ,ki­mondottan­ Oroszország ellen? Szükségünk van-e a román segítségre? Nincs. Berlinből — pedig ott bizonyára tud­lak — már hónapokkal azelőtt megüzenték ’Bukarestbe. Románia jegyezze meg, hogy ‘félni, nem­­ félünk tőle, segítségére pedig nem szorulunk rá. Ez elég világos beszéd. Hihető, hogy Románia segítségével megrövidülne a háború. Ezért azonban nem érdemes a hosszú évtizedekre szóló­­ kötelezettséget vállalni ar­ra, hogy Romániának minden­ segítséget meg­adunk Besszarábia birtokba tarthatására. Miért tegyünk­­ lehetetlenné egy esetleges, német—osztrák—mm­agyar—­orosz szövetsé­get? Egy évtized sem telt el­­ az orosz—ja­pán háború után és e két ellenséges nemzet mint szövetséges jelent meg a mostani vi­­l­ág­hábor­ú s­z­ín­p­adján. Aztán Románia szövetségi hűségéhez is szó fér. A Károly király álltal aláírt fegyve­res egyezményt, amely Romániát mindjárt a háború kitörésekor a­­ mellettünk való be­avatkozásra kötelezte, egyszerű­en­ sutba1 dobta. Sőt még tovább ment. Semlegessége jóakarata volt­­ Oroszországgal szemben, irántunk pedig minden volt, csak jóak­aratn nem.­ Ezt az eljárását mi nem jutalmazhat­­ju­k meg most azzal, hogy a mi segítségünk­­­kel tekkintel­m­es területi gyarapodásihoz jut­tassuk. Végül bizonyosra vehető, h­ogy a Besszarábiával megnövelkedett és így erőben meggya­rapodott Románia erdélyi­­ aspirációi nem hogy csökkennének, hanem ép ellenke­zőleg. Románia akkor, amikor nem vállalta a’ Károly király által aláirt szerződéseiből fo­­lyó­ kötelezettségeit, izolálta magát. Ez­­ az­­ epitáite ága most napról-napra teljesebbé vá­lik. Már nemcsak politikai értelemben, ha­nem földrajzilag is. Az izolált Románia. % Az uj portugál kormány megalakulása, Zürich, november 22. Lisszabonból táv­iratozzék a Temps-nak. A köztársaság el­nöke elfogadta a Castro-kormány lemondá­sát. A lapok értesülése­­ szerint az uj demok­rata kormány a következőképpen fog meg­alakulni: Miniszterelnök: Alfonso Costa, belügy- és pénzügy: Ales de Menses, hadügy: Norton de Mattes, tengerészetü­gy: Leót­te Derego, külügy: Antonio­ Maciskra, kereske­delemügy: di Silvia, gyarmatügy: Ribeiro, közoktatásügy: Joao de Barros. A parla­ment még december harmadika előtt rend­­­kívüli ülésszakra fog összeülni. DIVATOS férfi-, fiú- és női 1 to Ins­el, öltönyök, kalapok, sapkák stb. rendkívüli olcsón szerezhetők be KRÉMER cégnél. Kossuth Lajos-sugárút 8. Inleton 773-

Next