Délmagyarország, 1915. november (4. évfolyam, 264-286. szám)
1915-11-23 / 280. szám
4 BELMAGYARORSZÁG Szeged, 1915. november 23. 5a5«NSÍlS5S*»5»«GEÍÍ5ía»a»BIÍ!l!IBBaBBaflaBBBBSaBBaBSBaBBaaBBaBaaBBBSSBBtlBBBBBBCiBaBBSBBBBB9BBBBSBBSB8BBBB Prológus a hat szegedi népkonyha felállításához. (Saját tudósítónktól.) A hatóság tudvalévően december 15-én kívánja felállítani azt a hhat népkonyhát, amelynek költségeit a iBack-fféle őrlési jutalékból fogják fedezni. Ez ellen az elhatározás ellen több felszólalás érkezett hozzánk, amelyek valamennyien azt ajánlják a polgármester úr i figyelmébe, hogy íz népkonyháikat lelhetőleg december 1-én, de legkésőbb dzeicember első hetében minden esetre megnyittassa. A levelek írói utalnak a hirtelen hidegre fordult időre és arra, hogy a Vizel ’anyagok rettenetes drágasága a legvég^kig fokozta a megélhetés eddig is leh Hetlen akadályait. Egyik szegedi orvos b"1 "nősen azért sürgeti a népkonyhák minél előbb való megnyitását, mert az a reménye van, hogy sok szegény gyermek megmenekül a fűtetlen szobáktól, ha ebédre, vacsorára az eddiginél lényegesen kevesebbet kell majd költeni a szülőknek.Fölöslegesnek tartjuk, hogy a szegényeik ügyét a polgármester úr figyelmébe ajánlják. Bizonyára, ő sem kíván föltétlenül ragaszkodni a december 16-iki dátumhoz. (Egyre több és több adatunk van ,annak illusztrálására, hogy a hat népkonyha felállítása milyen mérhetetlenül jelentőségteljes. A Feministák Szegedi Egyesülete gyakorlati tanácsadója családok háztartásáról gondosan megállapított adatokat volt szíves rendelkezésünkre bocsájtani, amelyekből hetet itt közlünk: 1. özvegy asszony, egy nyolc éves gyermekkel, és a cseléddel. Fodrásznő. Havi jövedelme 160 korona. Lakás havi 40 korona, behozzák a kvántélyos deákjai. Kiadásai: Cseléd havi bére 24, kenyér másfél kg, naponta 21.60, tej 1 liter naponta 14.40, zsír két és fél kiló 20, liszt 4 kg, egy hétre 13.44, cukor, kávé 9, hős kétszár hetenként egy negyed kiló 8. krumpli, hab, zöldség, tarhonya, só,fűszer, szappan 6, fűtés, világítás 50. Összesen 175.44 korona. Marad a pró rendkívüli kiadásokra 4.56 korona. Ruhaneműt a háború óta nem csináltathatott. 2. Az ura napszámos volt gyárban, napi 6 korona keresettel. Az asszony és 6 apró gyermeke bevételez, államsegélyből 60, újságkihordásért 16, összesen 76 koronát. Kiadásai volnának ,a legszükségesebbekre: lakás havi 10, kenyér napi 3 kiló 39.60, világítás 6. tüzelő 10 kiló naponta 20. liszt 5 kiló hetenkint 13,20. zsír egy fél kiló egy hétre 1440, krumpli 8. bab 8.20, húsra, tebne nem jut, szappan 4. só, fűszer, cukor stb. 4, összesen 122.40 korona. (Rögtöni segélyeket szokott kapni. Nyomora leírhatatlan, rettenetesen éheznek. 3. Ura napszámos volt gyárban napi 4.80 korona keresettel. ’Most kap havi segélyt 8.3.70, nyeágkihorrdásért 14, bevételez 97.70 koronát. Van 5 anno gyermeke és öreg anyja. Anyjánál lakik, lakbért nem fizet. Kiadásai: Kenyér ,nap? 3 kiló 3960, tüzelő 20, világítás 6, liszt 5 kiló hetenkint 13.20, zsír 14.40, krumpli 8, bab 3.20, húst, tejet soha nem lát, szappan 4, só, paprika, apróság 4. összesen havi 112.40 korona. A külön,kőzetet rögtöni segélyekkel kell pótolnia. (Ruhára természetesen nem juthat. 4. Egy munkás, akinek 66 korona heti fizetése van és 6 .gyermeke, elkölt hetenkint: kenyérre 10, zsírra 12, lisztre 6, húsra 10, krumplira 4, tejre 4.90, cukorra 1.50, fára 6, világi sásra 1,68, főzelékre 10, összesen 66.08 koronát. Ruhát előlegből csináltat, a gyermeket felváltva hordják cipőjüket,tekintve, hogy egyszer délelőtt, egyszer délután kell iskolába menni. 5. Egy hivatalnok, akink 215 korona fizetése van havonként és családja 3 tagból áll, felkölt: lakbérre 42, húsra 20, kenyérre (zsemlye) 15, nullás lisztre 4, zsírra 22, hüvelyesekre 3, krumplira 6, tejre 21, cukorra 5, cselédre 18, mosásra 12, fűtésre, világításra 18, biztosításra 10, nestlére 4, giiesre 4, összesen 204 koronát. Ruházkodásra nem jut. 6. Havi jövedelem 90 korona. Családtagok száma 7. Jelenlegi árak mellett élelmezési kiadások havonta: tejre 18, kenyérre 20, főzelékre 6, burgonyára 4, zsírra 14, lisra 6, szappan 2, lisztre 10 korona. Kávéra, cukorra nem jut. .Fűtésre 7, világításra 3, összesen 90 korona.Cipőjavításra, tojásra, ruhára nincs pénz. Lakbért fizet havi 20 koronát. (Saját tudósítónktól.) Románia politikai kalózai: Filipescu, Ionescu, Lucaciu és Goga, e ikét hazaáruiló, lassanként maguk is ráeszméltnek .arra, hogy veszett ügynek a prókátorai. Nem beszélünk a román közvéleményről, mely máris elejtette ezeket a politikai kalandorokat. Gom már el is zengte mélabú S hattyúdalát a legutóbbi népgyüjésen, amelyet Jassyban tartottak. Alig néhány száz hallgató volt kiváncsi Dákorománia lármás prófétáira. Goga Diktaviánt ez annyira elkeserítette, hogy kijelentette: — Talán utoljára szólok nyilvános gyűlésen Románia népéhez. Nem érdemes. Sajnálom egyáltalán, hogy eljöttem Romániába. Ez a csalódott remények, az elkeseredés rezignációja. Ez a nyilatkozás a fényszóró sugárkérésével világítja meg a román helyzetet. ’Biztosak tehetünk ’arról, hogy Románia nem fog beleavatkozni a háborúba. Nem mintha nem szívesen növelné területét ,akár Erdéllyel, akár Besszarábiával, sőt legszívesebben mind a kettővel, hanem azért nem mer beleavatkozni, mert a központi hatalmak végleges győzelme egészen bizonyos. Az annyira áhított Erdély és Magyarország egyéb megkívánt részei már kombináción kívül esnek. Ezekre csak úgy tehette volna rá Románia a kezét, ha minket katasztrofális vereség, országbólmlasztó katasztrófa ért volna. Ez azonban a lehetőségek körén kívül esik. Maradna tehát Románia számára Besszarábia. Romániának a mostani körülmények között módjában állana érintetten hadseregével Oroszországtól Besszarábiát elragadni. Sokszor hallunk hangokat, amelyek csodálkozásukat fejezik ki, miért nem teszi meg Románia ezt? Ezeknek akarunk most itt megfelelni. Oroszországot teljesen letörni,lehetetlenség. Ez nem is a mi hadi célunk. Mi elsősorban és főleg azért viseljük ezt a háborút, mert békét akarunk. Békét,mely biztosítja nyugodt és mindinkább elmélyülő fejlődésünket úgy a szellemi, mint az anyagi kultúra terén. Területi gyarapodás ezen háború folyományaként csak annyiban fog szóba kerülhetni, amennyiben fenti célt szolgálhatja. De újabb kölöncöt nem veszünk a nyakunkba. Ami már most Romániának Besszarábiára való igényeit illeti, azokat aligha fogja megvalósítani. Attól kell ugyanis tartani Romániának, hogy amint Oroszország kiheveri a háború vágta sebeket és új erőre kap, nemcsak Besszarábiát veszi vissza, hanem esetleg szétzúzza egész Romániát. Az étitől való — és nem alaptalan — félelem az, ami Romániát nolens-volens semlegességre kényszeríti. Erdélyre vonatkozó álmát nem bírja, a Besszarábiára vonatkozót nem meri megvalósítani. Volna azonban egy expediens, egy megoldás, amely alkalmas volna erre, hogy Románia Besszarábiához jusson. Az tudniillik, hogy Németország és Ausztria-Magyarország hosszú időre szóló véd- és dacszövetségre lép Romániával. Mert hogy nem lennénk Románia gyenge szövetségesei, arra elég bizonyíték a világháború. Kérdés azon7. Havi segély 20 korona.Családtag száma 2, dolgozni nem kiró két nő: anya és nagyanya. Jelenlegi árak mellett élelmezési kiadások havonta: tejre 4.75, kenyérre 3.08, főzelékre 1, burgonyára 2, zsírra 8.50, húsra 2, szappanra 1, lisztre 1,fűtésre 3.S0, tojásra 1.00, összesen 23.73 korona. Lakbért nem fizet, a lakásért takarít. A hideg időkép a legszerényebb háztartások eddigi rendjét — amennyiben az rendnek nevezhető —billentik meg a legérzékenyebben. A népkonyhák megnyitásával igazán sietni kell, nagyon sietni. Különben mit esznek ezek az emberek, ha fűteni is kell. Van először, hogy egyáltalán szükségünk van-e a román segítségre, másodszor megéri-e nekünk ez a segítség, az érte fizetendő árat, a hosszú időre szóló szövetséget ,kimondottan Oroszország ellen? Szükségünk van-e a román segítségre? Nincs. Berlinből — pedig ott bizonyára tudlak — már hónapokkal azelőtt megüzenték ’Bukarestbe. Románia jegyezze meg, hogy ‘félni, nem félünk tőle, segítségére pedig nem szorulunk rá. Ez elég világos beszéd. Hihető, hogy Románia segítségével megrövidülne a háború. Ezért azonban nem érdemes a hosszú évtizedekre szóló kötelezettséget vállalni arra, hogy Romániának minden segítséget megadunk Besszarábia birtokba tarthatására. Miért tegyünk lehetetlenné egy esetleges, német—osztrák—mmagyar—orosz szövetséget? Egy évtized sem telt el az orosz—japán háború után és e két ellenséges nemzet mint szövetséges jelent meg a mostani világháború színpadján. Aztán Románia szövetségi hűségéhez is szó fér. A Károly király álltal aláírt fegyveres egyezményt, amely Romániát mindjárt a háború kitörésekor a mellettünk való beavatkozásra kötelezte, egyszerűen sutba1 dobta. Sőt még tovább ment. Semlegessége jóakarata volt Oroszországgal szemben, irántunk pedig minden volt, csak jóakaratn nem. Ezt az eljárását mi nem jutalmazhatjuk meg most azzal, hogy a mi segítségünkkel tekkintelmes területi gyarapodásihoz juttassuk. Végül bizonyosra vehető, hogy a Besszarábiával megnövelkedett és így erőben meggyarapodott Románia erdélyi aspirációi nem hogy csökkennének, hanem ép ellenkezőleg. Románia akkor, amikor nem vállalta a’ Károly király által aláirt szerződéseiből folyó kötelezettségeit, izolálta magát. Ez az epitáite ága most napról-napra teljesebbé válik. Már nemcsak politikai értelemben, hanem földrajzilag is. Az izolált Románia. % Az uj portugál kormány megalakulása, Zürich, november 22. Lisszabonból táviratozzék a Temps-nak. A köztársaság elnöke elfogadta a Castro-kormány lemondását. A lapok értesülése szerint az uj demokrata kormány a következőképpen fog megalakulni: Miniszterelnök: Alfonso Costa, belügy- és pénzügy: Ales de Menses, hadügy: Norton de Mattes, tengerészetügy: Leótte Derego, külügy: Antonio Maciskra, kereskedelemügy: di Silvia, gyarmatügy: Ribeiro, közoktatásügy: Joao de Barros. A parlament még december harmadika előtt rendkívüli ülésszakra fog összeülni. DIVATOS férfi-, fiú- és női 1 to Insel, öltönyök, kalapok, sapkák stb. rendkívüli olcsón szerezhetők be KRÉMER cégnél. Kossuth Lajos-sugárút 8. Inleton 773-