Délmagyarország, 1916. december (5. évfolyam, 282-311. szám)
1916-12-01 / 282. szám
Szerkesztőség Kárász-utca 9. ELŐFIZETÉSI ÁR SZEGEDEN ELŐFIZETÉSI ÁR VIDÉKEN Kiadóhivatal Kárász-utca » Telefonszám: 305. egész évre K 24— félévre . . K 12’— egész évre K 28’— félévre . . K 14’— Telefonszám: 81. Egyes szám ára 10 fillér, negyedévre K 6’—egy hónapra K 2— negyedévre K T— egy hónapra K 2’40 Egyes szám ára 10 fillér. Szeged, 1916.__________V. évfolyam 282. szám. Péntek, december 1. I. Ferenc József temetése. Igazi fejedelmi dísszel és mindannak a Pompának kifejtésével, amelyet az udvar, •Szertartás ilyen mélységes gyász alkalmával előír, a monarchia népének emberemlékezet óta nem látott kegyeletével helyezték el ma ősei sírboltjába I. Ferenc Józsefet. A harcterek roppant nagy frontján ezer meg ezer ágyú dördült el a temetés órájában olyan végtisztességül, amely egyetlenegy uralkodónak sem jutott ki eddig. Maga a császárváros gyásza meglepő és megrendítő volt. Minden házon fekete lobogó, azonkívül minden portálé feketébe burkolódott, még a kávéházak bejárói s a boltosok kirakatai is. Csak most tűnt ki, mily lelkiekből fakadóan bölcs a Habsburgok spanyol tradíciója, amely egyszerű díszítést parancsol a búcsúztató templomra, az árván maradt palotára, egyszerű érckoporsót a meghalt tetemnek s e ridegséget még fokozza a minden Habsburg utolsó Burgjának kietlenül szívbe markoló egyszerűsége: a kapucinus sírbolt, hol egyszerű barátok imádkoznak dísztelen pincekripta mélyén. A rideg, puritán, de épen ezért megrendítő gyász lélekreszálló hangulat uralt ma mindenkit. Ima szállt fel ezrek ajkáról, akik a gyászünnepélyen közvetlenül résztvettek és százezrek szivéből, akik szemtanúi voltak ennek a gyászünnepélynek és ima szállt fel ez alatt milliók lelkéből a két birodalom összes harangjainak kongása közben a megboldogult lelki üdvéért és annak az uralkodói vágynak beteljesüléséért, hogy ez a dicsőséges birodalom a győzelmesen befejezett harcok után a békének és fejlődésnek fényes, soha nem remélt korszaka felé haladjon. (A gyászmenet.) Kevéssel egy óra előtt megindult a hág előtti tér felé a gyászmenet. A Hofburg kápolnája előtt dr. Seidl, a Burg plébánosa szentelte be a koporsót nagy segédletül, mire az udvari lakások fölemelték a koporsót és élükön a Hofburg papságával a svájci udvarban álló gyászhintóhoz vitték. A koporsót Montenuovo főudvarmester köpte a pálcával, aztán a három legfőbb udvari méltóság, testőrkapitányok, főhadsegédek, a két hercegi rangú kamarás és a szárnysegédek következtek. A koporsó mellett nyolc nemes apród és az arcier testőrség, a magyar és darabont testőrök haladtak. Mikor a koporsót ráemelték a gyászhintóra és újból beszentelték, Bécs összes harangjai megkondultak. Ezután megindult a gyászmenet.Elől két udvari lovas lépett lámpással, utánuk egy eskadron lovasság; ezek nyitották meg a gyászmenetet. Most egy udvari kocsi a felső komornyikokkal következett, majd egy udvari biztos ment utánuk lóháton. Ezt egy kétfogatu diszhintó követte a hercegi rangban lévő kamarásokkal. Majd egy hatfogatu diszhintó a főhadsegédekkel. Ezt ismét két udvari lovas követte lámpással, majd egy hatfogatu diszhintó az udvari méltóságokkal, köztük a gárdakapitányok és a magyarországi marsall. Egy másik hatfogatú diszhintóban a főkamarás és az udvari főmarsall foglalt helyet. Külön udvari diszhintón hajtatott az első főudvarmester. A hintók között két-két lovas lakás haladt lámpással. A hintók után következett a gyalogos testőrezred egy szakasza, azután egy lovas testőrszakasz gyalog és a két darabont testőrség egy-egy szakasza. Ezután haladt komor méltósággal a fekete drapériával bevont koporsó, amelynek gyászhintóját nyolc fekete paripa húzta. A koporsó két oldalán négy belső lakás haladt viaszfáklyával. Ezeket négy nemes apród követte, utánuk két gárdatiszt és az arcier- és magyar testőrség 4—4 katonája, továbbá két darabont testőr. Abban a pillanatban, amikor a holttest a gyászkocsin a Burg belső terére ért, az őrség tisztelgett a megboldogult legfőbb hadúrnak. A menet a Mária Terézia szobor előtt haladt el, azután kijutott a Nagy Ringre. Katonák sorsfala közt haladt tovább a menet: a tízezrekre menő tömeg néma gyásszal és fedetlen fővel várta a koporsót, amelyet az udvari méltóságok, a diplomáciai testületek, a törvényhatóságok képviselői, számtalan testületnek és egyesületnek a küldöttsége zárt be. (A Szent István-templomban.) Eközben összegyűlt a Szent István- templom előtt a gyászközönség. Károly király és Zita királyné a főhercegi családdal, az idegen uralkodókkal, az idegen hercegekkel, a rendkívüli kiküldöttekkel, a titkos tanácsosokkal, a két parlament küldöttségével fogadta a gyászmenetet. A székesegyház falait fekete posztóval vonták be. Fekete térítőt borítottak az oltárra is, amelyre a megboldogult címerét helyezték el. A gyászmenet megérkezése után a legfőbb és főbb személyiségek elfoglalták a számukra kijelölt helyet a templomban. Pius hercegérsek a püspököktől és Pilátusoktól követve a főbejáró elé ment. A koporsót leemelték a kocsiról és a papsággal az élén nyolc nemes ifjú a presbitériumba vitte és katafalkra helyezte el. Pifl a koporsóhoz lépett, beszentelte a holttestet. A szertartás 3 óra után 20 perccel végződött. A koporsót ezután felemelték és vállon vitték ki a gyászkocsira. Közvetlenül a hintó után Károly király és Zita királyné zarándokolt, őket követték a külföldi fejedelmi vendégek, a főhercegek, főhercegnők, vendég főhercegek és a külföldről érkezett rendkívüli követek. Ezek után jöttek a tiszti küldöttségek, majd azoknak az ezredeknek a küldöttsége, melyeknek a megboldogult uralkodó volt a tulajdonosuk. A menetet az archer-testőrség zárta be. A gyászmenet a Kärntner-Strassen tette meg az utat a kapucinusok templomáig. (Az örök pihenő.) A kapucinusok temploma előtt a papság fogadta a gyászmenetet. A templomban a koporsót katafalkra állították. A koporsót kísérők elfoglalták helyüket, mire a koporsót még egyszer beszentelték. Ezután az udvari lakások felemelték a koporsót és az összes jelenlevők imádsága közben a kapucinus atyák levitték a sírboltba. A királyi család tagjai könnyekkel telt szemmel kísérték tekintetükkel a koporsót. A sírboltba Károly király, Montenuovo főudvarmester és a két hercegi rangban levő kamarás követték a koporsót, amelyet a megboldogult Erzsébet királyné és Rudolf trónörökös szarkofágja között helyeztek el. Itt a koporsót újból beszentelték. Ezután a kripta kulcsát a főudvarmester átadta a kapucinusok gvardiánjának és oltalmába ajánlotta a fejedelmi sírboltot. Károly király kíséretével visszatért a