Délmagyarország, 1918. szeptember (7. évfolyam, 200-224. szám)

1918-09-26 / 221. szám

Szeged, 1918. szeptember 26. DÉLMAGYARORSZÁG A közgyűlés a villamos közlekedés mizériáiról. — Szeged akciója a megyeszékhelyért. — Módosítják az építési sza­­bályrendeletet. — Tisztviselőkonyhák felállítását kéri a közgyűlés a kormánytól. — (Saját tudósítónktól.) Ahhoz képest, a­milyennek — az indítványok özönéből kö­vetkeztetve — indult a szeptemberi közgyű­lés, elég jól folytak a dolgok­. Távszónoklá­­sok nem voltak, a maga dolgát alig egy-két városatya becsülte túl, nem olyan nagy mértékben, hogy ne nyerhetne érte bocsána­tot. Végeztek a két interpolációval, a tíz in­dítvánnyal és — ami a jó dolog — nem mondhatni, hogy hiábavaló munkát végez­tek. Bár választás nem szerepelt a tárgyso­rozaton, ellenben elég meleg volt, a város­atyák szép félház erejéig verődtek össze. Szóval, a szezon jól indul. A telek értékadó, a közgyűlés sok más írni,és tárgya mellett a legfontosabb, csütörtökre maradt. Hihető­leg nagy többséggel szavazzák meg ezt a gazdaságilag és várospo­ltikában egyaránt nagyfontosságú adórefo­m­ot. Félöt táján nyitotta meg dr. Kelemen Béla főispán a közgyűlést. Rack Lipót is­mertette a polgármesteri mentést, a me­g­ye­­ leglényegesebb része, hogy a spanyolnátha, hasi hagymáz és vérhas járványszerűen lépett föl, de most már mindezek a betegségek­­ csak szórványosan fordulnak elő. Az első interpelláció dr. Becsey Ká­­rolyé, amelyben arra kér föl­világosítást, hogy miért nem folyósítják a kisegítő tanítók lak­­bérsegélyét, holott a közgyűlés azt már má­jus 15-én megszavazta, sőt a határozat bir­tokon kívüli­­ végrehajtását is elrendelte. Dr. Gaál Endre válaszában kifejtette, hogy a tanácsnak nem állt jogában a köz­gyűlés határozatát végrehajtani mindaddig, amíg a miniszter azt jóvá nem hagyja.­­Dr. Becsey Károly nem veszi tudomásul a választ, mivel a tanácsnak módot kereltt volna találni reá, hogy 4 hónap alatt a mi­niszteri jóváhagyást kisürgessék. A kisegítő tanítók mindössze havi 90 korona fizetést kapnak, az az összeg, amelyről­ most szó van, 50 koronával emelné havonkint ezt a járandóságot. Kéri, hogy ne vegyék tudo­másul a tanács javaslatát. A közgyűlés nagy többsége, bár Gaál Endre ismét felszólalt, nem vette tudomásul a tanács válaszát. Ennek folytán Becsey azt indítványozta, hogy a tanács a lakbérsegélyt haladéktalanul legyen köteles kifizetni és er­ről a jövő havi rendes közgyűlésnek tegyen jelentést; továbbá indítványozza, hogy a közgyűlés írjon föl az országgyűlés Képvi­selőházához, hogy a kormánytól, mely a kis­emberek szociális érdekei iránt érzékkel nem bír, vonja meg a bizalmát és a kormányt buktassa meg. Az indítványt kiadták a tanácsnak, a­mely az októberi közgyűlésen tesz jelentést. A második interpelláció dr. Farka­s La­josé, aki azt panaszolja, hogy törvényható­sági határozat dacára sem javították ki a balástya—öszeszéki, gargonya—hantházi és csengelei utakat. Rack Lipót adja meg az interpellációra a polgármester válaszát, amely szerint a ta­nács igenis javíttatta a közutakat és pedig a tanyai kapitányok felügyelete alatt, köz­erő igénybevételével. Azóta az utak ismét megrongálódtak, de ezek javítása iránt, még mielőtt az interpelláció beérkezett volna, meg­tette a polgármester az intézkedéseket. Az interpelláló és a közgyűlés tudomá­sul vette a választ. Ezután az indítványokra került a sor. Lantos Béla indítványozta, hogy a város te­gyen meg haladéktalanul minden intézke­dést és írjon föl a képiselőházhoz Szeged­megye létesítése iránt. A tanács javaslatá­ra a közgyűlés az indítványt elfogadta. Dr. Balassa Ármin ismeretes indítvá­nyára a hősök emlékének megörökítése iránt dr. Gaál Endre azt feleli, hogy már 1914-ben határozott a közgyűlés a hősök emlékének megfelelő megörökítéséről és egyelőre to­vábbi intézkedés szükségessége nem forog fönn. Balassa úgy látja, hogy a tanács nem­ értette meg teljesen indítványát, mivel ő csak azt akarja, hogy egy bizottságot alakítsa­nak, amely a tanáccsal együttesen lesz hi­vatva a hősök emlékének megörökítésén dolgozni. Ezt természetesen a közgyűlés dr. Becsey Károly rokonszenvvel fogadott föl1­l­szólalása után el is határozta. Bárdoss Béla ismeretes indítványára a tanács előterjeszti, hogy a polgármester ki­megy az olasz­ harctérnek arra a részére, a­hol a 46-osok harcoltak, aki akar, vele tart­hat. A közgyűlés ehhez hozzájárult. (A villamos vasút házi kezelésbe vétele és megváltása.) Dr. Regdon Károly indítványt adott be, amelyben a villamos közlekedés mizériáira hivatkozással kéri, hogy­ a közúti­ villamos vasút városi kezelésbe vétele, esetleg meg­váltása iránt tegye meg a szükséges lépése­ket a tanács. Balogh Károly ismerteti az indítványt és kifejti, hogy a szerződés értelmében csak 30 év múlva válthatja meg a város a villamost, ellenben igenis mondja ki a közgyűlés, hogy a tanács bocsátkozzék tárgyalásokba a vál­lalattal a korábbi megváltásra nézve. Uta­sítsa azon kívül a közgyűlés a tanácsot, hogy vizsgálja meg a villamos vasút egész ügy­kezelését és amennyiben úgy találná, hogy a fennálló zavarokért a vállalatot terheli fele­lősség, vegye az üzemet zár alá és házilag folytassa. Dr. Regdon indítványát hosszasan és ke­mény szavakkal indokolja. Azt állítja, hogy a vállalat fösvénységből nem tartja karban a kocsikat és nem indít kellő számú kocsi­kat. Eseteket sorol föl, amelyeknek szemta­núja volt, amikor a balesetek kizárólag a tár­sulat hibájából származtak. Amerikázással vádolja a társulatot, amely úgy akarja ki­erőszakolni a viteldíjemelést. Erről azonban most már szó sem lehet mindaddig, amíg a társulat rendbe nem hozza a vonalat, a ko­csikat és a forgalmat. És a rendőrség még segítséget nyújt a társulatnak, amennyiben embereit bocsátja rendelkezésére, hogy az utasokat lerángassák a kocsikról. A tanács javaslatát megfelelőnek tartja, mégis sokkal szívesebben látta volna, ha még erélyesebb és haladéktalanul zár alá veszi a vállalatot. Wimmer Fülöp legkevésbbé sem ki­­­csinyli Regdon indítványát, sőt hálás, amiért ezt az ügyet napirendre hozta. A kérdés min­denesetre megérdemli, hogy beható vizsgá­lat alá vegyük. Szerinte az üzleti méltányos­ság hozza magával, hogy még ellenségeink­kel szemben is igazságosak legyünk. Ne mi kezdeményezzük az ellenség vagyonának el­kobzását, hanem tegyünk a kormánynak olyan előterjesztést, hogy foglalja le az el­lenséges tőkével alakult és fenntartott vál­lalatokat. Egyébként azt hiszi, hogy Regdon indítványa igen alapos lecke volt a társulat­nak, amely remélhetőleg most már megszív­leli az itt elhangzottakat és vagy olyan karba helyezi az üzemet, amilyen a viszonyoknak megfelel, vagy önként bocsátja a város ren­delkezésére. Egyébként ő azt hiszi, hogy a most megindítandó tárgyalás a megváltásra nézve eredményes lenne. Dr. Becsey Károly már a pénzügyi bi­zottságban, amikor a­ villamos vasút mér­legét tárgyalták, kifogásolta, hogy mi ilyen keztyűs kezekkel bánunk egy ellenséges vál­lalattal. Kérdi, hogy helyesen járt-e el a vál­lalat szegedi urakból álló vezetősége, ami­kor a villamos vasutat tönkre­­menni hagy­ta, hogy a belgák javára évi 400 ezer koro­nát megmentsenek. Más országokban már régen főbe lőtték volna azokat, akik az ellen­ség érdekeinek megvédésért a város érdekei ellen dolgoznak. A tanács javaslatát elfo­gadja, de azt a pótindítványt terjeszti még elő, hogy —• miként 1914-ben — írjanak most is föl a kormányhoz azon vállalatok elkob­zása és a városnak való átadása ítán ame­lyek ellenséges külföldiek tulajdonában van­nak. Balogh Károly: A tanács teljesen az in­dítványozó nézetén van és ha a társulat 90 nap alatt nem hozza rendbe a vállalatot, ak­kor hatósági zár alá vesszük. De ez­ csak a törvényes formák betartásával lehet. A vá­ros már 1914-ben közölte a kormánnyal, hogy Szegeden két idegen tőkével alakult vállalat van és kérte intézkedését. A kormány egy miniszteri tanácsost bízott meg a vállalatok felügyeletével, de a zárlatot nem rendelte el. Olyan értelmű indítvány már a pénzügyi bi­zottság ülésén is elhangzott, hogy a kor­mánytól ismét kérjék a zár alá való vételt, majd a birtokbavételt. A közgyűlés tó­tárnics javaslatát elfo­gadta, de elfogadta Becsey Károly indítvá­nyát is, hogy a tanács ismételje meg az 1914- ben a­ kormányhoz intézett felterjesztést. Dr. Tonelli Sándor indítványát, hogy a­ város írjon föl a miniszterhez a felsőiparis­­kola helyiségeinek visszaadása iránt, mivel a jelentkező tanulókat hely hiánya miatt vis­­­sza kell utasítani,­­ elfogadják. (A többi indítvány.) Hegedűs Antal tanácsjegyző ismertette dr. Végman Ferenc indítványát a külterületi építkezési szabályrendelet megváltoztatásá­ról. Az indítvány célja, hogy a külterületen ne 800 négyszögöl, más helyeken 400 négy­szögöl legyen a legkisebb beépíthető terület, hanem 400, a körtöltésen belül és Röszkén pedig 200 négyszögöl. A tanács hozzájárul az indítványhoz, előbb azonban bizottsági­lag kívánja letárgyaltatni. Berzeszey Domokos főmérnök az indít­ványt azzal egészí­ti ki, hogy ezzel kapcso­latban foglalkozzék a város munkásházak építésével, ami most 40 százalékos állam­segéllyel lenne megvalósítható, ő egyébként még a 200 négyszögöles területet is nagy­nak tartja a körtöltésen belül. Az építke­zési szabályrendeletnek azt a részét is reví­zió alá kell venni, amely megállapítja az építkezési anyagokat. Dr. Kormányos Benő és dr. Farka La­jos fölszólalása után a közgyűlés elfogadta a tanács javaslatát. Pásztor József indítványát, amely azt célozza, hogy a tanács írjon föl a kormány­hoz, hogy amiként Budapesten, úgy Szege­den is állítson föl tisztviselőkonyhákat, a közgyűlés egyhangúlag elfogadta. Pásztor Józsefnek másik indítványa, a bérkocsis-szabályrendelet megváltoztatását kívánja oly módon, hogy a büntetési tétel gyanánt maximális 100 korona­­ pénzbírság mellett 5 napi elzárás is alkalmazható legyen. Dr. Szalay József főkapitány szerint a sza­bályrendelet megváltoztatásának törvényes akadálya nincs, az indítványt elfogadásra ajánlja. Dr. Krausz József azt kívánja, hogy gondoskodjék a város a bérkocsisok­­ lovai számára takarmányról. Dr. Balassa Ármin igazolvánnyal óhajtja az orvosokat ellátni. Pásztor József szerint helyes, ha takarmány­ról gondoskodik a hatóság, de túlzott az a beállítás, mintha a takarmányhiány lenne a bérkocsisok komiszkodásainak fő oka. Dr. Somogyi Szilveszter arra kéri az orvosokat, akik között jómódú emberek is vannak, tart­sanak maguk kocsit, lovat. A város szénán kívül semmiféle élelmet nem adhat a bér-

Next