Délmagyarország, 1918. október (7. évfolyam, 226-259. szám)

1918-10-06 / 231. szám

Szeged, 1918. október 6, A törvényhatósági bizottsági tagok jelen­tékeny része dr. Sajtos Samura gondolt, aki értesülésünk szerint­­­ vállalja is a jelölt­séget. Azon a véleményen van, hogy szülővá­rosa pol­gárságán­a­k feléje irányult bizalma előtt mveg kell hajolnia. A pályázat határide­je október 16-án jár le. Pályázatát természe­tesen csak akkor adja be Sajtos, ha az állás vállalásának feltételei teljesednek. Ezek kö­zött van, hogy mai állását, melyből most már rövidesen egyik pénzügy igazgatóság élére kerülne, csa­k az esetben cseréli fel a hódmező­vásárhelyi polgármesterséggel, ha 16.000 ko­rona évi fizetést, 4000 korona drágasági pót­lékot, 4000 korona reprezentációs költséget ál­lapítanak meg és ezt a belügyminiszter is jó­váhagyja, így a lakbér járandósággal együtt 25.200 korona évi fizetése lenne a hódmezővá­sárhelyi­ polgármesternek. Jellemző, hogy a hódíme­zővásárh­elyiekben megvan a szándék arra, hogy ilyen arányokban állapítsák meg Sajtos Samu polgármesteri fizetését. Kérdés persze, hogy mit szólnak majd a közgyűlési­­ határozathoz a belügyminisztériumban. Jó­váhagyásával a H­ódmezővásárh­ely érdekeit szolgálnák, mert ott Sajtos Samuban megta­lálnák azt a polgármestert, a­kit keresnek. Hódmezővásárhelyről írjá­k nekünk. Egy­re jobban kialakulnak azok az események, a­melyek a polgármesterválasztást­­ megelőzik. Úgy látszik, Sajtosnak sikerült valami mó­don garanciát ka­pni arra, hogy az általa kért polgármesteri fizetést a közgyűlés megszavaz­za. Ez a tény azonban — sokak szerint — azt­­­­ a helyzetet teremtheti, hogy a polgármes­tert választó közgyűlés elé az összes városi tisztviselők 100 százalékos fizetésemelési kére­lemmel for­dulnak., I­t>m tagadható, hogy ez jogosult, még ab­ban az esetben is, ha. .Sajnos a fizetés egy ré­szét, reprezentálja költségei­ címén ,kéri meg­szavazni. Felkerestem a mai napon­­ Szath­­at­ári Tihamér főkapitányt és dr. Soós István h. polgármestert és nyilatkozatot kértem tő­lük a Délma­ftyaország részére. Szathmári a következőket mondotta: Még nem egészen bizonyos, hogy pályá­zom a polgármesteri állásra. Ha a pályázato­mat­ beadom, abban nem hivatkozom, másra,, mint itt, ebben a városban a torony alatt el­töl­tött 2­ 9 szolgálati évemre. i Soós István nyilatkozata a következő: “ Pályázatomat beadom, egyrészt azért, mert hat hónap óta magam­ intézem a polgár­mesteri ügyeket, másrészt mert azt tartom, hogy a közigazgatásnak sokfelé ágazó kav­száll »zalait itteni közigazgatási ember képes összehozni és rendben tartani. Azt tartom, hogy a polgármesteri állást a közbizalom ad­ja. Minden protekciót és kortesske­dést távol tartok magamtól éppen azért, mert ezek már nem a közbizalom megnyilvánulásai és r­ért ezeket a pályázott­ állás díszével, de még­ a magam személyével sem tartom összeegyez­tet­hetőnek. Megválasztásom esetén semmiféle fizetésemelésre, sem reprezentatív költségek megszavazására igényt nem tartok. Sajtos támogatását illetőleg bizonyosnak látszik, hogy a függetlenségi és 48-as párt és a munkapárt egy része között­ megelg­ezés jött létre. Z>, a. DÉLMAGY­AOSORSZÁG Spanyol komédia — szegedi köntösben. — Hét kerületi orvos nyilatkozata az iskolák bezárásáról. — (Saját tudósit­ónktól.) A magyar­­ közélet, magyar közigazgatás, magyar közegészség­ügy és magyar államrendszer örökös dicső­ségére iktatjuk ide ezt a tragikusan komikus történetet, nehogy elveszhessen a forrongó időik forgatagában életünknne­k ez a hit tükör­képe, amelynél igazabbat még alig produkál­tak. A tények ,öttagúk az unalomig ismerősek. Néhány hónappal­ ezelőtt veszedelm­es jár­vány lépett fel a gránáttal szántott és kön­­­nyel, vérrel­ öntözött­­ kontinensen; a spanyol nátha. A járvány ellj ott per­sze a magyar vé­gekig, azután jött tovább és végül i a mi szép országunk legtöbb lakója «épp úgy lázban fet­­rengett, mint ellenségeink és szövetségeseink táborában. "Jött ia veszedelmes járvány és, dühöngve végigszántott­­a még mindig tö­mött embersor­okban. Százan é­s ezren feküd­tek le naponkint. — azután múlni kezdett a veszedelmes betegség. Mikor imán alig szen­vedett a súlyos és veszedelmes járványban negyedannyi ember, mint az előző hetekben, akkor jött sietve a belügyminiszter; tehát az áraim és kezébe vette az ügyek intézését. Plakátok, rendelkezések tömege látott hir­telen napvilágot 'Most­ a tűzoltók a tűz vé­gére szépen megérkeztek és oltani, kezdték azt a tüzet, amely anyag hiányában amúgy is elaludt már. Persze, oérkezett a spanyol nátha a mi­­ szűkebb pátriánkba, Szegedre is. S ahogy il­lik, ú­­gy fogadtuk; a magas vendéget­­ meg­illető respektu­ssal, mondhatni félelemmel. És beteg lett az egés­z város, ki komolyan, ki nem túlságosan komolyan. És egyszer majd­nem elmúlt m­ár felőlink a vész. Akkor­­ az­tán megérkezett a közigazgatás nagyképű­, majdnem komoly gesztussal és elrendelte az iskolák bezáratását ,a járvány mega­kadályo­­zása céljából. "Hétfőtől kezdve két hétig fog­nak szün­etelni az előadások az összes sze­gedi iskolákban, akkor­, amikor a spanyol­­ be­tegség jórészt el is múlott felőlünk. Hogy milyen a­ tényleges helyzet azzal ,a spanyol­lal, arról leghűségesebben dr. Wolff Ferenc városi főorvos nyilatkozata­­ számol be. — Az iskoláik bezáratására nem lett vol­na éppen szükség a­­ spanyol­­ betegség miatt, azonban a közönség felánktázolt tanórája megkövetett már valamilyen intézkedést, te­hát a polgármester úr­ elrendelte az iskolák bezáratását. A járvány egyébként már­ meg­szűnőben van Szegeden. Régen, hetekkel ez­előtt igenis, volt járvány, nagy és erős, ami­kor százával feküdtek az emberek, azonban most már szerencsére, minden veszedelem­nek vége. Az iskolák bezáratásának egyéb­ként sem lenne valami nagy haszna, még ha járvány lenne is, mert az­­ utcán, villamo­son, mozikba­n, színházakban bőséges alka­lom van a fertőzésre, az iskolám kiyit­l is. Ez tehát, nem intézkedés, nem homály !"Mézkár­dás egy járván­y ellen. Viszont az én véle­mény­em az, hogy .miután a járvány már le­zajlott, nincs szükség semmi komolyabb in­tézkedésre a szükséges­­ óvóintézlkedések ki­vétel­ével. Mert­ aki hajlamos a betegségre, az már úgyis­­ megk­apta, aki azonban nem hajlamos, nem kápta meg, nem is igen fogja, ha­­ az előírt óvóinntézkedéseket betartja. Ezek után természetesen nagyon­­ kiván­csiakká váltunk arra, hogy miképpen is ál­lunk tulajdonképpen azzal­­ a­ spanyol komé­diával. Éppen ezért kérdést intéztünk a sze­gedi kerületi orvosokhoz az ügy állására vo­natkozóilag. A válaszokat minden­­ kommen­tár méglkül közöljük, is. Dr. Lederer Dezső, az első kerület tiszti orvosa i­gy nyilatkozott: — .Újszegeden tört ki először a spanyol járvány, hónapokkal ezelőtt és hamarosan­ óriási méreteket­ öltött. Most m­ár­ ritkaság a spa­nyoliátháti megbetegedés, de hetekkel ezelőtt százával feküdtek az emberek. Az írt szegedi kendergyárban sok száz beteg volt egyszerre, a szerb-bánáti internátusba­n pedig ötven-hatvan beteg feküdt. Halálos végű megbetegedés egyáltalán nem volt. Az összes ispanyolnáthás betegek számla körül­belüli kétezerre tehető Újszegeden. Hangsú­lyozom azonban, hogy ima már ritkaság a spanyol-náthás megbetegedés. Dir Gyuricza Sándor, a második kerület tiszti orvosa így nyilatkozott kérdéseinkre:' — Az én kerületemben, úgyszólván alig volt spanyol-náthás eset. Ebben a kerületben volt egyébként mindig a legkevesebb meg­betegedés. Itt lakik ugyanis az intelligencia legnagyobb része,­­akik jobban óvják­­ maga­ikat, jobban élnek. Az iskolákban 2200 tanuló közül 2­20 beteg volt mindössze, lehát az egésznek tíz százaléka. Még ilyen, csekély terjedés közben is érezhető, hogy a járvány, ha egyáltalán lehet így nevezni, csökkent. A megbetegedések száma most már sokkal ke­vesebb, mint volt hetekkel ezelőtt. Dr. Sirlitz János, harmadik kerületi tiszti orvos a következőket mondotta kérdéseink­re: — Az én kerületemben teljesen kielégítő a helyzet. Összesen 1395 gyermeket vizs­gáltam meg, közülük nem hiányzott, csak 301 tanuló. Ezeknek­­ legnagyobb része ,is szü­reti szabadságon volt. ,részben régebben be­teg, tehát a háromszáz gyermek közül alig száz leh­et spanyol­ beteg. Ez alig fél száza­léka a tanulók számának. A keleti-utcai óvo­dából például 76 gyermek közül egy sem hiányzott. Végeredményben az a­ tapaszta­latom, hogy az iskolákban nemhogy jár­­vá­nyszerű lenne a spanyol­nátha, d­e nagyon­­ ritka eset. Dr. f­aneth Samunak, a negyedik kerü­let tiszti orvosának nyilatkozata itt követ­kezik: “ A spanyol influenza véleményem sze­rint már végefelé jár. Úgy gondolom, hogy az iskol­ák bezárását azért rendelték el, ne­hogy a járvány újra töl­tán gól jön. De hang­­súlyoz­nom kell, hogy az eredeti mértékhez képest lényegesen csökkent a járvány. Az esetek is enyhébbek már. El kell azonban is­mernünk azt is, hogy az iskolák bezárása még járvány esetén is nagyon egyoldalú in­tézkedés lenn­e. Vörheny és kanyaró esetén nagyon is van­­ értelme az iskoláik bezárásá­nak, mert akkor­­ a­­ járványt az iskolások egymás között terjesztenék. Azonban most az­­ a helyzet, hogy a mozik, színház tele van­nak, a villamosok is zsúfoltak, tehát ezer és egy alkalom van a járványnak más uton va­ló terjesztésére. Így tehát az a helyzet, hogy ha a járvány amúgy­­,s végefelé nem járna m­ár, az iskolák bezárása nem vezetne vala­mi nagy sikerre. Azt hiszem, az­ iskolák be­zárása inkább a fő­­iktatott kedélyek meg­nyugtatására szóln­t. Hangsúlyozom, hogy az egész baj szil ■­n van és­­ súlyossága is csökkent. ii ifi tiUttill (Tisza-szálló !. em.) a kurzusok október h­ó 7-én délután megkezdődnek. Iratkozások: október 1 -től d. e. 12— 1­ óráig. Exklusiv csoportok. Gyermek­kurzus. Magán órák. Esti kurzus. Lakás­om: Polgár-utca 22 i. em. , Gazdasági kocsik, hintók, hajtókocsik és gyümölcsszállitás­­hoz Higanyos homokütők nagy választékban kaphatók iFJ. HODÁCS JÁNOS ^ &soest3§ás»áfeap SlEGEö, Táüer-Istca 4. szám. Telefon 828. Villamos megálló, tűzoltó-laktanya. Kocsifényezések is elvállaltalak. Ö

Next