Délmagyarország, 1919. október (8. évfolyam, 208-234. szám)
1919-10-23 / 227. szám
oliven szappan ára 5 j mai 30—32'20 korona kereslet, pedig máshor ból, nem lehet beszi kockázatos és a márka drágítja. Azért a némi mint a megszállott lert percentes áruért 60—670—75 koronát adnak olaj stb. iránt igen na óriási készletek vannak azonban a lengyelk kocsijaik. Szóval, egyelőre ! Középeurópa üzleti :!< addig, amig úgy dhországokban helyred!, rendszeres szabadknvalutáris differenciá tehát nem is lehségesebb és oíc térbe.. Ezért kellene kötéseket. Eleget sz legyőzött államok véres megpróbált barátságos kibékülő érdekét szolgáló gapercentes zsírtartalomp cetsav iránt óriási a t,n, mint Németországon. A szállítása így magas árfolyama is országi sem drágább, eleinkről érkezetté; 80 93—100 percentesért linzin, petroleum, gázés kereslet. Galíciában várnak elszállításra, ők nincsenek tartályugyszólván egész az lesz legalább is mint a szomszédos rend, kibontakozik a _*sem, rendeződnek a kitételek stb. Egyelőre h arra, hogy egészmgok lépjenek elől a végleges békéit már a győztes és ?ége. Hat esztendei után jöhetne már a mán a minden állam ígi megujhódás. DÉLMAGYARORSZAG Egy orvos I egészségiyi reform. „Nem új emberiséget kell alkotni, hanem az erkölcsileg alacsonyabb fokon §j álló embereket kell a csiraf I romlás okainak és a terhi het csirák hordozóinak mesterséges meddővé tételével kiirtani, hogy helyükéket minél több, jobb és is szociálisan gondolkodó f;u egészségesebb, boldogabb ■ i »1 ember foglalja el.“ (Forel.) ' •v- Nutvány soros ; • . • vették el a lapok ezt a szenzor íAr.'O, ;§•! |j5 és komolyabb méltaértjsf hogy a cseh nemzeti‘,1 ;> a házasulandók köre- Igaz, hogy nálunk ne különösebb figyelemre a ... r.^y.?IOT||lfc hisz oly kevesen ismerték, még a Liz jf is egyéb hiányt nem ismerő boldogabb M|ben is és oly kevéssé érdekelték az emberr a közegészségügyi kérdések. Annál kevés ! érdeklik őket manapság, amikor a legégész í|iapi problémák is háttérbe szorulnak :i lkai aktualitások mellett. Talán illuzórislag is manapság társadalmi reformokról tárgya. A társadalom egy részét — méghozzá a hírosabb részét — a gyors egymásutánban kilftkező forradalmi megrázkódtatások annyi aégessé tették, hogy a legszükségesebbekre^rfri leghasznosabbnak ismert reformokban is élelmi törekvéseket vélnek fölfedezni. Már pedt a merev konzervativizmus talajából reform sisem nőhet. Alaposabb, mélyrehatóbb reforról — a közegészségügy terén — még illuff sabtj beszélni, mert hiszen az egészségi j intézményeknek a modern szociálhygiénia ho..fee-átszervezése és berendezése olyan költőkkel jár, amelyekről olyan időben, amikor a kunkassza teljesen üres, beszélni sem lehet .■ A cseh nemzeti É$t határozata mellett mégis érdemes egy pififeha megállani. A kétségkívül üdvös közegi ^ rügyi reformji, melyről nálunk szakköröi aí? r évek hosszú sora óta tárgyalnak és azt... Lek megvalósítását a mi viszonyaink még *. idokoltabbá teszik, olyan reform, amely tere képes volna leküzdeni minden reform | . .’gnagyobb ellenségét: a hagyományos !l_||§ fedésekhez és szokások íiv» «aló csókojj 4ff§ elzárkózó ragaszkodást és a legsivárabb T* éhezetben jelentkező akadályokat. MjB Az utóbbi akadált nagyon egyszerű leküzdeni. Nem kell j_ ■ sem egyebet tenni, mint amit Csebfi 41: -an tettek: egyszerűen törvénybe kell ikhü f házasulandók kötelező orvosi megvizsgál:nv Nem, kell ehhez egy fillérnyi kiadás s y helyt a nemzetgyűlés összeül, a legsúj Vta ügyek között letárgyal—natja ezt a kérdésben;ár életbe is lépett a A másik ak3Xi<..Jr. újítástól való iszonyban rejlő ellentáljK: »..u nehéz leküzdeni, ha azokat a rombok feljetik Hajóvá nem tehető következményeket^a gépekkel a házasságkötés terén a mai állapotok fentartása jár, általánosan ismertekké tesszük. Szakkörökben jól ismerik a statisztikai adatokat, tudják, hogy a lakosságnak körülbelül hány százaléka bűnös abban, hogy a mai — nagyrészben beteg — generációt egy még betegebb nemzedék fogja fölváltani. Az ötéves háború ijesztő mértékben szaporította meg a nemi betegek számát. A háborúval együtt járó erkölcsi züllés maga után vonta a prostitúció fékevesztett terjedését. Számtalan derék háziasszonnyal és apátlanul maradt becsületesen nevelt leánnyal szaporodott meg a háború erkölcsi és anyagi pusztulása következtében a titkos prostituáltak száma, kik részben természetes ösztönből, másrészt kenyérkeresetből a hatóságok ellenőrzése nélkül csendes és félelmetes terjesztői a betegségeknek. Ezek a jelenségek teljesen azonosak minden hadviselt országban és e jelenségek késztették legutóbb Csehországot az ismertetett rendelet életbeléptetésére, hogyha a mai generáción ezzel már lényegesen nem is segíthet, legalább a jövendő generációk egészségi állapotát javítsa. Ezek a tények indokolttá tennék nálunk is a reform sürgős életbeléptetését, ha nem volnának még egyéb súlyos okok is, amelyek követőíőleg parancsolnak gyors és radikális beavatkozást. Ismeretesek azok a rendszabályok, amelyeket a kommün a házassági intézmény és a prostitúció terén létesített. Ezek a gyökereseknek látszó rendszabályok azt célozták, hogy a prostitúciót egy és mindenkorra megszüntessék, azonban, mint a következmények mutatják, az ellenkezőre vezettek. A házasságkötések rendkívüli megkönnyítése maga után vonta azok könnyelmű megkötését és még könnyelműbb felbontását. A magukra maradt fiatal asszonyok egy része a különben is szabadabb erkölcsi atmoszférában gyorsan levetkőzték erkölcsi skrupulusaikat és nagyobb városokban nem egy nyilvános házat lehetne berendezni ezekből a szerencsétlen teremtésekből. A kommün tudvalevőleg a nyilvános házakat is lecsukatta. Azt hitte, hogy ezzel már megölte a prostitúciót, holott csak burkolttá tette azt, ami addig szerencsére nyilvánosan és ellenőrzés mellett folyt. A foglalkozásuktól eltiltott prostituáltak, mint „tisztességes“ lakóki maradtak meg a szállodává átváltozott nyilvános házakban és tovább űzték mesterségüket, most már minden ellenőrzés nélkül. Egyébként sincs olyan apparátusa a rendőrségnek, amely véget tudna vetni a titkos prostitúciónak, amely már a fényes kávéházakba készül diadalmasan bevonulni. Sokat vitatkoznak, tárgyalnak és szónokolnak ma arról, hogy meg kell alapozni az ország jövőjét és ki kell operálni az ország testéből a beteg testrészeket, hogy biztosítsák annak egészséges fejlődését. Mindennel számolnak a tervezgetéseknél, csak azzal nem, hogy a jövő generációnak nemcsak erkölcsi, hanem testi épségét is biztosítsák. Kell, hogy a szociális kérdés, mely küzdőterét képezi ma a vallás és politika minden számbavehető elemének, porondjául szolgáljon a közegészségügy harcosainak is. Foglalkozni kell a nemi kérdéssel, mégpedig minél előbb, mert jó erkölcsökkel, de testileg beteg nemzedékkel nem sokra fog menni az ország. Már csak az említett újítás bevezetése után is az egészségügyi viszonyaink sokkal jobb és eszményibb talajon fognak fejlődni. Reform kell, ha nem is mélyreható, mert ennek költségeire ma nem telik és a sok politizálástól nincs is elég idő hozzá, de legalább olyan méretű, mint a csehországi. Ha már nincs is elegendő megfelelő kórházunk, legalább legyen egy törvényünk, mely kötelezővé teszi a házasulandók orvosi megvizsgálását. Ezzel a mai nemzedéken már nem sokat, de az utánna következőn annál többet segítünk. Dr. Kaufmann Imre. Házbér és szemétfuvarozási díj. Visszaélések a szemétdíj beszedésével. (Saját tudósítónktól.) A járásbíróságnak azt a perbeli ítéletét, amely szerint a szemétfuvarozási költségek viselésére a házigazda nem kötelezheti a lakót, sok helyütt fogadták nagy megelégedéssel. A szemétfuvarozási költség számos háztulajdonosnál puszta ürügy a házbér megpótlására. Olyan ez, mint mikor a pénzt kölcsönző hitelszövetkezet törvényes kamatot szed ugyan, de fölszámít lerovási díjat, fölrovási átalányt, kezelési költséget és Isten a megmondhatója, hogy mi mindent. A háztulajdonosok kivétel nélkül éltek azzal a joggal, amiben a városkormányzói rendelet részesítette őket s ahol csak lehetett, fölemelték a házbéreket huszonöt százalékkal. Ez rendben volna, bár a bérházak tulajdonosai majd mind gazdag emberek, akik más foglalkozásuk, vállalatuk, vagy a tőkéjük révén szereztek pénzt a háborúban, de viszont vannak olyan kisebb bérházak, amelyek a háborús lakásbérrendelet miatt alig jövedelmeztek a birtokosaiknak, noha azoknak esetleg egyéb keresetük sem volt. Főkép az utóbbiakra való tekintettel engedték meg bizonnyára a lakásbéremelést és annak az anomáliának a megszüntetésére, hogy míg a háztulajdonos a lakásbért nem emelhette, az albérlők borsos áron adhatták ki a bútorozott szobát. De a huszonöt százalékos béremelést keveselték a háztulajdonosok és sokszoros panaszukra hozta a polgármester azt a rendeletet, hogy a szemétfuvarozási költségeket is a lakó fizesse. Ez visszaélésekre vezetett. A háztulajdonosokat kötelező szemétkihordatást ugyanis a hatóság nem ellenőrizte. Igen sok házban megtörténik ennélfogva, hogy éveken át nem fuvarozzák el a szemetet. Van az udvarban egy lefödött, mély szemétgödör s abba hordják össze hosszú-hosszú időn keresztül a mindenféle hulladékot. A házigazda azonban minden hónapban beszedi a lakóktól a szemétfuvarozási költségeket. Vannak nagyobb bérházak, amelyekből a szemetet muszáj elfuvaroztatni, mert a ház díszesebb jellege, belvárosi fekvése nem tűri meg a szemétnek valami gödörben való felhalmozását. Az ilyen kényszerű szemétfuvarozásért a házigazda rendszerint magasabb költségátalányt számít föl a lakónak, mint amennyibe neki a fuvarozás a valóságban belekerül. Pedig a szemétkihordáson nem kell nyernie a háztulajdonosnak. Legszembetűnőbb a szemétfuvarozási költség behajtásával való vissszaélés azokban a külvárosi házakban, amelyekben csupa szegény ember lakik, egyszobás, nyomoruságos lakásokban. Ezek havonként, sok helyütt hetenként fizetik a lakásbért. A szemétfuvarozási költségeket nekik is fölszámítják, annál inkább, mert a huszonöt százalékkal emelt lakbér fizetésére nem igen lehet őket a lakásbíróság útján kötelezni. Az ilyeneknél a szemétfuvarozási díj adja a lakásbér-pótlást. Nem minden háziúrra áll, amiket elmondottunk, de igen sokra. A járásbírósági ítélet tudvalévően kimondotta, hogy a polgármesteri, illetőleg tanácsi határozat a szemétfuvarozási díjnak a lakója kötelező fizetéséről érvénytelen. Érvénytelen pedig azért, mert sem a közgyűlés, sem a kormány nem hagyta jóvá. Ezen az alapon a lakó a szemétdíj fizetését, ha az méltánytalan, megtagadhatja. Óráját és ékszereit javíttassa elsőrangú óra- és ékszerüzletemben. Szolid árak! Órákban és ékszerekben nagy raktár. .154 FISCHER K. L°"&5£tH*i Szeged, 1919 októberi A „RIVALDA“ taiflirciiHrtUt október 25-én, szombaton és 26-án vasárnap este V» 8 órakor , a Tisza-szálló nagytermében Ormándy-Blau Jenő hegedűművész Komlóssy Emma énekesnő Dienztl Oszkár zongoraművész együttes hangversenye. Mindkét este más műsort jegyek kaphatók Pető E. dohánytőzsdéjében. A „RIVALDA“ színházi hetilap Megjelenik minden héten; 2« hírek Idill. Nagyon szeretem ezeket az őszi napok, mik olyan szépek, mint egy hervadásba hajni harminc éves asszony. Szeretem nézni a vetkőző fákat a tó partján, amint árnyékot vethet: a sárguló levéllel teli szórt víztükörbe. Inná az ámbitusról nézem reggel a ködből kibontakozó távoli erdőt, mely kezd aranyszínűbe átváltozni. A sárguló tengeri szárakat, miknek levelei úgy zizegnek a szélben, naplemente után, mint hazajáró kisértethangok, melyekről még mindig regél Ágnes néni, a szomszédé 1 látós öreg asszony... Az udvaron a vén „Kasznár“ ásít unottan s a szőrit borzalja a szél. Ha néha idegen halad el a kerítésünk mellett, Kasznár lustán kezd ugatni, csak az eres .• alatt álló fecske fészket ugatja erősen, melyben már berzengeti tollát a veréb. Hideg szél: csapta meg az arcomat, fázósan húzom magm a fotel szögletébe, de azért kint maradok, mer szeretem a csöndet. Ezek az őszi napok pedig igazán olyan nagyon azok, hogy még az anyáidnak is meghagytam tegnap délután, mikor a mozsonnakávém tette elém az asztalra: édes anyám, ha meghalok ilyen szép őszön, vigye el magával lelkemet az Isten. Az anyám sírva fordult be a konyhába. Az apámnak panaszkodott odabent. A nyitva hagyott ajtón a szobából hallottam hangját: te ez a gyerek olyan szótalan, talán beteg,olyan sáppadt, meglásd, meghal ez a gyerek . . . — Fenét, — dünnyögte az apám — szerelmes ... valakit szeret... tudod, mink is igy őszön ismertük meg egymást... Hallgatok. Kezem egy Gárdonyi regényen, mely az Egy szál drótnál van behajtva. Nekem ez a legszebb olvasmányom, ha tavaszba olvasom is, mindig elfognak az őszi hangulatok. (h. ) ) Garami az osztályharc fölfüggesztedrőt. Az Újság azt a hirt közölte, hogy a magyarországi szociáldemokrata pártban szervezett munkásság hajlandó elvei föntartásával az osztályharcot felfüggeszteni és résztvenni egy békülési akcióban. Erre vonatkozóan Garám Ernő a következő figyelemreméltó nyilatkozatott tette: “ Az Újságban megjelent hírt olvastam ,és erre nézve közölhetem, hogy a dolog valóban úgy áll, amennyiben a magyar politikai Lei is a megértés jegyébe kerül, vagyis ha megszűnik az antidemokratikus, klerikális, reakciós, antiszemita kormánypolitika és a felekezetektek egymásra uszítása, ha egy demokratikus és a szabadságjogokat tisztelő kormányzat kerül a mostaninak a helyébe, akkor a szervezett munkásság igenis hajlandó arra, hogy gazdasági Az őszi szezonra ___ WIGNER TESTVÉREK divatáruházában Kárász:^a L!_ ___________________________ __________ (Földes-cég fölött.) 207 szövetekt, selymek, barbetok, vésinak, zefirefa és összes textiláruk legolcsóbban nagy választékban kaphatók