Délmagyarország, 1919. október (8. évfolyam, 208-234. szám)
1919-10-18 / 223. szám
eged, 1919 óra 40 fillér Vili. évfolyam 223. szám. Szombat, október 18. 4 nagy beteg, sémely kávéházban nem lehet leülni ricosoktól. Súlyos ezreseket számolaz asztalra, sanda szemek nézik az ?ezt, mint a bennszülöttek a jövevényt, akik a vásár, hangosan és szemérmet 1 a mi bőrünkre, már nem is a bőre, de szinte a csontjainkra. Ezek a munkanélküliek, de hivatásos rumanok. A szállodák szobáiban pedig itt a hazárdjáték. Amit a láncon rtek, azt elvesztik a kártya révén, enhétezer koronát alig másfél óra r.t. Ők csak nagyban játszanak. Az bér elnézi ezeket a különféle játékot és ha moralista, tehetetlenül dühöng átkozódik, ha pedig filozófus, fájdalan mosolyog és gondol magában amit. Amit így magában gondol, az kissé polizeiciedrig. De a gondolat ad és hallgatni arany, ha nincs is valutája. A különféle sajtóorgánum különféle hangnemben rendőrért kirak, a törvényt emlegetik, vagy pedig erkölcs nevében tiltakoznak a mininapos disznóságok ellen. Az olvasó elégedetten vagy elégedetlenkedve ássa el ezeket a bátor és szívós dikációkat és tovább megy a napi ot vagy nincsetlenség utján és mini marad a régiben. A láncosok tovább colnak, a kártyások tovább keverik a dit, az emberek tovább is ráfizetnek életükre és a nyomorúság, szomorúegyre nő, noha írva vagyon, hogy ez a fák mégsem nőhetnek az égig. gazuk van a moralistáknak, igazuk , a filozófusoknak, de az igazságban marad, mivel az öreg Ibsen már én és jól megmondotta, hogy a mai hadi társadalom legerősebb gerena a hazugság, lerí, látjátok feleim és ezt már mi idjuk, a táncosok és kártyások, a kisak és valódiak, mind, mind csupán tek, egy nagy, nagy betegség tüne- Hiába próbáljátok őket kiprédikálni ől a romlott, bomlott világból, a bajt elmérgesítitek. Erkölcsprédikációkkal, még olyan szépek is és ha maga isuét, Bourdalue és Massillon tartja is, nem lehet egy gyökerében beteg és fenekéig korhadt világot máról-holnapra jobb erkölcsökre és belátásra bírni. Bourdalue atya hatalmas ivű körmondatokban mennydörgőtt az ágyasság intézménye ellen a király szine előtt és a Napkirály ő felsége, aki nagyon nagyra becsülte a remek szónokot, tovább is ágyasokat tartott. Nem az emberekben van a hiba, vagyis az, hogy az emberek hibásak, nem az ő bűnük elsősorban. Termékei ők egy társadalmi tenyészetnek és igen jól tudjuk, hogy alkalom szüli a tolvajt. Dehogy is akar ez a védelmük lenni. Mi vagyunk azok, akik legszentebb haraggal és keserűséggel látjuk ezt a vígan züllő társadalmat, amelyben a dologtalanok és a munkanélküliek viaskodnak a mindennapi kenyérért. De olyan orvosokat szeretnénk már látni, akik becsületes elfogulatlansággal és a hozzáértés bátorságával látnak neki a társadalmi operációhoz, akik nem a kiütéseket akarják tűzzel-vassal égetni, hanem biztos és helyes diagnózis alapján meggyógyítani próbálják a nagy beteget, anélkül, hogy kezét-lábát, fejét levágnák neki. A kuruzslókból éppen elég volt, legfőbb ideje, hogy humánus és okos orvosok jöjjenek, mert elpusztulunk. «Munkaadók értekezlete a békéltető - bizottság ügyében. (Saját tudósítónktól.) A szegedi munkaadók péntek délután értekezletet tartottak a kereskedelmi és iparkamarában a tábornok-városkormányzó - rendelete folytán visszaállított munkaügyi bíróság, illetve békéltető-bizottság ügyében. Az értekezletet Wimmer Fülöp, a kereskedelmi és iparkamara elnöke nyitotta meg. Nem kívánja bírálat tárgyává tenni a városkormányzó rendeletét. Rá kell mutatnia azonban, hogy a rendelet kibocsátása előtt nem hallgatták meg a munkaadókat, holott a rendelet nemcsak munkás, hanem fontos munkaadói érdekeket is érint. A békéltető bizottság, mely eredetileg a sztrájkból kifolyólag elbocsátott munkások ügyének tárgyalására alakult és ma tágabb hatáskört nyert, amennyiben az augusztus 19 ike óta felmerült vitás ügyek elintézése is rábizatott. Három munkaadói és ugyanannyi munkavállaló ülnek ül Míg a munkások azonban nincsenek annyira elfoglalva, addig a munkaadók nem igen vehetnek részt nagy elfoglaltságuk miatt a tárgyalásokon. Elismeréssel adózik a békéltető-bizottság elnökének munkájáért, de meg kell állapítani, hogy a bizottság működésében eddig inkább munkásérdekek nyertek kielégítést. Aczél Géza, a Back-malom igazgatója mindenben helyesli az elnök véleményét. Szükségesnek látná, hogy a békéltető-bizottság határozatai ne legyenek végérvényűek, hanem legyen egy felebbviteli fórum, mely az esetleges hibákat korrigálni tudja. A Károlyi-féle munkaügyi bíróság ítéletei elén is lehetett felebbezni a törvényszékhez, hasonló törvényszéki bíróságot kellene most is szervezni. Több felszólaló mutatott ezután rá arra, hogy a kinevezett munkaadói ülnökök száma kevés és ezért nem láthatják el kellőképen tisztségüket. Oda kell hatni, hogy minden szakmából elegendő munkaadói ülnök legyen képviselve és arra is kellene vigyázni, hogyha tisztviselők ügyét tárgyalják, akkor a munkavállaló ülnökök is tisztviselők legyenek. Dr. Landesberg Jenő, a bizottság titkára felvilágosította az értekezletet, hogy ezekre a szempontokra eddig is figyelemmel voltak. Wimmer Fülöp ezután összegezi a felszólalásokat. A munkaadók nagyon nehéz helyzetben vannak. A Garami-féle törvény szélsőséges, mert közvetlen bevezetője volt a kommünnek, viszont a harminc évi ipari és kereskedelmi törvények alkalmazását se kívánhatják a tisztességes és méltányos munkaadók. Aczél igazgató szerint a tábornok-városkormányzót kellene felkérni azoknak a jogelveknek megállapítására, amelyek alapján a békéltető-bizottság működjék. Wimmer: A békéltető-bizottság a méltányosság alapelvén működött. Dr. Tonelli: Itt kizárólag a józan judicium alapján lehet eljárni. Aczél: A békéltető-bizottság azonban a Garami-törvény alapján tárgyal. Wimmer elnök a következő javaslatot terjeszti elő: Bízza meg az értekezlet dr. Landesberg Jenőt, a bizottság titkárát egy memorandum megszerkesztésével, amely vázolja a munkaadók sérelmeit és kívánságait és ezt a memorandumot egy négytagú bizottság adja át de Tournadre tábornok-városkormányzónak. Az értekezlet elfogadta az elnöki javaslatot és a memorandumot átnyújtó bizottság tagjaiul Lancia xephirből készült férfi ingeknek kivitelben, továbbá rövidáruk, illatszerek és szabó-k [UNK] EBoch. 6rülékek, valamint férfisapkák nagy választékban kaphatók rövidáruházában Dugonics-tér 11. sz.