Délmagyarország, 1919. november (8. évfolyam, 235-259. szám)

1919-11-08 / 240. szám

2 Sir George Clark jelentése a Legfelsőbb Tanács előtt. — Népszavazás alá kerül­ő vidékek ellenőrzése. — Páris: A Legfelsőbb Tanács tegnap reggel ülésezett Pichon francia külügy­miniszter elnöklete alatt, amely ülésen ismertették tilr George Clark Budapest­ről küldött jelentését. Ez a jelentés ter­mészetesen kissé rezerváltan nyilatkozik a magyarországi állapotokról, amelyeket nehéz tolmácsolni akkor, amikor válasz­tásokon nem nyilvánulhat meg a han­gulat. Sir George Clark azonban rámutat az állandó bolseviki veszélyre, amely Kun Béla bukásával még nem szűnt meg teljesen. Ami a Magyarországon lévő román csapatokat illeti, a jelentés értelmében ezek további itt tartózkodása felesleges, sőt veszélyessé is válhatik. Kéri Sir George Clark, hogy ennek minél hamarabb vessenek véget. (Echo de Paris nov. 5.) Páris, november 5. A Legfőbb Tanács mai ülésén elhatározta, hogy a következő módon osztja fel az egyes szövetségesek között ellen­őrzés céljából azokat a vidékeket, ahol nép­szavazás lesz: Allenstein: Anglia, Marienwerder: Olasz­ország, Felsőszilézia: Franciaország, Teschen: Amerika. Addig, amíg Amerika ratifikálja a békeszerződést, a franciák gyakorolják az ellen­őrzést a tescheni kerületben is. Elhatározta a Legfőbb Tanács azt is, hogy a Duna-bizottság képviseletet kap a versaillesi szerződés 349. cikke szerint alakítandó bizott­ságban. Foglalkozott a Legfőbb Tanács ezenkívül Sir George Clarknek a magyarországi helyzet­ről tett jelentésével. (M. T. I.) KORZÓ-MOZI R.-T. Igazgató: VASS SÁNDOR. ❖ Telefonszám 11—85. # Szombaton és vasárnap, november 8. és 9-én: A magyar filmgyártás szenzációja I CORVIN-FILM1 TWIST OLIVER. Dickens világhírű regénye után filmre írta: VAJDA SÁNDOR. Főszereplők: Előadások 5, 7 és 9 órakor. Vasárnap 2, 7* 4, 5, 7 és 9 órakor. Törzs Jenő Z. Molnár László Lubinsky Tibor Fenyvessy Emil Almássy Sári Bánlaky Margit Simon Marcsa Szőreghy Gyula DELMAGYARORSZAQ Dohány, cigaretta, szivar­fa kiadása jóval kisebb, ha cigarettapapír, szipka, hüvely, szár, gyufa, öngyújtó, tűz­kövek stb. szükségletét I. Károlyi­ utca 2 ik szám alatti dohánytőzsdében (Pázmány mészáros mellett) szerzi be. Viszonteladóknak nagybani ár. 3u v. Levél a paprikáról. Tisztelt Miniszter úr ! Lelkem mélyéig meg­hatva, remegő kezekkel fogom a tollszárat, hogy elrebegjem önnek e sorokban hálámat, amiért meghallgatta a szegedi podesztát és az itteni hatalmas demonstráció után fölemelte a paprika árát. Magam, kinek szerény neve e sorok alá odaíródik, nem a Paprikatermelők, Feldolgozók és Forgalombahozók Egyesületének, hanem a Fogyasztók Hatalmas Tömegének Vagyok gon­doktól megrokkant és nélkülözésektől megsová­­nyodott egyik tagja. A magas politikától min­dig távol tartott édesapám­ intelme, hogy a kártyázás úri betyárság, a politika pedig úri huncutság. Sose voltam annyira szerénytelen, hogy magamat urnak tartottam volna, képes­ségeim pedig nem kvalifikáltak a huncutságra. E két rendbeli fogyatékosságom tudatában min­dig gondosan óvakodtam attól, hogy a politi­kába bele­keveredjek. Így történt, hogy a háború kitörése óta is, amióta pedig halomszámra gyűjtöttem az értékesebbnél értékesebb tapasz­talatokat és megfigyeléseket, hallgatok. Sőt hallgatok a háború befejezése óta is. Hallgatok és várok. Baromi türelemmel várok. Most szólalok meg először. Sietek is alázat­tal bocsánatot kérni érte. Politizálni ugyan most még kevésbé fogok, mert a Friedrich István nevezetű miniszter úr esetéből, akár akartam, akár nem, azt a tanulságot kellett levonnom, hogy árpolitikát, úri huncutságnak csak na­gy­oí,'enyhé”és'nagyobb’felszínes^megítélés mel­­­lett`téb'éFHWezTTT 'Sokkal több az,, ' sokkal 'rosszab­b“és ° gbfioSzabb valami, de semmi esetre se csak huncutság. Legyen olyan jó azonban az igen tisztelt Miniszter úr és mondja meg nekem, miért van az, hogy első, magas elha­tározásával most már hatályon kívül helyezett rendeletében jóval alacsonyabban állapította meg a paprika maximális árát, mint a máso­dikban. Igaz, hogy tévedni emberi dolog és minthogy a Miniszter úr is, akárhogy tagadják egyesek, csak gyarló ember, ő is tévedhet. De kérem szépen az első árat nem szakemberek számították ki, még­pedig a termelési költsé­gek, az egyéb összes adatok és körülmények mérlegelésével ? Mert azt jól látom, hogy a má­sodik, az elsőnél jóval magasabb és most már érvényes árnál nem erőltették meg magukat a számolásban, hanem egyszerűen teljesítették az_ érdekfittek„jmbö«fiB,. AQ^tesztek Jesté­sét. Dehát mi, a Fogyasztók Hatalmas Tömege, nem vagyunk érdekeltek a paprika és minden egyéb életszükségleti cikk árában ? És­­bennün­­ket pp.kin­ hallgattak pieg? Tőlünk megkérdez­ték-e valaha, hogy^ett vagy kutya, miből élsz, győződ-e az árak hatalmas iramát, ha nem jut húsra, van-e krumplira és mit csináljunk veled, ha vagy a fizetésed oly kevés, vagy a krumpli oly drága (esetleg a fizetés is nagyon kicsi, a krumpli is nagyon drága), hogy arra se telik? Azt is mondják, hogy a paprika nagyfontosságú kiviteli cikk, jobb árat azért kell részére meg­szabni, hogy sanyarú gazdasági helyzetünkön, legalább valami keveset, enyhítsünk .. . Nem tehetek róla, de én úgy látom, hogy az eny­hülés egyik pillére gyanánt megint mi szemel­­tettünk ki a Fogyasztók Hatalmas Tömege, minthogy azonban már nem tudunk pillérkedni, bejelentjük Miniszter úrnak, hogy az egész paprikatermést kiszállíttathatja a külföldre, mert mi a jövőben a krumplipaprikás és a megpap­rikázott kenyeret már csak paprika nélkül fog­juk enni. Szívesen tesszük, ha használhatunk valamit hazánknak. De engedje meg, tisztelt Miniszter úr, hogy egy meggondolást ajánljak nagybecsű figyelmébe. Esetleg, az is használhat valamit ennek az országnak, ha végre ármaximálások­nál és egyéb nem maximálási ténykedéseknél arra is gondolni kezdenek, hogy mi is. Fo­gyasztók Hatalmas Tömege, itt vagyunk, hogy éhezünk, fázunk, lerongyolódtunk. A politizálás, a rossz kalkulálás és a hatalomhoz való gör­csös ragaszkodás mellett mi is jussunk az eszükbe. Tisztelettel bejelentem még, hogy megkezdem a fogyasztók megszervezését. E munka az 1986. évnél előbb nem nyerhet befejezést. Addig a Miniszter úr tegyen valamit. Legalább annyit, hogy ne mindig a paprikakofákra hallgasson. Tisztelettel. ď Ismét kicsaptak két diákot Csütörtökön a szegedi állami felsőkereske­delmi iskolából kicsaptak két tanulót. Úgy­­látszik, a tanári szobákba is bevonult az a bizonyos inkvizitorikus szellem, amellyel ma­napság különösen a közhivatalokban találkozik sűrűn az ember. Szegeden alig múlik el nap, hogy egy-két diákot ki ne csapnának az isko­lából — rendszerint minden komoly ok nélkül. Apró-cseprő botlások, elszólások is teljesen elegendő okot szolgáltatnak a túl szigorúnak felcsapott tanári kar részére, hogy levezényeljék a tanulni vágyó fiatalokat a tanulás pályájáról. A szegedi állami kereskedelmi iskola legutóbbi esete különösen jellemző a Szegeden újabban divatos pedagógiai rendszerre, amely valóság­gal megcsúfolja még a büntetőjogba is bevitt nevelési elvet és helyette a megtorlás és elret­tentés elvét alkalmazza. Az egyik diák esete valósággal komikusnak volna mondható, ha az illető diákra nem lenne véresen komoly kihatással. A múlt évben a diákok valamilyen okból a Fodor-ké­e inter­­nátusban megverték egyik nevelőjüket. A ké­nyes ügyben a Tanárok Szakszervezete a fiuk­nak adott igazat és nem a tanárnak, most pedig — alig egy évre rá — előráncigálják a fiú ügyét, megváltoztatják az ítéletet és kimond­ják, hogy nem a tanár, hanem a fiú volt hibás s a fiút kicsapják az iskolából. Persze valamilyen megokolás is kell a kicsapáshoz, megállapítják tehát, hogy az osztályban „moz­galmak észlelhetők“ és a mozgalom „vezetője“ természetesen a kicsapott diák. A másik fiú egy sálnak köszönheti kicsapa­­tását. Hűvös volt a tanterem, a fiúnak a torka is fájt, sállal vette körül nyakát és úgy ült az órán is. A tanárnak feltűnt a nyaksál és oda­szólt a fiúnak: — Vedd le azt a sálat. Úgy nézel ki, mint egy Lenin-fiú. A fiú mentegetődzött, hogy a torka fáj, de a tanár ragaszkodott, hogy tegye le a „Lenin­­sálat“. A fiú azt mondotta, hogy csak kétszer figyelmeztette a tanár, a tanár meg azt mon­dotta, hogy háromszor figyelmeztette, hogy merészeli őt a tanuló meghazudtolni. A konferencia megállapította, hogy a fiú hazudott. Természetesen azt is megállapította, hogy a fiú „valami bizalmi“, mert azt mondotta az igazgatónak az osztály nevében, hogy „nem lehet maradni a teremben a hidegtől és a füst­től“. A fiút kitiltották az iskolából, azért, mert „feleselt a tanárával“. Akármennyire is tért hódított a bosszú és megtorlás gondolata a közéletben, kár ezt a szellemet az iskolákban is meghonosítani. Ám rójják meg a diákot, ha hibát követ el, de ne sújtsák valósággal halálbüntetéssel, olyan apró vétségért, amelyet fegyelmi fenyítéssel is igaz­ságosan lehet elintézni. Szeged, 1919 november 8, Elfogták a színészek tolvaját. (Saját tudósítónktól.) Október elején ismeret­­­­len tettes álkulccsal behatolt Békéssy Antal és Gáspár László színészek Kálvin­ tér 7. számú házban levő földszinti lakásába és onnan ös­­­szes ruhaneműiket — körülbelül 50.000 korona értékben — elhordta. A detektívek többhetes nyomozás után pénteken reggel elfogták a színészek tolvaját Szigeti László személyében, aki jelenleg a nemzeti hadsereg géppuskás századában szolgál. A sikeres nyomozás Posztós Sándor és Kiss István detektívek nevéhez fűződik. Szigeti László október másodikán a Takarék­tár­ utca 2. szám alatt levő vendéglőben mula­tott, ahonnan este hét óra tájban jött ki. A közelben levő Kálvin­ tér 7. szám alatt levő ház egyik földszinti szobájában éppen akkor aludt ki a villamlámpa és Szigeti ezt észrevette. Rögtön megfogamzott benne a gondolat, hogy megpróbál valamit ellopni a szobából, ahonnan bizonyára most eltávozik lakója. Gyorsan át • szaladt a Kálvin­ téri házhoz, ahol közvetlenü­l a nagykapu mellett levő földszinti ablak alatt meglapulva várta, mikor lép ki a kapuból a szoba gazdája. A kapuból tényleg nemsokára kilépett Békéssy Antal színész, annak a­ szobá­nak egyik gazdája, amelyben a villamslámpa néhány perccel előbb kialudt. Békéssy a szín­házba ment játszani. Szigeti mindjárt előszedett a zsebéből egy drótból készült álkulcsot, belopódzott a kapu alá, ahonnan feljáró vezet a magas földszinten levő szobába. A sötét folyosón kitapogatta az ajtót és megpróbálta kinyitni álkulcsával. Az álkulcs azonban rövid volt és az ajtó nem nyílt ki. Erre kiment az utcára. A házzal szem­ben húzódó villamossínpáron egy vasúti kocsi vesztegelt. Levetette egyik csizmáját és annak vaspatkós sarkával a vasúti kocsi ütkö­zőjén megnyujtotta a drótból levő álkulcsot, azután felhúzta csizmáját és visszament a folyosóra. Most már szuperált az álkulcs, kinyitotta a szobajtót, a szobában pedig kifeszítette a ruhás­­szekrényt, válogatás nélkül kiemelte belőle a színészek alsó- és felsőruháit, kirántotta az ágyból a lepedőt, belegyömöszölte a ruhákat, felpakolta és elvitte. A lopott holmit egy orgazdához szállította. Úgy tervezték, hogy a zsákmányt majd Buda­pestre viszik és ott értékesítik. Tervük azonban nem sikerült, mert a detektívek lefülelték őket. A lopott holmik nagy részét az orgazdánál megtalálták. A detektívek tovább nyomoznak. A betörő és az orgazda kinyomozásának és elfogatásá­­nak érdekes részleteiről csak a nyomozás befe­jezése után fognak beszámolni. Rival Agollfi Szili Szegei, GizaMr. *> TeMom 608. Szombaton és vasárnap : Két nagy szenzációs slápr! Szeneden először! Il Sundhalli rejtély STUART WEBBS, legújabb detektiv-kalandja négy felvonásban. MAXI, a szállodai Boy naplójából. A Mandarin. A legszebb keleti tárgyú vígjáték 3 felvonásban. Előadások kezdete: köznap l/t 7 és l/a 9 órakor, ünnepnap 2, */» 4, 5, 7 és ‘/s 9 órakor. — Jegyek előre válthatók. ===== francia :ephirből készült férfi ingek remek kivitelben, továbbá rövidáruk, illatszerek és szabó- 3­o­n­o C­la. Méx kellékek, valamint férfisapkák nagy válaszokban kaphatók rövidáruházában Dugonics-tér II. sz.

Next