Délmagyarország, 1919. december (8. évfolyam, 260-282. szám)

1919-12-03 / 261. szám

2 DELMAGYARORSZAQ Az árvizsgáló-bizottság akciót kezd a fixfizetésüekért. — Ismét megszüntették a borravaló-rendszert. — (Saját tudósítónktól.) Az árvizsgáló-bizottság hétfőn délután tartott ülésén több közérdekű kérdéssel foglalkozott. Első helyen állt ezek között a fixfizetésüek ellátása az elsőrendű sükségleti cikkel; tárgyalták ezután az árdrá­gításnak az az általánosan lábrakapott módját, hogy üzletekben, árusítóhelyeken még mindig nem tüntetik föl szembeötlő módon az árakat s így tetszés szerinti bevételekre tesznek szert. Foglalkoztak végül a borravaló kérdésével, amely ügyben egyébként a pincérek és ven­déglősök a főispán elnöklésével külön értekez­leten is tanácskoztak. Erről az értekezletről is az alábbiakban számolunk be: A fix fizetésüek ellátása tekintetében hosszabb tanácskozás volt. Végül is azt a határozatot hozták, hogy az árvizsgáló­­bizottság akciót indít a fix fizetésüekért, első­sorban a közalkalmazottakért. Erről a bizottság a következő kommünikét közli: Az árvizsgáló-bizottság a hétfőn délután tartott ülésében, miután­­ eddigi tárgyalásai folyamán meggyőződött arról, hogy a szegedi közalkalmazottak és a fix fizetésre utaltak van­nak jelenleg a legsúlyosabb helyzetben, szük­ségesnek találta, hogy mielőbb ezek teljes megélhetési válsága beállana, már most a leg­sürgősebb intézkedések történjenek. E célból azt a határozatot hozta, hogy dr. Vasek Ernő főispánhoz megfelelő és részletes javaslatot fog előterjeszteni, melyben kifejti azt, hogy mely módon volna lehetséges a közalkalmazottakat a legfontosabb fogyasztási cikkekkel (liszt, fa, szén, cipő stb.) a jelenlegi tűrhetetlen áraknál olcsóbb árakon ellátni. Tekintettel arra, hogy a bizottság a magyar intellektuális osztály meg­mentését, az ország újjáépítése egyik legfon­tosabb kérdésének, az indítványában javasolt módszert pedig okvetlen eredményre vezetőnek tartja, megkéri a főispánt, hogy indítványát a legsürgősebben az érdekeltek bevonásával tár­­gyaltassa. A bizottság az akciótól annál is inkább gyors eredményt remél, mivel a részé­ről teendő intézkedéseken kívül azon körökből is, melyekkel egyetértően kell a fontos kérdést megoldania, hathatós támogatás helyeztetett kilátásba. Az árak kifüggesztését a legszigorúbban megköveteli ezután az árvizs­gáló-bizottság. Mindenütt, ahol bármilyen cik­ket árusítanak, az árakat feltűnően fel kell tün­tetni. Olyan üzletekben, amelyekben minden darabnak más ára van, ez természetesen aligha lehetne táblázatos feltüntetés. Az ilyenek­ben az árakon legyen rajta az ár. Az árvizsgáló-bizottság szigorúan ügyel arra, hogy ezt a rendelkezést minden árusítóhelyen, tehát piacon, üzletekben, árusátrakban, kávéházak­ban, éttermekben, műhelyekben betartsák, mert tudja, hogy az árdrágítás minden vonalon tel­jes erővel dühöng és leküzdésére egyik eszköz­nek ezt tartja. Újólag figyelmezteti az árvizs­gáló-bizottság, hogy a túl magas árakat köve­telő üzlettulajdonosokat, árusítókat, iparosokat szigorú fenyítésen kívül üzletük bezárásával, iparigazolványuk végleges bevonásával fogja büntetni. A borravaló-rendszert a legtöbb vendéglőben, kávéházban, borbély­­üzletben ismét életbe léptették. Az éttermekben és kávéházakban először az idegenek kezdték meg a Szegeden már megszűnt borravaló­osztogatást. Mivel az, aki borravalót nem adott, nem részesült olyan előnyös kiszolgá­lásban, mint az, aki gavalléroskodott, a borra­való általánosan lábra kapott. Ez a vendéglők­ben és kávéházakban azért történt, mert az üzlettulajdonosok lejjebb szállították a fizeté­seket. Épp ezért maguk a pincérek mentek küldöttségbe a főispánhoz s tőle kérték, járjon közbe, hogy a borravaló rendszert általánosan beszüntessék, de viszont az üzlet­­tulajdonosok jobb fizetéseket adjanak A főispánnál hétfőn délután értekezlet volt ez ügyben. A polgármester is jelen volt és megjelentek a vendéglősök, kávésok és a pincérek kiküldöttei Az értekezleten azt hatá­rozták, hogy a borravaló-rendszert ismét be­­­­szüntetik. Hogy a borravaló elfogadása tilos, ezt minden asztalra kifüggesztendő táblácskán kell feltüntetni. Azt a pincért, aki borravalót fogad el, azonnal is el lehet bocsájtani. Ha a gazda ezt nem teszi, akkor elsőízben 10, másodízben 50 korona pénzbüntetéssel kell megrónia a pincért a polgármesteri gyors­segélyalap javára. Harmadízben azonban a borravalót elfogadó pincért feltétlenül el kell bocsájtani. A pincér fizetése havi 950 korona és napi élelmezés, vagy ehelyett 400 korona. Ezt a megállapodást kollektiv szerződésbe foglalják, amely 1919 december 1-től 1920 május 1-ig érvényes. A pincérek külön fel­szolgálásokért, lakodalmakért stb. sem fogad­hatnak el borravalót, vagy külön díjat s ezt ők maguk ajánlották. A főpincér az úgy­­nevezett dubiosára vonatkozólag külön egyez­kedik a tulajdonossal. A vendéglősök az értekezleten ismét panaszkodtak az „alacso­­­­nyan“ megszabott árak miatt. A főispán az árvizsgáló-bizottsághoz utasította őket. Az árvizsgáló-bizottság tudomásul veszi a borravalórendszer eltörlését s azt kiterjeszti a borbélyokra is. A borbélysegédeknek szigorúan tilos borravalót elfogadni. A borbélymesterek nem emelhetik föl az árakat, mint ahogy ezt önkényesen már egyes borbélyüzletekben meg­cselekedtek. Ármegállapítások. Az árvizsgáló-bizottság elhatározta, hogy a faárakat ezután is, mint eddig, az egyes szál­lítmányok szerint külön-külön fogja megállapí­tani, a hiány fölbecslésével, mert tudvalevő, hogy minden szállítmányt megdézsmálnak az után. Az átlagárat azonban a kiárusításnál két­félekép határozzák meg, akként t. i., hogy a fix fizetésüeknek kiutalt fa árából levonnak 30 százalékot és ezt hozzáadják a vagyonosaknak kiutalt fa árához. A liszt és gabona ára addig, am­íg a rekvi­­rálást be nem fejezik, maximálatlan marad. A rekvirálás befejezte után azonban újból maxi­mális árak lépnek érvénybe, amelyeknek meg­állapításánál az alap az a métermázsánkénti ár lesz, amit megtérítésül fizetnek olyanoknak, akiknek fölöslegeiből rekviráltak. Ezután még gyümölcsárakat állapított meg az árvizsgáló-bizottság. A szőlő ára nagyban, kilónként 11 korona, fogyasztóknak 12 korona. Az elsőrendű alma ára nagyban 12 korona, fogyasztóknak 13 korona. A másodrendű alma ára kilónként 9 és 10 korona. Az árvizsgáló-bizottság kedden délután 5 órakor ülést tartott, amelyen megállapították annak a 100 vagon fának az árát, amely a Kereskedelmi és Gazdasági Bank részére érkezett. Szeged, 1919 december 3 A Lenin-fiúk bűnügye. oo Budapest, december 2. A terroristák bűn­­e ügyének mai tárgyalásán Berend tanár meg­gyilkolásának ügyét folytatták. Steiner Gergely pincemester volt a szovjetházban, azt vallja­: Steiger dicsekedett neki azzal, hogy lelőtte Berend tanárt. Kántor János soffőr látta, hogy Lobi és Steiger lőttek Berendre, aki az első lövésre nem esett el, csak a későbbi lövésekre. Brinda Antal detektív a diktatúra alatt nyo­mozott Berend ügyében. Már akkor megállapí­totta, hogy a tettesek Rosen, Steiger és Lobi voltak. Mindhároman bevallották ezt neki a főkapitányságon. Brinda részletes vallomást tett Engländer ellen a halottrablás miatt folyt nyomozásról, amelynek során le akarta tartóz­tatni Engländert, de Nánássy nem engedte, mert, úgymond, Engländernek nagy politikai múltja van. Elnök: Mi volt az a politikai múlt? Brinda: Anarchista volt. Szembesítéskor Löbl és Steiger tagadtak. Védő: Dicsekedésnek vette-e ön Löbl és Rosen beismerését? Brinda: Igen. Ők dicsőségnek tartották a burzsuj megölését. Holub Dezső terroristát hallgatták ki ezután tanukép. Holub elmondotta, hogy Schön eldi­csekedett neki, hogy Berendet lelőtte. , Weisz Béla 19 éves terrorista látta, hogy egy ember fehér zsebkendővel rohan a szovjetház felé és akkor többen rálőttek. De hogy ki lőtte le Berendet, azt nem tudja. Schönfeld József 19 éves terrorista, vézna alacsony fiú. — Így néz ki egy terrorista, jegyzi meg az elnök. Ezen még Cserny is elmosolyodott. — Berend holttestéhez — mondotta a tanú — legközelebb Schön állott. Tőle távolabb ál­lót Cserny. Berend tanárra 3—4 lövés esett. Szalontai Sándor azt vallotta, hogy Rosen dicsekedett előtte, hogy lelőtte a tanárt. Néhány tanút hallgatott ki még a bíróság. Azután az elnök szünetet rendelt el. Szünet után Madarász orvostanhallgató meg­­­­gyilkolására tértek át. A június 24-iki ellenforradalom alkalmából Korvin Ottó Lukács György népbiztossal sür­gős megbeszélést folytatott, melynek ered­­ményekép Lukács kiadta a parancsot, hogy minden házba, ahonnan világosság látszik, ha­toljanak be és akinek lakásában fegyvert talál­nak, nyomban végezzék ki. Max Miksa és Vajda Ignác vörösőrök az Eskü­ út 6. számú ház ablakából világosságot láttak kiszűrődni. Követ Lajos nyomozó, Martel István vörösőr, Max Miksa és Vajda Ignác vörös őrökkel be­hatoltak a lakásba és a szigorlatra készülő Madarász orvostanhallgatót Követ többizben arculütötte. Majd vasraverve lekísérték a kapu­ban álló Löbl terroristához, aki botjával több­ször fejbevágta, majd rohamkésével kétszer hasbaszúrta. Ezután értéktárgyait, aranyóráját és ezer korona kékpénzét zsebéből kivéve, meg­parancsolta a vörös őröknek, hogy vetkőztessék mezítelenre az áldozatot és dobják be a Du­nába. Ez megtörtént. Az ügyészség gyikosság és rablás vádját emeli Löbi, Max, Polánszki Lajos, Kövér La­jos, továbbá a szökésben levő Weisz József, Alexandrowski Leó, Marton István, Vajda Ignác, Gerbics János, Dávid János, Kropf Nándor mint tettestársak és Lukács György mint fel­bujtó ellen. Először Lobit hallgatták ki, aki azt mondja, hogy nem érzi magát bűnösnek, mert paran­csot teljesített. — Lukács népbiztos — mondotta Löbl — i szovjetházban magához intett és azt mondta, hogy menjek a Klotild-palota elé, mert ott valaki fényjelzéseket ad és ha igaz és fegyve­reket találok a helyszínen, szúrjuk le. Magam­hoz vettem két vörösőrt és amikor az illető © AMB^INUS-BÜFFE o csemege- és élelmiszer-csarnoka <» Szeged, Feketesas­u. (Keleti-palota.) Telefon 836, 2K Minden időben választékos meleg és hideg ételek, felvágottak, libamáj, töpörte, malac-sültek, sajt, vaj, tojás, sütemények, gyümölcsök, borok, pezsgők, likőrök, világhírű Szent István dupla malátasör. «aas Szolid, tiszta és figyelmes kiszolgálás!

Next