Délmagyarország, 1919. december (8. évfolyam, 260-282. szám)
1919-12-03 / 261. szám
2 DELMAGYARORSZAQ Az árvizsgáló-bizottság akciót kezd a fixfizetésüekért. — Ismét megszüntették a borravaló-rendszert. — (Saját tudósítónktól.) Az árvizsgáló-bizottság hétfőn délután tartott ülésén több közérdekű kérdéssel foglalkozott. Első helyen állt ezek között a fixfizetésüek ellátása az elsőrendű sükségleti cikkel; tárgyalták ezután az árdrágításnak az az általánosan lábrakapott módját, hogy üzletekben, árusítóhelyeken még mindig nem tüntetik föl szembeötlő módon az árakat s így tetszés szerinti bevételekre tesznek szert. Foglalkoztak végül a borravaló kérdésével, amely ügyben egyébként a pincérek és vendéglősök a főispán elnöklésével külön értekezleten is tanácskoztak. Erről az értekezletről is az alábbiakban számolunk be: A fix fizetésüek ellátása tekintetében hosszabb tanácskozás volt. Végül is azt a határozatot hozták, hogy az árvizsgálóbizottság akciót indít a fix fizetésüekért, elsősorban a közalkalmazottakért. Erről a bizottság a következő kommünikét közli: Az árvizsgáló-bizottság a hétfőn délután tartott ülésében, miután eddigi tárgyalásai folyamán meggyőződött arról, hogy a szegedi közalkalmazottak és a fix fizetésre utaltak vannak jelenleg a legsúlyosabb helyzetben, szükségesnek találta, hogy mielőbb ezek teljes megélhetési válsága beállana, már most a legsürgősebb intézkedések történjenek. E célból azt a határozatot hozta, hogy dr. Vasek Ernő főispánhoz megfelelő és részletes javaslatot fog előterjeszteni, melyben kifejti azt, hogy mely módon volna lehetséges a közalkalmazottakat a legfontosabb fogyasztási cikkekkel (liszt, fa, szén, cipő stb.) a jelenlegi tűrhetetlen áraknál olcsóbb árakon ellátni. Tekintettel arra, hogy a bizottság a magyar intellektuális osztály megmentését, az ország újjáépítése egyik legfontosabb kérdésének, az indítványában javasolt módszert pedig okvetlen eredményre vezetőnek tartja, megkéri a főispánt, hogy indítványát a legsürgősebben az érdekeltek bevonásával tárgyaltassa. A bizottság az akciótól annál is inkább gyors eredményt remél, mivel a részéről teendő intézkedéseken kívül azon körökből is, melyekkel egyetértően kell a fontos kérdést megoldania, hathatós támogatás helyeztetett kilátásba. Az árak kifüggesztését a legszigorúbban megköveteli ezután az árvizsgáló-bizottság. Mindenütt, ahol bármilyen cikket árusítanak, az árakat feltűnően fel kell tüntetni. Olyan üzletekben, amelyekben minden darabnak más ára van, ez természetesen aligha lehetne táblázatos feltüntetés. Az ilyenekben az árakon legyen rajta az ár. Az árvizsgáló-bizottság szigorúan ügyel arra, hogy ezt a rendelkezést minden árusítóhelyen, tehát piacon, üzletekben, árusátrakban, kávéházakban, éttermekben, műhelyekben betartsák, mert tudja, hogy az árdrágítás minden vonalon teljes erővel dühöng és leküzdésére egyik eszköznek ezt tartja. Újólag figyelmezteti az árvizsgáló-bizottság, hogy a túl magas árakat követelő üzlettulajdonosokat, árusítókat, iparosokat szigorú fenyítésen kívül üzletük bezárásával, iparigazolványuk végleges bevonásával fogja büntetni. A borravaló-rendszert a legtöbb vendéglőben, kávéházban, borbélyüzletben ismét életbe léptették. Az éttermekben és kávéházakban először az idegenek kezdték meg a Szegeden már megszűnt borravalóosztogatást. Mivel az, aki borravalót nem adott, nem részesült olyan előnyös kiszolgálásban, mint az, aki gavalléroskodott, a borravaló általánosan lábra kapott. Ez a vendéglőkben és kávéházakban azért történt, mert az üzlettulajdonosok lejjebb szállították a fizetéseket. Épp ezért maguk a pincérek mentek küldöttségbe a főispánhoz s tőle kérték, járjon közbe, hogy a borravaló rendszert általánosan beszüntessék, de viszont az üzlettulajdonosok jobb fizetéseket adjanak A főispánnál hétfőn délután értekezlet volt ez ügyben. A polgármester is jelen volt és megjelentek a vendéglősök, kávésok és a pincérek kiküldöttei Az értekezleten azt határozták, hogy a borravaló-rendszert ismét beszüntetik. Hogy a borravaló elfogadása tilos, ezt minden asztalra kifüggesztendő táblácskán kell feltüntetni. Azt a pincért, aki borravalót fogad el, azonnal is el lehet bocsájtani. Ha a gazda ezt nem teszi, akkor elsőízben 10, másodízben 50 korona pénzbüntetéssel kell megrónia a pincért a polgármesteri gyorssegélyalap javára. Harmadízben azonban a borravalót elfogadó pincért feltétlenül el kell bocsájtani. A pincér fizetése havi 950 korona és napi élelmezés, vagy ehelyett 400 korona. Ezt a megállapodást kollektiv szerződésbe foglalják, amely 1919 december 1-től 1920 május 1-ig érvényes. A pincérek külön felszolgálásokért, lakodalmakért stb. sem fogadhatnak el borravalót, vagy külön díjat s ezt ők maguk ajánlották. A főpincér az úgynevezett dubiosára vonatkozólag külön egyezkedik a tulajdonossal. A vendéglősök az értekezleten ismét panaszkodtak az „alacsonyan“ megszabott árak miatt. A főispán az árvizsgáló-bizottsághoz utasította őket. Az árvizsgáló-bizottság tudomásul veszi a borravalórendszer eltörlését s azt kiterjeszti a borbélyokra is. A borbélysegédeknek szigorúan tilos borravalót elfogadni. A borbélymesterek nem emelhetik föl az árakat, mint ahogy ezt önkényesen már egyes borbélyüzletekben megcselekedtek. Ármegállapítások. Az árvizsgáló-bizottság elhatározta, hogy a faárakat ezután is, mint eddig, az egyes szállítmányok szerint külön-külön fogja megállapítani, a hiány fölbecslésével, mert tudvalevő, hogy minden szállítmányt megdézsmálnak az után. Az átlagárat azonban a kiárusításnál kétfélekép határozzák meg, akként t. i., hogy a fix fizetésüeknek kiutalt fa árából levonnak 30 százalékot és ezt hozzáadják a vagyonosaknak kiutalt fa árához. A liszt és gabona ára addig, amíg a rekvirálást be nem fejezik, maximálatlan marad. A rekvirálás befejezte után azonban újból maximális árak lépnek érvénybe, amelyeknek megállapításánál az alap az a métermázsánkénti ár lesz, amit megtérítésül fizetnek olyanoknak, akiknek fölöslegeiből rekviráltak. Ezután még gyümölcsárakat állapított meg az árvizsgáló-bizottság. A szőlő ára nagyban, kilónként 11 korona, fogyasztóknak 12 korona. Az elsőrendű alma ára nagyban 12 korona, fogyasztóknak 13 korona. A másodrendű alma ára kilónként 9 és 10 korona. Az árvizsgáló-bizottság kedden délután 5 órakor ülést tartott, amelyen megállapították annak a 100 vagon fának az árát, amely a Kereskedelmi és Gazdasági Bank részére érkezett. Szeged, 1919 december 3 A Lenin-fiúk bűnügye. oo Budapest, december 2. A terroristák bűne ügyének mai tárgyalásán Berend tanár meggyilkolásának ügyét folytatták. Steiner Gergely pincemester volt a szovjetházban, azt vallja: Steiger dicsekedett neki azzal, hogy lelőtte Berend tanárt. Kántor János soffőr látta, hogy Lobi és Steiger lőttek Berendre, aki az első lövésre nem esett el, csak a későbbi lövésekre. Brinda Antal detektív a diktatúra alatt nyomozott Berend ügyében. Már akkor megállapította, hogy a tettesek Rosen, Steiger és Lobi voltak. Mindhároman bevallották ezt neki a főkapitányságon. Brinda részletes vallomást tett Engländer ellen a halottrablás miatt folyt nyomozásról, amelynek során le akarta tartóztatni Engländert, de Nánássy nem engedte, mert, úgymond, Engländernek nagy politikai múltja van. Elnök: Mi volt az a politikai múlt? Brinda: Anarchista volt. Szembesítéskor Löbl és Steiger tagadtak. Védő: Dicsekedésnek vette-e ön Löbl és Rosen beismerését? Brinda: Igen. Ők dicsőségnek tartották a burzsuj megölését. Holub Dezső terroristát hallgatták ki ezután tanukép. Holub elmondotta, hogy Schön eldicsekedett neki, hogy Berendet lelőtte. , Weisz Béla 19 éves terrorista látta, hogy egy ember fehér zsebkendővel rohan a szovjetház felé és akkor többen rálőttek. De hogy ki lőtte le Berendet, azt nem tudja. Schönfeld József 19 éves terrorista, vézna alacsony fiú. — Így néz ki egy terrorista, jegyzi meg az elnök. Ezen még Cserny is elmosolyodott. — Berend holttestéhez — mondotta a tanú — legközelebb Schön állott. Tőle távolabb állót Cserny. Berend tanárra 3—4 lövés esett. Szalontai Sándor azt vallotta, hogy Rosen dicsekedett előtte, hogy lelőtte a tanárt. Néhány tanút hallgatott ki még a bíróság. Azután az elnök szünetet rendelt el. Szünet után Madarász orvostanhallgató meggyilkolására tértek át. A június 24-iki ellenforradalom alkalmából Korvin Ottó Lukács György népbiztossal sürgős megbeszélést folytatott, melynek eredményekép Lukács kiadta a parancsot, hogy minden házba, ahonnan világosság látszik, hatoljanak be és akinek lakásában fegyvert találnak, nyomban végezzék ki. Max Miksa és Vajda Ignác vörösőrök az Eskü út 6. számú ház ablakából világosságot láttak kiszűrődni. Követ Lajos nyomozó, Martel István vörösőr, Max Miksa és Vajda Ignác vörös őrökkel behatoltak a lakásba és a szigorlatra készülő Madarász orvostanhallgatót Követ többizben arculütötte. Majd vasraverve lekísérték a kapuban álló Löbl terroristához, aki botjával többször fejbevágta, majd rohamkésével kétszer hasbaszúrta. Ezután értéktárgyait, aranyóráját és ezer korona kékpénzét zsebéből kivéve, megparancsolta a vörös őröknek, hogy vetkőztessék mezítelenre az áldozatot és dobják be a Dunába. Ez megtörtént. Az ügyészség gyikosság és rablás vádját emeli Löbi, Max, Polánszki Lajos, Kövér Lajos, továbbá a szökésben levő Weisz József, Alexandrowski Leó, Marton István, Vajda Ignác, Gerbics János, Dávid János, Kropf Nándor mint tettestársak és Lukács György mint felbujtó ellen. Először Lobit hallgatták ki, aki azt mondja, hogy nem érzi magát bűnösnek, mert parancsot teljesített. — Lukács népbiztos — mondotta Löbl — i szovjetházban magához intett és azt mondta, hogy menjek a Klotild-palota elé, mert ott valaki fényjelzéseket ad és ha igaz és fegyvereket találok a helyszínen, szúrjuk le. Magamhoz vettem két vörösőrt és amikor az illető © AMB^INUS-BÜFFE o csemege- és élelmiszer-csarnoka <» Szeged, Feketesasu. (Keleti-palota.) Telefon 836, 2K Minden időben választékos meleg és hideg ételek, felvágottak, libamáj, töpörte, malac-sültek, sajt, vaj, tojás, sütemények, gyümölcsök, borok, pezsgők, likőrök, világhírű Szent István dupla malátasör. «aas Szolid, tiszta és figyelmes kiszolgálás!