Délmagyarország, 1920. május (9. évfolyam, 100-123. szám)

1920-05-30 / 123. szám

a megszállott tértiét polgára vágyunk, akinek névaláírása talán az antant szempontjából sem felelne meg, a mienkkel pedig éppenséggel ellentétben állana. Ezt se szükséges bővebben magyarázni. Ki írja alá a békét? Budapest, május 29. Millerand május 22-iki jegyzéke szerint a szövetséges és társult hatal­­mak számítanak arra, hogy a béke a magyar kormány nevében a kormány egy vagy több meghatalmazott tagja által lesz aláírva. E kíván­ság elől a magyar kormány nem térhetett ki és ezért a csütörtöki minisztertanácson elhatá­rozta, hogy a békeszerződés aláírásával gróf Teleki Pál külügyminisztert bízzák meg. Gróf Teleki hétfőn utazik el Versaillesbe. Más jelentés szerint Teleki Pál, mint Er­délynek, az elszakított résznek szülötte, nem írhatja alá a békét. Ezért e feladat vagy e xfr honvédelmi, vagy Benárd népjóléti miniszterre hárul. ­ Földbirtokreform­­­ és termésrendelet. Budapest, május 29. A nemzetgyűlés csak kedden folytatja a tanácskozását és a három napos szünetet mindkét párt a tiszántúli vá­lasztási agitációra használja fel. Politikai kö­rökben általában bizonyosra veszik, hogy a kisgazdapárt többséggel kerül ki a tiszántúli mérkőzésből, kétségtelen azonban, hogy leg­utóbb kissé megjavultak a keresztény párt kilátásai is. Ezt főleg arra magyarázzák, hogy a választási hadjáratban mind erőteljesebben nyomul előtérbe a földbirtokreform kérdése és főleg a keresztény szocialisták igen hatásosan aknázzák ki a birtokpolitikai tervezetnek szé­riájok nagyon is óvatos, inkább konzervatív szellemét. „Meg kell állapítani — írja Az Est — hogy a kisgazdapárt zöme távol áll attól a fel­fogástól, amelyet a javaslat ellenzői szólaltat­nak meg és megbízható forrásból tudjuk, hogy a Keresztény Nemzeti Egyesülés Pártja a ter­mésrendelet kérdésében feltétlenül Rubinek Gyula mellett áll, a földmivelésügyi minisztert teljes mértékben támogatja. Egészen bizonyos tehát, hogy a nemzetgyűlésen Rubineknek e kérdésben impozáns többsége lesz.* Haller István kultuszminiszter ezeket mondotta: — A termésrendelet körül mutatkozó ellen­tétekben tulajdonképen nem nyilatkozik meg más, mint az, amit előrelátnak azok, akik mérlegelik a politikai belső hatóerőket: hogy a nagybirtokosok szembekerültek a kisgaz­dákkal és azokkal, akik a fogyasztókat képvi­selik. A nagybirtokosok olyan földreformot és olyan gabonaárak­at akarnak, amelyek örökre kárpótolják őket a reformért hozott áldozatokért és olyan horribilis haszonra törekszenek más­részt, amely egyszeriben lehetetlenné teszi a nem termelő közönség megélhetését. Ezzel a drágaságot a fantasztikumig fokozná az egész vonalon, a pénz értéke sokszorosan leszállana mai szinvonala alá és az állami gazdálkodást teljesen lehetetlenné tenné. A kisgazdáknak és fogyasztóknak nem érdeke a szabadforgalom, mert azt a kevés pluszt, amit a kisgazdák azon nyernének, sokszorosan felülmúlná az újabb általános drágulás révén a szükségleti cikkekért fizetendő felár. A nagygazdaságoknál, miután ezeknél szintén csak egy család közszükséglete emelkednék árban, de ezzel szemben egy nagy birtok plusz-jövedelem állna, természetesen a közszükségletek áremelkedése nem sokat ron­tana le az elért horribilis több nyereségből. Ám a kisgazdák végeredményében csak veszítenének a szabadforgalommal. Én már most kijelentem­, hogy a parlamentben Rubinek földmivelésügyi miniszter termésrendeletének feltétlenül többsége van, a Keresztény Nemzeti Egyesülés Pártja mindenesetre Rubinekkel tart. DÉLMAGYARORSZAQ Maximálták a temetkezési díjakat. (Saját tudósítónktól.) A Belügyi Közlöny 23. számában, amely a napokban érkezett Sze­gedre, feltűnő nagy, gyászos betűkkel közli az Országos Központi Árvizsgáló­ Bizottság a te­metkezési díjak maximálására vonatkozó ren­deletét, amely, mint írva van, csak Budapest területére vonatkozik, de tájékoztatásul szolgál az egész ország területére is. Nem találjuk ér­dektelennek a rendelettel foglalkozni, hiszen ebben a kérdésben többé-kevésbé, de inkább többé, mindannyian érdekelve vagyunk. Mi szegediek nagyobbfokú irigységgel te­kintünk a főváros lakossága felé, amely most abba a szerencsés helyzetbe jutott, hogy maxi­mális áron tud meghalni, illetve eltemetkezni. Milyen jó lenne nekünk is azzal a boldog tu­dattal halni meg, hogyha már az életben nem sikerült elkerülni, legalább a halálunk után nem jutunk az árdrágítók karmai közé. A ren­delet csak Budapestre vonatkozik, de azért sok módja van annak, hogy a vidéki ember is élvezhesse a temetkezés előnyeit. A legjobb és legegyszerűbb ezen módozatok közül az, hogy az ember Pestre menekül a halála elöl. Ami a maximális árakat illeti, méltók a szolgáltatáshoz, amelynek díját képviselik, halálosan drágák. Akármilyen szomorú és ma­gasztos a temetkezés ténye, az árvizsgáló­bizottság tarifáját a kezünkbe véve, csak valami nagyon keserű humorral, vagy, mondjuk, éles malíciával az élet ellen, amely a halált meg­drágította, tudunk a kérdéshez szólni. Az árvizsgáló - bizottság, megállapításai az alábbi módon alakulnak: III. osztályú polgári temetés 650 korona. Magában foglalja az alábbi szolgáltatásokat: 1. Lakkozott puha fakoporsó, fekete vagy világos színben. 2. Bélés papírból és névfelirás.­­ 3. Egyszerű, kivert papírszemfedél. 4. Puhafa sírkereszt. 5. Papírvánkos. 6. Négyes számú gyászkocsi, két lóval és két halálmadárral. 7. Egyszerű ravataloz­ás, listafalk, kereszt­posztó a falra, két gyertyatartó gyertyával, szenteltvíz-tartó, ravatal felállítása, fuvarozás oda és vissza. II. osztályú polgári temetés 1000 korona. Itt már fekete és fodros a szemfedél, hadi­brokátból, kézi feszületet is adtak fából s nyolcoszlopos, nyitott (nyári) halottaskocsi viszi a halottat. Ez a kissé magasabb igény 350 koronájába kerül a II. osztályú halottnak. A legmagasabb társadalmi rétegek száméra van az I. osztályú polgári temetés, 1350 korona. „Félkelek­­en horborozott* puhafakoporsóba teszik a halottat, de a koporsó bélése még mindig papír. A szemfedél sima szövet s­üve­gezett, két lovas a halottas kocsi, a bakos három halálmadár. A lovaknak és a halálmada­raknak fekete szerszámja van. Ha valaki még nagyobb fényűzéssel óhajt temetkezni, megközelítően olyannal példázik, mint egy középkori várúr, akkor azt alighanem a maximálás után is megteheti, de ez esetben a temetkezési vállalkozót az árdrágítás! kihágás vétségébe s annak veszedelmes következmé­nyeibe dönti. M­odifiloni a KERTÉSZkölcsön- Mnyvtár u] pótjegy­zéke. Magyar, német és francia köny­vek. Az összes könyvújdonságok olvas­hatók. 7000 kötet könyv. m Szeged, 1920 május Millerandnak nem kell rev­ió. Pdils, május 29. A kamara pénteki ülésén Millerand miniszterelnök kijelentette, hogy Spanban a németekkel kötött békeszerződés keresztülvitelét és semmiesetre sem annak reví­zióját fogják szorgalmazni. A miniszterelnök biztosította a Házat arról, hogy­­ a­­ szövetsége­seknek minden eszközzel biztosítani kell Németország lefegyverzését, ami a világ béké­jének első feltétele. A francia jóvátételi köve­teléseket 200—210 milliárdra becsülik. A május 15 ig kiszámított összeg 70 millió arany márka. «4 vásárolni Siessen 0»tSlfSOFIj 80 «t Pető Ernő S33Ä*Wi: Egy i­iu 10 kor., egy fél 10 kor., ogy na­yod is kor, egy nyolcad 7*10 kor. a.’onkivdl a s­ abaly/ato. értelm b n osztályonk'nt keze­lest költ ég : ko­. és portómegtérités fizetett 0- Redőnyj ^vitátokat, ÄiniÄ Vilmos redőnyipar vállalata. Ref. palota. Telefon 13-91' KORZÓ-MOZI Vasárnap, május 30-án. Amerikai cow­boy filmt TelEPON-szón­um Nyugat csillaga. Wild West romantika 6 felvonásban. Dicky boxbajook. ví játék. Előadások hétköznapokon , 7 és 9 órakor. Vasárnap 1, 5, 7 és 9 órakor. ^ 3i lé* •••«<■ a I érá. il­iUi a nyári ainalban tartaUk. Ad Sapientiam. • Téged hívlak most, isteni Bölcseségt Nézd az Embert: A szenvedély számuma szemetet szórt asemébe és ö, ki ormokon állt, megingott én lesaédfilt és most görcsös kezével a rideg rögöt kaparja; szeméből égi Fényed killöje rég kihullott ,és fáradt fölét a fojtott Tőid fölé szorítja, hogy na hallja éteri, derűs muzsikádat, hanem szárny« karekek kenellen csikorgását az Idő fsaeketlen vak mélyén . . . A célok kopár sziklája liheg a mindenség Prométje, a dölyfös tudás sebzett keselyűje tépte szivét cafattá és kiszivta hite vérét vágyak vulkáni napja, vergődve sora­ bilincsén most önhátát harapja és i szikláknak feszülten üvölt az éjek­ élén... De hallszik már a mélyről bátor uj hajósok dala, kik a tavak friss zászlajával a kele Fényt köszöntik: — Bölcseség, szent északi dús delejfény, kisek sugára hús magasból messzi ránk sirt, a rozzant hajót uj útra fölszerelvén, veszd magadhoz a bomlott lélekiránytűt. Oly lét felé vezérelj, fénykincskecsöket, — kik cattgattak harmóniádnak csodasugarán, " hol szivárványként fonsz­áf, uj szántó­­a Fejlődés ós, örök ugarán. (valókif DONÁSZY KÁLMÁN. KORZÓ-MOZI Z TCICTOS­■ ll-N Hétfőn kedden, szerdán és csütörtökön, május 31, június 1, 2. és 3 én. A modern filmtechnika remekművei OPIUM. Fantasztikus tragédia 6 felvonásban. _ Előadások hétfőn és kedden * 7 éa + árak* szerdán csak 5 és 7, csütörtökön 3, 5 és 7 óraa*^ Bleier cipőszalonja készít mérnck után a legmodernebb kivitelben férfi, női és gyermekcipőké* Iskola­ utca 14. szám-

Next