Délmagyarország, 1920. május (9. évfolyam, 100-123. szám)
1920-05-30 / 123. szám
a megszállott tértiét polgára vágyunk, akinek névaláírása talán az antant szempontjából sem felelne meg, a mienkkel pedig éppenséggel ellentétben állana. Ezt se szükséges bővebben magyarázni. Ki írja alá a békét? Budapest, május 29. Millerand május 22-iki jegyzéke szerint a szövetséges és társult hatalmak számítanak arra, hogy a béke a magyar kormány nevében a kormány egy vagy több meghatalmazott tagja által lesz aláírva. E kívánság elől a magyar kormány nem térhetett ki és ezért a csütörtöki minisztertanácson elhatározta, hogy a békeszerződés aláírásával gróf Teleki Pál külügyminisztert bízzák meg. Gróf Teleki hétfőn utazik el Versaillesbe. Más jelentés szerint Teleki Pál, mint Erdélynek, az elszakított résznek szülötte, nem írhatja alá a békét. Ezért e feladat vagy e xfr honvédelmi, vagy Benárd népjóléti miniszterre hárul. Földbirtokreform és termésrendelet. Budapest, május 29. A nemzetgyűlés csak kedden folytatja a tanácskozását és a három napos szünetet mindkét párt a tiszántúli választási agitációra használja fel. Politikai körökben általában bizonyosra veszik, hogy a kisgazdapárt többséggel kerül ki a tiszántúli mérkőzésből, kétségtelen azonban, hogy legutóbb kissé megjavultak a keresztény párt kilátásai is. Ezt főleg arra magyarázzák, hogy a választási hadjáratban mind erőteljesebben nyomul előtérbe a földbirtokreform kérdése és főleg a keresztény szocialisták igen hatásosan aknázzák ki a birtokpolitikai tervezetnek szériájok nagyon is óvatos, inkább konzervatív szellemét. „Meg kell állapítani — írja Az Est — hogy a kisgazdapárt zöme távol áll attól a felfogástól, amelyet a javaslat ellenzői szólaltatnak meg és megbízható forrásból tudjuk, hogy a Keresztény Nemzeti Egyesülés Pártja a termésrendelet kérdésében feltétlenül Rubinek Gyula mellett áll, a földmivelésügyi minisztert teljes mértékben támogatja. Egészen bizonyos tehát, hogy a nemzetgyűlésen Rubineknek e kérdésben impozáns többsége lesz.* Haller István kultuszminiszter ezeket mondotta: — A termésrendelet körül mutatkozó ellentétekben tulajdonképen nem nyilatkozik meg más, mint az, amit előrelátnak azok, akik mérlegelik a politikai belső hatóerőket: hogy a nagybirtokosok szembekerültek a kisgazdákkal és azokkal, akik a fogyasztókat képviselik. A nagybirtokosok olyan földreformot és olyan gabonaárakat akarnak, amelyek örökre kárpótolják őket a reformért hozott áldozatokért és olyan horribilis haszonra törekszenek másrészt, amely egyszeriben lehetetlenné teszi a nem termelő közönség megélhetését. Ezzel a drágaságot a fantasztikumig fokozná az egész vonalon, a pénz értéke sokszorosan leszállana mai szinvonala alá és az állami gazdálkodást teljesen lehetetlenné tenné. A kisgazdáknak és fogyasztóknak nem érdeke a szabadforgalom, mert azt a kevés pluszt, amit a kisgazdák azon nyernének, sokszorosan felülmúlná az újabb általános drágulás révén a szükségleti cikkekért fizetendő felár. A nagygazdaságoknál, miután ezeknél szintén csak egy család közszükséglete emelkednék árban, de ezzel szemben egy nagy birtok plusz-jövedelem állna, természetesen a közszükségletek áremelkedése nem sokat rontana le az elért horribilis több nyereségből. Ám a kisgazdák végeredményében csak veszítenének a szabadforgalommal. Én már most kijelentem, hogy a parlamentben Rubinek földmivelésügyi miniszter termésrendeletének feltétlenül többsége van, a Keresztény Nemzeti Egyesülés Pártja mindenesetre Rubinekkel tart. DÉLMAGYARORSZAQ Maximálták a temetkezési díjakat. (Saját tudósítónktól.) A Belügyi Közlöny 23. számában, amely a napokban érkezett Szegedre, feltűnő nagy, gyászos betűkkel közli az Országos Központi Árvizsgáló Bizottság a temetkezési díjak maximálására vonatkozó rendeletét, amely, mint írva van, csak Budapest területére vonatkozik, de tájékoztatásul szolgál az egész ország területére is. Nem találjuk érdektelennek a rendelettel foglalkozni, hiszen ebben a kérdésben többé-kevésbé, de inkább többé, mindannyian érdekelve vagyunk. Mi szegediek nagyobbfokú irigységgel tekintünk a főváros lakossága felé, amely most abba a szerencsés helyzetbe jutott, hogy maximális áron tud meghalni, illetve eltemetkezni. Milyen jó lenne nekünk is azzal a boldog tudattal halni meg, hogyha már az életben nem sikerült elkerülni, legalább a halálunk után nem jutunk az árdrágítók karmai közé. A rendelet csak Budapestre vonatkozik, de azért sok módja van annak, hogy a vidéki ember is élvezhesse a temetkezés előnyeit. A legjobb és legegyszerűbb ezen módozatok közül az, hogy az ember Pestre menekül a halála elöl. Ami a maximális árakat illeti, méltók a szolgáltatáshoz, amelynek díját képviselik, halálosan drágák. Akármilyen szomorú és magasztos a temetkezés ténye, az árvizsgálóbizottság tarifáját a kezünkbe véve, csak valami nagyon keserű humorral, vagy, mondjuk, éles malíciával az élet ellen, amely a halált megdrágította, tudunk a kérdéshez szólni. Az árvizsgáló - bizottság, megállapításai az alábbi módon alakulnak: III. osztályú polgári temetés 650 korona. Magában foglalja az alábbi szolgáltatásokat: 1. Lakkozott puha fakoporsó, fekete vagy világos színben. 2. Bélés papírból és névfelirás. 3. Egyszerű, kivert papírszemfedél. 4. Puhafa sírkereszt. 5. Papírvánkos. 6. Négyes számú gyászkocsi, két lóval és két halálmadárral. 7. Egyszerű ravatalozás, listafalk, keresztposztó a falra, két gyertyatartó gyertyával, szenteltvíz-tartó, ravatal felállítása, fuvarozás oda és vissza. II. osztályú polgári temetés 1000 korona. Itt már fekete és fodros a szemfedél, hadibrokátból, kézi feszületet is adtak fából s nyolcoszlopos, nyitott (nyári) halottaskocsi viszi a halottat. Ez a kissé magasabb igény 350 koronájába kerül a II. osztályú halottnak. A legmagasabb társadalmi rétegek száméra van az I. osztályú polgári temetés, 1350 korona. „Félkeleken horborozott* puhafakoporsóba teszik a halottat, de a koporsó bélése még mindig papír. A szemfedél sima szövet süvegezett, két lovas a halottas kocsi, a bakos három halálmadár. A lovaknak és a halálmadaraknak fekete szerszámja van. Ha valaki még nagyobb fényűzéssel óhajt temetkezni, megközelítően olyannal példázik, mint egy középkori várúr, akkor azt alighanem a maximálás után is megteheti, de ez esetben a temetkezési vállalkozót az árdrágítás! kihágás vétségébe s annak veszedelmes következményeibe dönti. Modifiloni a KERTÉSZkölcsön- Mnyvtár u] pótjegyzéke. Magyar, német és francia könyvek. Az összes könyvújdonságok olvashatók. 7000 kötet könyv. m Szeged, 1920 május Millerandnak nem kell revió. Pdils, május 29. A kamara pénteki ülésén Millerand miniszterelnök kijelentette, hogy Spanban a németekkel kötött békeszerződés keresztülvitelét és semmiesetre sem annak revízióját fogják szorgalmazni. A miniszterelnök biztosította a Házat arról, hogy a szövetségeseknek minden eszközzel biztosítani kell Németország lefegyverzését, ami a világ békéjének első feltétele. A francia jóvátételi követeléseket 200—210 milliárdra becsülik. A május 15 ig kiszámított összeg 70 millió arany márka. «4 vásárolni Siessen 0»tSlfSOFIj 80 «t Pető Ernő S33Ä*Wi: Egy iiu 10 kor., egy fél 10 kor., ogy nayod is kor, egy nyolcad 7*10 kor. a.’onkivdl a s abaly/ato. értelm b n osztályonk'nt kezelest költ ég : ko. és portómegtérités fizetett 0- Redőnyj ^vitátokat, ÄiniÄ Vilmos redőnyipar vállalata. Ref. palota. Telefon 13-91' KORZÓ-MOZI Vasárnap, május 30-án. Amerikai cowboy filmt TelEPON-szónum Nyugat csillaga. Wild West romantika 6 felvonásban. Dicky boxbajook. ví játék. Előadások hétköznapokon , 7 és 9 órakor. Vasárnap 1, 5, 7 és 9 órakor. ^ 3i lé* •••«<■ a I érá. iliUi a nyári ainalban tartaUk. Ad Sapientiam. • Téged hívlak most, isteni Bölcseségt Nézd az Embert: A szenvedély számuma szemetet szórt asemébe és ö, ki ormokon állt, megingott én lesaédfilt és most görcsös kezével a rideg rögöt kaparja; szeméből égi Fényed killöje rég kihullott ,és fáradt fölét a fojtott Tőid fölé szorítja, hogy na hallja éteri, derűs muzsikádat, hanem szárny« karekek kenellen csikorgását az Idő fsaeketlen vak mélyén . . . A célok kopár sziklája liheg a mindenség Prométje, a dölyfös tudás sebzett keselyűje tépte szivét cafattá és kiszivta hite vérét vágyak vulkáni napja, vergődve sora bilincsén most önhátát harapja és i szikláknak feszülten üvölt az éjek élén... De hallszik már a mélyről bátor uj hajósok dala, kik a tavak friss zászlajával a kele Fényt köszöntik: — Bölcseség, szent északi dús delejfény, kisek sugára hús magasból messzi ránk sirt, a rozzant hajót uj útra fölszerelvén, veszd magadhoz a bomlott lélekiránytűt. Oly lét felé vezérelj, fénykincskecsöket, — kik cattgattak harmóniádnak csodasugarán, " hol szivárványként fonszáf, uj szántóa Fejlődés ós, örök ugarán. (valókif DONÁSZY KÁLMÁN. KORZÓ-MOZI Z TCICTOS■ ll-N Hétfőn kedden, szerdán és csütörtökön, május 31, június 1, 2. és 3 én. A modern filmtechnika remekművei OPIUM. Fantasztikus tragédia 6 felvonásban. _ Előadások hétfőn és kedden * 7 éa + árak* szerdán csak 5 és 7, csütörtökön 3, 5 és 7 óraa*^ Bleier cipőszalonja készít mérnck után a legmodernebb kivitelben férfi, női és gyermekcipőké* Iskola utca 14. szám-