Délmagyarország, 1920. május (9. évfolyam, 100-123. szám)

1920-05-28 / 121. szám

Dömötör belügyminiszter kis csapat élés 6 hétig tartotta vissza a csahokat Nyitrában. Magasházy százados három üteggel vonult a csehek ellen, ők tanúságot tehetnek róla, hogy aaüg Pogány hátba nem támadta őket, sem a cseh, sem az oláh, sem az antant nem merte előretolni csapatait Hivatkozik ezután arra, hogy számos képvi­selő vele együ­tt tett eskü­t a kortesutakon, hogy ilyen békét nem írnak alá. Egyedül az a remény, hogy nem lesz, nemzetgyűlés, mely ratifikálja ezt a békét. Honnan veszi a kormány a jogot a béke aláírására? Miután a kormány ezt a békét aláírja, tiltakozom újból és har­madszor is tiltakozom és hangoztatom, hogy ez a kormány ezért a tényéért még ebben a Ház­ban is súlyos felelősséggel tartozik. (Helyeslés a Friedrich-párton.) Zákány Gyula: Ő a társadalmi szereplését harmóniába kívánja tartani politikai szereplé­sével és magánéletével. Társadalmi szereplésé­ben angazsálta magát a béke aláírása ellen. Tudja azt, hogy falnak me­rő politikát nem lehet folytatni, de azt is tudja, hogy a magyar nemzetnek e tragédiájában dacot is kell mu­tatnia. Érzi a nagy szellemi fölényt, mely Apponyi sajátja, nem akarja a nagy férfi ba­bérjait megtépdesni, mégis szkeptikusan ítéli meg a helyzetet, mert nem bízik az antant jóak­­atában. Elnök ezután 5 perc szünetet tart, ami után a fővárosi törvényhatósági bizottság újjáalakítá­sáról szóló törvényjavaslat részleges tárgyalá­sára térnek át. Szakaszról-szakaszra menve tárgyalják a javaslatot, a 11-ik szakasz után az elnök a vitát félbeszakítja és indítványozza, hogy a Ház pénteken tartson ülést, napirendjén a ma tárgyalt javaslat folytatólagos tárgyalása és az esetleg sorra kerülő többi törvényjavaslat. Az ülés vége két órakor. DÉLMAGY­ARORSZÁQ folyásának köszönhető. (Sajnos, a feltételek enyhítése nem valami jelentékeny méretű.) • A Neue Freie Presse párisi jelentése szerint a jóvátétel bizottság pénzügyi szakértői jelen­tést készítettek. A jelentés szerint a béke­szerződés gazdasági határozmányai keresztül­vihetetlenek és a versaillesi békeszerződésnek egész közgazdasági fejezetet meg kell változ­tatni. Saegad, 1910 május a. Minisztereknek kell aláírniok a magyar békét. Budapest, május 27. Párisi jelentések szerint Praznovszky Iván rendkívüli követ és megha­talmazott miniszter a következő, május 22-én kelt és Millerand által aláírt jegyzéket kapta kézhez: — Van szerencsém elismerni, hogy a levelet, amelyben a magyar békedelegáció a béke­­konferencia tudomására adja, hogy visszaadja megbízatását, valamint azon levelet, melyben a magyar kormány kijelenti, hogy a vele közölt békefeltételeket aláírni hajlandó," átvettem. Ezeket az okmányokat a szövetséges és társult hatalmak tudomására hozom, kik, miután tudo­mást vettek tartalmukról, úgy határoztak, hogy a Magyarországgal kötendő béke Versaillesben, a Grand­ Trianon­ban június 4-én lesz aláírva. Számítanak arra, hogy a régi­­ magyar béke­delegáció elnökének távollétében a magyar kor­mány nevében a kormány egy, vagy több meghatalmazott tagja által lesz aláírva, hogy így idejekorán lehessen eljárni. Az említett fel­hatalmazások igazolása céljából a magyar kép­viselők Versaillesbe legkésőbb június 2-án érkezhetnének m­eg. A képviselőház folyosóján élénken tárgyalták Millerand francia miniszterelnök levelét. Eddig befejezett dolognak tudták azt, hogy a béke­szerződést magyar részről Praznovszky Iván meghatalmazott miniszter fogja aláírni. Mille­rand leveléből kiolvasható, hogy az antant ragaszkodik ahhoz, hogy a békeszerződést miniszterek írják alá. Az amsterdami Telegraph véleménye szerint Magyarország aránylag kedvezőbb viszonyok között tárgyal a békéről, mint Németország vagy Ausztria. Kedvező Magyarországra, hogy a nemzetközi türelem egy év óta igen meg­erősödött. Magyarország politikai helyzete is kedvezőbb ma, mint egy évvel ezelőtt volt. Apponyi az ellenfelek rokonszenvét élvezte és a feltételek enyhítése nem kis részben ennek az igen nagy diplomatának és személyes be­Bleier cipőszalonja Az államháztartás rendezése — Fel kell emelni az adókat. — — A pénzjegyek kicserélése. — > Budapest, május 27. Báró Korányi Frigyes pénzügyminiszter meghívására volt pénzügy­­miniszterek: dr. Wekerle Sándor, Lukács László, Teleszky János, Gratz Gusztáv, Popovics Sándor, Grünn János tanácskozást folytattak, amelyen báró Korányi ismertette az állami szükségleteket és azokat­­ a terveket, amelyek szerint a szükségletek részben való fedezésére az eszközöket szolgáltatnak. A tanácskozások egyértelmű elvi megállapodásokra vezettek, amelyeket feljegyzésben foglaltak össze. Eszerint a fő feladat: az államháztartás rendezése és a pénzérték lehető megjavítása. Erre nézve a bírói és közhivatali szervezet, a külügyi kép­viselet, a hadsereg, az állami alkalmaztak létszáma arányosan összhangba hozandó az ország teherbíró képességével. Gondoskodni kell az állami, jelesül a közadóbevételek lényeges emeléséről. Emelendők lesznek az egyenes állami adók, a jövedelmi és a kiegészítő vagyon­adót is beleértve. Az emelés mértékének meg­állapításánál figyelembe kell venni a­­ nemzeti termelés egyes ágainak különböző helyzetét. Emelendők a bélyeg- és jogilletékek. A fogyasz­tási adók terén elégtelenek a bevételek, mert hiány van fogyasztási cikkekben. Mindenképen azon kell lenni, hogy e cikkek termelése teljes mértékben meginduljon. Nem lehet kitérni az elől, hogy azok, akik költségesebb életmódot folytatnak, közterhekkel illettessenek. Ebből következik a fény­űzési cikkek megadóztatása. A múltból eredő és be nem szedett közadók beszedése, a tervezett adóemelések és a kény­­szerkölcsön rövid ideig megadja az állami folyó kiadásokra szükséges eszközöket. Ezeken kívül egyik döntő jelentőségű intézkedés lesz az egyszeri vagyonadó létrehozatala. Intézkedni kell a pénzforgalom rendezéséről. Erre a papírpénznek új, egységes papír­pénzzel való kicserélése szükséges. Jegybankot a viszonyok­nál fogva nem lehet rögtön az Osztrák-Magyar Bank feloszlása után felállítani. Ezt egy köz­hivatali intézménynek kellene helyettesíteni, amely az állami közigazgatástól éehetőleg füg­getlen. A pénz kicserélése semmiféle devalváció­val nem járhat. Minden ellenkező híresztelés alaptalan. A törvényes szükséglet kielégítésére, bankszerű fedezet mellett, gondoskodni kell arról, hogy további államjegyeket lehessen ki­bocsátani, de ez a jegymennyiség előre meg­szabott (kontingentálható) lenne. Az állam hitelszükségleteinek kielégítésére a jegyintézetet nem vehetné igénybe. Rubinéit a termésről és a termés­rendeletről. Budapestről jelentik. Rubinek Gyula föld­­mivelésügyi miniszter egy hírlapírónak a kö­vetkezőket mondotta:­­— A korona nemzetközi pozíciójának meg­szilárdulása, nézetem szerint, nem a magyar terméskilátással, illetve nem a várható magyar gabonakivitellel van összefüggésben, hanem inkább a béke aláírásával. Egyébként a ter­­mésrendeleten most végezzük az utolsó simí­tásokat és a tervezet előreláthatólag még ma a minisztertanács elé kerül. Ilyenformán tehát a rendelet csak a jövő héten fog megjelenni. A nagy szárazság folytán a termés meglehe­tősen szenved és különösen a tavasziak marad­nak vissza. A gyümölcstál misnek az idejéig nem ártott. A gabona kivitelét a pénzügym­nisztérium fogja intézni a Szövetkezeti Központi Áruforgalmi részvénytársasággal. A belföldönt beszolgáltatásra kötelezett mennyiséget a szö­­vetkezetek fogják összegyűjteni, de azért a gabonakereskedelem is szóhoz fog jutni, mert a rekvirálandó mennyiségen kívül még rendel­kezésre álló gabonamennyiség szabadkereske­­delem révén kerül a forgalomba. a/ Kisgazdamin­iszterek propaganda útja­ , Budapestről jelentik. A kisgazdapárt minisz­terei és képviselő tagjai szombaton délelőtt 10 órakor újabb propaganda-körútra indulnak­­ Tiszántúlra. Útjukon közel 210 népgyű­lésen vesznek részt, többek között Debrecenben, Nyíregyházán, Cséffán, Mándokon, Vásáros­­néményen, Kisvárdán, Nagykállón, Nyírbátoron, Fehérgyarmaton és Mátészalkán. Részt vesznek Rubinek Gyula, a két Szabó István, Ferdinándy Gyula miniszterek, Kovács J. István, Patacsy Dénes, Meskó Zoltán, Mayer János államtitkárok. Készít mérték után a legmodernebb kivitelben férfi, női és gyermekcipőket Iskola­ utca 14. szám- KORZÓ-MOZI TELEPOH. szán it4i Pénteken, szombaton és vasárnap, május 28—30-ig. Amerikai cow­boy film! Nyugat csillaga. Wild-West romantika 6 felvonásban. Dicky boxbajnok. Vígjáték. Előadások hétköznapokon >, 7 és 9 órakor. Vasárnap 3, 5, 7 és 9 órakor. S4 Idő Hitén ■ 1 érit illidii ■ nyári asilban Urt.tlk. Hetvenhét vagonon jöttek menekültek. — Újabb 100 vagon atban. — A magyar értelmiség önként elhagyja Temesvárt­­ (Saját tudósítónktól.) Temesvár felől ismét százával jöttek a menekültek. Hetvenkét vagi telt meg velük, a szerencsétlenekkel, akiknek el kellett hagyniok régi családi fészküket, vagy mert kiűzte őket a barbárság, vagy mert nem tudtak megbékülni az idegen uralom önkényé­vel. Majd mind intelligens ember: papok, tanárok, tanítók, tisztviselők. Legnagyobbrészt továbbment Budapest felé, egy részük azonban Szegeden maradt. Ott vesztegelnek vagonjaik a főállomáson.­­ Kint jártunk közöttük. A forró nyári napba, melyet mohón szív magába a vagonok szám­lája, kénytelenek a nap legnagyobb részét tel­jesen lenge ruhákban tölteni. Benézünk az egyik vagonba. Fiatal tisztviselő a családjával kid az embertelen hőséggel. Fáradt, kimerült arcok, a könnyű ruházat dacára is elbágyadt testek. — A magyar intelligencia önként hagyja­­ most már Temesvárt, mondotta a tisztviselő. Lehetetlen kibírni a román megszállást, mert egyértelmű a vexálással. Családok, kikne egészen biztos megélhetésük volt, önként, míg esetleges kiutasításuk előtt elhagyják a birtos exisztenciát, hogy felcseréljék a menekülésed járó nyomorúsággal, bizonytalansággal, csupán azért, hogy megszabaduljanak a rájuk nehezedő elviselhetetlen nyomás alól. Most csupán­­ iste teket és azok családtagjait utasították ki. Egy héten belül jönni fognak a többi kiutasító* tisztek és tisztviselők, akik nem tanulták meg a román államnyelvet. Az ottmaradt tiszt* jeleltet ez év augusztus elsején vizsgálataa vetik alá, aki nem bírja meg ekkor sem töké­letesen a román nyelvet írásban is, azt szin tén kiutasítják. * — A román hadseregben szolgált malyi és sváb tiszteknek most le kellett szerelni** de a legtöbben mér előzőleg kiléptek a had* seregből. Maguk a jobbérzésű erdélyi rom** tisztek előttem több izben undorral nyilatkozt** a román hadsereg szelleméről és korupciójáj» A lisztek egyszerien zsebrevágják a legény**!

Next