Délmagyarország, 1920. május (9. évfolyam, 100-123. szám)
1920-05-26 / 119. szám
Szerkezeti cég és kiadóhivatal: SZEGED, BOLDOGASSZONY-SOGÁRDT 4. SZÁM A szerkesztőség és kiadóhivatal teletől!*: 306. Szeged, 1920 Ara 1 korona ELŐFIZETÉSI ÁRA: egész évre 280.— K negyedévre 70.— K félévre • 140.— K egy hónapra 24.— K Pyve* ’ium éra 1 korona IX. évfolyam 119. szám. Nyomda: SZEGED, PETŐFI SÁNDOR SUGÁRÚT 1. SZÁM " . A nyomda telefonja : 16-34. Szerda, május 26. A magyar béke aláírása. — A külügyminiszter és a miniszterelnök fel fog szólalni a nemzetgyűlésen. — Nyugatmagyarország sorsa. — Budapest, május 25. Rendkívüli kiadásunk is hírül adta, hogy a magyar kormány a külső viszonyok kényszerítő hatása alatt minden oldalról gondosan mérlegelve az eshetőségeket, elhatározta, hogy tiltakozó szavának felemelése mellett aláírja a békeszerződést. Ehhez még természetesen a nemzetgyűlés hozzájárulása is szükséges. Kedden délelőtt 10 órakor minisztertanács volt, melyen megállapították, hogy a kormány részéről ki szólal fel a békeszerződés ügyében. A minisztertanács Teleki Pált hatalmazta fel, hogy a Háznak a tájékoztatást megadja. Délben folytatták a tanácskozást. Ameddig értesítés nem jön a békedelegáció elnökének és a kormány jegyzékének átvételéről, a miniszterelnök nem is nyilatkozhatik a szerdai nemzetgyűlésen, de a nyilatkozat legkésőbb csütörtökön történik. A miniszterelnök beszédében újabb és ismeretlen körülményekre fogja felhívni a figyelmet, melyek enyhítik a súlyos kötelezettségeink megítélését. Hogy a pártok képviselői nyilatkoznak-e, az még nincs eldöntve. Felszólal még a nemzetgyűlésen gróf Apponyi Albert, a békedelegáció elnöke is, kinek beszédét nagy érdeklődéssel várják. Egy újságíró felkereste Apponyit, aki a következőket mondotta a kormánynak a négyes tanácshoz intézett jegyzéke felöl: Bölcsebb dolog az áramlatba beleilleszkedni, mint rideg magatartással a közhangulatot magunk ellen zúdítani, vabankot játszani, összehasonlítva a kilátásokat, melyeket ez urnák követése számunkra nyit a másik út követésével járó iszonyatos kockázattal meggyőződéssel vallom, hogy a kormány helyesen és felelőssége tudatában határozott. Az utolsó szó , úgyis a nemzetgyűlésé. Xliriijnii Hasonlólag nyilatkozott még gróf Teleki Pál is, aki azt mondotta,hogy nem vagyunk abban a helyzetben a bolsevizmus és a román megszállás után, hogy még egy esetleges megszállást elviselhetnénk. Ezért a minisztertanács elhatározta a szerződés aláírását, mely azonban a csonka nemzetgyűlés elé nem terjeszthető, mivel egy későbbi teljes nemzetgyűls * TMait könnyen dezavuálhatná. Egyedüli reményünk a szerződés végrehajtási rendjén felülkerekedő jobb belátás. Érdekünk, hogy szomszédainkkal békés viszonyba jussunk, de egyelőre még nincs olyan hatalom, melyhez speciálisan csatlakozhatnánk. A Legfelsőb Tanács a magyar béke aláírása után két bizottságot fog kiküldeni Budapestre. Az egyik a jóvátételi, a másik pedig a határrendező-bizottság, melynek állandó székhelye lesz Budapesten. Párisból jelentik. A francia sajtó értesülése szerint a nagykövetek értekezlete május 25-én, szombaton Jules Combon elnöklete alatt ülést tartott, amelyen június 4-re tűzték ki a magyar béke aláírását. A szertartás színhelye a Versailles Nagy-Trianon palota lesz. Magyarországot egyúttal felhívták, hogy a lemondott küldöttség elnökének, gróf Apponyi Albertnek helyébe más személyiséggel képviseltesse magát ez aláírásnál. Becsből jelentik: A béke aláírása után Magyarország utasítást kap Nyugatmagyarrszág kiürítésére. Az osztrák kormány kerülni akar minden súrlódást az átvételnél. Az új terület egyenlő jogú tagja lesz az osztrák szövetségi kormánynak és nevét is maga fogja megállapítani. Székhelye Sopron lesz és ideiglenes tartományi elnöke dr. Neugebauer osztálytanácsos. A béke aláírása után azonnal jóvátételi bizottság indul Budapestre, melynek feladata a nyugatmajftiarországi kérdés rendezése. Az antantnak az a terve, hogy egyelőre saját csapatai szállanák meg az elszakítandó területeket, míg a jóvátételi bizottság a népszavazáshoz az osztrák kormány hozzájárulását megkapná. Magyarország a népszavazást — ha ehhez Ausztria hozzájárulna — gazdasági és pénzügyi engedményekkel kompenzálná. Budapest, május 26. A Magyarország jelenti: Teleki Pál külügyminiszter a nemzetgyűlés szerdai ülésén fogja ismertetni azokat a keserves indító okokat, amelyek a magyar kormányt rábírták arra, hogy vállalja a kard és a tank kegyetlen Békéjének aláírását. A külügyminiszter nyilatkozatát előreláthatóan a nemzetgyűlés napirendjének tárgyalása előtt mondja el. A Fáklyatartók irodalmi ünnepe. (Saját tudósítónktól.) Gyönyörű május végi nap. A pünkösdi ünnep hangulata észlelhető az utcákon járó közönségen, amely az egyház ünnepén kívül az irodalom, a kultúra ünnepét is megütni készül pünkösd vasárnapján. Féltizenegy felé sűrű csoportokban igyekszik a színház felé, különösen a tanulóifjúság, amely tanárai vezetése mellett lepi el a színház nézőterének felső helyeit. Az irodalmi ünnep, a Fáklyatartók zászlóbontásának felejthetetlenül szép, lélekemelő ünnepe ugyanis a színházban folyt le, az Akadémia, a Kisfaludy- és a Petőfi- Társaság kiküldöttei, a Dugonics Társaság közreműködésével rendezte. Gazdag volt tanai imában és igaz gyönyörűséget szerzett a lelkes hangulatú hallgatóságnak. A nemzeti hadsereg zenekara elöljárónak magyar egyveleget játszott. Majd szétnyílt a kárpit. A színpadon félkörben elhelyezkedve ültek az Akadémia, a Kisfaludy , a Petőfi-Társaság kis küldöttei és a Dugonics-Társaság tagjai. Pillanatnyi csönd. Kisvártatva felemelkedik dr. Szalay József kerületi rendőrfőkapitány, Dugonics-Társaság elnöke és szívbeli szavakkal üdvözli a vendégírókat, majd tartalmas beszédben ismerteti Szeged kulturtörekvéseit és azokat a teendőket, amiket az újraépítés kulturmunkájában minden magyarnak végeznie kell és amelyekből Szeged tényező részt kiván a maga számára. Nagy tetszéssel kisért beszéde végén felkérte dr. Pekár Gyula kultuszállamtitkárt, a Petőfi-Társaság elnökét, hogy az irodalmi ünnepet nyissa meg. Dr. Pekár Gyula szólásra emelkedik. Lelkes taps köszönti. Nagyhatású beszédében az ifjú József Ferenc főherceg üdvözletét tolmácsolja. Majd többek közt ezeket mondotta: — Világtörténeti törvény az, hogy alacsonyabb kultúrájú népek tartósan le nem nyűgözhetnek magasabb kultúrájú népeket, vagyis an*o u! szólva, az indián nem uralkodhat az angol fölött. (Nagy tetszés.) Magyarra lefordítva nagyon is kategorikus parancs a mi számunkra. Nekünk azt kell bebizonyítanunk, hogy a mi ezredéves kultúránk magasabb, mint ama népségeknek a kultúrája, amelyek most olyan cézári allűrökkel bitorolják határainkat és amelyek a legravaszabb fondorlatokkal épp az ellenkezőt akarják bizonyítani velünk szemben. — két egyetemünk van a megszállott területen. De mi ezt a két egyetemet, a kolozsvárit és a pozsonyit, addig is, áruig ideiglenesen elhelyeznénk másutt — és itt a kolozsvárit illetőleg természetesen Szeged jön tekintetbe — (zajos taps), elhelyezzük Budapesten, már el is helyeztük őket, sőt mi több, a negyedik fakultás, az orvosi is el lesz helyezve Pesten. Percekig tartó lelkes éljenzés és taps kísérte a magyar érzéstől hevített,, gondolatokban gazdag, szép beszédet. Az ováció elültével a beteg Vojnovics Géza ismertetését a Fáklyatartók törekvéséről és céljairól dr. Császár Elemér olvasta fel nagy tetszés mellett. Ennek a célnak és törekvésnek az a foglalatja, hogy a tudomány, az irodalom és művészet fővárosi és vidéki tagjainak tömörítésével kell a magyar műveltséget propagálni. Kozma Andor, a kiváló poéta, Arany János méltó tanítványa volt a következő szereplő, aki „Haláltánc“ című csodaszép és prófétai ihletségű költeményét adta elő rendkívüli és tartós hatással. . Ezután Pekár Gyula ült a felolvasó asztalhoz és színekben gazdag, mindvégig érdekes és fordulatos novellát olvasott fel :„A bus idegen” cím alatt, amelyben Rákóczi szereplésével foglalkozik a Napkirály udvarában. A hosszabb novellát meg nem szűnő érdeklődéssel hallgatta a közönség, amely végül meleg tapssal honorálta az írót s a pompás felolvasását is. Császár Elemér konferálása következett. Az irétáraBren ismertette „A velszi bárdok“ cívű verset és keletkezésének történetét, amelyet Jászai Mari, a Petőfi Társaság és a Nemzeti Szinház tagja adott elő elementáris hatással. Mint a Beethoveni muzsika, úgy hangzott a hangja és páratlan szavalata nyomán a közönség a parrausz magaslatára emelkedett. Viharos taps zúgott végig a nézőtéren, majd a kárpit elé lépett Jászai Mari, aki szent imádságnak megfelelően, könnyekre indítóan mondotta el a Szózatot, amelyet áhitatosan állva hallgatott a közönség. Pár percnyi szünet következett, aminek elteltével Szálvay Gyula előadta „Két öreg kisasszony, meg egy zenélő óra" can roccocco bájosságú költeményét, ami után Angyal Dávid felolvasta Mohácsról szóló és a mai kort is érintő, alapos készültségű és nagy tudásról tanúskodó tanulmányát. Mindkét szám után hosszan tapsolt a közönség, amely tüntető lelkesedéssel üdvözölte Móra Ferencet, aki »Magyarok imája“ című, nagy hatást keltő költeményét mondta el, ami után lelkes tetszés keletkezett a nézőtéren az írók soraiban is. Dr. Tonelli Sándor „A magyar föld legendája“ cím alatt tartott érdeklődéssel hallgatott szabad előadást, míg a sort Jászai Mari zárta be, aki Petőfinek egyik szabadság- Piaci árusok és vásárosok figyelmébe! • HOCH rövidáruházában --------------------------------------——-— — 77 7 777------— DUOONIC Onllantthe norinburgi rövidáruk legolcsóbb naptárban beszerezhetok nagyban ro,báip«iot»________ao_