Szeged, 1920. szeptember (1. évfolyam, 14-38. szám)

1920-09-18 / 28. szám

Szeged, 1920 szeptember 18. Ára I korona. előfizetési Arak: Egy évre 280 kor. I Negyedévre 70 kor. „I Egy bóra fél évra 140 25 Megjelenik naponkint délután. Szombat, I. évf., 28. szám. SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL, Kölcsey­ utca 6. • Telefon 15*33. A frank orientáció. SZEGED, szeptember 17. (cvs) Nem tudjuk, örüljünk-e, hogy végre érdeklődnek irántunk, vagy ag­­gódjunk-e azon, hogy merre is vezet majd az az út, amelyre az új külpolitikai tendencia bennünket rá­vezetett. A francia kamarának a ma­gyar békeszerződés tárgyalására ki­­küldött előadója barátságos és jó­indulatú kijelentést tett: annyira barátságos és jóindulatú kijelentést, hogy szinte meglepett a hangja és külpolitikai helyzetünk vigasztalan némaságában ez az első biztató szó, mely elért hozzánk, mely reményt kelt a lelkünkben. Francia politika! Mi,szegediek, de sok keserves héten át állottunk gúzsba kötött kézzel, tettvágyón, de cselek­vésben akadályozottan, meg nem értően és haragos szívvel a francia politika intézkedései miatt. Mennyi fájdalomért, szenvedésért, kínért és mártíriumért tettük azt felelőssé, mennyi erkölcsi és anyagi veszte­ségünkért okoljuk azt A magyar, nemze­i és keresztényi energia fel- és meggy­­emlett itt A kicsi neutrális sziget, a vörös veszedelem s a bal­káni megszállók tengerében, Szeged városa már nem bírja magába fo­gadni a sok akarást, cselekvő­kész­séget, energiát és kirobbant itt is, ott is az indulat, — de cselekedni nem engedett a francia politika. Francia politika! Az erős aggas­tyán, a kegyetlen és kíméletlen Cle­­menceau, a francia politika proto­­tipikus képviselőj; Apponyi beszédét úgy hallgatta végig, mintha nem értené, mintha nem érdekelné — és nem is értette meg, nem is érde­kelte a mi sorsunk: bennünk a boche barátját látta s bennünk a boch­e barátját büntette és — gyen­gítette meg. Most már tisztábban látunk, mint akkor s fölismertük, hogy amint akkor Clem­enceau kemény politikája volt a francia politika, úgy most, az alig túlélt és megúszott vörös veszedelem után az érdeklődés és a segítő­készség politikája a francia politika. Ha amazt akceptálnunk kellett,almiért ne fogadnánk szívesen. A motívumokat nézni könnyelmű­ség volna akkor, amidőn a dolgok ilyetén fordulata nekünk is használ. Tudjuk, miért hangzott fel a részvét­len némaságból a rokonszenv néhány szava, de mégis az első szó az, amely ígéret, amely biztonság, amely jövő. Azt mindig tudhattuk, hogy csak a» szövetkezik velünk, akinek a hasznára is válhatunk,­­ és csak az olyan barátság lehet országok között tartós, melyet az érdek kon­zervál az idő vasfoga ellen. Fokozott figyelemmel tekintünk tehát az elkövetkezendő események elé. Meglátjuk: a múlt igazságtalan­ságainak reparálását célozza-e a francia barátság, vagy pedig ismét csak a gall önérdek nyujtatja felénk a békejobbot. Francia - magyar tárgyalások a Habsburgok visszahelyezéséről? PÁRIS, szept. 17. (N. S. I.) A Populare írja: A Páris és Budapest között létrejött egyezményekről az a hír tartja magát, hogy a Daily Herald által közölt szenzációs lelep­lezések kapcsán kipattant francia­­magyar politikai tárgyalások rész­letei és a Matin által elhallgatott politikai záradékok nyilvánosságra hozása nem késhetik soká. A kö­zeledés eredményeként megemlíti, hogy az összes partmenti álla­mok feletti felügyeletet gyakorló Dunabizottság székhelyéül a ma­gyar fővárost választották ki. Megemlíti még a cikk azt is, hogy az illetékes francia körök örömmel vennék, ha Európa két legrégibb uralkodóháza, a Habsburgok és a W.ttelsbachok a két klerikális és agrár ellenforradalmár országban újra hatalomra jutnának, mert ezzel egy csapásra jóvá lehetne tenni a monarchián esett sérelmet. Bombamerénylet a Morgan-palota ellen. BERLIN, szept. 17. (M. T. I.) A Havas-ügynökség jelenti Newyork­­ból: A Aforgwi-bankház épülete előtt egy bomba felrobbant. 15 embert megölt, 50-et megsebesített Az épület homlokzata elpusztult. Szemtanuk szerint a bombát egy automobilon elhaladó emberek dobtákt abban a pil­lanatban, amidőn a bank detektivje az autóra akart ugrani. Kun Béla interjút adott a magyar­­országi állapotokról. STOCKHOLM, szept 17. (N. S. I.) A Sy­nski Tagbiod budapesti levelező­jétől tudósítást közöl, amelynek tár­gyát a felvidéki cseh garázdálkodó­­sok képezik. A bolseviki Folkes Tag­­blatt politikai interjút közöl Kun Bélával, aki kijelentette, hogy szi­lárd meggyőződése, hogy Magyar­­országon néhány hónapon belül gyökeres változások lesznek. Ugyanez a lap írja, hogy a bécsi és a buda­pesti keresztény-szocialisták között folyó tárgyalásoknak az a céljuk, hogy perszonál­uniót létesítsenek Magyarország és Ausztria között. Ugyancsak a bécsi kommunista­sajtóiroda közli, hogy a baranya— pécsi tanácsköztársaság kikiáltása megtörtént a jugoszláv kormány védnöksége alatt. BUDAPEST, szept 17. (N. S. I.) A Felvidéken a szocialisták a leg­nagyobb terrorral elhallgattatnak minden más véleményt. A harmadik internacionálé és a szociáldemokra­ták között nagy a súrlódás. Ennek következtében a munkásság leg­régibb és legnépszerűbb szociálde­mokrata vezére, a Pozsonyban lakó Wittich Pál kénytelen volt falura menekülni. A kommunisták határo­zatot hoztak, melynek értelmében a hatóságok azokat a tisztviselőket, akik a kommün eszméjével nem tud­nak megbarátkozni, kötelesek állá­sukból elbocsájtani. Franciaország flottatámadással fenyegeti Oroszországot. PÁRIS, szept. 17. A Nemzeti Sajtóiroda jelenti: A Temps vezércikkben foglalkozik az Oroszországgal szemben követendő francia poétikával. Fel­említi, hogy Millerand Szovjetoroszországhoz intézett jegyzékében meg­felelő hangon követeli a Litvanovval áp­ilis 26 án kötött hadifogolyegyez­­mény becsületes végrehajtását. Amennyiben pedig csak egyetlen franciát is akarata ellenére visszatartanának október 1. után Oroszországban, úgy a francia kormány tiltakozások helyett a Fekete-tengeren levő flottájával avatkozik bele az ügybe. áAáAáAAAAARAMMAARRMMAARMAMMIAIWWtAMMRARAAANARA Giolitti és az olasz munkásmozgalom. BUDAPEST, szept. 17. Rómából jelentik: A gyárak megszállása to­vább tart. A munkások megszállot­ták a milánói textilgyárat és a busto­­arfizioi gyapotszövő gyárat. A gyár­­tulajdonosok kizárásával fenyege­­tődznek. A génuai tengerész-szö­vetség elhatározta, hogy kiszolgál­tatja a munkásoktól megszállott gyáraknak mindazt a nyersanyagot, amely a címzett pon­os megjelölése nélkül érkezik. Ugyanígy határozott a vasutas-szövetség is. A parlament szocialista pártja bizottságot küldött ki, amely a pártvezetőséggel egyetértve törvényjavaslatot dolgoz ki az üzem­tanácsokról. BUDAPEST, szept. 17. A Vina­­dat jelenti Bécsből: Turinból jelen­tik : Giolittinak a munkásmozgalom­mal szemben tanúsított magatartása általános felháborodást keltett, mert Giolitti a szakszervezetek összes kö­veteléseit elfogadta. A lapok élén­ken bírálják Giolittinek ezt az el­járását és hozzáteszik, hogy a mi­niszterelnöknek nincsen meg a meg­felelő hatalma. Ostromállapot Horvát­országban. BUDAPEST, szept. 17. A Pesti Napló­nak jelentik Bilgrá­dból, hogy a horvát parasztok lázadása egyre terjed, a jugoszláv kormány újabb csapatokat küldött Horvátországba. Egész Horvátországban kihirdették az ostromállapotot. Kowel a lengyeleké. PÁRIS, szept. 17. (M. T. I.) A szeptember 14-iki lengyel hadi jelen­tés szerint szeptember 13 án a len­gyelek elfoglalták Kowelt és három­ezer embert foglyul ejtettek. Magyar pénzügyi szakférfiak a brüsszeli konferencián. BUDAPEST, szept. 17. Az Újság jelenti: Az Újság már megírta, hogy a brüsszeli nemzetközi pénzügyi konferencián Magyarország is részt fog venni és a kormány a szak­­bizottság vezetőjévé Popovich Sán­dor nyugalmazott minisztert jelölte ki. Értesülésünk szerint a Popovich mellé delegált szakbizottság a jövő héten utazik Brüsszelbe. Popovichon kívül Szcitovszky kereskedelem­ügyi államtitkárt és Schöber Bélát, a Pénz­intézeti Központ vezérigazgatóját küldi ki a kormány Brüsszelbe. A bizottság az általános kérdéseken kívül szóba fogja hozni Magyar­­ország speciális kívánalmait is. Po­povich előbb utazik el, mert meg­szakítja utazását Bécsben, ahol a jegybank likvidálása érdekében tár­gyalásokat folytat. Az ántant által delegált felszámolók már Bécsben tartózkodnak és Popovich ezúttal elő­ször fog velük tárgyalni a felszámo­lás ügyében. Franciaország nem veszi át a magyar vasutakat. BUDAPEST, szept. 17. A Pesti Hirlap-nak jelentik Párisból: A Jour­nal de Debats a leghatározottabban ellene fordul annak a tervnek, hogy a francia tőke megvásárolja a ma­gyar vasutakat, ami rossz spekuláció volna. Nagyobb francia tőkének Magyarországon való befektetése még veszedelmes következményeket is von­hat maga után. A magyar vasutak átvétele és azoknak az üzeme épp oly kevéssé látszik rentábilisnek, mint a Dunagőzhajózási Társaság, amely immár angol ellenőrzés alatt áll. Osztrák határzárlat Jugo­­szlávia felé. BÉCS, szept. 17. (N. S. I.) A gráci Tagespost híradása szerint Ausztria szeptember 25-én elzárja a határt Jugoszlávia felé. Az osztrák kormány ugyanis igen magas áron vásárolt Jugoszláviából élelmiszere­ket és a határzárral az olcsóbb cik­kek behozatalát akarja magakadá­lyozni.

Next