Szeged, 1920. szeptember (1. évfolyam, 14-38. szám)

1920-09-21 / 30. szám

Szeged, 1920 szeptember 21. Ara I korona. Kedd. L évf., 30. »zám. tgy évrá^WO kor. 1 Nagyedévra lOkor. I­MC^jClCflík fUipOllKint délután­. Kölcsey-utca 6. » Talajon 13-35. Pil­i». in­ „ hóra 25 _ I ______________________________ _________ ____ Főispán! értekezlet a határátlépés és közlekedés szabályozása tárgyában. SZEGED, szeptember 20. (Saját tudósítónktól.) Vasárnap délelőtt 10 órakor tar­tották meg dr. Aigner főispán elnök­lete alatt a határátlépés és közlekedés szabályozása tárgyában egybehívott értekezletet, melynek előzményeit már volt alkalmunk ismertetni. Részt­vettek rajta: Bozzay Aladár torontáli főjegyző, Arszenovics Miklós bács­­megyei főjegyző, Nedelkovics Vladimir ujszegedi őrnagy, Protics Pál török­kanizsai főszolgabíró, dr. Somogyi Szilveszter polgármester, Bokor Pál h. polgármester, továbbá Csanád­­megye, Do­rozsma és Kiszom­bor köz­ségek és több gazdasági egyesület. (Itt 2 sort törölt a cenzúra.) Az értekezlet tárgyalásairól egyelőre nem közölhetünk részleteket. folytatott tárgyalás anyagát főként a gazda­sági, tisztviselői és tanulóifjúsági érdekek megvitatása képezte. Nagy eredménynek kell betudnunk azt a határozatot, hogy a Makótól Bajáig terjedő vonalon 20 kilométer mély­­­ségben és magasságban mindazok, kiknek e területen földjük van, ha­tárátlépési igazolványt fognak kapni. Az egyes családok, hozzátartozóik, gazdasági és háztartási alkalmazot­taik a jövőben nemcsak megművel­hetik földjeiket, hanem be is fogják a termést takaríthatni Általában­­véve megállapodtak abban, hogy mindazok a kisebb és nagyobb ügyes bajos dolgok, melyek eddig egy­-egy szerb katonatiszt belátásától voltak függővé téve, a jövőben vég­leges, fixírozott formában fognak elintézést nyerni. A gyűlésen letárgyalt anyagot 10 cikkbe foglalták s az erről szóló jegyzőkönyvet felterjesztik jóváhagyás végett a belügyi, közélelmezési és külügyi minisztériumokhoz. (Itt a cenzúra 4 sort törölt.) Változás a budapesti olasz misszió vezetésében. BUDAPEST, szept. 20. A Nem­zeti Sajtóiroda beavatott hely­ről arról értesül, hogy lovag Cerulli, a budapesti olasz főmegbízott el­hagyja helyét és véglegesen eltávozik a fővárosból. Utóda egy olasz her­ceg lesz, akinek a neve Magyaror­szágon is közismert .Vonarkista orosz tisztek Bécsben. BÉCS, szept. 20. (N. S. 1.) A Daily Herald bécsi tudósítójának jelentését közli, mely szerint Bécs­­ben az elmult napokban orosz tisz­tek, akik a régi cári hadseregben szolgáltak, gyűlést tartottak az orosz monarkia újbóli visszaállítása érde­kében. Ezek a tisztek, állítólag, szo­ros kapcsolatot tartanak fenn Wran­­gel tábornokkal és vezérkarával. Gróf Bethlen István a megértés és megbocsájtás politikájáról. — A hódmezővásárhelyi programbeszéd. — HINVASASHELY, szeptember 20. (Magyar Távirati Iroda.) A hódmezővásárhelyi első választó­­kerületben szeptember 26 ra tűzték ki a választást. A választókerület egyedüli jelöltje gróf Bethlen István, aki vasárnap délelőtt tartotta meg programbeszédjét Hódmezővásár­helyen az I. kerületben. A nép­­gyűlés előtt tábori mise volt, amely után a Kossuth-térre vonultak .i A választók nagy éljenzése és Sps fogadta gróf Bethlent, amikor az emelvényre lépett. Programbeszéd­jében a többek között a következő­ket mondotta: — Most nemzeti életünk romjain állunk, egész generációk évszázadom munkája veszett kárba. Még ha Széchenyi venné is kezébe a gaz­dasági élet irányítását és idb. An­­drássy a külpolitika vezetését és ha maga Kossuth Lajos a nemzet ös­­­szes férfiaival egy cél felé törekedve dolgozna, még akkor is csak hosszas, kese­rvett munka által érhető el a cél, hogy a rombadőlt országot újjá­építsük és a nemzetnek új otthont teremthessünk. Helyzetünk kétségbe­ejtő! Ki vagyunk szolgáltatva szom­szédainknak és jaj nekünk, ha muk­kanni merünk. Vagyonilag is, erköl­csileg is sülyedtü­nk. Ahelyett, hogy a magyar a magyarral kézenfogva törekednék a hazát megmenteni, a magyar irigységgel és gyülölséggel tekint a másik magyarra. Mindenki jogot követel és kötelességet csak kevés akar teljesíteni. Két nép van ma: győző és legyőzött. Az elsőnek minden joga megvan, a másiknak csak kötelességei vannak. Szomszé­daink és a velünk békét kötő felek még abba is beleavatkoznak, hogy ki legyen a király és hőseink felett ők ítélkeznek. Más cél nem lebeghet előttünk, mint az, hogy hazánkat újból naggyá és erőssé tegyük. Ha egyáltalán érdemes e hazában élni, ez csak azért van, hogy gyerme­keink és unokáink számára meg­teremtsük a lehetőségét annak, hogy újból kultúréletet folytassanak. Ez nem jelent mindjárt háborút, sőt ellenkezőleg, ez elsősorban a megbocsájtás politikáját jelenti úgy a bel-, mint a külpolitikában. Egészséges, magyar közszellemre van szükség, hogy összeforrjon a magyarság és támogassa a kormányt. Arra van szükségünk, hogy egy erős­­kezű kormány rendbehozza állami szervezetünket a törvények végrehaj­tása révén, hogy rendbehozzák pénz­ügyeinket és a termelés újból meg­indulhasson. Legyen vége a parla­mentben a személyi kérdéseknek, megelégelte ezt már a nemzet. Elér­kezett az ideje annak, hogy a kor­mány az ipari munkássággal szemben a megbocsájtás politikájának útjára lépjen is a rendkívüli eszközöket, amelyeket még nem nélkülözhetünk, csak a bűnös és hibás ember k ellen alkalmazzuk. Meg vagyok győződve, be fogják látni, hogy ebben az or­szágban többé nemzetköziséget hir­detni nem lehet. Ne a polgárból legyen proletár, hanem a proletárt emeljük fel a polgárok közé, ne a polgár süllyedjen le proletárrá, hanem emeljük fel a proletárt a polgári ön­tudat nívójára. (Éljenzés és taps.) Jó külpolitikát a mai viszonyok között — meggyőződésem szerint — alig lehet csinálni, mert egy ország, amelyben felelőtlen tényezők nap­nap után kardjukat csörtetik, szövet­ségesekre alig talál. Nem lehet eddig jó külpoli­tikát csinálni, smtg puccsok­­ról és személyeskedésekről van szó a parlamentben, mert nincs meg a bizalom, hogy barátságot és szövetséget köthessünk. Saját érdekünk szerint kell irányítani külpolitikának­. Most egy nemzetközi káosz előtt állunk, minden nemzet ely szomszéddal van körülvéve, mely ellentétben áll vele és nem kivétel e tekintetben a kis ántánt sem, ame­lyet csakis a magyar néppel szem­ben való gyűlölet egyesít A nagy ántánt biztosította a békeszerződés végrehajtását, de kikényszerítheti a velünk szemben vállalt kötelezettsé­geknek a teljesítését is szomszédaink részéről. Ezek vagy további enged­ményt akarnak kicsikarni, vagy pe­dig az általuk tett ígéreteket nem akarják teljesíteni. Sajnos, a jelek arra mutatnak, hogy az utóbbiról van szó. Pécs ma sincs kiürítve és a kisebbségi jogokat a megszállott területeken lábbal tapossák. Hatá­rainkat, miután azok nem véglegesek, felülvizsgálják. Ez még ma sincs beváltva. Amíg a külpolitikai orientáció vi­lágosabban nem áll előttünk és a belső konszolidáció előbbre nem halad, addig nem nyúlhatunk a király­­kérdés elintézéséhez sem. Egy lehe­tőséget mindenesetre ki kell zárni. Mielőtt a király­kérdést elintézzük, törvénybe kell iktatni olyan rendel­kezést, hogy a magyar trónra senki nem emelhető, királyjogokat senki nem gya­korolhat, aki előzetesen és ünnepélyesen más trónra való igényéről nem mond le. Aki hozzá nem járul felfogásunk­hoz,­­ hogy a pragmatica sanctio reánk vonatkozó kötelezettsége meg­szűnt és érvényét vesztette. Aki elő­zetesen és ünnepélyesen ki nem je­lenti, hogy más trónt a magyar nemzet törvényhozásának hozzájáru­lása és előzetes megkérdezése nélkül nem vállal. Szent István trónja nem lehet ugródeszka senki számára, hogy idegen trónt általa elnyerhes­sen. A nemzet ifjainak élete sokkal drágább, semhogy ily kísérleteknek odadobhatnak. Ez nem teszi lehe­ti tlenné, hogy más államokkal szö­vetséget kössünk. Külpolitikai szem­pontból arra van szükség, hogy megnyugtatást adjunk, hogy a ma­gyar vért nem lehet felhasználni arra, hogy a régi osztrák—magyar monarchiát újra visszaállítsák. Azután a pénzügyi kérdésekről szólott, majd kifejtette, hogy a mai választójog a nemzet érdekeinek nem egészen felel meg Megfeszített, együttes munkával kell dolgoznunk — fejezte be beszédét Bethlen. Ha minden ember töb­bet fog dolgozni és lemond sok oly élvezetről, amely­nek részese lehet és ha jobban, sok­kal jobban fogjuk szeretni egymást a közös, alkotó munkában, úgy meg tudjuk menteni ezt a szeren­csétlen magyar hazát. Ezután Rutkafalvy Miklós ál­­lamti­kár beszélt. Délután a város adott ebédet Bethlen tiszteletére, ebéd után Bethlen a tanyákat látogatta meg. Nemzetgyűlés, BUDAPEST, szeptember 20. (Magyar Távirati Iroda.) A nemzetgyűlés mai ülését egy­negyed 11 óra után nyitotta meg Rakovszky István elnök. Az elnöki bejelentések után folytatták a nu­merus clausus vitáját. Ruppert Rezső szólalt fel elsőnek, Prohászka és Milotay beszédeivel polemizálva a liberalizmus elveit védi. A néplélek megpróbáltatásáért bosszúra vágyik, bűnbakot keres és ilyennek állítja oda a liberalizmust és a zsidóságot. Gömbös azt mondja, hogy azért vesztettük el a háborút, mert sok zsidó volt a hadseregben. A vezetők azonban keresztények vol­tak és ők tették lehetővé, hogy a zsidók a háttérben maradjanak. Budaváry közbekint: A frontot a zsidóság züllesztette le. Ruppert: A front azért züllött, mert érett volt a zlliéwe, éhezett, ázott, rongyos volt és át volt itatva a béke hangulatától, mert hittek a wilsoni deklarációkban. Erről a javaslatról meg lehet állapítani, hogy nem szolgálja a magyar érdekeket, sőt vétkezik azok ellen, ez a javaslat megismétli a múltak hibáit, mert a lateiner*pályákról, amely a nyomort jelenti, kizárja a zsidóságot és báto­rítja az ipari és kereskedelmi pályákra, ahol könnyebben boldogulhat. Az ülés folyik. Francia—angol—magyar gazdasági egyezmények. ROTTERDAM, szept. 20. (N. S. I.) A Lieuve Rotterdamsche Courant párisi külön tudósítójától arról ér­tesül, hogy a Franciaország és Ma­gyarország között kötött politikai egyezmény hite alaptalan. Ellenben egyrészt magyarországi, másrészt francia és angol emberek között jöt­tek létre pénzügyi és gazdasági egyezmények, amelyeket a fra­ncia kormány is megerősített.

Next