Szeged, 1920. szeptember (1. évfolyam, 14-38. szám)
1920-09-21 / 30. szám
Szeged, 1920 szeptember 21. Ara I korona. Kedd. L évf., 30. »zám. tgy évrá^WO kor. 1 Nagyedévra lOkor. IMC^jClCflík fUipOllKint délután. Kölcsey-utca 6. » Talajon 13-35. Pili». in „ hóra 25 _ I ______________________________ _________ ____ Főispán! értekezlet a határátlépés és közlekedés szabályozása tárgyában. SZEGED, szeptember 20. (Saját tudósítónktól.) Vasárnap délelőtt 10 órakor tartották meg dr. Aigner főispán elnöklete alatt a határátlépés és közlekedés szabályozása tárgyában egybehívott értekezletet, melynek előzményeit már volt alkalmunk ismertetni. Résztvettek rajta: Bozzay Aladár torontáli főjegyző, Arszenovics Miklós bácsmegyei főjegyző, Nedelkovics Vladimir ujszegedi őrnagy, Protics Pál törökkanizsai főszolgabíró, dr. Somogyi Szilveszter polgármester, Bokor Pál h. polgármester, továbbá Csanádmegye, Dorozsma és Kiszombor községek és több gazdasági egyesület. (Itt 2 sort törölt a cenzúra.) Az értekezlet tárgyalásairól egyelőre nem közölhetünk részleteket. folytatott tárgyalás anyagát főként a gazdasági, tisztviselői és tanulóifjúsági érdekek megvitatása képezte. Nagy eredménynek kell betudnunk azt a határozatot, hogy a Makótól Bajáig terjedő vonalon 20 kilométer mélységben és magasságban mindazok, kiknek e területen földjük van, határátlépési igazolványt fognak kapni. Az egyes családok, hozzátartozóik, gazdasági és háztartási alkalmazottaik a jövőben nemcsak megművelhetik földjeiket, hanem be is fogják a termést takaríthatni Általábanvéve megállapodtak abban, hogy mindazok a kisebb és nagyobb ügyes bajos dolgok, melyek eddig egy-egy szerb katonatiszt belátásától voltak függővé téve, a jövőben végleges, fixírozott formában fognak elintézést nyerni. A gyűlésen letárgyalt anyagot 10 cikkbe foglalták s az erről szóló jegyzőkönyvet felterjesztik jóváhagyás végett a belügyi, közélelmezési és külügyi minisztériumokhoz. (Itt a cenzúra 4 sort törölt.) Változás a budapesti olasz misszió vezetésében. BUDAPEST, szept. 20. A Nemzeti Sajtóiroda beavatott helyről arról értesül, hogy lovag Cerulli, a budapesti olasz főmegbízott elhagyja helyét és véglegesen eltávozik a fővárosból. Utóda egy olasz herceg lesz, akinek a neve Magyarországon is közismert .Vonarkista orosz tisztek Bécsben. BÉCS, szept. 20. (N. S. 1.) A Daily Herald bécsi tudósítójának jelentését közli, mely szerint Bécsben az elmult napokban orosz tisztek, akik a régi cári hadseregben szolgáltak, gyűlést tartottak az orosz monarkia újbóli visszaállítása érdekében. Ezek a tisztek, állítólag, szoros kapcsolatot tartanak fenn Wrangel tábornokkal és vezérkarával. Gróf Bethlen István a megértés és megbocsájtás politikájáról. — A hódmezővásárhelyi programbeszéd. — HINVASASHELY, szeptember 20. (Magyar Távirati Iroda.) A hódmezővásárhelyi első választókerületben szeptember 26 ra tűzték ki a választást. A választókerület egyedüli jelöltje gróf Bethlen István, aki vasárnap délelőtt tartotta meg programbeszédjét Hódmezővásárhelyen az I. kerületben. A népgyűlés előtt tábori mise volt, amely után a Kossuth-térre vonultak .i A választók nagy éljenzése és Sps fogadta gróf Bethlent, amikor az emelvényre lépett. Programbeszédjében a többek között a következőket mondotta: — Most nemzeti életünk romjain állunk, egész generációk évszázadom munkája veszett kárba. Még ha Széchenyi venné is kezébe a gazdasági élet irányítását és idb. Andrássy a külpolitika vezetését és ha maga Kossuth Lajos a nemzet összes férfiaival egy cél felé törekedve dolgozna, még akkor is csak hosszas, keservett munka által érhető el a cél, hogy a rombadőlt országot újjáépítsük és a nemzetnek új otthont teremthessünk. Helyzetünk kétségbeejtő! Ki vagyunk szolgáltatva szomszédainknak és jaj nekünk, ha mukkanni merünk. Vagyonilag is, erkölcsileg is sülyedtünk. Ahelyett, hogy a magyar a magyarral kézenfogva törekednék a hazát megmenteni, a magyar irigységgel és gyülölséggel tekint a másik magyarra. Mindenki jogot követel és kötelességet csak kevés akar teljesíteni. Két nép van ma: győző és legyőzött. Az elsőnek minden joga megvan, a másiknak csak kötelességei vannak. Szomszédaink és a velünk békét kötő felek még abba is beleavatkoznak, hogy ki legyen a király és hőseink felett ők ítélkeznek. Más cél nem lebeghet előttünk, mint az, hogy hazánkat újból naggyá és erőssé tegyük. Ha egyáltalán érdemes e hazában élni, ez csak azért van, hogy gyermekeink és unokáink számára megteremtsük a lehetőségét annak, hogy újból kultúréletet folytassanak. Ez nem jelent mindjárt háborút, sőt ellenkezőleg, ez elsősorban a megbocsájtás politikáját jelenti úgy a bel-, mint a külpolitikában. Egészséges, magyar közszellemre van szükség, hogy összeforrjon a magyarság és támogassa a kormányt. Arra van szükségünk, hogy egy erőskezű kormány rendbehozza állami szervezetünket a törvények végrehajtása révén, hogy rendbehozzák pénzügyeinket és a termelés újból megindulhasson. Legyen vége a parlamentben a személyi kérdéseknek, megelégelte ezt már a nemzet. Elérkezett az ideje annak, hogy a kormány az ipari munkássággal szemben a megbocsájtás politikájának útjára lépjen is a rendkívüli eszközöket, amelyeket még nem nélkülözhetünk, csak a bűnös és hibás ember k ellen alkalmazzuk. Meg vagyok győződve, be fogják látni, hogy ebben az országban többé nemzetköziséget hirdetni nem lehet. Ne a polgárból legyen proletár, hanem a proletárt emeljük fel a polgárok közé, ne a polgár süllyedjen le proletárrá, hanem emeljük fel a proletárt a polgári öntudat nívójára. (Éljenzés és taps.) Jó külpolitikát a mai viszonyok között — meggyőződésem szerint — alig lehet csinálni, mert egy ország, amelyben felelőtlen tényezők napnap után kardjukat csörtetik, szövetségesekre alig talál. Nem lehet eddig jó külpolitikát csinálni, smtg puccsokról és személyeskedésekről van szó a parlamentben, mert nincs meg a bizalom, hogy barátságot és szövetséget köthessünk. Saját érdekünk szerint kell irányítani külpolitikának. Most egy nemzetközi káosz előtt állunk, minden nemzet ely szomszéddal van körülvéve, mely ellentétben áll vele és nem kivétel e tekintetben a kis ántánt sem, amelyet csakis a magyar néppel szemben való gyűlölet egyesít A nagy ántánt biztosította a békeszerződés végrehajtását, de kikényszerítheti a velünk szemben vállalt kötelezettségeknek a teljesítését is szomszédaink részéről. Ezek vagy további engedményt akarnak kicsikarni, vagy pedig az általuk tett ígéreteket nem akarják teljesíteni. Sajnos, a jelek arra mutatnak, hogy az utóbbiról van szó. Pécs ma sincs kiürítve és a kisebbségi jogokat a megszállott területeken lábbal tapossák. Határainkat, miután azok nem véglegesek, felülvizsgálják. Ez még ma sincs beváltva. Amíg a külpolitikai orientáció világosabban nem áll előttünk és a belső konszolidáció előbbre nem halad, addig nem nyúlhatunk a királykérdés elintézéséhez sem. Egy lehetőséget mindenesetre ki kell zárni. Mielőtt a királykérdést elintézzük, törvénybe kell iktatni olyan rendelkezést, hogy a magyar trónra senki nem emelhető, királyjogokat senki nem gyakorolhat, aki előzetesen és ünnepélyesen más trónra való igényéről nem mond le. Aki hozzá nem járul felfogásunkhoz, hogy a pragmatica sanctio reánk vonatkozó kötelezettsége megszűnt és érvényét vesztette. Aki előzetesen és ünnepélyesen ki nem jelenti, hogy más trónt a magyar nemzet törvényhozásának hozzájárulása és előzetes megkérdezése nélkül nem vállal. Szent István trónja nem lehet ugródeszka senki számára, hogy idegen trónt általa elnyerhessen. A nemzet ifjainak élete sokkal drágább, semhogy ily kísérleteknek odadobhatnak. Ez nem teszi leheti tlenné, hogy más államokkal szövetséget kössünk. Külpolitikai szempontból arra van szükség, hogy megnyugtatást adjunk, hogy a magyar vért nem lehet felhasználni arra, hogy a régi osztrák—magyar monarchiát újra visszaállítsák. Azután a pénzügyi kérdésekről szólott, majd kifejtette, hogy a mai választójog a nemzet érdekeinek nem egészen felel meg Megfeszített, együttes munkával kell dolgoznunk — fejezte be beszédét Bethlen. Ha minden ember többet fog dolgozni és lemond sok oly élvezetről, amelynek részese lehet és ha jobban, sokkal jobban fogjuk szeretni egymást a közös, alkotó munkában, úgy meg tudjuk menteni ezt a szerencsétlen magyar hazát. Ezután Rutkafalvy Miklós államtikár beszélt. Délután a város adott ebédet Bethlen tiszteletére, ebéd után Bethlen a tanyákat látogatta meg. Nemzetgyűlés, BUDAPEST, szeptember 20. (Magyar Távirati Iroda.) A nemzetgyűlés mai ülését egynegyed 11 óra után nyitotta meg Rakovszky István elnök. Az elnöki bejelentések után folytatták a numerus clausus vitáját. Ruppert Rezső szólalt fel elsőnek, Prohászka és Milotay beszédeivel polemizálva a liberalizmus elveit védi. A néplélek megpróbáltatásáért bosszúra vágyik, bűnbakot keres és ilyennek állítja oda a liberalizmust és a zsidóságot. Gömbös azt mondja, hogy azért vesztettük el a háborút, mert sok zsidó volt a hadseregben. A vezetők azonban keresztények voltak és ők tették lehetővé, hogy a zsidók a háttérben maradjanak. Budaváry közbekint: A frontot a zsidóság züllesztette le. Ruppert: A front azért züllött, mert érett volt a zlliéwe, éhezett, ázott, rongyos volt és át volt itatva a béke hangulatától, mert hittek a wilsoni deklarációkban. Erről a javaslatról meg lehet állapítani, hogy nem szolgálja a magyar érdekeket, sőt vétkezik azok ellen, ez a javaslat megismétli a múltak hibáit, mert a lateiner*pályákról, amely a nyomort jelenti, kizárja a zsidóságot és bátorítja az ipari és kereskedelmi pályákra, ahol könnyebben boldogulhat. Az ülés folyik. Francia—angol—magyar gazdasági egyezmények. ROTTERDAM, szept. 20. (N. S. I.) A Lieuve Rotterdamsche Courant párisi külön tudósítójától arról értesül, hogy a Franciaország és Magyarország között kötött politikai egyezmény hite alaptalan. Ellenben egyrészt magyarországi, másrészt francia és angol emberek között jöttek létre pénzügyi és gazdasági egyezmények, amelyeket a francia kormány is megerősített.