Szeged, 1920. november (1. évfolyam, 66-89. szám)

1920-11-26 / 86. szám

előfi­zetési Árak: fé_ évre 280 kor. ) Negyedévre 70 kor. fél évre Megjelenik naponkint délután. SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL: Kölcsey­ utca 6. , Telefon 13-33. Mi legyen most! SZEGED, november 25. (m) Lehet, hogy félre fognak érteni bennünket, de hisszük, hogy lesznek olyanok is, akik megértenek. Vannak az emberéletben s a nemzet életében is dolgok, melyeket jól is, meg rosszul is meg lehet mondani, de akár így, akár úgy, meg kell mondani azokat. Az az untalan vitába huroolt kér­dés , a magyar trón betöltésének kérdése, olyanféle benyomást tesz ránk, mint az okos szülők előzetes gondja a gyermekük házassága előtt. Boldog házasság csakis rendezett, biztosított és pozitív alapokra helyez­­ked­hetik: a noblesse, a felületesség, a vitális kérdéseknek olyan időpontra tolása, mikor a megoldás már el­késett, mindez olyan átok, mely később bontja hollószárnyát a frigyre és a késő bánat ebgondolat, az el­késett korrekció s­em hozhat javulást, csak elmérgesedést. Szerencsés megoldás volt a lelkek mélyén monarchista Magyarországon irányelvképen kimondani, hogy ki­rályság vagyunk és még szerencsésebb megoldás volt az, hogy a magyar újjáépítésnek ebben a viharos és igyekvő korszakában a királykérdés személyi oldalát, a trón betöltését a jobb és nyugodtabb idők jöttéig halasztották el. Jobb és nyugodtabb idők jöttéig, amely időpontot egyrészt maga az idő hoz meg automatikusan, de amelyet másrészt az országot irányító racionális politika is közelebb hozhat. Ha a nemzet intézményesen biztosítja a maga jogkörét, ha kauté­­lákat szerez a monarchizmus elfaju­lásai ellen, ha lehetővé teszi az uralkodás zavartalan, béke­jóságú biztonságát, ezzel megteremtette a lehetőségét is annak, hogy a király­kérdés személyi megoldása kerüljön szőnyegre. De ebben egyszersmind azt is mondottuk, hogy míg a király­kérdés személyi megoldásának ezt a lehetőségét nem biztosította a nemzet és pedig úgy a maga részére, mint szent István koronájának örököse számára, addig a magyar monarchiá­nak koronás fő nélkül kell maradnia, monarchiának monarchia nélkül. Azok között a feladatok küz, melyek itt lépcsősorban szóbajönne az alkotmányjogi kérdések tisztát foglal helyet és pedig­­ egeiső sorban az hogy a királyi hatalo ha árai határozottan preciziroztassi­nak, továbbá, hogy a nemzetgyüli mellett, mely az aktivitást, az im­pu­zivitást és a mindenáron való gyé haladást képviseli, a gondolkodó , kontempláló felső kamara, a főrend­ház is megszerveztessék, bár ne kimondottan feudális alapon és vég az is, hogy a nemzetgyűlési választ­ság, melyet antant-nyomás alatt nem­zet átlagos politikai érettségént túlértékelése alapján állapított meg vonatkozó miniszteri rendelet, hát ez a választójog olyan határok kö­­­zt kitessék, amely határok a nem­zeti politikai érettségnek megfelelne Egységes a kormány. A program tárgyalása csak erősíti a helyzetét — Rubinek nyilatkozata. — BUDAPEST, nov. 25. Rubinek Gyula a következő nyilatkozatot tette az Uj Barázda munkatársa előtt: — Azok a hírek, amelyek a kormányválsággal kapcsolatosak, teljesen légből kapottak. Ez idő szerint a kormány egysége feltétlenül biztosítva van és azok a tárgyalások, amelyek a pártban magában egy új kormányzati program megálla­pítása ügyében folynak, a kormánynak a helyzetét egyál­talán nem érintik és legfeljebb arra alkalmasak, hogy azt megerősítsék. A drágaság le nem győzhető mindaddig, amíg a termelők és fogyasztók kö­zött a természetes egyensúly az egész világon helyre nem állott. Ettől még igen messze vagyunk. A magunk részéről mindent elkövetünk valutánk ja­vítása érdekében. A kereskedelmi szerződések és összeköttetések létesítése nem a kormányon múlik, hanem inkább azon, hogy ellenséges államok környeznek bennünket, amelyeknek az az érdeke, hogy a mi gazdasági fellendülésünk minél későbben következzék be. A béke jóváhagyása nyo­mán megindulnak majd a kereskedelmi szerződések megkötésére irányuló tárgyalások és rövid időn belül már nagy eredményeket várhatunk. Amíg a termelés nem tudja fedezni a fogyasztást, annak a szüksége forog fenn, hogy kompenzációs tárgyalások útján fedezzék az állam ilyen szükségleteit, mert teljesen szabad forgalom,azt eredményezné, hogy a nagy kereslet annyira kivonná az élelmiszereket és nyersanyagokat, hogy ennek az illető állam fogyasztása vagy ipara vallaná kárát.­­ Ami a programmokat illeti, ne felejtsék, hogy ezek pártprogram­nak, amelyek nem azt jelentik, hogy ezeket éppen a jelenlegi nemzet­gyűlés valósítsa meg, annál kevésbé, mert a kritikusok sem fogják két­ségbe vonni, hogy a mostani kormányzópárt a legközelebbi választás során is mint, leghatalmasabb párt fog kikerülni, amelynek kötelessége tovább látni, mint a jelenlegi nemzetgyűlésnek mindenesetre rövidre szabott tartama' Erélyes intézkedések az ír felkelés elfojtására. BÉCS, nov. 25. (M. T. I.) A W. A. Z. jelenti Rotterdamból: Churchill az alsóházban bejelentette, hogy a múlt héten Dublinban 40 embert megöltek és 80-at megsebe­sítettek. BERLIN, nov. 25. (Reuter­) Az éj­szaka az összes utasokat és jármű­veket átvizsgálták, házakat kutattak át és sok embert letartóztattak. Ugyancsak átkutattak egész Íror­szágban közigazgatási házakat és hivatalokat, ami szintén sok letar­tóztatásra adott alkalmat. Mindenün­nen arról érkeznek jelentések, hogy a rendőrséget a lakosság gyakran megtámadja. A finnjeinek egyik ve­zérét Tipperary­ grófságban megölték. BÉCS, nov. 25. A N. W.­­­­­nak jelentik Prágából. A Daily Mail azt írja, hogy a brit kormány rend­kívüli katonai intézkedéseket készül tenni az írországi zavargások elfoj­tására. Három hadihajó, több kisérő­­hajóval atra készen áll, hogy több mint hatezer főnyi csapatot szállít­son Dublinba. A dublini katonai pa­rancsnok a válságos helyzetre való tekintettel, ostromállapotot hirdetett. Vallatják a Britannia hőseit. BUDAPEST, nov. 25. A Nap írja: Dr. Pogonyi Nándor kir. fő­­ügyészhelyettes tegnap egész délután és ma reggel is a Britanniások ügyével foglalkozott. Eddig Rumbold Atillát, cili Török Miklóst és Biró Bélát hallgatta ki a vádba vett bűntényekről. Utána báró Babarczy Jenő kihallgatása következett, aki fentartotta a rendőrség előtt jegyzőkönyvbe adott védekezését, hogy sejtelme sem volt semmiféle bűntényről és hogy úgy referáltak neki, hogy a befolyt összegek egyes zsidók önkéntes ado­mányai. E tekintetben tanukra is hivatkozott. A francia leszerelés előtt Német­ország szereljen le. PÁRIS, nov. 25. (M­T­ I.) Leon Bourgeois a lefegyverzési bizott­ságban kijelentette, hogy Franciaország nem szerelhet le addig, amíg nem teljesül két igen fontos előfeltétele. Az első az, hogy Németország telje­sítse a versaillesi békeszerződés valamennyi feltételét, különösen azokat, amelyek a lefegyverzésre vonatkoznak. A második az, hogy ellenőrző és kutató szerv alakuljon, amely meg is kezdje működését. A görög kormány Konstantin király mellett. A Versailles) sierzAdés bixtoxitja ■x BareadcIkerAet. ATHÉN, nov. 25. Félhivatalos nyi­latkozat jelent meg, hogy a kor­mány, miután a nép akarata a vá­lasztásokon határozott kifejezésre jutott, Konstantin király visszatérése tekintetében határozott álláspontot foglal el. A nemzetek önrendelke­zési jogát respektáló hatalmak kor­mányai a versaillesi szerződés értel­mében kötelesek tartózkodni Görög­ország bel­ügyeibe való minden bele­­avatkozástól. PÁRIS, nov. 25. (M. T. I.) A kamara ülésének végén Leygues miniszterelnök nyilatkozott a görög­­országi helyzetről. Kijelentette, hogy Franciaország megőrzi cselekvési szabadságát és hogy nem akar bele­avatkozni Görögország belső ügyeibe. Abban az esetben azonban, ha Gö­rögország visszaültetné a trónra azt az uralkodót, aki bűntársa volt a szövetségesek ellenségeinek. Görög­országot figyelmeztetni kell, hogy a szövetségeseknél már nem számíthat ugyanolyan érzelmekre és ugyan­olyan támogatásokra, mint eddig. Szolidárisak a magyar és a német képviselők a cseh parlamentben. PRÁGA, november 25. A Bohémia Szentiványi József cseh nemzetgyűlési képviselőnek a prágai parlamentben tett ama nyilatkozatát közli, amely a magyar képviselőknek a németekkel való teljes szolidaritását jelentette be. Szentiványi szó szerint a következőket mondotta: “ Amidőn mi Csehszlovákia poli­tikai életébe mint aktív szereplők beléptünk, ezt abban a hiszemben tettük, hogy önök valamennyi itt élő és ez államba belekényszerített népnek teljes nemzeti szabadságot fognak adni. Ehelyett önök az összes nem cseh nemzetek legszentebb nemzeti érzel­meivel csak játékot űznek , üldözik azokat és agresszíve lépnek fel el­lenük. Utoljára kísérlem meg fel­hívni önöket a magyar nép nevében, az állam fentartása érdekében, a parlamentáris eszközök megadására. Megállapítom, hogy ennek a mos­tani parlamentarizmusnak alapján nem lehet megmaradni. Ama táma­dásról, amely a német népet érte, arról a támadásról, amelyet a kor­mány intézett a német nép ellen ak­kor, amidőn a históriai értékű és művészi teplici József császár-szobor lehordását elrendelte, erről megálla­pítja, hogy ez a vandalizmus mélyen sérti a nemzetet és ez intézkedés lényegében egy szobrászművészeti alkotás elpusztítását jelenti. — Ez a hallatlan cselekedet, folytatta Szent­iványi, késztet engem arra, hogy összes ama képviselőtársaim nevé­ben, akik a valódi magyarságot kép­viselik, kijelentem a németekkel való szolidaritásunkat. Amíg a miniszter­­elnök a kormány álláspontjáról r nem nyilatkozik, elállok a szótól.

Next