Szeged, 1921. január (2. évfolyam, 3-24. szám)

1921-01-26 / 20. szám

2 s­zep E o Dr. Kószó István és Körmendy Mátyás öt indítványa. Mit fog a közgyűlés határozni? SZEGED, január 25. (Saját tudósítónk­tól.) A holnap délután megtartandó rendes január havi közgyűlés alkal­mából, ma délelőtt tartotta meg a város tanácsa a szokásos előkészítő ülését. Más helyen ismertetjük a közgyűlés elé kerülő érdekesebb ese­ményeket, míg az alantiakban dr. Kószó István nemzetgyűlési képvi­selő és Körmendy Mátyás nagyiparos indítványairól számolunk be. Dr. Kószó István elsősorban azt indítványozza, hogy a tanyai tdrlat­­ozáson akként változtassanak, hogy a helyrajzi szempontokat és az ér­dekeltek viszonyait figyelembe véve, a járlatízó állomáshelyeket vonják össze. A tanács ez ügyben javasolni fogja, hogy adassék vissza az ügy az illetékes tanácsi ügyosztálynak részletes tanulmányozás és előké­szítés végett. Második indítványában azt javasolja, hogy bővíttesse ki a város az alsóközponti paplakot. A tanács véleménye szerint itt oly nagymérvű feltöltési munkálatok vál­nának szükségesekké, hogy az épít­kezés mintegy 50 millió koronát emésztene föl. Az ügyet mégis meg­vizsgálás tárgyává fogják tenni. A harmadik indítvány arról szól, hogy intézzen a város feliratot az egyetem Szegedre való helyezése tárgyában a kormányhoz és hivatkozással arra, hogy a kormány egy alkalommal már Szegednek ígérte a kolozsvári egyetemet, kérjék a kormányt, hogy a határozatának szerezzenek mielőbb érvényt. A tanács ez ügyben java­solni fogja a közgyűlésnek, hogy az indítvány szerint járjon el. Körmendy Mátyás két indítványt visz a közgyűlés elé. Az első arról szól, hogy rendelje el az illetékes hatóság azt, hogy a vendéglők és egyéb italmérésre jogosult helyi­ségekben szombat este 6 órától hétfő reggel 11 óráig ne szabadjon szeszes italt kimérni. Ezt az indít­ványt érthető okokból valószínűleg el fogja a közgyűlés utasítani. Egy másik indítványában parkőrségek szervezését javasolja Körmendy. A tanácsnak az az álláspontja, hogy 370 főből álló rendőrszemélyzete lé­vén, egy 10 főből álló külön őr­­személyzet megszervezése felesleges kiadást jelentene. Szegeden 300 utca és tér van, amelyeken a rendet a rendőrség kifogástalanul ellátja, miért is az indítvány elutasítását fogja a tanács javasolni. Természe­­tesen a döntés joga a közgyűlésé. KÖRZŐ-MOZI Telefon •­­f«6»tóSág 455. id­efon. f­nziár u.35. Kedden és szerdán, január 25. és 26-án SZEGED, január 25 (Saját tudósítónktól) A városi tanács és a gázgyár közt támadt konfliktus egyre jobban el­mérgesedik. A gyár — mint isme­retes — beszüntette a gáztermelést, a tanács erre represszáliákkal fenye­gette meg a gyár­t és kimondotta, hogy a gáztermelés beszüntetése folytán — a gáztermelési költség­­többletnek a villanyárakra történt áthárítására való tekintettel —­ nem engedi meg a döntőbíróság által megállapított villanyárak beszedését. A gázgyár ezzel szemben a hír­lapok utján figyelmeztette a közön­séget, hogy a tanács eljárása jog­talan és felszólította fogyasztóit,hogy a döntőbíróság által megállapított egységárakat fizessék meg, különben jogait törvényes úton érvényesíti velük szemben. Megszólalt ebben a kérdésben a Szeged tegnapi hasáb­jain Wimmer Fülöp, a gáz- és vil­lanyügyek egyik legalaposabb isme­rője is és míg egyrészt megcáfolha­­tatlanul kimutatta, hogy a döntő­­bíróság ármegállapítása önmagával ellentmondó és már ezért is tartha­tatlan, addig másrészt rámutatott arra is, hogy ez a határozat meg­­felebbezhetetlen és így a városnak ma nincs joga hozzá, hogy a feb­ruár 28-ig megállapított egységára­kat egyoldalulag megváltoztassa. Azóta a gázgyár tovább ment egy lépéssel és közvetlenül gróf Teleki Pál mi­niszterelnökhöz intézett bead­ványában súlyos panaszokat emelt Szeged város tanácsa ellen. A szo­katlan hangú beadvány felett nem akarunk kritikát gyakorolni, minden­esetre megfelelő elbírálást nyer ez a furcsa írás ott, ahova intézték, de nem hagyhatjuk szó nélkül azt a fenyegetését, hogy külföldi rész­vényeseinek szent és sérthetetlen palástjába takarózva, diplomáciai beavatkozással fenyegetőzik arra az esetre, ha a miniszterelnök minden körülmények között — akár igazuk van, akár nincs — meg nem védi az idegen tőkések érdekeit. A sze­gedi városháza, melynek falai már farkasszemet néztek egyizben az erőszaknak reája szögezett ágyúcsövei­­vel, bizonyára nem omlik össze ma sem­ annak a fenyegetés­nek a súlya alatt, hogy reája mered­nek majd a Tiszán horgonyt vető angol flotta dreadnought ágyúi és végpusztulással fenyegetik, ha a vá­ros igazat nem ad a gázgyárnak ott , ahol nincs igaza. Mert ott, ahol igaza van, érvényesítheti a maga jogait ilyen nagyhangú és senkit meg nem ijesztő fenyegessek nél­kül is. A gázgyár itt említett beadványa egyébként így hangzik: Nagyméltóságú Miniszterelnök Ur ! Kegyelmes Urunk! Alulírott Központi Gáz- és Villamos­sági R.-t., amely az Imperial Continental Gas Association londoni cég alapítása, tu­lajdonosai vagy­unk a szegedi légszeszgyár és villamtelepnek, amely Szeged város köz­világítását és magánfogyasztását kizáró­lagossági joggal légszesszel és villamáram­­mal látja el s mint ilyen, Szeged városá­val szerződéses viszonyban vagyunk. Az előállítási költségek lehetetlen emelkedése folytán már a háború alatt is ismételten volt különböző differenciánk az egység­árak miatt a városi tanáccsal, végre meg­jelent a magyar kormánynak 6895/1919 M. E. száros rend­ele­te az elektromos áram szolgáltatásáért járó áramának meg­változtatásának kérdésében döntő bizott­ságról, amelyet egyedül a bizottsági tagok választási módjára nézve az h­20 június hó 1-én kelt 4540,1920. M. E. számú ren­delet módosított. Ezen rendeletek alapján úgy Szeged város, mint mi, kértük a villamos áram egységárának döntőbizottsági megállapítá­sát, egyidejűleg döntőbírósági szerződést kötöttünk a légszesz egységárának ugyan­ ezen döntőbizottság tagjai által leendő megállapítására. Ezen 6895/1919. és 4540/1920 M. E. számú rendeletek alap­ján alakult döntőbizottság 1920. évi no­vember 6-án kelt ítéletével tényleg meg­állapította 1921. évi március hó 1-ig ter­jedő érvénnyel úgy a villamos áram, mint a légszesz egységárait. A 6895/1919. M. E sz. kormányrende­let 5. paragrafusának utolsó bekezdése imperative kimondja, hogy: „Az áramárat megváltoztató és az áramár megváltozta­tásával közvetlenül összefüggő kérdések­ben hozott döntőbizottsági határozat az áramszolgáltatási szerződés illető rendel­kezéseinek helyébe lép s a felekre nézve kötelező, valamint perben is irányadó“. A 6. paragrafus pedig kimondja, hogy: „A bizottsági határozat meghozatalát kö­vető 6 hónap eltelte előtt az áramárak megváltoztatását újból még kérni sem­ lehet“. Ennek ellenére Szeged város tanácsa 1921. évi január hó 20-án egy egészen m­ás ügyre vonatkozó beadványunk elbírá­lása alkalmából olyan határozatot hozott, amely szerint „nem engedi tovább a döntő­bíróság által jóváhagyót felemelt villany­árakat a közönségtől beszedni“. Ezt a ha­tározatot a szegedi hírlapokban közölte is, ami által szegedi telepünket a legnagyobb pénzügyi zavarba hozta. Tekintve, hogy a villamáram-árakat a magy. kir. kormánynak törvényes felha­talmazás alapján kibocsátott rendelete sze­rint alkotott döntőbizottság jogerős ítélete állapította meg s azok megváltoztatására szintén csak ezen bizottság törvényes hatáskörében jogosult s így a városi tanács határozata teljesen törvénytelen, de annak a hírlapokban való közlésével a fogyasztóközönség félrevezetés­re alkalmas; tekintve továbbá, hogy a közönség nem tudva, hogy a város tanácsának ilyen hatá­rozatot hozni joga nem volt, számláink kifizetését meg fogja tagadni és vállala­tunk évek óta a rendkívüli üzemköltségek miatt lényeges veszteséggel dolgozván és a nyersanyag beszerzésénél több millióra menő előlegeket lévén amúgy is kénytelen letétbe tenni és külföldi alapítói pénzbeli segítségét amúgy is nélkülözvén, a leg­nagyobb zavaroknak lesz kitéve, tekintve továbbá, hogy a nagy pénzügyi nehézsé­gek miatt nincsen időnk arra, hogy Sze­ged város ellen, hosszadalmas bírói eljá­rást lefolytassunk, noha Szeged város kártérítési kötelezett­ség* kétségtelen tanács* törvény­­telen eljárása miatt; tekintve továbbá, hogy a városi tanács már ismételten, csupán szeszélyből, vala­mely beadványunk félreértése folytán magát sértve érezve, tett olyan meggondolatlan intézkedéseket, amelyek telepünk üzemét majdnem megakasztották ; tekintve végül, hogy teljesen külföldi — angol tőkét ke­zelve — végső fokon kénytelenek volnánk ilyen törvény­telen és létünket megtámadó intéz­kedések ellen megbízóink segítségét igénybe venni,amit elkerülni akarunk s ami esetleg diplomáciai kellemetlen­ségekre vezethetne, csupán egy városi tanács érthetetlen ma­kacssága miatt, — amelyet csak annak tulajdoníthatunk — hogy_ a városnak t. ügyésze nem tájékoztatja őket erélyesen a kormányrendeletről és a jogerős ítéletről; ennélfogva kénytelenek vagyunk Nagy­méltóságod segítségét igénybe venni és a legmélyebb tisztelettel kérni, hogy: méltóztassék Szeged város tanácsát a legnagyobb erő Ilyet utasítani, hogy hazánk törvényeit és a maga a kor­mány törvényes rendeleteit szigorúan betartsa, minket jogtalan intézkedéseivel szerződéses jogainkban és üzemünk zavartalan foly­tatásában ne korlátozzon, végül Szeged város közönségét a szokásos hírlapi uton értesítse, hogy a kormányrendelet alapján alkotott döntőbizottság által jogerősen megállapított egységárakat a szerződéses következmények terhe alatt megfizetni tartozik. Ugyanezen kérelemmel fordultunk a Nagyméltóságú m. kir. belü­gyminiszter úrhoz is. • Kérésünk soroo kirilli teljesítését kérjük és vagyunk Nagyméltóságodnak kész szolgái Központi Gáz és Villamossági R.-T. Dr Somogyi Szilveszter polgár­mester a gázgyár feljelentésére vonat­kozólag a következő kijelentést tette: — Hivatalosan nincs tudomásom a gázgyár beadványáról. Mihelyt a miniszterelnök úrtól leérkezik, fog­lalkozni fogunk vele. Egyelőre csak annyit jegyzek meg, hogy a tanács részéről eddig semmiféle hírlapi köz­lés nem történt arra nézve, hogy a fogyasztó közönség ne fizesse a megállapított egységárakat. Megkérdeztük Balogh Károly ta­nácsnokot is, hogy mit szól a gáz­gyár beadványához? — A városi tanács semmit sem tett közzé, — mondotta — semmi határozatot nem hozott, se nem biztatta a közönséget arra, hogy a megállapított egységárakat ne fizesse. Nem fedi a tényeket ez a feljelentés. Már a tegnapi tanácsülésen meg is mondottam, hogy nem felel meg a valóságnak, amit a lapok ittak. A hiba az, hogy azt, amiről csak be­szélgettünk, mint tanácsi határozatot közölték a lapok. Végül dr. Turóczy Mihály tiszti főügyészhez fordultunk, mint aki a leghivatottabb a gázgyári beadvány fölött véleményt nyilvánítani. A következőket mondotta: “ A döntőbíróság határozatát, amikor leérkezett, nem nekem adták ki, hanem a III. ügyosztálynak és annak vezetője fordult javaslattal a tanács elé. A főügyész tehát nem is lehetett abban a helyzetben, hogy a tanácsot a döntőbíróság határoza­­tról kioktassa. A kérdés­­ fölött a tanács ülésen kívül folytatott eszme­cserét, de határozatot természetesen nem­ hozott.­­ Arról volt szó, hogy amennyi­­­ben a villanyáram ára áthárítással volna megállapítva, úgy a gázgyár ezt az árat a gázgyártás szünetelése esetén nem szedheti, ha azonban az ármegállapítás áthárítás nélkül tör­tént, úgy természetesen tovább is a 110 filléres árat kell fizetni. A döntőbírósági határozatot a jogügyi és a légszeszgyárat ellenőrző bizott­ságnak adta ki a tanács és e két bizottság együttes véleménye lesz a továbbiakra nézve mérvadó. — Amit az ülésen beszélgetésünk során szóvá tettünk azt, mint határo­zatot írták meg a lapok, de erről mi igazán nem tehetünk. Egyébként azért vagyunk mi a városi tanács­ban, hogy ott a fogyasztóközönség érdekeit képviseljük, nem pedig a légszeszgyárét, amit egyébként a gázgyár megváltásának kérdésénél lesz is alkalmunk bebizonyítani. Ha gyorsan és szépen akarja harisnyái­t fejeltetni­^a Stefánia kötődébe menjen, hol uj harisnyák is jutányosan ké­ I­­szülnek, Batthyányi­ u. 2, Kas* mögött.­­ Diplomáciai beavatkozással fenyegetőzik a gázgyár, ha a város megmarad jelenlegi álláspontja mellett. — A Központi Gáz és Villamossági Részvénytársaság panasz­­szal fordult Teleki miniszterelnökhöz. — Somogyi polgár­­mester, Balogh tanácsnok és Turóczy főügyész nyilatkozata. TIH-MIHH. 11. rész: 7 felvonásban. .1 epizódban. Negyedik epizód: Egy ember a bőrönd­ben. ötödik epizód: Az őrülteknél. Hatodik epizód: Az éjjeli madarak. Főszerepben: RENÉ CROSTÉ OVDHK Előadások kezdete: hétköznap fél 5, negyed 7 és 8 órakor, vasárnap 3, fél 5, negyed 7 és 8 órakor. Bérautóid Megrendelhető Kárász-utca 15. az., II- udvar, ajtó I. Telefonok: 808 és 765. Kiéged, 1921 tantér 26 Dollár, Dinár, Lti, valamint az összes idegen pénzek beváltása és eladása. Tőzsdei megbízások Schatz Jenő bank- és árubizományon KeltiMiM utca 5. sz. Telefon lé-83 734

Next