Szeged, 1924. május (5. évfolyam, 100-124. szám)
1924-05-04 / 102. szám
(MmIMitf fcWMWW" «Il Dsik Perenente» Z. (PO«tliikoMvd nemben.) Tele- I » IHUrtncB)’ megjelelt Mtffi kivitelével Binde» 's«. Beret síim Ira 1500 ko-Mid. BlCliteSiti Irak: Egy IS«n helyben 50000, Bad»vest»» Heldéken 36000 Egy«^ síim ár» 2000 "cor ma ¥, Wollyam, Szeged, 1924 május 4, VASÁRNAP. Hirdetési órák idellenében 1 mm. 400, egy hasábon 800, mésfél hasábon 1200. Szövegközt 29 százalékkal drágább Apróhirdetés 10 szóig 6000 kor. Szövegközti közlemények soronként 0000 korona. Családi értesítés 45000 kor. 102-ik szám. Jugoszláviában betiltják az összes magyar politikai szervezeteket. Belgrád, május 3. A lapok szerint a ma délelőtti minisztertanács Sregics belügyminiszter indítványára elhatározta, hogy az országban lévő összes magyar politikai szerveteket betiltja azon az alapon, hogy azok átlépték rendeltetésük keretét és irredentizmust űznek. Ugyancsak betiltották a magyar párt nagygyűlését, amelyet Nagybecskereken holnap akartak megtartani. A lapok híre megfelel a valóságnak. w**0*mM*0*m*0*tv**0*fim**to***«A*A******Mxs*i0*0***mM**v*+#**#0i*m0&@+M » Fanyevők. S Lofia Jankónak hívták azt a népmeses hőst, aki úgy nyövi a fát, mint az asszonyok a kendert. Amerre jár-kel, mindenütt tövestül kiszaggatott fák maradnak utána. A rézerdőt, az ezüsterdőt, az aranyerdőt úgy gázolja le, mint a gyerek a füvet. Meg is kapja érte a jó almát, övé lesz a király kisasszony a kacsalábon forgó várból, s ásó, kapa se választja el őket többet egymástól. Folklorisztikus előtanulmányok nélkül is ki meri mondani az ember, hogy ezt a mesét a magyar fantázia szülte. Nem kölcsönvétel, mint a bukta, hanem speciális magyar találmány, mint a tarhonya. Hőstettet a fairtából csak a magyar ember tudhatott csinálni, akiről már Apácai Csere János följegyezte néhány száz esztendőkkel ennek előtte, hogy természeti ellenkezés vagyon közte és a fák közt. Töri, vágja, zúzza, ahol éri őket. Töri, vágja, zúzza, ha ur, ha paraszt. De az urban tán még jobbaa megmaradt a növénygyülölő össztön. A paraszt, ha kitöri a fiatal fát, vi lanyelet, ostornyelet csinál belőle. De mikor az úgynevezett úriember, mint gavallér ifjú beront a közkertek virágágyai közé és összegázolja őket ösztönből, abban az ős barbárt üdvözölhetjük. A tatárutódot — akinek különben német, tót, vagy oláh neve is lehet — s akinek fa nem zöldül többet a lába nyomán. Szeged határában — jól esik ezt konstatálni — mintha ritkulna már a Lófia Jankók típusa. A paraszt már nem gyűlöli a fát, sőt a jóbarátot is mintha fölismerte volt benne. Még ugyan nem tartunk ott, ahol a régi Nyugat- Magyarország, ahol az országutakat is gyümölcsfák szegélyzik, de azért a szegedi tanyaházak fala is zöld ligetek közül fehérellik már elő. Nemcsak gyümölcséért, árnyékáért, de maga magáért is kezdik már odakint megbecsülni a fát s ebben nagy része volt az erdőültető Kiss Ferenc minden elismerést megérdemlő munkájának. De magának a városnak, a belső területnek még nem volt eddig Kiss Ference. Kállay Albert, mig parancsolt, meg tudta védeni a sétaterek és utcák fasorait, legalább az akkori magisztrátus néhány fanyövő tagjától, akik minduntalan fa-pogromokat akartak rendezni, hogy ne legyen a város „olyan fausias kinézésű”. De a városi nép Sófia Jankáit és Leánya Jankáit Kállay Albert se tudja rászoktatni arra, hogy virágban, cserjében, fában az ember testvéreit lássák és becsüljék, — arról most ne beszéljünk, hogy alacsonyabb, vagy magasabbrendű testvéreit-e. De ez talán nem is a főispán dolga. Nem az ő kölessége meggyőzi a várat arról, hogy egy nagy városnak a tüdejét a fák teszik és minden tönkretett fa egy-egy kiszakított tüdősejt. A főispán nem rendezhet madarak és fák napját a törvényhatósági bizottság nagyérdemű tagjaival. Ámbár ez is megeshet még. Kecskemét törvényhatósága felir a nemzetgyűléshez a fák védelme ügyében és ezt a határozatot támogatás végett megküldi a testvér törvényhatóságoknak. támogatást kérő körlevél meg is érkezett már Szegedre s ez teszi vezércikitémává a fanyövést, amit keserüha^gu riport nemrégiben szóvátett már ebben az újságban. Nagyon örülünk neki, hogy „véreink és atyánkfiai” véres kard hevert most a fák könnyeitől harmatos szekercét küldenek szét az országban. Talán valami szimbólum is van benne, hogy a mozgalom éppen Kecskemétről indult ki az élet megbecsülésére és megvédelmezésére Az átirat megérkezet Szegedre is, mint ahogy mindenhová megérkezik, de sehol se fog olyan szenvedélyes érdeklődést provokálni, mintha például mégegyszer bizalmat kellene szavazni a kormánynak. „Véreink és atyánkfiai“ mindenütt végig fogják ásítani a tanácsi előterjesztéseket és mindenütt meg fogják szavazni hallatlanban is, hogy igenis írjunk föl a nemzetgyűléshez, mert ne innánk föl, mikor nem kerül semmibe se! Nem hát és nem is lesz semmi foganatja se A hon nagyjait sokkal komolyabb ügyek foglalkoztatják, mint a fák védelme, amelyek különben is csak névrokonságban vannak a Fabankkal, de semmi benső kapcsolat nincs köztük. És hiába is húznának deresre minden fanyevőt, paragrafusokkal a fák hóhérlásának véget vetni nem lehet. A fakultuszt alulról kell kezdeni, az iskolában és először a gyerek lelkébe kell elültetni a fát, hogy aztán igazi erdő legyen belőle a mi szomorú Szaharánkban. A madarak és fák napját igazán ünneppé kell tenni, nem szentheverdel-nappá. Addig hiába minden törvény, míg a fák napja azzal végződhetik, amit pár esztendeje a magunk szemével láttunk itt Szegeden: hogy mire a kirándulás véget ért, több növendékfának a kérge volt lenyúzvi a driádok ligetében, mint amennyi volt a gyerek . . . * 15 Remény van a fővárosi nyomdászsztrájk megszűnésére. Újból megindult az egyezkedési tárgyalás. — Hétfőn talán már megindulnak a lapok. Budapest, május 3. A fővárosi nyomdászsztrájk ügyében az az örvendetes fordulat következett be, hogy a tárgyalások újból megindultak. A munkaadók és a munkások között jegyzékváltás történt, amelynek következése volt a tárgyalás megkezdése, amely szombaton egész délután tartott. A főnökök megbízottai és a szakszervezeti kiküldöttek értekeztek. A tanácskozás eredményéről közvetlenül az értekezlet után kissé pesszimisztikus hírek kerültek forgalomba. Ezek szerint megegyezésre nem jutottak, mert egyrészt a munkásság ragaszkodott eredeti álláspontjához, másrészt, mert a munkaadók a kollektív szerződés megváltoztatását követelték, de a tárgyalás fonala nem szakadt meg, a tanácskozást vasárnap folytatják, hogy a fennálló ellentéteket kiküszöböljék. Ha ez sikerül, akkor a fővárosi esti lapok már hétfőn, a reggeli lapok pedig kedden megjelennek. A későbbi hír sokkal reményteljesebben hangzik és így szól: A nyomdaiparban már több hét óta tartó sztrájk minden valószínűség szerint a befejezéshez közeledik. A tárgyalások szombaton egész délután folytak. Bizonyos megállapodás jött létre a szakszervezeti kiküldöttek és a főnökök megbízottai között, amelyet vasárnap a főbizalmi testület fog jóváhagyni, úgy hogy előreláthatólag a hétfő délutáni lapok már megjelenhetnek, sőt nincs kizárva, hogy már a hétfő reggeli lapok is meg tudnak jelenni. A helyzetet most már bizakodóan ítélik meg, mert határozott híre jár, hogy a szakszervezeti kiküldöttek s a főnökök megegyeztek s nem valószínű, hogy a főbizalmi testület most már visszautasítja a megállapodást. Ha ez mégis bekövetkeznék, hétfőn ismét leszavaztatják a munkásságot. ■ ....................................................................................nooTrn rtrnrinnrnmu.ujui.i.u^, Túljegyzésre számít a kormány a Nemzeti Bank részvényeiben. Budapest, május 3. A Nemzeti Bank részvényeinek az ország belsejében való jegyzése iránt a kormány olyan bizalommal van, hogy véleménye szerint csupán arról lehet szó, milyen névértékű lesz a túljegyzés. Minthogy az egyes érdekeltségi körökkel magukkal folynak a tárgyalások, azért sokkal kevesebb az individuális jegyzés. Az érdekeltségek jegyzéseinek mennyisége csak akkor lesz közölhető, ha a velük való tárgyalások véglegesen befejeződnek. A MTI jelentése szerint a jegybank részvényeinek jegyzésével kapcsolatosan bizonyos források azt a hírt terjesztik a publikum körében hogy a pénzügyi hatóságok az adóvallomások elbírálásánál külön kutatások tárgyává fogják tenni azt, hogy ki milyen mértékben és hogyan vett részt a jegyzésben s a jegyzésre fordított összegek milyen eredetűek Illetékes helyen kijelentették, hogy ezek a hírek tendenciózus valótlanságok. A Nemzeti Bank részvényeinek idegen pénznemekben teljesíthető befizetések átszámítási árfolyamait a Devizaközpont az 1924 évi május hó 5—10 ig bezárólag terjedő időre a következőkép állapította meg: 100 aranykorona — 20 dollár 26* l * * * 5 * 7 4 cent - 113 svájci frank 84 centre - 4 font 12 shilling 5 penny - 54 hollandi forint 12 cent — 76 svéd korona 36 ére. A miniszterelnök beszámolója Vásárhelyen, Bethlen István gróf miniszterelnök május 11-én utazik le Hódmezővásárhelyre beszámolója megtartása végett. Kíséretében Pesthy Pál igazságügyminiszter, Vass József népjóléti miniszter, Mayer János nyugalmazott földmivelésügyi államtikár, Almássy László, az egységes párt ügyvezető alelnöke és húsz képviselő utazik le. A miniszterelnök kíséretével 10 én éjfélkor indul a budapesti nyugati pályaudvarról és Szegedre érkezve a Szeged—Rókusi állomásról reggel 7 óra 30 perckor folytatja útját a szegedi küldöttség csatlakozásával. 11-én 8 óra 15 perckor érkezik meg a hódmezővásárhelyi nagy állomásra. Beszámolóját délelőtt 10 órakor tartja meg a Feketesasban. A kormánypárt értekezlete. Az egységes párt május 9 én, pénteken este 6 órakor pártértekezletet tart a követező tárgysorozattal : 1. A pártelnök bejelenti Nagy Emil kilépési levelét és a hódmezővásárhelyi főispán köszönő levelét. 2. A miniszterelnök előterjesztése a párt munkaprogramjáról. 3. Bizottság választása a házszabályok átdolgozása céljából. 4. Jelölés a 33 ágból álló pénzügyi ellenőrzési bizottságba. 5. A vámtarifáról szóló törvényjavaslat tárgyalása, előadó dr. Görgey Isván. 6. Platthy György alelnök jelentése a K*NSz. május 4 i üléséről. 7. Szabó Géza előadó előterjesztése az viselői illetmények tárgyában. 8. Lukács Győrgy előadó előterjesztése a feministák egy ® 8?! CROra beadványírói. A pártértekezletet Pírtv követi.