Délmagyarország, 1930. október (6. évfolyam, 220-246. szám)

1930-10-22 / 238. szám

1930 október 22. DftL!WAr.YAr:r,r~ZAG 9 ROMEK ÁRPÁD, S a legnagyobb magyar csendéletfestő kiállítása a Kárpáti képszalon kiállítási termében. Bejárat Oroszlán u. Kedden a Regdon-fürdőben megtalálták a júliusi holttest felső törzsét (A Délmagyarország munkatársától.) Még július elején — mint emlékezetes — a Reg­­don-uszoda fürdőzői a kosárban megdöb­bentő leletre bukkantak. Az egyik fü­rdőző vidám lubickolás közben egy női cipőt pil­lantott meg a farácsok közé beékelődve. Meg­­­­fogta a cipőt, de nagy rémületére, amint ki­húzta a rácsok közül, egy lábszár is a kezé­ben maradt. A leletről azonnal jelentést tettek a rendőrségnek, amely megindította a nyomo­zást. A Regdon-fürdő úszókosarát felemel­ték, csáklyákkal végigkutatták a vizet, azon­ban a holttest többi részét nem találták meg. Kedden délelőtt azután a Regdon-fürdőben újabb felfedezést tettek. A női uszoda padló­zata alól egy emberi holttest teljesen oszlás­nak indult törzsét találták meg, ami a rend­őrség feltevése szerint már július óta a víz­ben lehetett. Megállapították, hogy a nyáron a vízből kihalászott láb ehez a törzshöz tar­tozik. A rendőrség szerint a holttest valószínűleg a rácsok között akadhatott fenn, ahonnan so­káig nem tudott szabadulni. A rendőrség a nyomozást tovább folytatja. A fogadalmi templom ügye A fogadalom beváltásának fontosabb mozzanatai 1880, 1900, 1930 Irta: Dr. Ivánkovits Jenő. Szeged városa 1880-ban tartott közgyűlésén, akkori főispánja, Dáni Ferenc indítványára el­határozta, hogy az 1879. évi árvízkatasztrófából való szabadulás emlékére monumentális templo­mot építtet, amelyet fogadalmi templomul fog emelni. »Bár Szeged város közönsége egy pilla­natra sem feledkezett meg Istennek tett fogadal­máról«, a fogadalom beváltására az árvízkatasztrófát követő általános rekonstrukció nélkül gondolni sem lehetett s igy »a fogadalom az anyagi fedezet hiánya miatt két évtizeden át valósággal elhanya­­golódott«. Közben a dr. Lázár György’ főügyészsége idején ügyességgel végződő és már végleg lezárultnak hitt tápéi úrbéri pert dr. Ivánkovits Sándor akkori főügyész, Szeged város törvényhatóságának hozzá­járulásával ismét felvette és azt 1900-ban a bíró­ság összes fórumain megnyerve, Szeged birtok­­állománya mintegy 3500 katasztrális hold föld­területtel nagyobbodott meg. A tápéi úrbéri per szerencsés fordulata folytán »a varázshatás gyorsaságával palotában és kunyhó­ban napirendre kerül a fogadalmi templom két évtizede óta alvó ügye­. Szeged néhány kitűnő katolikus hölgytagjának kezdeményezésére még ugyanazon év május 20-án megalakult a foga­dalmi templom egyesület, mely feladatául tűzte ki »a fogadalom beváltásának fontos ügyét társa­­dalmi úton mozdítani elő«. Az 1901-ben kiadott Évkönyv az egyesület produktivitásáról a többek között a következőkben emlékezik meg: »Rend­kívül fontos mozzanat a fogadalmi templom lé­tesítésének történetében és egyesületünket annál közelebbről érdekli, mert a kezdeményezés egye­nletünk ügyvezető elnökétől, dr. Ivánkovits Sán­dortól indult ki, hogy Szeged szabad királyi város 1900 június 22-én megtartott közgyűlése 98 szava­zattal 14 ellenében, általános nagy lelkesedéssel határozattá emelte, hogy a fogadalmi templom Építési tőkéjének beszerezhetése céljából, az alsó­­tanyai közlegelőkből 3500 holdat, 1900. évi októ­ber hó 1-től kezdve 25 évre, 10 holdas részletek­ben haszonbérbe ad és a haszonbérbeadással járó összes teendők foganatosításával a városi tanácsot megbízza.« A fentiek alapján tehát a fogadalmi templom dr. Ivánkovits Sándor volt városi tiszti főügyész kezdeményezésére nyert anyagi alapot 3500 ka­­tasztrális hold földterület alakjában, ami azon­ban csakis azáltal vált lehetségessé, hogy ugyan­­akkor dr. Ivánkovits Sándor főügyész a tápéi úrbéri per újrafelvétele s annak megnyerése ál­tal mintegy 3500 katasztrális hold olyan föld­területet szerzett vissza a városnak, amelyet az már végleg elveszettnek hitt. E tény folytán egy­részt Szeged város abba az örvendetes helyzetbe jutott, hogy fogadalmát ettől az időtől fogva be­válthatta, másfelől pedig az anyagi fedezet alap­jának előteremtése — mint a fogadalom beváltá­sának főfeltétele — szétválaszthatatlanul összeforrt a tápéi úrbéri per megnyerőjének nevével. A fo­gadalmi templom ügye, amely az anyagi kérdésen múlt, az anyagi fedezet alapjának előteremtésétől, 1900-tól fogva idő és kiviteli kérdés lett csupán. A kivitel munkájában osztozott Szeged város akkori hatósága, élén dr. Lázár György polgár­­mesterrel, »ki az általa szárnyaló tollal és meg­kapó közvetlenséggel megirt árvizkönyv összes jö­vedelmét is — akkor még jelentős 300 koronát — a fogadalmi templom-egyesületnek ajánlotta fel«. »Napirenden pialad a fogadalmi templom ügye 1900-tól kezdve. A sajtóban állandó rovat nyílik meg a fogadalmi templom helyét és terveit bíráló tanulmányok és vélemények számára.« Végül is Schulek Frigyes műegyetemi tanár, európai hírű építőművész terve nyerte el a pálmát, a fogadalmi templom helyéül pedig a Templom-tér melletti telektömböt jelölték ki. A fogadalmi templom mi­előbbi felépítése iránti általános lelkesedést még fokozta, egy a templom javára nagyobb püspöki adományt ajánlottak fel s így már 1913-ban ün­nepélyes keretek között megtartott alapkőletétellel megkezdődött Foerk Ernő építésztanár irányítása mellett a templomépítés, de az 1914-ben meg­kezdődött világháború folytán csakhamar félbe­maradt egy évtizedre. Mikor a városi földek békebeli jövedelmező­­­­ségüket 1922-ben megközelítették, dr. Somogyi­­ Szilveszter, Szeged érdemes polgármesterének in­dítványára Szeged város törvényhatósága a temp­lomépités folytatását határozta el. De hogy a két­ségtelenül nagyfontosságu tanyai kisvasút is meg­építhető legyen, a többség akarata az eredetinél egyszerűbb kivitelű templom felépítése mellett dön­tött és így az 1900-iki közgyűlési határozat oly­­képen módosult, hogy az építési tőke beszerzése céljából akkor megszavazott 3500 hold földterület helyett csak 2300 holdat hasított ki és adott bérbe 25 évre. Ugyanakkor Szeged illusztris fő­ispánja, dr. Aigner Károly kezdeményezésére tár­sadalmi gyűjtés indult meg a fogadalmi templom javára .A fogadalmi templom-egyesület örökébe a fogadalmi templom-építő bizottság lépett, mely a templomépitést 1930-ra jórészben befejezte. A tápéi úrbéri per ujrafelvétele és kedvező fordulata nélkül azonban a templomépités nem kezdődhetett volna meg 1913-ban, de nem kez­dődött, illetve nem folytatódhatott volna 1922-ben sem és igy a fogadalom 50-ik évfordulóján kire­­hamva sem lenne a büszke alkotásnak, sőt a súlyos gazdasági helyzet folytán úgy lehet, még 50 esztendő telt volna el, míg a fogadalomból valóban beváltott fogadalom lett volna. Mától vasárnapig A Belvárosi Moziban Ramon Novarró Repülő flotta A film bemutatja az Egyesült Államok egész légi flottáját. Ez a film a kötelességtudás, a bajtársi szeretet legszebb példája. Nem reprlzl Félévi börtönre ítélték a kuruzsló asszonyt (A Délmagyarország munkatársától) A szegedi ítélőtábla Äowics-tanácsa kedden egy kuruzsló napszámosasszony bűnügyét tárgyalta. Lapusni Zsuzsanna éveken keresztül »kezelt« egy gazdag békéssámsoni asszonyt, míg az végül feljelentette csalás miatt. Öreg Györgyné békéssámsoni asszony hosszú idő óta betegeskedett, míg egyik ismerőse tanácsára fe­lte­t­te Lapusni Zsuzsannát, aki ismert kurre­sió felkereste Lapusni Zsuzsannát, aki ismert kuruzsló Öreg Györgynének, majd kijelentette, hogy meg­rántották. Betegség­re ezerjó füvet, karlsha­i sót és egy gyomorerősitőt rendelt és szigorúan meg­­tiltotta, hogy orvoshoz menjen. »Az orvosok — mondotta — csak kitalálják az orvosságokat, de azok a szerek nem használnak«. Öreg Györgyné busásan honorálta Lapusni Zsuzsannát. A követ­kező látogatáskor újabb szereket sózott a nyakába azzal hogy­­ az ő szellemei éjjelente összebaran­­­golják­ a világot és elhozzák az összes orvosságokat. De természetesen ezeknek nagy ára van. öreg Györgyné örömmel fogadta a szereket és mindig megfizette az árat, amit Lapusni Zsuzsanna érettek kért. Öreg Györgyné nagyszerű betegnek bizonyult, baja nem akart elmúlni és mindig fizetett. La­pusni Zsuzsanna egyre merészebben követelőzött. Azt mondotta, hogy a szellemek kérik a holmikat és ezekkel nem jó újat hozni. Egyszer pénzt, más­kor élelmiszert, ruhaneműt kért. Öreg Györgyné teljes három esztendeig járt a kuruzsló asszonyhoz, aki ezalatt a három év alatt csaknem teljesen ki­fosztotta a vagyonából. Teljesen hatalmába kerí­tette az asszonyt, aki mindent megtett, amit kért. Végül öreg Györgyné családja lépett közbe és megakadályozták a további kezelést. Az ügyészség Lapusni Zsuzsanna ellen folytató­­lagosan elkövetett csalás büntette miatt adott ki vádiratot. Ügyében a gyulai törvényszék hozott ítéletet. Lapusni Zsuzsanna azzal védekezett, hogy nem volt kuruzsló, csupán jótanácsokkal látta el öreg Györgynét, aki ezeket a tanácsokat apró fi­gyelmességekkel honorálta, öreg Györgyné azonban nem ezt vallotta. Elmondotta, hogy többször majd­nem halálra ijesztette a szellemekkel és az ilyen fenyegetések hatása alatt adta az ajándékokat. A gyulai törvényszék bűnösnek mondotta ki a kuruzslót és 8 hónapi börtönre ítélte. Lapusni Zsuzsanna az ítéletet megfellebbezte. A keddi táblai tárgyaláson az iratok ismertetése és a perbeszédek elhangzása után a bíróság a tör­vényszék ítéletét 6 hónapi börtönre szállította le. Lapusni Zsuzsanna az ítéletben megnyugodott. Kotxó Maxi Október 22., 23-án, szerdán, csütörtökön Versenyfutás a szerelemén. Sportfilm Patsy Ru’l­ Miller főszereplésével. Azonkívül: Aranymezők réme. Cowboy történet Wl Ham Fairbanks főszereplésével. Előadások kezdete 5, 7, 9, vasár- és ünnepnap 3, 5, 7, 9 órakor Bútorszállításokat legelőnyösebben vállal helyben és vidékre Ungár és Bauer cég Klauzál tér 5. szám. 332 Telefon 22—22. Feltétlenül nézze meg Mülpoffer V. műórás és ékszerész csodaszép brilliáns, arany, ezüst és óra kiállítását, hol minden igényt kielégítő tárgyak a legolcsóbb kiállítási reklámárban vásárolhatók. 343 (üszlet: Széchenyi tér 9.)

Next