Délmagyarország, 1934. január (10. évfolyam, 1-24. szám)
1934-01-19 / 14. szám
4. A tábla is két és félévi fegyházra ítélte a járásbíróság kasszafútóját (A Délmagyarország munkatársától.) Szeptember 21-én délután, a bírói kongresszus idején — mint még emlékezetes — a járásbíróság elnöki irodáját kirabolták. A tettes felfeszítette a Wertheimszekrényt, amelyben tekintélyes összegű pénzt sejtett, azonban csak 290 pengőt, három ezüstórát és egy ezüst Mária húszast talált benne. A tettes megszökött, de a helyszínen hagyott szerszámok útbaigazították a rendőrséget. Kiderült, hogy a tettes Ábrahám Ferenc 36 éves paprikakikészítő, aki, amíg eljutott a kasszafutásig, igen viharos pályát futott meg. Valamikor a szegedi törvényszéken dijnokoskodott, majd detektív lett Miskolcon, de el kellett hagynia állását. Nemrég reaktiválását kérte és amikor a kasszafutást elkövette, kérvénye a belügyminisztériumban feküdt. Az állami szolgálatból való kilépése után rossz napok következtek. Keresete nem volt, feleségét, gyermekét nem tudta eltartani, ezért őket hazaküldte apósához, ő pedig Dorozsmára költözött fivéréhez. A törvényszéki tárgyaláson Ábrahám Ferenc részletes beismerő vallomást tett. Előadta, hogy a paprika nem bizonyult jó üzletnek, naponta 20—50 fillért keresett és ebből tengődött. A betörést azért követte el, mert tisztességes munkából nem tudott megélni, — mondotta. Családja időnként segítette, de ez a segítség később már neki is, családjának is terhére volt, így érlelődött meg benne a kasszafurás gondolata: A zsákmánnyal hazament Dorozsmára, onnan azután tovább szökött Budapestre, ahol elfogták. Az elsőfokú bíróság bűnösnek mondotta ki ifj. Ábrahám Ferencet és két és félesztendei fegyházra ítélte. Az ítélet ellen az ügyész is, az elitért is fellebbezést jelentett be, így került az ügy csütörtökön az ítélőtábla Koncics-tanácsa elé. A tábla a perbeszédek után az elsőfokú ítéletet teljes egészében helybenhagyta. Felgyújtotta gazdája házát a tanyai cselédlány (A Délmagyarország munkatársától.) A múlt év október 22-én veszedelmes tűz pusztított Magyarbánhegyesen a Fazekas-tanyán. A csendőrök a nyomozás során gyújtogatásra tanakodtak és letartóztatták Fazekas Bálint fatalkorú cselédleányát. A fiatal leány hónapok óta szolgált Fazekaséknál, akik keményen álltak a kissé hanyag leánnyal. 22-én Fazekasné megdorgálta a leányt, aki erre bosszút forralt. Este, amikor már mindenki lefeküdt, kiosont az udvarra és gyufával meggyújtott egy szalmakazlat. A felcsapó lángokat a szomszédok vették először észre. Felriasztották Fazekasékat, akik ezután a szomszédokkal együtt oltáshoz láttak. A tűz körül bámészkodó leányt beszalajtották a házba vödörért. A leány ezt az alkalmat arra használta fel, hogy gazdái ágyait gyufával szintén meggyújtotta. A Fazekas-tanyán most már két helyen pusztított a veszedelmes tűz. Nagynehezen sikerült csak a tüzet eloltani. A fiatalkorú leányt csütörtökön vonta felelősségre a törvényszék Haberman-tanácsa. A leány harcias modorban válaszolhatott az elnök kérdéseire, tagadta a gyújtogatást A bíróság több tanút hallgatott ki, majd a tárgyalást a bizonyítás kiegészítése miatt elnapolta. I külvárosi postaszolgálat (A Délmagyarország munkatársától.) A Délmagyarország hasábjain látott nemrégiben napvilágot az a közérdekű panasz, hogy a Tisza Lajos körúton kívül elhelyezett postalevélgyűjtő szekrényekből naponta csak egyizben szedik ki a leveleket. A külvárosi lakosság panasza szerint ez a rendszer azért kedvezőtlen, mert a sürgős leveleket be kell hozniuk a belvárosi levélszekrényekbe, vagy a főpostára. Budapesten és a többi városokban még másnap kikézbesítik a külvárosi levélszekrényekből kiszedett leveleket, de Budapesten túl már csak egynapos késéssel érkeznek meg a külvárosi levelek. A belvárosi levélszekrényekből ezzel szemben délelőtt is kiszedik a leveleket és az ebéd utáni vonattal már elküldik azokat. A szegedi kereskedelmi és iparkamara átiratot küldött a szegedi postaigazgatósághoz, amelyben azt kérte, hogy a külvárosi levélszekrényeket is napjában kétszer üríttesse ki a postahivatal. A postaigazgatóság válasza szerint az állami üzemeknél előírt ,rigóra takarékossági intézkedések miatt volt kénytelen a külvárosi levélszekrényeket napjában csak egyszer kiüríteni. A kamara átiratában jelzett méltányossági okokra való tekintettel azonban a szegedi postaigazgtóság megfigyeltette a külváros levélforgalmát és ezek után feliratot intézett a posta vezérigazgatóságához, hogy a külvárosban is úgy gyűjthesse a leveleket, ahogy az a belvárosban történik. A külvárosi levélgyűjtéssel kapcsolatban dr. Szerelemhegyi Béla postatanácsos, a levéljárati ügyosztály vezetője a következőket mondotta a Délmagyarország munkatársának: * — A levélgyűjtő postaautó rezsije meglehetősen nagy. A város aránytalanul nagy kiterjedése folytán rendkívül megnövelné a kiadásokat, ha a külvárosi levélszekrényekből is naponta kétszer gyűjtenénk össze a leveleket. A levélforgalom azonban megfigyelésünk szerint csökken és néhány fontosabb levéltől eltekintve, a külvárosi levelek nem sürgősebb természetűek. A külvárosi levelek nagy része úgynevezett rokoni jellegű, ezért nem fontos érdek — mondotta —, hogy ezeket a leveleket már a másnapi postával kikézbesítsék. A postaigazgatóság mindenképen azon van, hogy a közönség érdekeit a legjobban szolgálja. Példa erre, hogy az utóbbi időben a város több részében állítottunk fel levélgyűjtő szekrényeket. A múlt napokban az egyik Kálvária-út melletti telepről jött fel a postaigazgatósághoz egy tanár és azt kérte, hogy a telepen szereljünk fel levélszekrényt. A késést jogosnak találtuk, a tanár még ki sem ért telepi lakáséra, máris fel volt szerelve a levélgyűjtő szekrény. A Somogyitelepiek kérték most újabban, hogy egy harmadik levélszekrényt állítsunk fel a telepen. Megvizsgáltuk a körülményeket és elhatároztuk, hogy az útkereszteződésnél felállítjuk a levélszekrényt, mert a másik levélszekrény onnan nagy távolságra van. A csongrádi sugárúti levélszekrény elhelyezését is többen kifogásolták és ezért dr. Guta Elemér postafőigazgató a helyszínen nézte meg, hogy alapos-e a panasz. Ha indokolt kérelem érkezik hozzánk a levélszekrények szaporítására nézve, a kérelmet azonnal teljesítjük. Kijelentette még Szerelemhegyi postatanácsos, hogy a külvárosi levélgyűjtésre vonatkozó kívánsága pártolólag terjeszti fel a szegedi postaigazgatóság a vezérigazgatósághoz. Ponyva, zaák, Kisteuiuk kárpitotkellékek legolcsóbb Árban Varga Mihályitól, Aradi u. 4. DCU MAGYARORSZÁG 1954 január 19. Háziasszonyok! A LTfTÁS rOETKER-SÜTŐPORT Kérje filszeresétel a Dr. Oetker-féle INGYEN vénykönyvet, ha ott nem volna, úgy közvetlenül a gyártól: Budapest, VII. ker., Contiacca 25. szám. kérjen és vegyen. Éjszakai támadás: leszakították a fülét (A Délmagyarország munkatársától) Csütörtök hajnalban a közkórházból jelentették a rendőrségnek, hogy beszállítottak oda egy borzalmasan megcsonkított, vérző férfit. Az illetőnek hiányzik a bal füle, valószínüleg valaki leszakította. A megindult nyomozás megállapította, hogy a férfi Varga Sándor 47 éves Sándor ucca 42. szám alatt lakó napszámos, aki szerdán este több korcsmában megfordult. Hajnal felé bevetődött az egyik Mars téri vendéglőbe. Zárórakor a többi vendéggel együtt ő is hazafelé indult A vendéglő ajtajában valaki nekirontott és egy erős mozdulattal leszakította a bal fülét. A tettes azután elmenekült. Kihallgatták Varga Sándort, aki nem tudta megmondani, hogy ki támadta meg. Ittas is volt, sötétben nem is látott jól és így nem tudta megmondani, hogy ki volt a támadó. Valószínű, hogy valamelyik régi haragosa állott rajta kegyetlen bosszút. Varga Sándort ellátás után hazaszállították lakására. Állapota súlyos, de nem életveszélyes. A rendőrség keresi a támadót. Dr. László Jenőt sikkasztásért egyhónapi fogházra ítélták (A Délmagyarország munkatársától.) Dr. László Jenő ügyvéd csütörtökön sikkasztás miatt dr. Ráday László járásbíró elé került. Az ügyvédet rendőr vezette elő a tárgyalásra, tekintettel arra, hogy a legutóbbi tárgyaláson nem jelent meg. Dr. László a sikkasztást ügyvédi minőségében követte el. Volt kliense, Csikós József gazdálkodó jelentette fel 164 pengő elsikkasztása miatt Csikós és felesége ingatlant vásárolt Vágó Jenőné szegedi lakostól. Az ingatlanvételár utolsó részletét, 164 pengőt átadták dr. Lászlónak, hogy azt adja át Vágónénak. A pénz átadása még 1931-ben megtörtént, azonban 1932. tavaszán Csikósék fizetési meghagyást kaptak a bíróságtól. Vágóné a vételár hátralékos részletét peresítette, mert dr. Lászlótól nem kapta meg az összeget. Csikósék felszólították ekkor dr. Lászlót, hogy rendezze az ügyet, de László nem intézkedett, mire feljelentették. A csütörtöki tárgyaláson dr. László Jenő azzal védekezett, hogy levélben felszólította Vágónét a pénz átvételére. Ennek igazolására becsatolta a levél feladóvevényét. A bíróság több tanút hallgatott ki, így Vágó Jenőné és dr. Szögi Gézát, akik terhelően vallottak. A bíróság bűnösnek mondotta ki az ügyvédet és sikkasztás vétsége miatt 1 hónapi fogházra ítélte. Dr. László Jenő az ítélet ellen fellebbezést jelentett be. Gallér, kézelő dufflábhé vegytisztító és festő üzletében végeztease-Tisza I Lajos körút 39. Ipartelepi Hr. Jósika n. 22