Délmagyarország, 1936. március (12. évfolyam, 53-83. szám)
1936-03-18 / 67. szám
SZEGED. Szerkesztőség: Somogyi ucca 77. I. era. Teleon: 73.33..Kladonivalall kolloímnkönyvtar és Jegyiroda: Aradi ucca S. Telefon: 13*US. * Nyomdai low Lipól ucca 19. Telefon: 1300. . lAvirat de levélcím: Délmagyaronz&o. Szeged. mm Szerda, 1936 március 18. Aradó fillér XII. évfolyam, 67. sz. ELŐEIZETES : Havonta helyben 3.20, vidéken 6* Budapesten 3.00, Ktllltudör O 40 pengd. — Egyes szám Ara hélKd* nap tO, vanAr-Cs Ünnepnap 1O HU. Hirdetések »elvétele tarifa szerint. Megye maaig bérlo kivételével naponta reggel Az Igehatározó „Egy pillanatig úgy látszott, hogy az alsbard fordításán fordul meg a világ sorsa , — olvassuk a Népszövetségi Tanács londoni tárgyalásáról szóló tudósításban. Ez a fordítás a világ sorsát fordította volna meg, a létnek, vagy nem létnek, salsbardnak, vagy nem alsbardnak kérdése egy jelentőségű kezdett válni sorsunk és életünk Londonban összegyűlt urai előtt. Hát mi ez az alsbald ? Talán egy uj jégkorszak, mely képes volna megdermeszteni minden életet, vagy egy új baktérium, amelyik a lepra borzalmával és a spanyolnátha ragályosságával tör az emberiségre? Mi ez az a 1s bald, ami a világ sorsát meg tudta volna változtatni? Talán egy új Dzsingisz khán, amelyik portyázó milliós hadseregeivel az európai kultúra kiirtását tűzte ki feladatául, vagy egy új jelszó, amelyik belopja magát a nyomorúságtól levert lelkekbe, a szenvedélyekkel trágyázott szivekbe s amelyik mindennek tagadását jelenti, ami haladás, szépség és szabadság? Ezt az a 1sbaldot nem a nagy rombolók soraiban kell keresni. Nem Szulimán s nem is Schwartz Berthold. Nem az első pestises, aki Európa földjére lépett s nem az első vitéz, akinek a spirochéta rohasztotta szét testét. Nem történelmi korszak, nem számum, nem földrengés és nem tengerrianás. Nem világkataklizma és nem apokalipszis. Nem szeizmográfok mutatják romboló lépéseinek helyét, nem történettudósok keresik átkozott elődjeit és elszerencsétlenedett utódait, nem fizikusok mérik le hatását s nem az orvostudomány keresi vele szemben az emberiség védelmét. Ez az alsbald a filológusok birodalmába tartozik. A csendes filológia most jutott először világtörténelmi magaslatra, ez egyszer filológusok kezébe volt letéve a világ sorsa és talán — ezért nem lett belőle háború. Az alsbald Londonban annyit jelentett, hogy azonnal s Berlinben annyit, hogy nemsokára. Vannak szavak, melyeknek súlya attól a geográfiai helytől függ, ahol kimondják. Egy kiló vas nem annyit nyom az egyenlítőn, mint a Sark-vidéken, — lehet akkor csudálni, hogy ugyanannak a szónak is más súlya van Londonban, mint Berlinben. Berlinben azt mondják: a német felségjog kiterjesztése s ez Párisban annyit jelent, hogy háborús Londonban annyit, hogy fenyegetés. A németek azt mondják, hogy „katonáink elfoglalják békebeli laktanyáikat“ s ez Párisban azt jelenti, hogy a német katonák kivonultak a hadszíntérre s Londonban úgy értelmezik, hogy az egyensúly politikai művészete új történelmi próbatétel elé került. Minden szónak más a visszhangja, mert a visszhang nem a hangot veri vissza, hanem a hatást. Az alsbald szó fordítása is így került bele a világtörténelembe. A német válaszjegyzéknek ez volt legtüzesebb, legizgalmasabb, legtöbb türelmetlenséget felszító szava, mert nem úgy fordították le, hogy nemsokára, hanem úgy, hogy azonnal. A felzavart világ megrettent népe a londoni tanácskozástól várta azt, hogy visszakapja elorzott nyugalmát s elnyerje a békének biztosítékait. Nagy, átfogó, pillér-gondolatok, széles homlokzatú elképzelések, mélyzengésű igazságok, töretlen szépségű s lenyűgöző hatalmú eszmék azok, amikre szeretnénk rábízni a magunk és gyerekeink életét, a béke és igazság, a jóság és megértés, a szolidaritás hite és akarata építhetné csak föl azt a világot, aminek felemelését mi a világ uraitól várjuk és akkor azt kell látnunk, hogy egy ostoba, jelentéktelen szó kificamodott értelme majdnem elég ahhoz, hogy fejtetőre állítsa ezt a szédült világot. Ez az alsbald sokkal több, mint szimbólum. Ez az alsbald a mi világunk keresztmetszete, egy igehatározó, amelyik képes fölfordítani ezt a felfordult világot. Minek az a nagy fegyverkezés, minek a mérges gázok termelése, minek a municiógyárak fokozott üzeme, a repülőgépek fejlesztésén s a repülőgépek bombavető szerkezeteinek „korszerüsítésén" minek fáradoznak arzenálok laboratóriumaiban szinte már többen, mint ahányan a rákbetegség leküzdésére esküdtek össze, amikor elég egyetlen igehatározó, egyetlen kötőszó, vagy egy súlytalan szónál félreérthető fordítása ahhoz, hogy fellángoljanak a parázserdők s kiömöljenek az óceánok lávatengerei. A világpolitika célja az együttes biztonság megteremtése. Ez az egyetlen kollektív gondolat, amit a nacionalizmussal szétszaggatott világpolitika magáévá tesz és célul tűz ki. Az együttes biztonság megteremtéséért vérzünk, verejtékezünk és szenvedünk már több, mint két évtizede s most jön egy rosszul alkalmazott, vagy rosszul értett szócska s többet rombolt le egy pillanat alatt az együttes biztonság erődítményéből, mint amennyit a világ népe két évtized alatt fel tudott emelni. S ebből nemcsak az alsbaldnak és a többi összes alsbaldoknak ereje, hanem az együttes biztonság határtalan és gyámoltalan gyöngeségére is lehet következtetni. A német küldöttség csütörtökön megjelenik Londonban Izgalmas tanácskozások után eredménnyel járt az angol—német jegyzékváltás — Hiter megbízottá R bbentrop — Idegesség és feszült hangú út a franciák között — Litvinov éles beszéde a Tanács ülésén Csütörtökön dönt a Népszövetség a francia—belga javaslatról London, március 17. Izgalmas napja volt kedden Londonnak. Egymást érték a tárgyalások, a feszült és aggodalmas hangulatban végül is eredményre vezetett az angol közvetítési sorozat, — az eredmény az, hogy a német küldöttség megjelenik a Népszövetség asztalánál és előreláthatólag csütörtökön döntésre érik meg a helyzet. A francia küldöttség ideges légkörben és feszült atmoszférában vette tudomásul a keddi nap eseményeit. London, március 17. VIII. Edward király délután fél 3 órakor a Buckhingham-palotában kihalgatáson fogadta Flandin francia külügyminisztert. A kihalgatás 20 percig tartott. Edward király mintegy negyedóra hosszat tartó kihallgatáson fogadta előzőleg a külügyi hivatal állandó államtitkárát. Flandin után a király Van Zeeland belga miniszterelnököt, majd Beck lengyel külügyminisztert fogadta kihallgatáson. Angol javaslatok a locarnói hatalmak előtt London, március 17. A locarnói hatalmak képviseőinek délelőtti tanácskozása csak rövid ideig tartott. Eden külügyminiszter az angol kormány nevében írásbeli javaslatokat terjesztett elő arról, hogy miként lehetne a locarnói szerződés közös hatalmainak kötelezettségeit a jelen körülményekhez alkalmazni. Eden külügyminiszter délután fél 2 órakor váratlanul megjelent a Savoy Hotelben és azonnal tanácskozni kezdett Flandin külügyminiszterrel. Külügyminiszterek az angol királynál A német nagykövet a Tanács titkos ülésén London, március 17. A Népszövetség Tanácsa délután titkos ülésén Bruce elnök felolvasta a német kormány válaszát. Kijelentette, hogy délután felkereste Hoesch német nagykövetet és a Tanács nevében a legnyomatékosabban felkérte, sürgesse kormányát, hogy küldjön mielőbb Londonba megbízottat, és részt vesz a Tanács londoni ülésén. Egyben felkérte a nagykövetet, hogy foglaljon helyet a tanácskozó asztalnál, mint megbízott, vagy mint megfigyelő. Hoesch londoni német nagykövet délután 5 órakor a Saint James-palotába érkezett. Azonnal bevezették a nagykövetet a tanácsterembe. A német küldöttség London, március 17. A német nagykövetség közölte, hogy a német kormány csütörtökön délelőtt Londonba érkezik. A küldöttség vezetője Ribbentrop nagykövet lesz. A német külügyminiszter Avend főtitkárhoz a következő táviratot intézte: vezetnie: Ribbentrop „Megerősítem március 16-án kelt táviratának vételét és tisztelettel közlöm, hogy Ribbentrop nagykövet képviseli a német birodalmi kormányt a Népszövetség Tanácsában a belga és a francia kormány részéről felvetett kérdés tárgyalásánál. Ribbentrop nagykövet csütörtök