Délmagyarország, 1938. április (14. évfolyam, 72-95. szám)

1938-04-22 / 88. szám

4 Feloszlattak egy szociáldemokrata beszámoló gyűlést Budapest, április 21. A magyarországi szociáldemokrata párt VI. kerületi pártszervezete csütörtökön este a kereskedelmi utazók székházában képviselői beszámoló ülést tartott, amelyen az egyik előadó Peyer Károly országgyűlési képviselő volt, aki beszéde során egy a Szálasi-párt által kiadott röplap szövegét akarta felolvasni. A hatósági biztosként kirendelt rendőrtiszt kérte, a röpcédula szövegének felolvasásától álljon el. Peyer erre nem volt hajlandó, mire a rendőrtiszt az elnököt figyelmeztette, ha Peyer a röpiratot felolvasná, ez az eljárás a gyűlés feloszlatását vonná maga után. Erre viszont az elnök nem mutatott hajlandóságot és így a rendőrtiszt intézkedett a gyűlés feloszlatása iránt. A gyűlésen mintegy nyolcszázan vettek részt, akik közül egy 40—50 főnyi csoport az Andrássy útra vonult ki, ahol Szálasit ábruzolta és a szociáldemokráciát éltette. A gyűlésre kirendelt rendőrtiszt karhatalom kiküldését kérte, amelynek után a tüntetők szétoszlottak. Rendőri beavatkozás nem történt. i Újabb rendelet az állampolgárság és az illetőség igazolásáról Budapest, április 21. A belügyminiszter az állampolgárság igazolása ügyében kiadott 1937. évi rendeletének kiegészítéséről és annak községi illetőségi ügyekben történő alkalmazásáról valamennyi törvényhatóság első tisztviselőjéhez körrendeletet küldött. A körrendelet szerint az állampolgársági igazolvány kiállítása iránti kérvények előterjesztésének szabályozása tárgyában kiadott múlt évi belügyminiszteri rendelet megjelölte, hogy az igazolvány kiállításáért a folyamodóknak kérvényükhöz milyen okmányokat kell csatolniuk. Ezt a rendeletet a belügyminiszter később azzal a rendelkezéssel egészítette ki, hogy a magyar állampolgárság meghatározásához, okirati igazolásához szükséges valamennyi okmányt eredetiben kell a folyamodónak kérvényéhez mellékelni. Amennyiben ezeknek az okmányoknak felülvizsgálása iránt az 1893. október elseje előtti időből bemutatott származási okmányok (felekezeti, születési, házassági, halotti anyakönyvi iratok) hitelessége tekintetében bárminő legcsekélyebb kétség is merülne fel, az állampolgársági igazolvány kiállítására illetékes hatóságok tartoznak minden esetben az illetékes hazai törvényhatóság levéltárában a másodpéldányból a kérdéses anyakönyvi iratokból szó szerint egyező hiteles kivonatokat a tényállás tisztázása érdekében bekérni és ezeket az iratokhoz csatolni. Abban az esetben pedig, ha a folyamodó személyi okmányai elcsatolt területről származnak, a folyamodó részéről bemutatott származási okmányt a belügyminiszterhez kell a felmerülő kétség megemlítésével felterjeszteni, mert ezekben az esetekben a hitelesség kérdésének tisztázása ügyében a belügyminiszter maga fog dönteni. Figyelmezteti végül a miniszter a hatóságokat, hogy e rendeletben meghatározott eljárásokat kell megfelelően alkalmazni a községi illetőségek tárgyalása során a leszármazás vizsgálatánál is. te idő A Meteorológiai Intézet jelenti este 10 órakor. Időjóslat: Mérsékelt északnyugati, északi szél, változó felhőzet, helyenkint záporeső, a hegyeken záporszerű havazás, egykét helyen zivatar, éjjel a mélyebb fekvésű helyeken gyenge fagy, a nappali hőmérséklet kissé emelkedik. DECMXGYAPOP'IZ AG Péntek, 1938. április 22; A magyar zsidóság ünnepélyes felirata az országgyűléshez „A tavaszól az alkalmaimba ütközik, az alkotmány sarkalatos törvénye: a jogegyenlőség“ — ,,A magyar zsidóság ezt nem érdemelte meg, — a csecsemők bölcsődata, az aggastyiánok utolsó sehola, bárhogy alakuljon a jövő, továbbra is az lesz: Isten áldd meg a magyart!“ _ »* Budapest, április 21. Az úgynevezett zeldójavaslat tárgyalása előtt a Magyarországi Izraeliták Országos Irodája memorandummal fordult a képviselőházhoz és a felsőházhoz. A tizenhét oldalas felfolyamodás elsősorban arra hívja fel az országgyűlés tagjainak figyelmét, hogy a javaslat alapvető jogaiban érinti Magyarország izraelita vallású polgárainak jogállását. Lehetőséget kellett volna nyújtani, hogy a javaslathoz hozzászólasson az a több mint négyszázezer államválasz, akinek letét, jogait. Gyermekeinek jövőjét, anyagi és szellemi boldogulását érinti ez a javaslat. Még a főbenjáró bűnös ügyében is módot nyújtanak arra, folytatja a memorandum, hogy ügyének tágyalása előtt észrevételeit megtehesse. A javaslat intézkedéseit a Magyar alkotmányba ütközőnek tartja a memorandum. Alkotmányunk sarkalatos törvénye a jogegyenlőség elve, vagyis az, hogy a jogok az államban a polgárok által egyenlő feltételek mellett legyenek megszerezhetők és a közterheket is mindenki egyenlően és arányosan viselje. A felirat ezután a szabóságharc nemzetgyűlésének ismeretes határozatát idézi, amely ,,a hazának polgárai közt vallásbeli különbség, jog és kötelesség tekintetében nem tesz különbséget*", az 1867. XVII. tc., amelyhez nyúlni, ezt cson- Az állampolgári jogegyenlőségnek alkotmányunk lényegéhez tartozó elvét tette teljessé kitani az alkotmányos rend megrázkódtatása nélkül nem lehet. Amiként nem lehetne a jobbágyságot visszaállítani, folytatta a febirat: éppen úgy nem lehet vallásfelekezetünk tagjait sem egyenlő jogaitól anélkül megfosztani, hogy rést ne törjünk a nemzeti lét fennmaradása legfontosabb biztosítékának, az alkotmánynak a bástyáin. A különbség felekezetieskedő szellemet fog teremteni, ami sok kérdésnél háttérbe fogja szorítani az ügy érdemét és egyetlen döntő szempont marad, hogy az illető milyen vallású. A memorandum hivatkozik az emberiség szent parancsaira. A javaslat nem számolt azzal — hangoztatja —, hogy az emberek között jók és rosszak, erényesek és bűnösök, tehetségesek és tehetségtelenek, gyengék és erősek és nem vallásfelekezetek szerint oszlanak meg. Mi lehet igazságtalanabb, mint a lakosok egyrészére csak terheket róni, az álladalom jótéteményeiből pedig őket kizárni. A továbbiak során hivatkozik a memorandum arra, hogy Pannóniában már a magyar honfoglalás előtt hatszáz évvel éltek izraeliták. Ezek részt vettek Árpád honfoglalásában, a tatárdulta ország helyreállításában és a török hódoltság alóli felszabadítás munkájában. Arra a vádra vonatkozólag, hogy a zsidóság felekezeti arányszámát meghaladó mértékben vett részt az iparban és a kereskedelemben, i,7 hamrrnztatta a memorandum, hogy más foglalkozásból csaknem teljesen kiszorult. Hivatkozik a memorandum a világháború 10 ezer izraelita vallású hősi halottjára, a kommunisták által meggyilkolt 30 vértanúra. Ezután ezeket mondja a memorandum: — Nem! A magyar zsidóság ezt nem érdemelte meg! Mást érdemelnek azok a zsidó vallású magyarok, akik közül a világháborúban Mária Terézia rendjelet kaptak, hatan a Lipótrend lovagkeresztjét és akik közül tízezren halálukkal pecsételték meg a haza iránti hűségüket. A memorandum ezzel a mondattal végződik: — Bárhogyan is alakuljon jövőnk, bárhova is űzzön, vagy verjen a sors keze, egy bizonyos, hogy csecsemőink bölcsődala, aggastyánjaink utolsó sóhaja az lesz: Isten áldd meg a magyart! Szeged sz. kir. város polgármesterétől. 14.543—1938. I. sz. Hirdetmény. , A m. kir. gazdasági felügyelőség arról értesít, hogy a szarvasmarhatenyésztés fejlesztése érdeekében megindított tehenek külömi törzskönyvezését a törzskönyvező bizottság folyó évi április hó 22. és 23. napjain fogja megtartani éa pedig: 1938 április hó 22-én délelőtt fél 7 órakor a Bodomi városi gazdaságban; 1933 április 22-én délelőtt 8 órakor a Röszkei gazdasági népiskolánál; 1938 április hó 22-én délelőtt 9 órakor a Nagy* széksói Gazdakör épüete előtt; 1938 április hó 22-én délelőtt 10 órakor a Kossuth-kútnál; 1938 április hó 22-én délelőtt 11 órakor az alsóközponti gazdasági népiskola előtt; 1938 április hó 22-én déli 12 órakor a Királyhalmi Várostanyán; 1938 április hó 23-án délelőtt 8 órakor VetnS Lajos fehértói tanyáján; 1933 április hó 23-án délelőtt 9 órakor Szatymazon a Báló-féle vendéglő előtt; 1938 április hó 23-én délelőtt 10 órakor Felsőközponton az elöljárósági épület előtt; 1938 április hó 23-án délután 1 órakor a Kistelek, majsai és csengelei hajtóút kerszteződésénél az átkaparó ház előtt. Felhívom a tehéntartó gazdaközönséget, hogy amennyiben teheneiket törzskönyveztetni óhajtják, azokat a fent közölt helyeken vezessék a bizottság elé. A törzskönyvezésre alkalmasnak talált tehenek után darabonkint 30 törzskönyvezési díjat kell a vizsgálat alkalmával lefizetni. A már előzőleg törzskönyvezett tehenek után a folyó évre esedékes 3 P díjat szintén ezen vizsgálat alkalmával kell lefizetni. Felhívom mindazon gazdákat, akiknek teheneik az elmúlt évben már törzskönyvezve lettek, hogy azokat borjaikkal együtt vehessék a bizottság elé, a borjuk tetoválása céljából annál is inkább, mert újabb törzskönyvezés csak folyó évi szeptemberi hónapban fog tartatni. Szeged, 1938 április 12-én. Dr. Pálffy József polgármester.