Délmagyarország, 1942. január (18. évfolyam, 1-25. szám)

1942-01-04 / 3. szám

n* f • r »I­r ■ Bírói és ügyészi kinevezések Budapest, január 3. A kormány­zó az igazságügyminiszter előter­jesztésére dr. Szerdahelyi István szegedi kir. ítélőtáblái bírót a sze­gedi kir. ítélőtáblához tanácselnök­ké, dr. Weszelovszky Dezső zombon volt törvényszéki bírót a zombori törvényszékhez tanácselnökké, vitéz dr. Domokos László szegedi tör­vényszéki bírót a makói kir. járás­bíróság elnökévé, dr. Habert Pál szegedi kir. törvényszéki ny. titkár, szegedi ügyvédet a szabadkai kir. ügyészség alelnökévé, dr. Lugosi Dömötör szegedi ügyvédet az újvi­­déki kir. törvényszékhez tanácsel­nökké, dr. Aradszky Iván zentai ügyvédet a zombori kir. törvény­székhez bíróvá, Klinovszky Pál új­vidéki volt fellebbviteli bírót a zom­bori kir. járásbírósághoz járásbíró­vá, Dratanovics Szvetoszláv zombo­ri volt törvényszéki bírót a zombori kir. törvényszékhez bíróvá, Gábrics István­ szabadkai volt államügyészt a szabadkai kir. ügyészséghez ügyésszé, Vircsevity Milos zombori volt állam­ügyészt az óbecsei kir. járás­­bírósághoz járásbíróvá, Filipovics Albert szabadkai volt törvényszéki bírót a szabadkai kir. törvényszék­­hez bíróvá, dr. Meggyessy Lajos prizreni volt államügyészt a zom­bori kir. ügyészséghez ügyésszé, dr. Dobay Gyula szegedi kir. járásbíró­sági titkárt a szegedi kir. ügyész­séghez ügyésszé. Dr. Szagmeister Lajos kiskőrösi kir. járásbírósági titkárt a kiskőrösi kir. járásbírósághoz járásbíróvá, dr. Lehóczky Károly szegedi kir. járás­bírósági titkárt a szabadkai kir. tör­vényszékhez bíróvá, dr. Mecsér Jó­zsef szegedi kir. törvényszéki tit­kárt a szegedi kir. ügyészséghez ügyésszé, dr. Hollóssy Antal hódme­zővásárhelyi ügyvédet az újvidéki kir. törvényszékhez bíróvá, dr. Hor­váth Géza kecskeméti ügyvédet az orosházi, dr. Berke Károly gyulai ügyvédet a makói, dr. Hódy László hódmezővásárhelyi ügyvédet a to­polyai, dr. Groszik Mihály szarvasi ügyvédet a szeghalmi, dr. Dégi Já­nos makói ügyvédet a battonyai kir. járásbírósághoz járásbírákká, dr. Winter-Kócs Rezső budapesti ügy­védet a zombori kir. törvényszék­hez tanácselnökké, dr. Prehoffer István hódmezővásárhelyi ügyvé­det a zombori kir. járásbírósághoz alelnökké kinevezte. A kormányzó az igazságügymi­niszter előterjesztésére Hódy Lajos hódmezővásárhelyi kir. járásbírósá­gi és Szilágyi István szegedi kir. főügyészségi irodafőtiszteknek az irodaigazgatói címet és jelleget adományozta. Ma utoljára m­ém V­a­s­z­a­r­y eredeti v­í­g­j­á­t­é­k­a PAGER, MURÁT!, HAJMASY, VASZARY, stb. *, 5, 7, W Belvárosi Mozi HÉTFŐN ÉS MINDENNAP SZÜTSMARA HÁZASSÁGA Zsigray Julianna közismert regé­nyének filmváltozata. A legújabb és legsikerültebb magyar film. Zene: SZLATINAY SÁNDOR Rendezte: KALMÁR LÁSZLÓ Főszereplők: Simor Erzsi, Páger Szörényi, Perényi és a két Pethes Előadások köznap 5, 7, 9, vasár- és ünnepen 3, 5, 7, 9 órakor BELVÁROSI MOZI DÉLMAGYARORSZÁG « Vasárnap, 1941. január 4. w Évi 66.000 pengővel kell felemelni a város gázgyári járadékát A termelési költségek 12 százalékos emelkedé­séből hogyan lesz 22 százalékos felár? (A Délmagyarország munkatár­­sától) Az árellenőrzés volt országos kormánybiztosának a villamos ener­giáért követelhető felár megállapí­tásáról szóló rendelete — mint már két alkalommal szóltunk róla — 22 százalékos felár, követelését enge­di meg azoknak a telepeknek, ame­lyek szénből állítják elő a villamos energiát. Hogy a telep egész felsze­relésével a fogyasztó tulajdonában van-e, vagy a termelő tulajdonában, hogy a koncessziós szerződés milyen előnyökhöz juttatja a villamos ener­gia termelőjét a szerződésben meg­határozott egységár elfogadása el­lenében s hogy ezek az előnyök mi­lyen szerepet játszanak a termelés­ben és a termékek önköltségi árá­nak kialakulásánál, — mindennek sem méltatás, sem elismerés nem jutott. A felár tehát azonos akár a város tulajdonát képezi a telep, akár a vállalkozóét, akár amortizálta a beruhá­zott tőkét a vállalkozó, akár ezután fogja amortizálni, akár van kizárólagossági joga, akár nincs. Amennyire azonban a magunk ismeretei ezt számunkra lehetővé teszik, módunkban áll kielemezni azokat a tényezőket, melyek ennél az áremelésnél — majd még kiderül, hogy ez még nem is áremelés, c­sak a magasabb’ ár követelése jogának elismerése a magasabb ár fizeté­é­­re vonatkozó kötelezettség megálla­pítása nélkül —, szerephez jutot­tak. Amikor a város és a gázgyár képviselői között folyamatban vol­tak a koncesszió meghosszabbításá­­ra vonatkozó tárgyalások, a gáz­gyár képviselői azt állították, hogy az általuk" kifizetett munkabér a termelési költségnek 22 százalékát, a szén beszerzési költsége pedig a termelési költség 21 százalékát te­szi ki. Ebben az arányban lehetnek el­térések, de az egész termelési költ­ség síkján bizonyára azok nem je­lentősek. Számításunk alapjául te­hát ezeket az adatokat elfogadhat­juk. A munkabér 1939. évi augusztus 26. napja óta — az akkor érvényes árakhoz en­gedélyez most a kormánybiztos 22 százalékot —, 30 százalékkal emel­kedett. Miután pedig a munkabér a termelési költség 22 százalékát te­szi ki, a munkabérben beállott 6h százalékos emelkedés a termelési költség 6,6 százalékos emelkedését jelenti. A szénárakban 1939. augusztus 26. napja óta kere­ken 25 százalékos­­ emelkedés állott be. Mivel pedig a szénköltség az egész termelési költség 24 százalé­kát teszi ki, a szénárakban beállott emelkedés az egész termelési költség 6 százalékát teszi ki. A munkabérben és szénár­ban beállott emelkedés te­hát összesen 12,6 százalék­kal emelte a termelés ön­költségét, ezzel szemben a felár — 22 százalékos. Ez a kereken tízszázalékos kü­lönbözet jelentékeny részben­ — azért nem mondjuk, hogy egészben, mert egyéb anyagárban is állott be emel­kedés, bár annak jelentősége eltör­pül a felhasznált szén mennyisége és értéke mellett s egyéb tényezők is figyelembe vehetők —, tehát je­lentékeny részben olyan szolgálta­tásra esik, amire Szeged várossal s a város fogyasztóival szemben a gázgyáré hivatkozni nem jogosult.. mert a gázgyár a szerződés meg­hosszabbítása idejének megfelelő állapot szerinti berendezését már amortizálta, egész akkori berende­zése a város tulajdonát képezi, an­nak tehát, ami az áralakulás ténye­zői között e címen érvényesülhet­ne, az áremelés indokai között helye nem lehet. A gázgyár mindenesetre már csak a felkorbácsolt közvéle­mény megnyugtatása érdekében is tanúsíthatna a vele szerződő város­sal szemben annyi előzékenységet, hogy kalkulációjának adatait fel­tárja. Az eddig elmondottak meg­fontolása is alapot ad annak a fel­tevésnek, hogy a város és a gázgyár köl­csönös és VI?t»n­os szolgál­tatásainak értékelése nél­kül történt a felár engedé­lyezése: » ■BBMMawBaaaansnBr-Csak akkor lesz szép a lakása, im bútorát nálunk vásárolja ! ASZTALOSMESTEREK CSARNOKA Szendr­e­i Géza 6« Tártai Szeged, Dugonics­ tér is. telefonnzÁm : 11-28. Ha azonban az árkormánybiztos ab­ból indult ki, hogy csak a felár kö­veteléséhez való jogot adja meg, de a városra, a felekre, vagy megegye­zés hiányában a bíróságra bízza annak a kérdésnek eldöntését, hogy konkrét esetben a felár követelésé­hez való jogot a fogyasztó milyen mértékben köteles elismerni, akkor az intézkedés ellen semmi kifogást sem lehet emelni. Itt ki kell emelni, h­ogy a 2220/ 1938. N. E. rendelet megadta azt a jogot is az árellenőrzés országos kormánybiztosának, hogy ne csak a maximális árat szabja meg, hanem a minimális árat is. A maximális ár azt jelenti, hogy az eladó annál többet nem követelhet, de nem teszi a vevő kötelességévé azt, hogy a maximális árat meg is adja, — a minimális ár azt jelenti, hogy azon alul az eladó nem adhat el s a vevő nem vehet. Bár fel volt hatalmazva az £lkormánybiztos arra, hogy a minimális árat megszabja, a villa­mos energia árának szabályozásánál ezzel a jogával nem élt s csupán ar­ra hatalmazta fel a termelőket, hogy az augusztus 26-án érvényben volt árakhoz felárakat igényelhes­senek. Nem tette azonban a fo­gyasztók kötelessége azt, hogy ezt a magasabb árat meg is ad­ják s így főként azok a fogyasztók , elsősorban maga a város, akik egyéb szolgáltatásokkal adnak az egység­árakon felül is ellenértéket a gáz­gyárnak, joggal vitathatják, hogy velük szemben a felár engedélyezé­sének joga a felár fizetésének köte­lezettségét nem foglalja magában. A gázgyári szerződésnek a viszo­no­_ és kölcsönös kötelezettségek e szövevényéből egyetlen egy ren­delkezést emel ki az árkormánybiz­tosi rendelkezés és ad lehetőséget annak módosítására. Hoery azonban Konéban MA " r A vidám fantasztikumok filmje VIRGINIA BRUCE és JOHN BARRYMORE főszereplésével ’ M flLSZDV l l MAGYAR és UFA világhír i.ló’ SZÉCHENYI MOZI! A közönség hangos tetszésnyilvá­­­nítása és elragadtatása mellett te­lt házakkal fut még ma is a legszebb­ magyar film, a Régi keringj ----------------------------------------------1 zenés vígjáték. Csupa dal, csupa­­ ragyogó sláger, vidámság, roman­­­tika, szerelem. Rendezte: BÁNKY VIKTOR Főszereplők: Szerénte t a Páger Antal szilassa László Zsirlett Margit földeiről László Bik­esy Tivadar, Lánczy Margit, stb. Siessen jegyéről elővételben gon­doskodni! Előadásod: ma 3, 5, 7, 9, hétfőn 5, 7, 9 órakor

Next