Délmagyarország, 1942. január (18. évfolyam, 1-25. szám)
1942-01-04 / 3. szám
n* f • r »Ir ■ Bírói és ügyészi kinevezések Budapest, január 3. A kormányzó az igazságügyminiszter előterjesztésére dr. Szerdahelyi István szegedi kir. ítélőtáblái bírót a szegedi kir. ítélőtáblához tanácselnökké, dr. Weszelovszky Dezső zombon volt törvényszéki bírót a zombori törvényszékhez tanácselnökké, vitéz dr. Domokos László szegedi törvényszéki bírót a makói kir. járásbíróság elnökévé, dr. Habert Pál szegedi kir. törvényszéki ny. titkár, szegedi ügyvédet a szabadkai kir. ügyészség alelnökévé, dr. Lugosi Dömötör szegedi ügyvédet az újvidéki kir. törvényszékhez tanácselnökké, dr. Aradszky Iván zentai ügyvédet a zombori kir. törvényszékhez bíróvá, Klinovszky Pál újvidéki volt fellebbviteli bírót a zombori kir. járásbírósághoz járásbíróvá, Dratanovics Szvetoszláv zombori volt törvényszéki bírót a zombori kir. törvényszékhez bíróvá, Gábrics István szabadkai volt államügyészt a szabadkai kir. ügyészséghez ügyésszé, Vircsevity Milos zombori volt államügyészt az óbecsei kir. járásbírósághoz járásbíróvá, Filipovics Albert szabadkai volt törvényszéki bírót a szabadkai kir. törvényszékhez bíróvá, dr. Meggyessy Lajos prizreni volt államügyészt a zombori kir. ügyészséghez ügyésszé, dr. Dobay Gyula szegedi kir. járásbírósági titkárt a szegedi kir. ügyészséghez ügyésszé. Dr. Szagmeister Lajos kiskőrösi kir. járásbírósági titkárt a kiskőrösi kir. járásbírósághoz járásbíróvá, dr. Lehóczky Károly szegedi kir. járásbírósági titkárt a szabadkai kir. törvényszékhez bíróvá, dr. Mecsér József szegedi kir. törvényszéki titkárt a szegedi kir. ügyészséghez ügyésszé, dr. Hollóssy Antal hódmezővásárhelyi ügyvédet az újvidéki kir. törvényszékhez bíróvá, dr. Horváth Géza kecskeméti ügyvédet az orosházi, dr. Berke Károly gyulai ügyvédet a makói, dr. Hódy László hódmezővásárhelyi ügyvédet a topolyai, dr. Groszik Mihály szarvasi ügyvédet a szeghalmi, dr. Dégi János makói ügyvédet a battonyai kir. járásbírósághoz járásbírákká, dr. Winter-Kócs Rezső budapesti ügyvédet a zombori kir. törvényszékhez tanácselnökké, dr. Prehoffer István hódmezővásárhelyi ügyvédet a zombori kir. járásbírósághoz alelnökké kinevezte. A kormányzó az igazságügyminiszter előterjesztésére Hódy Lajos hódmezővásárhelyi kir. járásbírósági és Szilágyi István szegedi kir. főügyészségi irodafőtiszteknek az irodaigazgatói címet és jelleget adományozta. Ma utoljára mém Vaszary eredeti vígjátéka PAGER, MURÁT!, HAJMASY, VASZARY, stb. *, 5, 7, W Belvárosi Mozi HÉTFŐN ÉS MINDENNAP SZÜTSMARA HÁZASSÁGA Zsigray Julianna közismert regényének filmváltozata. A legújabb és legsikerültebb magyar film. Zene: SZLATINAY SÁNDOR Rendezte: KALMÁR LÁSZLÓ Főszereplők: Simor Erzsi, Páger Szörényi, Perényi és a két Pethes Előadások köznap 5, 7, 9, vasár- és ünnepen 3, 5, 7, 9 órakor BELVÁROSI MOZI DÉLMAGYARORSZÁG « Vasárnap, 1941. január 4. w Évi 66.000 pengővel kell felemelni a város gázgyári járadékát A termelési költségek 12 százalékos emelkedéséből hogyan lesz 22 százalékos felár? (A Délmagyarország munkatársától) Az árellenőrzés volt országos kormánybiztosának a villamos energiáért követelhető felár megállapításáról szóló rendelete — mint már két alkalommal szóltunk róla — 22 százalékos felár, követelését engedi meg azoknak a telepeknek, amelyek szénből állítják elő a villamos energiát. Hogy a telep egész felszerelésével a fogyasztó tulajdonában van-e, vagy a termelő tulajdonában, hogy a koncessziós szerződés milyen előnyökhöz juttatja a villamos energia termelőjét a szerződésben meghatározott egységár elfogadása ellenében s hogy ezek az előnyök milyen szerepet játszanak a termelésben és a termékek önköltségi árának kialakulásánál, — mindennek sem méltatás, sem elismerés nem jutott. A felár tehát azonos akár a város tulajdonát képezi a telep, akár a vállalkozóét, akár amortizálta a beruházott tőkét a vállalkozó, akár ezután fogja amortizálni, akár van kizárólagossági joga, akár nincs. Amennyire azonban a magunk ismeretei ezt számunkra lehetővé teszik, módunkban áll kielemezni azokat a tényezőket, melyek ennél az áremelésnél — majd még kiderül, hogy ez még nem is áremelés, csak a magasabb’ ár követelése jogának elismerése a magasabb ár fizetéére vonatkozó kötelezettség megállapítása nélkül —, szerephez jutottak. Amikor a város és a gázgyár képviselői között folyamatban voltak a koncesszió meghosszabbítására vonatkozó tárgyalások, a gázgyár képviselői azt állították, hogy az általuk" kifizetett munkabér a termelési költségnek 22 százalékát, a szén beszerzési költsége pedig a termelési költség 21 százalékát teszi ki. Ebben az arányban lehetnek eltérések, de az egész termelési költség síkján bizonyára azok nem jelentősek. Számításunk alapjául tehát ezeket az adatokat elfogadhatjuk. A munkabér 1939. évi augusztus 26. napja óta — az akkor érvényes árakhoz engedélyez most a kormánybiztos 22 százalékot —, 30 százalékkal emelkedett. Miután pedig a munkabér a termelési költség 22 százalékát teszi ki, a munkabérben beállott 6h százalékos emelkedés a termelési költség 6,6 százalékos emelkedését jelenti. A szénárakban 1939. augusztus 26. napja óta kereken 25 százalékos emelkedés állott be. Mivel pedig a szénköltség az egész termelési költség 24 százalékát teszi ki, a szénárakban beállott emelkedés az egész termelési költség 6 százalékát teszi ki. A munkabérben és szénárban beállott emelkedés tehát összesen 12,6 százalékkal emelte a termelés önköltségét, ezzel szemben a felár — 22 százalékos. Ez a kereken tízszázalékos különbözet jelentékeny részben — azért nem mondjuk, hogy egészben, mert egyéb anyagárban is állott be emelkedés, bár annak jelentősége eltörpül a felhasznált szén mennyisége és értéke mellett s egyéb tényezők is figyelembe vehetők —, tehát jelentékeny részben olyan szolgáltatásra esik, amire Szeged várossal s a város fogyasztóival szemben a gázgyáré hivatkozni nem jogosult.. mert a gázgyár a szerződés meghosszabbítása idejének megfelelő állapot szerinti berendezését már amortizálta, egész akkori berendezése a város tulajdonát képezi, annak tehát, ami az áralakulás tényezői között e címen érvényesülhetne, az áremelés indokai között helye nem lehet. A gázgyár mindenesetre már csak a felkorbácsolt közvélemény megnyugtatása érdekében is tanúsíthatna a vele szerződő várossal szemben annyi előzékenységet, hogy kalkulációjának adatait feltárja. Az eddig elmondottak megfontolása is alapot ad annak a feltevésnek, hogy a város és a gázgyár kölcsönös és VI?t»nos szolgáltatásainak értékelése nélkül történt a felár engedélyezése: » ■BBMMawBaaaansnBr-Csak akkor lesz szép a lakása, im bútorát nálunk vásárolja ! ASZTALOSMESTEREK CSARNOKA Szendrei Géza 6« Tártai Szeged, Dugonics tér is. telefonnzÁm : 11-28. Ha azonban az árkormánybiztos abból indult ki, hogy csak a felár követeléséhez való jogot adja meg, de a városra, a felekre, vagy megegyezés hiányában a bíróságra bízza annak a kérdésnek eldöntését, hogy konkrét esetben a felár követeléséhez való jogot a fogyasztó milyen mértékben köteles elismerni, akkor az intézkedés ellen semmi kifogást sem lehet emelni. Itt ki kell emelni, hogy a 2220/ 1938. N. E. rendelet megadta azt a jogot is az árellenőrzés országos kormánybiztosának, hogy ne csak a maximális árat szabja meg, hanem a minimális árat is. A maximális ár azt jelenti, hogy az eladó annál többet nem követelhet, de nem teszi a vevő kötelességévé azt, hogy a maximális árat meg is adja, — a minimális ár azt jelenti, hogy azon alul az eladó nem adhat el s a vevő nem vehet. Bár fel volt hatalmazva az £lkormánybiztos arra, hogy a minimális árat megszabja, a villamos energia árának szabályozásánál ezzel a jogával nem élt s csupán arra hatalmazta fel a termelőket, hogy az augusztus 26-án érvényben volt árakhoz felárakat igényelhessenek. Nem tette azonban a fogyasztók kötelessége azt, hogy ezt a magasabb árat meg is adják s így főként azok a fogyasztók , elsősorban maga a város, akik egyéb szolgáltatásokkal adnak az egységárakon felül is ellenértéket a gázgyárnak, joggal vitathatják, hogy velük szemben a felár engedélyezésének joga a felár fizetésének kötelezettségét nem foglalja magában. A gázgyári szerződésnek a viszono_ és kölcsönös kötelezettségek e szövevényéből egyetlen egy rendelkezést emel ki az árkormánybiztosi rendelkezés és ad lehetőséget annak módosítására. Hoery azonban Konéban MA " r A vidám fantasztikumok filmje VIRGINIA BRUCE és JOHN BARRYMORE főszereplésével ’ M flLSZDV l l MAGYAR és UFA világhír i.ló’ SZÉCHENYI MOZI! A közönség hangos tetszésnyilvánítása és elragadtatása mellett telt házakkal fut még ma is a legszebb magyar film, a Régi keringj ----------------------------------------------1 zenés vígjáték. Csupa dal, csupa ragyogó sláger, vidámság, romantika, szerelem. Rendezte: BÁNKY VIKTOR Főszereplők: Szerénte t a Páger Antal szilassa László Zsirlett Margit földeiről László Bikesy Tivadar, Lánczy Margit, stb. Siessen jegyéről elővételben gondoskodni! Előadásod: ma 3, 5, 7, 9, hétfőn 5, 7, 9 órakor