Délmagyarország, 1955. július (11. évfolyam, 153-179. szám)

1955-07-07 / 158. szám

CsíltSrtök, 1955. Július 1 Tizenkét gépen Arisztov fonási eljárással dolgoznak a Textilművekben Az Arisztov fonási eljárás napról-napra jobban otthon­ra talál a Szegedi Textilmű­vekben. A dolgozók kezdeti idegenkedését bizalom váltja fel, mert tudják, hogy jobb fonal kerül ki ezután az üzemből. A nyújtógépeken könnyebbé vált a munka, most már egyenletesebb sza­lagot adnak az előfonósok. Pető Viktória egyik géptől a másikig jár, hogy a legki­sebb hibát is azonnal észre­vegye. Néha megáll, mert csavarodik az anyag.­­ Ez már csekélység, de eleinte sokkal nagyobb volt a csavarodás. Alig győztük leszedni — magyarázza a a lány. — Jobb, ha én sze­dem ki a kannából, mert az előfonásnak nagyobb mun­kát okozna. Aztán arról be­szél, hogy az új módszerrel könnyebb a munkája, job­ban szemmel tudja tartani a gépeket. — Másfél éve vagyok itt, a nyújtón és ezt az eljárást jobbnak tartom, bár beval­lom én is idegenkedtem tőle. A gép végénél levő táblára most a régi 106—108 százalék helyett 111—12-őt írnak ki. A legjobb nyújtós Pető Viktó­ria. Németh Vilmosné két gép­pel odább dolgozik. Bakacsi Júliának az előfonóra adja a szalagot. — Én még néhány hónapja vagyok itt és nekem nem okozott különösebb nehézsé­get az Arisztov fonási eljárás. Megtanultam hamar, igaz igényesebb munkát követel. Rövidesen két hónapja lesz, hogy ezt az új szovjet eljá­rást alkalmazzák az üzemben. A bevezetés óta lényeges ja­vulás mutatkozik a fonalak minőségénél. Ez százalékban is lemérhető, 2 százalékkal jobb mint a szovjet módszer alkalmazása előtt. A műsza­kiak azon kísérleteznek, ho­gyan tegyék könnyebbé a dolgozók munkáját az új el­járással. Megfigyeléseket vé­geznek, amelyről rendszere­sen beszámol az üzemi újság is. Most újabb kísérleteket folytattak az Arisztov mód­szerrel. Megállapították: gon­dosabb­­ gépbeállításra van szükség. Az új kísérletek, fő­leg a műszakiak gondosabb munkáját igénylik. Eddig a nyújtógépek közül 12 műkö­dik az új eljárással. A mű­szakiak vállalása az, hogy a III. negyedév végére még 12 j gépen dolgozhatnak Arisztov fonási eljárással. 6738 KILOMÉTER utat tettek meg terven felül a 42. sz. Autóközlekedési Vállalat kocsijai, megtakarított üzem­anyagból a béke-világtalál­! KEDVENC sétahelyünk a Sztálin sétány. Az építkezés miatt azonban már régóta le van zárva egy hosszú útsza­kasz. Az építkezést befejez­ték már, és mi szeretnénk tudni, meddig tartják még lezárva a múzeum környé­két. N. N. ISMERŐSÖMHÖZ men­tem látogatóba a Jósika ut­cai bérházba. Be akartam hozó tiszteletére. A vállalat dolgozói 7 százalékkal túl­teljesítették vállalásukat — írja levelében Egyessy La­jo ®» A» — . J i . i . : vinni a kerékpárom, a ház­­felügyelő elvtársnő azonban nem engedte meg, mondva, hogy még a múltban hoztak erre egy rendeletet. Minden házban udvar van és most, amikor a dolgozók közül na­gyon sokan kerékpárral jár­nak, nem tudom megérteni, hogy miért nem lehet az ud­varra levinni a kerékpárt? a Teleki Ferenc, Dorozsmai út 10. f A GYALARÉTI Komszomol TSZ-ben július 2-án kezdték meg az árpa aratását. A kombájnnal még va­sárnap is aratták. Az ötven kataszteri hold árpát július 4-én már le is aratták. A tagságnak munkaegység előleg­ként fél-fél kiló árpát osztottak ki. t*. A tagok elégedettek a gépi aratással. A kukoricát, cukorrépát már háromszor megkapálták. A szalma leta­­karítását is folyamatosan végzik. Eddig 20 kataszteri hold rövid tenyészidejű kukoricát vetettek el. A termelőszövetkezetben rövidesen elkészül az ön­töző berendezés. A gépház már készen áll, a csatorna­­hálózatot is kiépítik. A locsolást villannyal végzik. Ez év­ben száztíz kataszteri holdat öntöznek, többek között az 50. kataszteri hold másod­vetést és a cukorrépát.­­ •­­ GYURIS JÓZSEF 0 ELMH G­YARORSZÁIG3 Esett az eső — ugaroljunk Tegnap Szegeden és a járásban majdnem egész nap esett a langyos nyári eső. Sok tsz-tag és egyéni dol­gozó paraszt óhajtotta már ezt. Voltak olyan gazdák, akik aratás után azért nem ugarolták rögtön a tarlót, mert száraz volt a föld, nem járta az eke. Mások azt mondották, hogy a szárazon felszántott tarlóba hiába ve­tik a másodnövényt, úgysem lesz belőle semmi, mert nem kel ki a mag. Nos, a tegnapi jó esővel megszűntek az akadályok. Ma és holnap azon iparkodjék valamennyi trakto­rista, minden dolgozó paraszt, hogy egy tenyérnyi tarló se maradjon ugazolatlanul és ahol erre a legkisebb lehető­ség van, mindenhova vessenek másodnövényt. Használ­ja ki tehát mindenki az eső adta lehetőségeket és késede­lem nélkül szántsa fel, vesse be a tarlóját. Átszervezik az „Ifjú Gárda" Fiúotthont Az Oktatásügyi Miniszté­rium az 1955/56-i tanévben célul tűzi ki a 14. életévüket betöltött állami gondozottak iparban és kereskedelemben történő nagyobb arányú elhe­lyezését. Az elhelyezésnek egy részét Szegeden kívánja biztosítani. A rendelet értelmében a Szegedi Megyei Jogú Város Oktatási Osztálya a szőregi úti „Ifjú Gárda“ Gyermek­­otthont részben — 60 gyer­meket számítva — ipari, ke­reskedelmi tanulók otthonává szervezi át. A 60 intézeti gondozott­­— ipari, kereskedelmi tanuló — váltakozva vesz részt gya­korlati és elméleti kiképzés­ben a kijelölt munkahelyen és az illetékes ipari tanuló iskolában. Tekintettel arra, hogy a ta­nulók oktatása félnapos, a nap másik felét az otthon­ban tanulással kell az ifjak­nak eltölteni. Az otthon egyben gondos­kodik a tanulók felügyeleté­ről is, s ezért a fiúotthonban minden 20 tanuló után egy­­egy nevelő beállítása válik szükségessé. A többi tanuló részére — akiket továbbtanulás és ne­velés céljából helyeznek az intézetbe — dolgozók iskolá­ját szerveznek, s így a jelen­leg működő évfolyampótló osztályok megszűnnek. A dolgozók iskolájára is a nevelők készítik elő a növen­dékeket, és azok a Szegedi Oktatási Osztály által kije­lölt iskolában teszik le a vizsgáikat. Lehetőség nyílik arra is, hogy azok a tanulók is elvégezzék a VIII. osztályt, akik ezzel a végzettséggel nem rendelkeznek. Azok az állami gondozot­tak, akik nem ipari tanulók, a dolgozók általános iskolá­jának végzése mellett helyi foglalkoztatásban vesznek részt. Védjük szőlőtermésünket Szőlőskertjeink a kedve­zőtlen tavasz ellenére is bő terméssel bíztatnak ben­nünket.­ A szőlőskertekben végzen­dő munka, a permetezés munkája most egyre inkább a fürtök védelmére irányul.­­ Könnyen előfordulhat, hogy­­ a tőkék levelein még nem is­­ látható a peronoszpóra, de­­ a fürtöket már megtámadta és pár nap alatt valósággal leszüretel, elsöpri a ter­mést. Az időjárás most kezd esősre fordulni és a meleg­­ is fokozódik, tehát növek­szik a peronoszpóra-veszély.­­ Ne várjuk meg, míg a pero­­­­noszpóra megjelenik a sző­­l­lőleveleken, hanem perme­tezzünk. Peronoszpóra ve­széllyel augusztus 20-ig szá­molhatunk, mert eddig a szőlőbogyók burkai és kocsá­­nyai, valamint a légzőnyílá­sok nyitva vannak s ezeken keresztül a peronoszpóra baktériumai könnyen beha­tolhatnak. Akár van eső, akár nincs, a fürtök fejlődésének jelen­legi időszakában a fürtök rendszeres permetezése és porozása elengedhetetlen. Ha a fürtöket növés közben nem permetezzük, a bogyók an­­­nyira összenőnek, hogy a kocsányokat elzárják a vé­dekezési lehetőségektől s esetleges peronoszpóra tá­madás idején a termés a fertőzéssel szemben védhe­­tetlen. • Ilyen körülmények között a szőlőbogyók elpusz­tulnak még akkor is, ha csak a lombozat fertőződött meg peronoszpórá­tól. A bajt már csak akkor vesszük észre, amikor a fejlett bogyók el­fonnyadnak. Védekezési munkánk le­gyen egyenletes, szívós és mindig megelőző. Ha jó gazda módjára kezeljük sző­lőkertjeinket, egy-egy alka­lommal sohasem szükséges egy százalékos bordói­ lénél erősebb anyaggal permetez­ni. Ha viszont nem kellő időben permetezünk, bármi­lyen erős is a permetlé, munkánk akkor sem lesz eredményes, kárba vesz ös­­­szes eddigi munkánk. Nagy Sándor ­­W BÉKE-VILÁGTA­­NÁCS — Montesquieu és Schiller mellett — ez évben ünnepli a nagy amerikai demo­krata költőt, abból az alkalomból, hogy gyűj­teményes verskötete a „Fűszálak“ (Leaves of Grass) 100 éve jelent meg július első napjai­ban. Ki volt ez a nálunk szélesebb körökben ke­véssé ismert és méltá­nyolt költő? Mi újat hozott a világirodalom­ba, hogy immár száz év múltával is zászla­jára tűzi nevét a bé­­ke-világmozgalom? 1819-ben született a long islandi West Ilillsben, Hollandiá­ból bevándorolt, pu­ritán szülőktől. Ameri­kai stílusú életpályá­ja során sok minden­nel próbálkozott: ír­nok, tanító, betűszedő Kegyben kiadó), új­ságíró, ácsmunkás épít­kezési vállalkozó, az amerikai háborúban­­(Észak—Dél ellen) be­tegápoló volt, majd ér­demei jutalmául állami álláshoz jutott. Ver­sei feletti felháborodá­sukban felettesei elbo­­­csátották. Közben hí­ressé lett, újra állami szolgálatba lépett. 1873-ban betegsége mi­att lemondott, vissza­vonult Camden váro­sába és itt élt 1892-ben bekövetkezett halálá­ig­ WHITMAN részese és aktív építője Ame­rika magasra lendülő korszakának. Mert mi­lyen volt az Újvilág a múlt század első év­tizedeiben? Délen rab­szolgazendülések nyu­gaton és északon indi­ánharcok, guerillahá­­borúk Mexicóval, a nagy vállalkozások és az ösztönök szabad csapongásának kora. Az aranytelepek még felfedezetlenek, a nagy pacific vasút a jövőben szunnyad, Chicago csak egy őrház az in­diánok ellen, San Fran­­ciskó egy tanya a pré­ri szélén, Brooklyn, ahol Whitman és szü­leivel mindössze hét­ezer lakosú település... Ebből az ördögmo­tollaként pergő caval­­kade-ból alakult ki az Egyesült Államok. A modern technika al­kalmazása, az akkor friss erejű kapitaliz­mus és az emberek op­timista lendülete át­alakítja az Újvilág egész arculatát. Ennek a korszaknak a költője és költészetét ismerve prófétája Whitman, aki mindmáig Ameri­ka legnagyobb költője Poe és Longfellow mellett. Ha egy költő nem­zetének haladó kor­szakát maradéktalanul kifejezi műveiben, mél­tó az elismerésre. De Whitman sokkal töb­bet tett ennél: költé­szete forradalmian új, felszabadító törekvései széttörték a költészet addig ismert formái­nak bilincsét, új utat vágott magának. Széles, ódái ára­­dású soraiban ne ke­ressük a mindennapi értelemben vett rímet és ritmust: mély esz­mei tartalom, lírai és bölcseleti elemek ös­­­szefonódása, panteis­ta, kozmikus életér­zéssel teli belső zen­gés jellemzi a with­­mani szabadverset._. Verseiből az egész emberiség számára kí­vánt szabadság fé­nyes hangjai csendül­nek, mégis telítve van a legnemzetibb érzés­sel. MŰVEI jórészében magával, érzéseivel, vágyaival, gondolatai­val foglalkozik. (Ének magamról, ciklus). De az Én-t úgy mondja, hogy azonnal min­denre és mindenkire gondolunk. így ír ma­gáról: „Walt Whitman, koz­­mosz, Manhattan fia, Békétlen, anyagias, érzé­ki, evő-ivó és nemző. Nem érzelgős, nem áll férfiak vagy nők fölött, sem rajtuk kívül, Époly szerény, mint sze­rénytelen.“ Hatalmas sodrású köl­teménye „A világ üd­­vözlése"-ben, melyben felsorolja a föld min­den részét és szinte összes népeit, s mind e népeket testvérének vallja — így ír: „Mindegyikünk mindenre született. Mindegyikünk határtalan — mindegyikünknek, le­gyen férfi vagy as­­­szony, ugyanaz a joga a földön. " Mindnyájunk jussa a Föld örök értelme, Mindegyikünk olyan iste­ni itt, mint akárki más!“ Wihilman életművének jelentőségét egyre ma­gasabbra emeli hatása az európai költészetre. 1914 előtt és után a társadalmi és művé­szeti forradalmak zász­lójává vált. A fran­cia modern költők is ihletődtek szellemétől, de a magyar költészet is nyert általa. Füst Milán végtelennek tű­nő, belső feszültségtől terhes, bizarr sorai Kas­sák Lajos merész kép­zettársítási költemé­nyei példázzák ezt, de a legmagasabbra ívelő József­­ Attilát is ő szabadítja fel a régi formák nyűgei alól. WHITMAN meglátási, emberi-művészi ma­gatartása példa nap­jainkban is: a művész­­nek eggyé kell olvad­nia népével, s az egész emberiséggel, együtt szenvedni, küzdeni, s együtt örülni velük, ha a küzdelem eredmé­nyeként vidám napok köszöntenek rá. NAGY­ DEZSŐ: WALT WHITMAN 1819—1892 Az osztrák követ látogatása Rákosi Mátyás elvtársnál Karl Braunias rendkívüli követ és meghatalmazott mi­niszter, az Osztrák Köztár­saság budapesti követe július 6-án látogatást tett Rákosi Mátyás elvtársnál, a Magyar Dolgozók Pártja Központi Ve­zetőségének első titkáránál. A kisipari szövetkezetek küldöttgyűlése elé írta: Koós Sándor, a KISZÖV elnöke A mai napon ül össze — ez évben először — megyénk kisipari szövetkezeteinek leg­főbb választott szerve: a kül­döttgyűlés. A múlt év no­vemberében megtartott kül­döttgyűlés óta szövetkezeti mozgalmunk jelentős fejlő­dést ért el. Az 1954-es gazda­sági évet sikeresen zártuk le, tervünket 111,4 százalékra teljesítettük. A termelés ér­téke az 1953. évihez képest 25,6 százalékkal emelkedett. Jelentős eredmény, hogy a múlt év júliusa óta napjain­kig a lakosság részére vég­zett termelés 34—36 százalék­kal emelkedett. Szövetkezeteinkben a már­ciusban megtartott mérleg­záró közgyűléseken 80 szá­zalékkal nagyobb összeget, három millió 995 ezer fo­rintot osztottunk fel részese­désként. Az előző évben egy tagra átlagban 505 forint ju­tott. Most 897 forint. Nem egyedüli Kovács Mihály elv­társnak, a Szegedi Cipész KSZ sztahanovistájának pél­dája, aki egész évi szorgos munkájának eredményeként több mint 3000 forint évégi részesedést kapott a teljesít­ménye után járó kereseten felül. Szövetkezeteink nagy több­ségének szorgalmát dicséri, hogy ez év első félévi ter­vünket június 22-én befejez­tük. Szeged nagyüzemeiből szerzett tapasztalatok alapján olyan kezdeményezések szü­lettek az eltelt idő alatt, mint a brigádnapló, amellyel lehe­tővé válik a havonkénti ér­tékelés és fokozódik a ver­seny nyilvánossága. Ez idő alatt vezették be a munka minőségének pontozásos ér­tékelését, amellyel egész éven keresztül figyelemmel lehet kísérni minden soro­zatmunkán dolgozó szövetke­zeti tag minőségi munkáját. Az eredmények mellett vannak fogyatékosságok is. Megyénk kisipari termelőszö­vetkezeti mozgalmában is megtalálható a jobboldali el­hajlás, a párt politikájának eltorzítása, a nagyfokú libe­ralizmus. Számos területen találni fegyelmezetlenséget, indokolatlan bérdemagógiát, amelyek további fejlődésün­ket nagyban gátolják. Az el­múlt évben például szövet­kezeteink 691.500 forint kü­lönböző büntetőkamatot és bírságot fizettek ki az álla­mi fegyelem megsértése miatt. Ha a termelékenység ala­kulását vizsgáljuk és össze­hasonlítjuk ez év első hó­napjának eredményeit az elő­ző év első 5 hónapjával, megállapíthatjuk, hogy az egy termelő tagra, egy napra eső termelési érték 9,5 szá­zalékkal, a kereset pedig 9,2 százalékkal növekedett. Ez a szám egymagában nem mu­tat rossz képet, de az a kö­rülmény, hogy az anyagfel­használás 4 százalékkal emel­kedett, azt mutatja, hogy szövetkezeteink fokozottabb anyagfelhasználással érték el a magasabb termelési ered­ményt. Szeged kisipari szö­vetkezetei például ez év első negyedévében az anyagter­vet 120, a termelési tervet 106 százalékra teljesítették, ami a termelékenység nagy­mérvű visszaesésére mutat. Nem értünk el megfelelő eredményt az önköltség csök­kentésében sem. Számos szö­vetkezetben felelőtlenül nagy mennyiségű, a termelés­ben előreláthatóan fel nem használható anyagot szerez­tek be és tároltak. Legfőbb hiba, hogy számos szövetke­zeti elnök, — hogy a tagsá­got munkával ellássa —> szállítási szerződés megköté­se nélkül termeltetett, mind­ez a törvényes rendelkezések súlyos megszegését jelenti és ennek következménye, hogy a mai napig — nem teljes adatok szerint —, 1 millió 150 ezer forint értékű anyag és készáru fekszik el. Pél­dául a Szegedi Vas- és Fém KTSZ-ben 267 ezer forint érték, a Makói „Béke“-Ve­gyes KTSZ-ben több, mint 200 ezer forint, a Hódmező­vásárhelyi Szegkovács KTSZ-ben 110 ezer forint ér­ték. A párt III. kongresszusa és a múlt év októberi párt­­határozat is felhívta figyel­münket a párt politikájának helytelen, engedékeny és li­berális értelmezésére, a mun­ka- és bérfegyelem terén. „Laza, nagyon laza még ná­lunk a munka- és bérfegye­lem“ — mondotta Rákosi elvtárs és hozzátette, hogy a vezetők hibája, hogy nem­csak eltűrik a normák tör­vénytelen fellazítását, a bér­fegyelem megszegését, a munkafegyelem semmibeve­vését, hanem maguk is tá­mogatják azt. Ez a megálla­pítás számos szövetkezetre érvényes, például a Makói Mezőgazdasági Szövetkezet­ben, vagy a Szegedi Tűz­helykészítő Szövetkezetben, ahol igen magas átlagkerese­tek vannak, mert nem tart­ják be a szövetkezeti norma megállapítására vonatkozó rendelkezéseket. A vezetőség eltűri, hogy néhány befura­kodott, szövetkezetbe nem való elem nyíltan bérdema­gógiát fejtsen ki, bomlassza a szövetkezetét. A szocialista tulajdon fo­kozottabb védelméért még mindig nem folyik elég rend­szeres és következetes neve­lő munka. Számos területen az ellenőrzés sem kielégítő, ezért fordulhat elő olyan eset, mint a Kiskundorozsmai Szabó Szövetkezetben tör­tént, ahol Peták Mihály, a szövetkezet volt elnöke több, mint 15 ezer forint értékű anyagot lopott el a szövet­kezetből. A szövetkezeti ta­gok, sőt vezetők között is szá­mos kontár akad. A Mind­szenti Vegyes Szövetkezet vezetőségi tagja, Berki Imre például rendszeresen vállalt munkát a saját zsebére a szövetkezet cégére alatt. A pártszervezetek irányí­tása mellett a szövetkezeti bizottság és kommunista ak­tívák segítségével meg kell szilárdítani az ellenőrzést. A nevelő és felvilágosító mun­kával fokozni kell a harcot a megye kisipari szövetkeze­teiben megnyilvánuló jobbol­dali elhajlások minden for­májával szemben. Fel kell számolni az állami és pénz­ügyi fegyelem terén mutat­kozó lazaságokat, az eddigi­eknél fokozottabban kell har­­colni a szocialista tulajdon védelméért. A szövetkezet becsületes tagságára támasz­kodva le kell leplezni és ki kell közösíteni magunk kö­zül a szövetkezeti tulajdon mindenféle fosztogatóit. A küldöttgyűlésre hárul az a feladat, hogy olyan hatá­rozatot hozzon, amelynek végrehajtásával felszámoljuk azokat a hibákat, amelyek szövetkezeti mozgalmunk fej­lődését akadályozzák. — Különböző beruházá­sokra, gépek felszerelésére, hűtőberendezések és egye­bekre a Szegedi Szalámi­gyárban ez évben 1 millió 700,000 forintot fordítanak. I ÖTTÖMÖSÖN társadalmi­­ munkában elvégezték a köz­ségpolitikai tervben is szereplő útjavítást a termény­­ektárhoz A társadalmi munka értéke mintegy 4200 forint.

Next