Szegedi Néplap, 1957. március (2. évfolyam, 50-76. szám)
1957-03-15 / 62. szám
Kiosztották az 1957. évi Kossuth-díjakat • Szegedi tudós a kitüntetettek között Marcim 15. alkalmából csütörtökön délután az Országitól kupolatermében ünnepélyesen átadták az 1957. évi Kossuth-díjakat. Ezúttal tizedszer került sor az 1848—49-es forradalom és szabadságharc centenáris évfordulója alkalmából alapított kitüntetés kiosztására. A Kossuth-díjakat Dobi István, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke nyújtotta át. Megjelent az ünnepségen Kádár János, a forradalmi munkás-paraszt kormány elnöke, a MSZMP Központi Bizottságának elnöke, dr. Milnnich Ferenc, a kormány első elnökhelyettese, Kállai Gyula művelődésügyi miniszter, Kiss Károly, Hónai Sándor, az Országgyűlés elnöke, az MSZMP intéző bizottságának tagjai, Horváth Imre külügyminiszter, Révész Géza altábornagy, honvédelmi miniszter, Kossa István pénzügyminiszter, Dögei Imre földművelésügyi miniszter, dr. Doleschall Frigyes egészségügyi miniszter, valamint a politikai, gazdasági és kulturális élet sok vezető személyisége. A kitüntetések átnyújtásakor Dobi István mondott beszédet,a Minisztertanács határozatát Német Gyula Kossuth-díjas akadémikus ismertette. A kitüntetések átadása után a párt és a kormány vezetői, a kormány tagjai hosszasan elbeszélgettek az új Kossuth-díjasokkal A kormány a tudományok, találmányok, újítások, a termelőmunka módszerének alapvető tökéletesítése terén elért eredményeiért az Kossuth-díj I. fokozatával és a vele járó 50 ezer forintos pénzjutalommal tünteti ki: Marton Gézát, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagját, egyetemi tanárt (Eötvös Loránd Tudományegyetem) a polgári jogi felelősségi rendszer önálló, mély elméleti alapokon nyugvó teljes kidolgozásáért; Zimmermann Ágoston akadémikust, az összehasonlító anatómia területén kifejtett munkásságáért, a Kossuth-díj II. fokozatával és a vele járó 35 ezer forintos pénzjutalommal tünteti ki; Ballenegger Róbert nyug. egyetemi tanárt, több mint 5 évtized óta kifejtett mezőgazdasági tudományos munkásságáért; Bartha Istvánt, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagját, egyetemi tanárt (Budapesti Műszaki Egyetem), 1956-ban megjelent »•Rádiókészülékek és erősítők« című könyvéért; Barta Józsefet, a műszaki tudományok doktorát, kutató mérnököt (Építéstudományi Intézet) az elméleti műszaki mechanika, elsősorban a rugalmasságtan területén végzett tudományos munkásságáért; Dudich Endrét, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagját, egyetemi tanárt (Eötvös Loránd Tudományegyetem) több évtizedes zoológiai tudományos és nevelő munkájáért; Egyed Lászlót, a föld- és ásványtani tudományok doktorát, egyetemi tanárt (Eötvös Loránd Tudományegyetem)Geofizikai alapismeretek« című tankönyvjellegű művéért, valamint a Föld fizikája című könyvéért; Fejes-Tóth Lászlót, a matematikai tudományok doktorát, egyetemi tanárt (Veszprémi Vegyipari Egyetem) geometriai szélsőértéi feladatok, elhelyezési és fedési problémák terén elért tudományos eredményeiért; Fülep Lajost, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagját, egyetemi tanárt (Eötvös Loránd Tudományegyetem) kiváló művészettörténeti és művészetelméleti tudományos munkásságáért; Gillemot Lászlót, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagját, egyetemi tanárt (Budapesti Műszaki Egyetem) a hazai nyersanyagokból történő titángyártás módszerének elvi kidolgozásáért és félüzemi megvalósításáért; dr. Saynal Imre akadémikust, egyetemi tanárt (Budapesti Orvostudományi Egyetem) a neuro-endokin rendszer betegségeinek terén végzett jelentős kutatásaival elért eredményeiért; Kolbus Károlyt, a mezőgazdasági tudományok doktorát, egyetemi tanárt (Agrártudományi Egyetem) a gödöllői ikeruoros kukorica termesztés módszerének kidolgozásáért, a keszthelyi trágy ékezetessel, a fűmagtermesztéssel elért kísérleti és gyakorlati eredményeiért, valamint oktatónevelő munkájáért; Mándi Andor gépészmérnököt (Ganz Villamossági Gyár) a villamosgépek elmélete és szerkesztése terén elért eredményeiért; Murányi Jánost, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagját, a száraz viszonyok között is biztosan termő takarmánycirok-félék meghonosításáért és elszaporításáért, a különféle búzafajták használati értékének megállapításáért és szakirodalmi tevékenységéért; Szabó Zoltánt, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagját, egyetemi tanárt (Szegedi Tudományegyetem) új négylépcsős reakciómechanizmus kidolgozásáért, a reakciókinetika, a homogén katalízis és gyökstabilizáció területén végzett eredményes elméleti kutatásaiért, valamint új reakciókinetikai iskola megteremtéséért; Vankó Richard gépészmérnököt, tervezőintézeti osztályvezetőt (Bányászati Tervező Intézet) a bányagép-tervezés terén elért kiváló eredményeiért; Gna érig Béla főmérnököt és Thoma József mérnököt (Mélyépítési Tervező Vállalat) eredeti utófeszítési rendszer kidolgozásáért és ilyen rendszerű feszített vasbeton, híd, födém, és tartályszerkezetek gazdaságos megvalósításáért, valamint korszerű gazdaságos mélyépítési szerkezetek terveinek készítéséért (a díj egyenlő arányban megosztva); a Kossuth-díj III. fokozatával és a vele járó 20 ezer forintos pénzjutalommal tüntették ki: Cholnoky Tibort, az útépítőipari és közlekedési műszaki egyetem rektorát, eredményes oktató-nevelő és egyetemszervező munkájáért; Dubniczky Mihály olvasztárt (Csepeli Vas- és Fémművek acélműve) az előirányzott tervek jelentős túlteljesítéséért, az előirányzott programszerűség biztosításáért és több kiváló olvasztár betanításáért; dr. Gömöri Pált, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagját (Budapesti Orvostudományi Egyetem) a víz- és sóanyagcsere kórtanának területén végzett kutatásaival elért eredményeiért; Horváth Sándor csapatvezető vájárt (Közép-dunántúli Szénbányászati Tröszt) kiváló termelési eredményeiért, valamint az anyagtakarékosság terén elért eredményeiért; Kertészt Istvánt, az EMAG kovácsát, az export-kombájn gyártása terén végzett kiváló munkájáért, anyag- és energiatakarékosságot biztosító újításaiért; Kovács László vájárt (Nógrádi Szénbányászati Tröszt, Zagyva üzem) Jó munkaszervezéssel elért kiváló termelési eredményeiért, valamint a fiatal bányászok oktatásában elért eredményeiért; Mike István termelőszövetkezeti elnököt (Környe, Dózsa Termelőszövetkezet) az általa vezetett termelőszövetkezet kiemelkedő termelési eredményeiért, valamint a termelőszövetkezeti mozgalomban végzett jó munkájáért; Nagy Endre kutatóintézeti osztályvezetőt (Vasipari Kutató Intézet) a »Permalloy« és egyéb híradástechnikai, valamint villamosipari anyagok gyártási módszerének kidolgozásáért és gyakorlati ■J megvalósításáért; Potznrr Frigyes tengerészkapitányt (a magyar Dunatengerhajózás) több évtizedes tengerhajó-parancsnoki beosztásban végzett kiváló munkájáért; Szemere Gyulát, a Fejér megyei tanács végrehajtó bizottsága művelődésügyi osztályának csoportvezetőjét, a nyelvtan és helyesírás tanítás megjavítása terén végzett eredményes munkásságáért, tankönyvírói tevékenységéért; Tangl Haraldot, a mezőgazdasági tudományok doktorát, kutatóintézeti osztályvezetőt (Állattenyésztési Kutató Intézet) a mezőgazdaság fejlesztése érdekében végzett kimagasló munkásságéért; Vajta László osztályvezető főmérnököt (Kőolajipari Tröszt) a kőolajfeldolgozóipar, különösképpen a hazai bitumengyártás megvalósítása terén végzett eredményes szervező, tervező és kutató munkásságáért; dr. Went Istvánt, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagját, egyetemi tanárt (Debreceni Orvostudományi Egyetem) a hormonális ellenreguláció területén végzett kutatások eredményeiért; Bors János gyáregységvezetőt és Marót! Lajos főtechnológust (Győri Magyar Vagon- és Gépgyár) (a díj egyenlő arányban megosztva); Kapuvári Jenő gyáregységvezetőt, Rátz Sándor szerkesztésvezetőt, Pécsi Sándor gyáregységvezető helyettest (Győri Magyar Vagon- és Gépgyár) (a díj egyenlő arányban megosztva) a Diesel forgattyústengely sajtoló eljárással történő kidolgozásáért, valamint számos jelentős technológiai feladat közös kidolgozásáért; Horváth István fonodavezetőt, Rigler János főművezetőt (Pápai Textilgyár) a pamuttisztítógépek tekercsképző berendezése automatikus váltószerkezetének megtervezéséért és alkalmazásáért. A kormány a művészet és irodalom terén kifejtett munkásságáért a Kossuth-díj nagydíjával és a vele járó 55 000 forintos pénzjutalommal tünteti ki: Kodály Zoltán zenetudóst, akadémikust, egész életművéért. A Kossuth-díj I. fokozatával és a vele járó 50 ezer forintos pénzjutalommal tünteti ki: Isoltai Jenő írót, sokoldalú, műfajokban is változatos életművéért; Medgyessy Ferenc szobrászművészt az 1956-ban rendezett gyűjteményes kiállításon bemutatott életművéért; Németh László írót, eddigi irodalmi munkásságáért, különösen »»Égető Eszter című regényéért és »»Galilei című drámájáért. A Kossuth-díj II. fokozatával és a vele járó 35 ezer forint pénzjutalommal tünteti ki; Ádám Jenő zeneszerzőt, a Zeneművészeti Főiskola tanszékvezetőjét, közel 40 éves zeneszerzői, karmesteri, pedagógiai munkásságának elismeréséül és a zenei ismeretterjesztés terén végzett kiváló munkásságáért; Dávid Gyula zeneszerzőt, sikeres zenekari és kamarazeneműveiért; Fodor József költőt, több évtizedes irodalmi munkásságáért; Gertler Viktor filmrendezőt, a »»Gázolás« és a »»Dollárpapa c. filmek rendezéséért; Maleczky Oszkár operaénekest, az Állami Operaházban végzett több évtizedes munkásságáért, a magyar operák népszerűsítése terén elért kiváló eredményeiért; Szabó Lőrinc költő-műfordítót egész élete Irodalmi munkásságáért; Tímár József színművészt éveik óta sorozatosan nyújtott kiváló drámai színészi működéséért, legutóbb Gorkij: »»Éjjeli menedékhelyegyik szerepének alakításáért. A Kossuth-díj III. fokozatával és a vele járó 20 ezer forintos pénzjutalommal tünteti ki: Borsos Miklós szobrászművészt, az éremművészet területén kifejtett magasszínvonalú művészi munkásságáért; Kiss Manyi színművésznőt Gorkij »»Éjjeli menedékhely- Násztya, Móricz Zsigmond »► Sári bíró- Verani, Bartha Lajos »»Szerelem- Szalayné szerepének, valamint a »Körhinta című film egyik szerepének alakításáért; Lakatos Gabriella szólótáncost, az operaházi balettrepertoár több szólószerepének (különösen Bartóki »Csodálatos mandarin«-ja nőalakjának) kiváló alakításáért; Marton Endre rendező, Garcia Lorca: »Bernarda háza és Sartre: »Főbelövendők klubja- rendezéséért; Molnár Antal zenetudóst, a Zeneművészeti Főiskola tanárát, több évtizedes zenekritikusi és zenetudományi munkásságáért, Bartók és Kodály művészetének, az új magyar zene elismertetése érdekében folytatott tevékenységéért; Somló István színművészt, Shaw:Pygmalion- Higgins professzor és Sartre: Főbelövendők klubja Jules Palolin főszerkesztő szerepének alakításáért; Sulyok Mária színművésznőt, Csehov »Sirály« Arkagyína és Molnár Ferenc »Olympia« Plata-Ettingenné szerepének alakításáért; Szentiványi Lajos festőművészt, a »Hídépítők c. festményéért; Tiszay Magda operaénekesnőt, operaműsorunk nagy altszerepeinek kiváló alakításáért és az oratóriumkultúra terén végzett munkásságáért. A Szovjetunió új magyarországi nagykövete átadta megbízólevelét Dobi István, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke csütörtökön, március 14-én fogadta Jevgenyij Ivanovics Gromov rendkívüli és meghatalmazott nagykövetét, a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége új magyarországi nagykövetét, aki átadta megbízólevelét. A megbízólevél átadásánál jelen volt Nagy Dániel, az Elnöki Tanács elnökhelyettese, Horváth Imre külügyminiszter, Kristóf István, az Elnöki Tanács titkára és Csatorday Károly, a Külügyminisztérium protokolosztályának vezetője. A lotó nyerőszámai A számsorsjáték második húzását március 14-én, csütörtökön este tartották meg. Az egyes osztályokban több mint ötszázezer forintot osztanak szét a nyertesek között. Telitalálatot azok értek el, akik szelvényükön a következő számokat húzták át: 1, 49, 64, 67, 71. Az eredményt — a találatok számát és a nyeremények összegét — a Sportfogadási és Lottó Igazgatóság pénteken délután közli. Dissünnepség ere Operaházban március 15. ünnepe alkalmából (Folytatás a 2. oldalról) feladatokat megvalósítani anélkül, hogy nagyon komoly lépéseket ne tettünk volna a szocialista átalakulás felé, ugyanúgy nem lehet megállni „félúton” visszafelé sem. Aki a proletárdiktatúrát felszámolja, az eddigi elért vívmányait is felszámolja, s ezzel még a polgári demokráciát sem tudja megvédeni és a fasizmusnak adja át az országot. Az elmúlt 12 év vívmányait megvédeni, hibáit kijavítani, eredményeit továbbfejleszteni csak egy módon lehetséges: az ellenforradalom leverésével és megsemmisítésével, a népi demokrácia megvédésével és megerősítésével. Ami pedig a nemzeti kommunizmus gondolatát illeti, ehhez csak egy megjegyzésünk van. E gondolat ősét, a nemzeti szocializmus elméletét és rendszerét, az élet már régen a történelem szemétdombjára vetette. Semmi kétség, hogy ugyanez a sora jut osztályrészül az ugyanazokat a célokat és törekvéseket szolgáló „nemzeti kommunizmus” jelszavának is. — Kedves Elvtársak! Március 15-ről nem lehet megemlékezni anélkül, hogy néhány szót ne szólnánk a magyar értelmiségről, elsősorban a magyar írókről és a fiatal értelmiségről, a főiskolásokról. Már csak azért is meg kell róluk emlékezni, mert kiemelkedő szerepük volt az 1848-as forradalomban, és sajnos jelentős részük volt az 1956-os ellenforradalomban is. Szégyenkezve kell kimondani: a magyar értelmiség, az írók, az újságírók és az egyetemi hallgatók, egy része ezzel hűtlenné vált 1848 hőseihez és eszméihez. Akadtak gyászmagyarok, akik varjútollaikat pávatollakkal akarták ékesíteni. Akadtak magyar írók, akik Petőfi őszinte, igaz hazafiságával rútul visszaéltek, s azt meghamisítva, az ellenforradalom szolgálatába próbálták állítani. Petőfinél a nemzeti gondolat szervesen összeforrt a magyar forradalom ügyével, s az európai haladás gondolatával. »Égbe a népet és pokoliba az arisztokráciát« — mondotta, s ugyanakkor, amikor elmondja csendes, hitva’’1' *t: »Tied vagyok, tied hazám, e szív, e lélek, elzengte mennydörgő ditirambuszát is: »Ott essem el én a harc mezején a hősökkel együtt, »kik érted haltak, szent világszabadság« Petőfi nemzeti érzése egyben a népek testvériségének érzése, a világszabadság prófétai szószólójának hazafisága, éppen ezért az igazi hazafiság volt. A mai, úgynevezett »forradalmároknál«, akik az ellenforradalom szószólóivá és szövetségeseivé süllyedtek, a »nemzeti gondolat szervesen összeforrt az ellenforradalom ügyével és a nemzetközi imperializmus előtti behódolással. Ez a »»nemzeti« érzés nem hazafiság, hanem a szocialista hazát hitványul eláruló nacionalizmus és sovinizmus. Micsoda szégyen egyes íróinkra, hogy még ma sem tudják, vagy nem akarják megérteni azt, amit Petőfi több mint száz évvel ezelőtt teljesen tisztán és világosan látott. Petőfi még a polgári forradalom gondolatát sem tudta elválasztani a Világszabadság ügyétől, s most akadnak olyan gyfiszmarxisták, akik a szocializmus ügyét akarják elválasztani a prolrtár nemzetköziség gondolatától. Ideje lenne már egyes íróinknak is megtanulni, hogy Petőfit, a legnagyobb forradalmár magyar költőt soha sem lehet a nép ügye, a haladás, a népek békéje és felemelkedése ellen felhasználni. Petőfi életében és halálában egy volt és mindörökre az is marad: a nép és a nemzetközi haladás szószólója és harcosa. — A magyar ifjúság megtévesztett részének — különösen az egyetemisták és főiskolások között — ugyancsak van oka a magábaszállásra ezen a napon és van jóvátenni valója. Egyik írónk azt mondotta: az 1848-as márciusi ifjúság után támadt a hazának egy 1956-os októberi ifjúsága is. Nos, nekünk éppen ezzel az októberi ifjúsággal , a magyar ifjúság megzavart és megtévedt részével van vitázni valónk. Amit tettek, bármilyen okból cselekedtek, akarva-akaratlanul az ellenforradalmat segítették elő. Az októberi ifjúságnak ki kell gyógyulnia az ellenforradalmi eszmei fertőzésből, éppen ezért az »októberi szellemet nem élesztenie, hanem mint szégyenfoltot kell letörölnie» magáról, s minél előbb újra március ifjúságává kell válnia. Segíteni fogja ebben a magyar ifjúságot a Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség, amely pár nap múlva, a Magyar Tanácsköztársaság kikiáltásának évfordulóján bontja ki zászlaját. (Taps.) — Kedves elvtársak! A mai március 15-i ünnepeinket nemsokára két másik ünnep követi. E hó 21-én ünnepeljük a magyar proletariátus nagy történelmi vívmányának, a Magyar Tanácsköztársaság kikiáltásának 33. s rá néhány héttel, április ó-én hazánk felszabadulásának 12. évfordulóját. Mintha szimbolikus jelentősége volna annak, hogy március 15-e és április 6-e között ott van az első magyar proletárdiktatúra születésének ünnepe. Kétségtelen, hogy március 15-től április 4-ig az ét március 21-én keresztül vezet, s március 21- e két dátumot nem elválasztja, hanem összeköti. A proletárdiktatúra, a kommunizmus nagy eszméje így veszi át, valósítja meg, a fejleszti tovább 1848—49 forradalmi örökségét: Kossuth, Petőfi és Táncsics forradalmi hagyatékát. Éljen 1848—1849 dicső forradalmi emléke! Éljen 1848—1849 forradalmi örököse, a szocialista Magyarország! Éljen szocialista építőmunkánk vezetője, a Magyar Szocialista Munkáspárt! Éljen a szocialista országok és minden békeszerető nép imperialistaellenes harci szövetsége" A díszünnepség második részében művész, műsor következett. Elsőnek Kodály—• Petőfi: Nemzeti dalát adta elő a honvéd művészegyüttes férfikara Vas Lajos vezényletével, majd Major Tamás kétszeres Kossuth-díjas kiváló művész szavalta el Petőfi Sándor: Egy gondolat bánt engemet és József Attila: Hazám című költeményét. Sándor Judit, az Állami Operaház magánénekesnője Bartók feldolgozásában székely népdalokat énekelt, majd Baecher Mihály, a múlt évi Liszt Ferenc zongoraverseny magyar győztese tolmácsolta Liszt Eszdur zongoraversenyét. Az Állami Operaház zenekarát Ferencsic János Kossuth-díjas kiváló művész vezényelte. Színpadra lépett a szovjet hadsereg Vörös Zászló Érdemrenddel kitüntetett művészegyüttese, amely Borisz Alekszandrov, az SZSZK népművésze vezényletével Kodály Zoltán: Háry János című daljátékámak toborzóját és az Elindultam szép hazámból című népdalt adta elő. Az Állami Operaház balettkara Kenessey Jenő Kossuthdíjas érdemes művész Bihari nótája című balettjének toborzójával szerepelt, a szerző vezényletével. Végül Szabó Petőfi: Föltámadott a tenger című kantátájának egy részletét adta elő az Állami Operr uhák zenekara és a Budapesti Kórus. Szólót Rosier Endre, Kossuth-díjas kiváló művész énekelt. Yves Montand hazautazott Yves Montand, a világhírű francia dalénekes feleségével, Simone Signoret neves filmszínésznővel és zenekarával együtt, csütörtökön reggel hazautazott Párizsba.