Délmagyarország, 1958. szeptember (14. évfolyam, 206-230. szám)

1958-09-13 / 216. szám

Megkezdődött a rizsaratás 44 millió dollár értékű rizat termeltünk 1946 óta Megkezdődött a rizsaratás, hogy termelési költsége még ezen a héten Békés megye­ magas. Az önköltség csek­ken, a Körösök mentén is kentésének lehetősége­ket megkezdték a betakarítási irányú, egyik a termésátla- Ezen a vidéken a termelőszö­­gek fokozása, a másik a ter­­vetkezetek és a szakcsoportok melésre fordított összegek az idén 5000 holdon vetettek csökkentése, rizst. 1946-tól kezdve — tér- Az idén mészetesen az idei évet még .. . .­,■ N em számítva - Ubb helyen kiemelkedő Jo 26 000 vagon hántolt rizs t«'nes • Köro­ került hazai termésből a s?k me­ntén. va­n fogyasztók asztalára. olyan rész ahol 20-25 ma-A jelenlegi világpiaci árat Mas átlagtermésre szam.­figyelembe véve, ennek a je­ tana*. lentős mennyiségnek értéke Az elmúlt napokban kü­kereken 44 millió dollár, jönben a Délalföldi Mező- Évenkénti rizstermesztésünk gazdasági Kísérleti Intézet átlagos értéke eléri az 5—6 szakemberei újfajta rizster­­millió dollárt. Vesztési kísérleteket mutat­ A magyar rizs igen kiváló tak be Fülöpszálláson és minőségű, állja a világver- Soltszentimrén az állami senyt, gazdaságok és termelőszó-Jelentős probléma azonban a vetkezetek mezőgazdászai­nak. Hosszú évek munká­jával megállapították, hogy rizs­termesztéssel jól haszno­sítható a Duna—Tisza kö­zének gyengébb minőségű földje is. A legelőnek is alkalmatlan, rossz földeken szépen fejlő­dött a rizs és a kísérleti táblákon 18—20 mázsa ter­mést takarítottak be. A rossz talajok megjavítása mellett igen nagy előnynek bizonyult, hogy a bruzone, a rizs legveszedelmesebb ellen­sége ezeken a földeken egy­általán nem pusztított. A rizstermesztéssel megjavított földeket három év után azonnal be lehet vonni igé­nyes kultúrnövények ter­mesztésébe. Ttfbb házhoz ad mosógépet az Ingatlankezelő Vállalat Sok szegedi háziasszony­nak okoz könnyebbséget az Ingatlankezelő Vállalat az­zal, hogy mosógépet ad ki a házakhoz és ezt vala­mennyi lakó használhatja. A Jósika utca 9 számú ház­ba adtak ki először mosó­gépet és ez a kezdeménye­zés igen nagy megelégedés­re talált. A Hajnóczy utca 31 számú házban 21 ezer fo­rintos a Patyolatnál is hasz­nálatos nagy beépített mosó­gépet használhatnak a la­kók, a többi házakhoz pedig a szokott hordozható gépe­ket adják, hiszen a célnak ez is kitűnően megfelel. A KIK igazgatósága a közeli napokban kilenc na­gyobb bérházba juttat el mosógépet, így például a ► Szikra« munkáslakokba a Tolbuhin sugárúton, ezenkí­vül a volt Dózsa laktanyá­ba, a Faragó utcai új bérhá­zakba és a Ságvári Endre utca 6-os számú bérházba. Szeptember végére az eddig használatban lévőkkel együtt 13 helyen lesz mosóg­ép és ezt a mennyiséget még to­vább akarják növelni. A mosógép használata igen előnyös. A háziasszo­nyok óránként 2,50 forintért használhatják a lakásukban, ha pedig a mosókonyhában veszik igénybe — ahol a KIK adja az áramot is óránként 3 forintot kell fi­­zetniök és tetszés szerinti időre vehetik igénybe. Paprikatermelők figyelem! Paprikafeldolgozó Vállalat körzeti felelősök útján a jövő évi fűszerpaprika szerződések kötését megkezdte. Sürgősen keres­se fel körzeti termelési fe­lelősét. Magas beváltási árak, sokféle kedvezményes jut­tatás. I Star király bemutató friszk­iodásÉTil ma kezdődik az új színiévad Nagy várakozással és bi­zalommal tekint a szegedi közönség a Nemzeti Színház ma esti ünnepi eseménye, az évadnyitó díszelőadás elé és fokozott érdeklődés előzi meg a színház egész évi program­ját A színház a munka meg­kezdése óta több okot is szolgáltatott erre az érdek­lődőre és bizalomra. Hogy csak a legfontosabbakat említsük: az idei műsor igé­nyesebb, tartalmasabb és változatosabb, mint az el­múlt évi. Emellett komoly elhatározások születtek a színházi vezetésben a mű­vészi színvonal emelésére, a rögtönzések, a henyeség és a ripacséria teljes száműzé­sére, s egy új kezdeménye­zés is született: a színészi játék és a színpadi dekorá­ció új úton történő elindí­tására. A társulat több fiatal éne­kessel és színésszel erősö­dött a nyár folyamán és ki­egészítették a művészeti ve­zetést is. Ígéretet kapott a közönség a színház műszaki berendezésének további ja­vítására , s általában arra, hogy magasabbra emelik a mértéket minden tekintet­ben. A ma esti ünnepi díszelő­adást már az emlegetett vál­lalkozások jegyében készí­tették elő. Mint ismeretes, Shakespeare nagy tragédiá­ját, a Lear királyt hozzák színre elsőként. A címsze­repben Kiss Ferenc játszik vendégként, a tragédia többi szerepében Lontay Margit, Miklós Klára, Domján Edit, Kovács János, Kátay Endre, Károlyi István, Marosi Ká­roly, György László, Bordás Dezső, Katona András, Káló Flórián, Tordy Géza, Pago­nyi Nándor, Holl János, La­katos János, Putnik Bálint, Rácz Imre, Tiszai József, Gémesi Imre, Szalai Zsig­­mond, Kovács László és Mi­­kócsa Lajos lép színre. A rendezés Komor István mun­kája, a díszleteket és a jel­mezeket Cselényi József ter­vezte, az úgynevezett ► [UNK] fan­tázia-színpadi elvei alapján. A tragédiához Vaszy Viktor igazgató kísérőzenét szerzett. Svéd szakemberek dicsérik a magyar gyógyfürdőket Az IBUSZ igazgatóságá­nak meghívására több napig Magyarországon tartózkodott egy svéd idegenforgalmi de­legáció, amelynek vezetője Bom Dillén, a svéd közleke­désügyi minisztérium osz­tályfőnöke volt.­­ A Genfb­én székelő nem­zetközi kerámia-művészeti aka­démia — amelynek tevékeny­ségében magyar művészek is részt vesznek — nemzetközi kerámia­csere-akciót szervez. Ennek keretében, a legkiválóbb magyar kerámia-művészek al­kotásaiból 60 művet küldenek ki. Cserébe különböző orszá­gok művészeinek alkotásaiból a genfi akadémia kollekciót ál­lít össze Magyarország részé­re. Az akadémia nemzetközi fotóarchivumot is készít, ki­emelkedő alkotások fényképei­vel. Ebben magyar művések alkotásai is szerepelnek. Az IBUSZ vendégeként a svéd szakemberek megtekin­tették Budapest szállodáit, gyógyfürdőit és idegenfor­galmi nevezetességeit. Meg­látogatták a balatonfüredi és a hévízi gyógyintézményeket és a Balaton szállodáit. A delegáció vezetője és tagjai elutazásuk előtt elragadta­tással nyilatkoztak a für­dőkről, különösen a hévízi reumafürdőről. Elmondották, hogy ez a gyógyfürdő nagy érdeklődésre tart számot a skandináv országok részéről, ahol az ízületi megbetege­dések valóságos népbeteg­ségnek számítanak. Remélik, hogy a jövő év­ben nagyobb számban jön­nek majd Magyarországra Szombat, 1958. szeptember 13. ÍZ ELSŐ NAPOK a városié&z Ufy&zebb Nehezen várta Erdődi Klári ezt a napot. Kora reg­gel felébredt, ünneplőbe öl­tözött és 6 órakor már in­dult az óvodába. Egész nyá­ron át gondosan ápolta a piros muskátlit, s most ott tartogatja kis kezében, viszi az óvodába. Nagy nap ez, a nyári szünet után. Sok petőfitelepi emberpa­lánta várta ezt a napot. Irigykedtek a napköziottho­nosokra, akik egész nyáron át járhattak. Délelőttönként vidáman játszottak a tágas, nagy udvaron, övék volt a nagy lengőhinta, a forgó és a billegő is. A nagy meleg­ben vidáman lubickoltak a pancsolóban. A sok — 70— 80 — kis­gyermek második otthona ezen a nyáron csak harminc napközis apróságé volt. Az ütemek, ittétmények fondoekedáda, Petőfitelepen az V-ös ut­cában áll a városrész leg­szebb óvodája. A II. kerületi tanács ötvenezer forintos költséggel újjá varázsolta a petőfitelepi gyerekek biro­dalmát. A termek, a folyo­sók, az udvar, az utcafront — ha szabad ezt a szót használni — elsőrendű. Az óvoda nemcsak az ide­járó 70—80 gyermeké, ha­nem Petőfitelepé, a városé is. A Tápéi Hajójavító Vál­lalat körhintát épített az ár­nyas óvoda udvarában. A mérleghintát is tőlük kap­ták. A Vízügyi Igazgatóság betontalpas és oszlopos len­gőhintát épített az óvoda, a gyermekek részére. A beton­medencét is ők készítették és a nagy melegben jó hasz­nát veszik a gyermekek ... A deülők ajándéka. A szülők is állandóan csi­nosítják az óvodát. A ter­mek, folyosók dísze a sok virág. Ez mind a szülők ajándéka. Az ízléses, szép háziszőttes függönyöket is a szülők vásárolták. Nagy Pál — az egyik édesapa — ho­mokozót épített. Rácz Béla és Balogh István a pancsoló kifolyóját csinálták meg. Csap István — ő nem papa, de nagyon szereti az óvoda kis lakóit — az óvoda előtti gyalogjárdát csinálja meg csak úgy, jó szóért. Süli Fe­renc fuvaros a járda javítá­sához szükséges homokot »társadalmi fuvarral« szál­lítja a helyszínre. Csömör Sándor a megkopott építő­kockákat szép élénk színek­kel varázsolta Újjáé­ vítési hőlien, fő kezekben Csupa öröm, boldogság itt játszani, tanulni. — Nem volt ez mindig így — mondja Tóth Józsefné ve­­vezető óvónő. — Kartárs­nőmmel, Becker Ottónéval négy éve dolgozunk itt. Kez­detben bizony bizalmatla­nok voltak a szülők, nem­igen segítettek, nem ismer­tek bennünket. Négy év óta megváltozott itt, a petőfitelepi óvodában sok minden. A szülők egy­mással versenyezve szépítik, csinosítják az óvodát. Már előre tervezik, hogy a meg­takarított pénzből vetítőgé­pet vásárolnak. A kis tán­cosoknak ruhát vesznek. Ké­peket, játékokat is beszerez­nek majd Jövőre parkosít­ják az udvart is. Szakács Dörönc, Varga Er­zsi, Kovács Marika, Rácz Béla, Kulik Laci, Z. Nagy Éva, Kádár Marika, a Vid­­már-testvérek, Csömör Klári, Ádám Gyuri és a többi gye­rek édesanyja nyugodtan dolgozik. Tudják, jó kezek­ben van szemük fénye, anyai szeretettel gondoskod­nak róla. (Horváthné) Jegyzetek a Német Demokratikus Köztársaságból Hatalmas tooronydaruk so­rakoznak egymás után Karl-Marx-Stadt-ban, a 300 ezer lakosú német város­ban, amelyet a Chenmitz folyó sodródó vize szel ket­té. A központban és a kül­városban rendbehozásra várva még sok kiégett ház tátong. A romokat már el­takarították, de helyükön sokfelé üres, gazzal benőtt telkek. Rengeteget építettek eddig, de a kegyetlen hábo­rú — amelybe­­ az­ ezerszer elátkozott. Hitler, a fasiz­mus taszította a német né­pet — kézjegyét még nem tudták eltüntetni. Egy év alatt 1200 lakás A halálnál, a pusztítás dé­monainál azonban erősebb az élet. Karl-Marx-Stadt­­ban épp úgy, mint az NDK többi városában nagy ütem­ben épülnek a lakások. Új és új meleg családi fészke­ket raknak, íme, néhány beszédes szám Karl-Marx- Stadt-ból: idén, 1958-ban 1200 új lakást építenek, jö­vőre pedig 2,500 lakás meg­teremtése a terv. Nagy szá­mok ezek, ám a lakáshely­zet ennek ellenére is égető. Az 1200 lakásnak több, mint felét az állam építi, másik része a munkás la­kásépítő szövetkezetek útján valósul meg. A szövetkezet­nek természetesen minden­ki tagja lehet. A feltételek: minden tagnak öt év alatt 2500 márkát kell fizetnie s vállalni, hogy egy és fél, két év alatt 600 órát dolgozik az építkezésen szabadidejé­ben. Mindezért nagyon szép öröklakása lesz. A társadal­mi munka különben termé­szetes és a városban az idén ennek értéke meghaladja a kétmillió márkát. Fecskefészkek... Jártunk a Luther-kerület­­ben is. Erre is tetszetős, új házak magasodnak és javá­ban folyik az építkezés. A ro­mokat — épp úgy, mint Varsóban szokásba jött — gépiekkel megért­ik, kötő­anyaggal keverik és nagy, 30 centiméter vastagságú tömböket préselnek belőle. Az előregyártott elemekből általában négy hét alatt fel­húzzák a 36 lakásos eme­letes ház falait. Ezután még természetesen hónapok tel­nek el, addig, amíg beköl­tözhetnek az emberek.­­ Többfelé láttunk a házak homlokzatára vésve, festve fecskefészket, körülötte a ma­dárcsaláddal. Kedves jel­svéd turisták és gyógyulni kép­ez az otthonalapításra­ szándékozók. Később elkalandoztunk távolabbra, a zachopaner Sferassena. Saépp természe­tesen emeletes új házak so­rakoznak erre is. Csak úgy találomra bementünk az egyik új házba és becsön­­gettün­k egy fészekrakó családhoz. Fiatalasszony nyitott ajtót és udvariasan kérdezte, hogy mit akarunk. Mondtuk, magyarok va­gyunk, bocsásson meg a za­varásért és ha megengedné, szeretnénk megnézni a la­kásukat. — Tessék — válaszolt mosolyogva, majd arra kért bennünket halkan beszél­jünk, nehogy felébresszük alvó kisfiát.­­ Végignéztük Horst Bor­chert fiatal mérnök három­­szobás lakását. Igen kor­szerű, barátságos és szépen berendezett. A fürdőszoba csempézett és a fürdőkád is csempekockás. Van tus, hideg­ és meleg víz egy­aránt. Két szobában kan­dallószerű cserépkályha. A hálószobában azonban sem­miféle kályhát nem láttunk. A kérdésre az asszonytól ezt a választ kaptuk: — A németek nem fűte­nek a hálószobában. Oda csak aludni mennék ... Óvatosan bekukkantot­tunk a gyerekszobába, ahol apró emberke aludt. A par­kettre terített szőnyegen sokféle játék. Anyuka meg­simította gyermeke szöszke­­haját és csendesen halad­tunk tovább. A csempézett konyhában a különféle kis háztartási gépek tetszettek a legjobban, meg a nagy gáztűzhely és az a korsze­rűség, ami itt is uralkodott. Egyébként itt jegyezzük meg, hogy a korszerűséget, csinos bútorokat a munkás­lakásokban hasonlóképpen tapasztaltuk. Erich Hoff­­mannnak, a város szerszám­gépgyára esztergályosának éppen olyan a lakása, mint a mérnöknek. Németország­ban különben minden falu­ban és tanyaházban van vil­lany vízvezeték. „Nálunk ez így szokás" A mérnök feleségét több mindenről kérdeztük. Iga­zán őszintén­­ mondotta, hogy ők is igen jól megvan­nak, persze — nagyon ért­hető emberi dolog ez — to­vábbi terveket szőnek éle­tük szépítésére. A három­­szobás lakásért, amely szö­vetkezeti épületben van 36 márkát fizetnek havonta. Hasonló lakásnak az állami pénzből épült házakban 40—55 márka a bére. Távozóban még kikíván­kozott belőlünk az elismerés és közöttük a fiatalasszon­­nyal: — Délelőtt fél 11 van és mégis mindenütt példás ren­det, tisztaságot láttunk. Az asszony hirtelen nem is tudta, hogy mit válaszol­jon. Kis szünet után mond­ta, hogy »nálunk ez így szokás« és mosolygott. Morvay Sándor Horst Borchert fiatal mérnök lakásának egyik szobája A gépesített szép konyhában Horst Borchert felesége vacsorát készít A lottó e heti nyerőszámai: 7, 23, 26, 70, 88 A lottó 37. játékhetének nye­rőszámait pénteken Gyön­gyösön sorsolták ki. A já­tékban 2 470 368 szelvény vett részt, egy-egy nyerő­osztályra tehát 926 388 forint nyeremény jut. A nyerőszámok a követ­kezők: 7, 23, 26, 70, 88. Jazig sírt találtak Csongrádon A közelmúltban kezdték meg Csongrádon a Csukás­ér csatornájának tisztítását. Munka közben a kubikusok Lekrinszki Ferenc tanyája közelében értékes régészeti leletre bukkantak. A szakér­tők megállapítása szerint egy jazig és egy bronzkori sírt sikerült felfedezni. Az egyik csontváz mellett Antonius Pius római császár egy ér­méjét is megtalálták. Ugyan­azon a helyen bronzkori edé­nyek is kerültek elő.

Next