Délmagyarország, 1958. október (14. évfolyam, 231-257. szám)
1958-10-29 / 255. szám
Szerda, 1958. október 29. A Francia Kommunista Párt minden választási körzetben állít jelöltet Párizs (MTI). Hétfőtől, ok*tóber 27-től kezdve egy hé ten át jelentkezhetnek a no*vember 23-i képviselőválasztásokon induló jelöltek a francia megyék prefektúráin. Az első napon mind Párizsban, mind pedig vidéken nagy számban jelentkeztek a jelöltek. Ennek alapján a Paris Journal című lap azt jósolta, hogy négy-ötezer jelölt indul majd a választási harcban a 465 mandátumért. Az első napon nyújtotta be jelöltségét Maurice Thore*, a Francia Kommunista Párt főtitkára is. A Francia Kommunista Párt képviselőjelöltjeit kedden este a párizsi téli cirkuszban rendezendő nagygyűlésen mutatják be a francia főváros dolgozóinak. A Francia Kommunista Párt az országnak mind a 465 választókerületében jelöltet állít, mindenütt kibontja zászlaját, síkraszáll a Kommunista Párt programjáért. Az új degaulleista csoportosulás az unió az új köztársaságért, nyilvánosságra hozta, hogy 250 választókerületben bocsátja a választási küzdelembe jelöltjeit. A jobboldali függetlenek ugyancsak 250 kerületben indulnak. Hivatalosan egyetlen »degaulleista párt sem indul a választáson, de Gaulle tábornok egyébként hivatalosan közölte, hogy egyetlen pártot, egyetlen jelöltet sem támogat, senki sem hivatkozhat rá. Ez azonban — mondják Párizsban — egyáltalán nem akadályoz meg legalább egy féltucatnyi pártot, hogy ne buzgólkodjék választási kampányában de Gauelle tábornok első számú támogatójának szerepében. A jobboldali és a polgári pártok jelöltjei máris megkezdték kampányukat. A hivatalos választási kampány kezdete november 3. A jobboldali és polgári pártok jelöltjei, akik között ismét igen sok nagybirtokos, gyáros, vállalkozó, ügyvéd van — nem kímélik a pénzt a választási kampányban. A Francia Kommunista Párt e téren is nehéz helyzetben van, de a párt mögött felsorakoznak a francia dolgozók, akik az áldozatvállalás ragyogó példáit adva máris 170 millió frankot gyűjtöttek össze a párt választási propagandájának költségeire. E költségek tetemesek, hiszen egyedül a 465 kommunista képviselő jelölése 46 és félmillió frank kiadással jár, mivel a választási rendelet szerint egy-egy jelöltnek a jelentkezésekor százezer frank kauciót kell letétbe helyeznie. De Gaulle valójában eltélet nélküli megadást követel az algáriaiaktól New York: Az afrikai országok képviselőinek hétfői értekezletén Mohamed Jazid, Szabad Algéria tájékoztatási minisztere kijelentette: kormánya hajlandó tárgyalni a békéről a francia kormánynyal. Hozzáfűzte, hogy de Gaulle nem igazi béketárgyalásokat ajánlott, hanem inkább feltétel nélküli megadást követelt. Jazid kifejtette: kormánya kívánatosnak tartja, hogy tárgyalások révén oldják meg a négy éve tartó algériai viszályt. Hangoztatta, hogy de Gaulle ajánlata csupán a megoldás módjának elrendezésére ad lehetőséget. Ezért a francia kormányfő valójában visszautasította a tárgyalásokat. Mi azonban de Gaulle nemleges magatartása ellenére nem csapjuk be az ajtót*. Jazid ezután kijelentette: kormánya két feltétellel hajlandó tárgyalóasztalhoz ülni. 1. A tűzszünetet az átfogó politikai rendezés keretében megtárgyalni. 2. A tárgyalásokat nem Párizsban — ahogy de Gaulle javasolta —, hanem semleges területen kell megrendezni. Paszternakot kizárták a Szovjet Írók Szövetségéből Moszkva (TASZSZ): A Szovjet Írók Szövetsége vezetőségének, az OSZSZSZK írószövetség szervező bizottságának és az írószövetség moszkvai tagoaata vezetőségének október 27-i együttes ülésén határozatot hoztak. E szerint kizárják Pasztervakot a Szovjet Írók Szövetségének tagjai sorából. A Lityeraturnaja truzetu keddi számában közölt határozat hangsúlyozza, hogy Pasztervak tevékenysége öszzeegyeztethetellen a szovjet író hivatásával, s az orosz irodalom hagyományai, a nép, a béke és a szocializmus ellen irányul. Paszternák, aki valamikor a »tiszta művészet« hangoztatásával kezdte, oda jutott, hogy a burzsoá propaganda eszköze, a hidegháborút szervező körök spekulációjának előnyös tárgya lett. A határozat hangsúlyozza, hogy a Szovjet Írók Szövetsége éveken át segíteni igyekezett Paszternáknak, hogy tévedéseit felismerje, a elkerülje az erkölcsi hanyatlást, de Passternak minden kapcsolatot megszakított országával és népével, nevét és tevékenységét a reakciónak adta, hogy azt politikai eszközként felhasználják. A becsületes emberek mind Svédországban, mind más országokban nyíltan hangoztatják azt a véleményüket, hogy a Nobel-díjat kizárólag politikai okokból ítélték oda Paszternáknak. A Passternak tevékenységének megvitatásában részvevők valamennyien elítélték Passternak áruló magatartását, elutasították azokat az ellenséges kísérleteket, hogy ezt a belföldi emigránst szovjet írónak minősítsék. Megválasztották az új pápát Vatikánvárosban kedden hivatalosan bejelentették, hogy Angelo Giuseppe bon*calii velencei pátriárkát választották pápává. Az új pápa 76 éves. Közvetlenül megválasztása után a XXIII. János nevet vette fel. A katolikus egyháznak 1334 óta nem volt János nevű pápája. Megnyílt az angol parlament ülésszaka London (TASZSZ). Kedden megkezdődött az angol parlament új ülésszaka, amelyet a hagyományoknak megfelelően 1I. Erzsébet királynő nyitott meg, felolvasva a kormány által részére elkészített beszédet. A beszéd a jövő évi kormányprogram kivonata, s általánosságban megfogalmazott ígéreteket tartalmaz. 2 A lengyel pártos kormányküldöttség látogatást tett egy moszkvai gyárban Moszkva (TASZSZ): Gomulka, valamint a lengyel küldöttség tagjai hétfőn látogatást tettek a moszkvai Krasznij Proletary Szerszámgépgyárban. Megtekintették a műhelyeket, s népes gyűlésen találkoztak a gyár munkásaival. W. Gomulka nagy beszédet mondott. Foglalkozott a mai nemzetközi helyzettel, a szocialista táborhoz tartozó népek barátságával és a béke megvédéséért vívott harccal. A Szovjetunióban tartózkodó lengyel kormányküldöttség kedden reggel Wladyslaw Gomulka vezetésével Moszkvából Tbiliszibe repült. A tudomány területén a legfontosabb feladat a dialektikus materializmus elméletének meghonosítása A Magyar Tudományos Akadémia közgyűlésének keddi ülését, amelyen részt vett Kállai Gyula államminiszter, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, Ligeti Lajos, az Akadémia alelnöke nyitotta meg, majd Rusznyák István, az Akadémia elnöke terjesztette elő az elnökség beszámolóját. Rusznyák István elöljáróban hangsúlyozta a tudósok felelősségét és feladatát a békeharcban, részletesen foglalkozott az Akadémia ideológiai és politikai megerősítésének kérdéseivel. Az elnökség beszámolója a továbbiakban elsősorban a társadalomtudományokkal, a biológiai és a műszaki tudományokkal foglalkozott. Rusznyák István rámutatott: A társadalomtudományok legfőbb feladataira az MSZMP művelődési politikájának irányelvei is nyomatékosan utaltak. E területen legfontosabb feladat a dialektikus materializmus elméletének meghonosítása az egyes tudományágakban, illetőleg az ilyen irányú munka erélyes folytatása. Kétségtelen, hogy a társadalomtudomány művelői az elmúlt esztendőben jelentős eredményt értek el, de hogy előrejussunk, a hibákról is kell beszélni.A hibák között, amelyeket a múltban a társadalomtudományok terén elkövettünk, nagy szerepet játszott a dogmatizmussal szoros összefüggésben a marxizmus—leninizmus vulgarizáló tárgyalása, a valóban kutató jellegű alkotó társadalomtudományi munka elhanyagolása. Olyan szemlélet terjedt el, amely a társadalomtudományok feladatát elsősorban a mindennapi politikai feladatok társadalomtudományi illusztrálásában látta. Ennek folyományaképpen a tudományos munkát gyakran felcserélték a közvetlen agitéeles, propagandamunkával. Az ilyen törekvések helytelenségének felismerése azonban társadalmi kutatóink viszonylag széles körében az ellenkező véglethez maradványait leküzdjük és vezetett: a társadalomtudó- kialakítsuk a helyes viszonyt mányi kutatómunka és az agitációs propaganda-tevékenység éles szembeállítására és veszedelmes revizionista nézetek hirdetésére. Kutatóink jelentős része olyan témák kiválasztására és feldolgozására törekedett, melyek távol állatuk népi demokratikus fejlődésünk legégetőbb kérdéseitől: tévesen fogta fel a szocializmus építésében nyújtandó társadalomtudományi segítség jellegét, sok esetben a múlt kérdései felé fordult, távolmaradt az ideológiai küzdelemtől, nem egy esetben teljesen hamis nézetek foglya lett, a tudomány állahos feladatait illetően. Fejlődésünk mai szakaszán különösen jelentős,, hogy e szemléletet, illetőleg a társadalomtudományi kutatómunka, az ideológiai-politikai nevelőmunka és az agitációs propagandatevékenység között. A társadalomtudományok művelői előtt világossá kell tennünk a társadalomtudományi munka kiemelkedő szerepét az ideológiai küzdelem megalapozásában. A társadalomtudományi munkának e küzdelem szerves részévé kell válnia. Népgazdasági fejlődésünk szempontjából alapvető jelentőségű a műszaki tudományok fejlesztése. A műszaki alapkutatások színvonala, mérete, ha a jelenlegi állapotban maradna, fékjévé válhat technikai fejlődésünknek — mondotta többek között Rusznyák István. A KISZ üdvözlete a 40 éves lenini Komszomolhoz A Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség Központi Bizottsága üdvözlő levelét küldte a 40 éves lenini Komszomolnak. »Nem az udvariasság, hanem a testvér, a barát érzései mondatják velünk, hogy a Ti Ünnepnapotok a mi ünnepünk is. A mi ünnepünk is, mert a Komszomol 40 éve a példa és örökön lobogó fáklyájának fényével világította meg az utat a magyar ifjúság legjobbjai előtt. Szeretnénk még nagyon sokszor köszönteni Benneteket a kommunizmus építésében elért sikereitek alkalmából. Szeretnénk még sokszor együtt ünnepelni Veletek, barátainkkal, elvtársainkkal. Tiszta szívvel kívánunk Nektek a 40. évforduló alkalmából sok sikert, jó egészséget és alkotó, boldog életet« — hangzik többek között a levél A nyertséffrészesedés nem munkabér A nyereségrészesedés nem tekinthető munkabérnek — közölte a Munkaügyi Minisztérium. — Ez jut alomjellegű juttatás, ezért az átlagkereset kiszámításánál, a társadalombiztosítási szolgáltatások és járulékok megállapításánál nem lehet figyelembe venni. A részesedés felosztásával kapcsolatos viták eldöntése nem minden esetben tartozik az egyeztető bizottság, illetve a bíróság hatáskörébe, csak akkor, ha az összeget nem a szabályzatnak megfelelően fizették ki. Hatáskörükön kívül esik annak megítélése is, hogy a Vállalat részesüljön-e nyereségrészesedésben, vagy sem, és az üzemi tanács a nyereségből mekkora részt fordítson közvetlen szétosztásra. A Szovjetunió és az Egyesült Államok gazdasági versenye Az amerikai burzsoá közgazdászok egy csoportja -A Szovjetunió és az Egyesült Államok gazdasági fejlődésének összehasonlítása ellen jelentést adott ki. A Szovtjetunió Állami Tervbizottságának közgazdasági tudományos kutatóintézete alapos elemzés alá veszi a jelentést, adatok és tények bőséges felhasználásával bizonyítja, hogy a kapitalizmus gazdasági pozícióinak gyengülése és a szocializmus gazdasági erejének növekedése magában a kapitalista és a szocialista rendszer természetében gyökerezik. Ebből a tanulmányból közöljük ez alábbi részleteket, melyek világosan mutatják, hogy a Nagy Októberi Szocialista Forradalom óta milyen eredményt ért el a szovjet nép. ..Korlátozott” beismerés A tények nyomására kénytelenek voltak megállapítani, hogy a Szovjetunió ipari termelésének üteme kétszerese az amerikaiaknak. Azt hinné az ember, hogy ennek alapján be kell ismerni: teljesen reális a Szovjetunió törekvése, hogy az egy lakosra számított termelés szintjében megelőzi az Egyesült Államokat. A burásod közgazdászok azonban tudják, hogy ennek nyomában azt is be kellene ismerniük, hogy évről-évre közeledik az idő, amikor véget ér, az Egyesült Államok ipari fölénye. Ilyen nyilatkozatot azonban nem akarnak tenni. Mindazok, akik figyelemmel kísérik a szovjetunió, valamint a vezető kapitalista országok gazdasági fejlődésének ütemét, világosan látják, hogy a Szovjetunió a kapitalista Világgal folytatott versenyben évről-évre egyre közelebb jut fő gazdasági feladatának megoldásához. Nincs messze már az idő,amikor a Szovjetunió az egy lakosra számított termelésben nemcsak utoléri, hanem meg is előzi Amerikát. Ezért nem véletlen, hogy a jelenlét szerzői kénytelenek voltak beismerni:a Szovjetunió ipari fejlődésének üteme nem szolgáltat alapot arra, hogy önteltek legyünk*. Éívről-évre szélesedik azon áruk köre, amelyekben a Szovjetunió nemcsak a fejlődés ütemét, hanem az évi abszolút növekedést tekintve is megelőzi az Egyesült Államokat. A legutóbbi hét esztendő során a Szovjetunió az acél-, a nyersvas-, a széntermelés, a gyapjúszövet- és a cipőgyártás terén nemcsak az évi átlagos ütemet, hanem a termelés abszolút növekedését tekintve is megelőzte az Egyesült Államokat. Az 1953-tól 1957-ig terjedő időszakban a Szovjetunió olajtermelésének évi átlagos abszolút növekedése 11,4 millió tonna volt, szemben az Egyesült Államok 8,8 millió tonnájával. A Szovjetunió már most megelőzi az Egyesült Államokat az egy lakosra számított sok termékfajta gyártásában. Ide tartozik a mangánérc, a nikkel, a króm, az azbeszt, a cukorrépa, a búza, az árpa, a rizs, a burgonya, a len, a sertés és juhállomány stb. A legközelebbi esztendőkben utoléri az Egyesült Államokat az egy lakosra számított olyan termékek előállítása terén, mint a vasérc, a szén, a cement, a gyapjúszövet, a hús és a tej. Amivel egyet kell érteni Az új társadalmi rendszer győzelme szempontjából Végső fokon a munkatermelékenység a legfontosabb. Az amerikai jelentés szerzői elismerik, hogy a Szovjetunió a munkatermelékenység növekedésének ütemét tekintve felülmúlja az Egyesült Államokat, hogy »a szovjet iparban a munkatermelékenység gyors növekedésének lehetőségei még mindig nagyok«, s hogy a »szovjet iparban a munk a termelékenység növekedésének üteme aligha csökken az Egyesült Államok színvonalára...« Ezzel lehetetlen egyet nem érteni. A Szovjetunió Központi Statisztikai Hivatalának adatai szerint az ipari munkatermelékenység növekedésének évi átlagos üteme a Szovjetunióban 0—A százalék, ezzel szemben az Egyesült Államokban a burzsoá közgazdászok számításai szerint 1,8—1 százalék. Ez a fejlődés azonban nemcsak a szovjet ipart jellemzi. Az utóbbi évek folyamán óriási eredmények születtek a szovjet mezőgazdaságban is. A népgazdaság ezen ága előtt megnyitó gazdag lehetőségek biztosították, hogy a Szovjetunió kitűzze és eredményesen megoldja a nagy állami fontosságú feladatot: a legközelebbi években az egy lakosra számított hús-, vaj- és tejtermelésben utol kell érni az Egyesült Államokat. A tények ismételten bizonyítják, hogy a Szovjetunió fő gazdasági feladatát, mind az iparban, mind pedig a mezőgazdaságban eredményesen megoldja. Az amerikai jelentés szerzői sokat buzgólkodnak annak érdekében, hogy az olvasóval elhitessék: az amerikai polgárok jólétével nem lehet versenyre kelni, s hogy »lehetetlen megmondani, mikor érkezik el az az idő, amikor a Szovjetunióban az életszínvonal megközelíti az Egyesült Államok életszínvonalát«. Könnyű meggyőződni, hogy ezek a kísérletek durván megmásítják a valóságot. Amiről hallgat a jelentés Természetesen helytelen lenne tagadni, hogy az amerikai munkások többsége ma jobban él, mint az 1929— 1933-as világgazdasági válság idején. Ez több okkal magyarázható, köztük az amerikai imperializmus expanziójával, az élénk haditermeléssel, de egyáltalán nem a kizsákmányolás megszűnésével, mint ahogy a jelentés szerzői állítják. Azonban még ezen körülmények között is az amerikai munkásosztály kizsákmányolásának foka évről-évre növekszik, életszínvonala pedig egyáltalán nem olyan, mint ahogy ezt a jelentés szerzői megpróbálják bemutatni. A burzsoá közgazdászok a Szovjetunió és az Egyesült Államok lakosságának életszínvonalát összehasonlítva elkerülik azt a kérdést, hogy a munkanélküliség a Szovjetunióban megszűnt, Amerikában pedig krónikussá vált. Az amerikai statisztika adatai szerint az Egyesült Államokban a teljes munkanélküliek száma jelenleg meghaladja a 6 milliót. A jelentés egyáltalán nem beszél a közművelődésről, az orvosi ellátásról, a tömegsport fejlődéséről, az üdülésről. Pedig a Szovjetunióban mindez olyan széles és szilárd alapokon nyugszik és az eredmények oly nagyok, hogy a Szovjetunió ezen a téren bármelyik, még a legfejletteb kapitalista országgal is felveheti a versenyt. A reális tények nyomására a jelentés szerzői beismerik, hogy a Szovjetunióban az életszínvonal emelése serén 1950-től 1955-ig elért sikerek igen jelentősek, s hogy »a jövőben a szovjet lakosság életszínvonalának további javulása várható«. S ez a beismerés mindennél többet mond.