Délmagyarország, 1958. október (14. évfolyam, 231-257. szám)
1958-10-19 / 247. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK/ MAGYAR MUNKÁSPÁRT LAPJA XIV. évfolyam, 247. szám Ára: 60 fillér Vasárnap, 1958. október 19. Új tejüzem épül Szegeden • Kicserélték a régi üzem egyes gépeit • Tankkocsikkal gyűjtik össze a tejet a tanyai állomásokról Szeged tej- és tejtermék fogyasztása az utóbbi években jelentősen növekedett. Ma már úgyszólván az a tizenötezer liternyi tej is kevésnek bizonyul, melyet a szegedi tejüzem naponta forgalomba hoz, nem is szólva a tejfölről, a vajról. Sokan nem is gondolnák, hogy milyen megfeszített munka szükséges ahhoz, hogy a természetesnek vélt, megszokott reggeli tejeskávé, vagy éppen kakaó az asztalra kerüljön. A szegedi üzem meglehetősen elavult, a jelenlegi nagy igényeknek pedig épp, hogy csak meg tud felelni. Mi lesz akkor, ha a szükséglet tovább növekedik, nem tudják majd kielégíteni? — kérdezhetné bárki a nem valami biztató helyzet alapján. Aggodalomra semmi ok. Elsősorban is a jelenlegi helyzet állandó javításán fáradoznak, s egyedül az elmúlt egy-két hónapban is sokat tettek azért, hogy a meglévő üzem is lépést tartson az igényekkel. A régi, elavult kompresszort kicserélték egy újra, mely óránként 40 ezer kalória kifejtésére képes. Újjáalakították az egész hűtőberendezést, úgyannyira, hogy ma már nincs fennakadás a tartósításhoz szükséges hőfokok előállításánál. A tejfölgyártásnál ezenkívül még sóléval és lengőkeverővel is biztosítják újabban a szükséges 10 fokos hőmérsékletet. Mindezek az intézkedések, valamint a dolgozók fokozott gondossága a minőség javulásához vezetett. Most ősszel már I. és II. rendű tej került csak ki az üzemből, ami nagy haladás a korábbi időkhöz képest. Az üzem udvara egy-két hónappal ezelőtt még kövezetlen volt, esős időben sáros, máskor pedig felvetette a por. Októberre részben már kikövezték keramittéglával, s az egész udvar burkolását elvégzik az év végére. Már az ősz is jelentős fejlődést hozott tehát a szegedi tejüzem életében, azonban ez még mind semmi a további beruházásokhoz, jóváhagyott tervekhez képest. Még most ősszel egy közel százezer forint értékű kannamosó gépet kapnak, melynek segítségével óránként négyszáz kannát tudnak tökéletesen tisztára mosni, fertőtleníteni. Ez az újabb beruházás bevezetését jelenti jövő évi nagyszabású programnak. Ezideig már hétmillió forint összegű beruházást hagytak jóvá a szegedi tejüzem részére. Ebből a hatalmas összegből egy valóban korszerű, a mai igényeknek megfelelő tejfeldolgozó létesül Szegeden. A tárgyalások már folynak a telephely kijelölése ügyében, s előreláthatólag az építkezés a tavasszal meg is kezdődik. Az új tejüzem, mely már régi vágya mindazoknak, akik ismerik a jelenlegi körülményeket, lényegesen nagyobb kapacitással működik majd. Napi teljesítménye eléri a negyvenezer litert, tehát több, mint két és félszerese lesz a mostaninak. Ezenkívül lehetővé válik a zajgyártás Szegeden is, rüsem kell majd az édes tejszínt minduntalan a hódmezővásárhelyi feldolgozóba legben meg is romolhat. Nem kell onnan visszahozni, a vajat, mely ugyancsak rontgálódásnak, olvadásnak le het kitéve, hanem minden* kor friss, helyben gyártott* vajhoz juthatnak a fogyasz [UNK] tók a szegedi üzletekben* Ismét lehet majd kapni Szegeden jól bevált pasztőrözött, palackozott tejet. Az új üzem elkészülte után ismét megjelenik a kétdecés tejesüveg az ist kólákban, tejivókban, üzletekben, de lese nagyobt* méretű palackokban tej. Ezenkívül gyárt az üzem palackozott kakaót és joghurtot is. A Csongrád megyei Tejipari Vállalat, melyhez a szegedi üzem is tartozik, más most tárgyalásokat folytat az irányban, hogy jövőre tankkocsik alkalmazásával gyorsítsa meg a tej begyűjtését a megye községeiből és tanyai gyűjtőállomásairól. A teivel szerint egyelőre tíz ilyen kocsit állítanak be jövőre, melyekbe nagy mennyiségű tejet lehet gyűjteni. Nem kell majd a kannákat rakosgatni, megrövidül a szállítás, frissebb tej kerülhet a fogyasztók asztalára: ** I ♦ 1/Hek t Szeged öröksége, jelene és jövője Ismeretlen dráma Juhász Gyulától m Választási „viszontagságok" 1931 ,AAAAAAAéAAAAAAAAA AAAAAAAAaA lAAkAAAJtA AAAAmAA*AAA. AAAAAAAAAAAAAAAA&AAAAA.' Megérkezett a szaláminak való Naponta 4—500 sertést vágnak a Szegedi Szalámigyárba szállítani, ami különösen a Dóhíd telepén. E mennyiségből látják el Szegedet sertésnyáron káros, mert a meg hússal és ebből készül a híres szegedi szalámi hazai és külföldi fogyasztásra. Szegeden kívül 10 megyét lát el a Sztegedi Szalámigyár szalámiféleséggel. Liebmann Béla felvL 1 Hol lesznek jelölőgyűlések ? Ma, október 111-én az újpetőfitelepi iskolában délelőtt 10 órakor tartanak jelölőgyűlést. Október 20-án, hétfőn az alábbi helyeken tartanak jelölőgyűlést: L kerület: 18-as körzet Ady téri egyetem, délután S óra, 27-es körzet Zeneművészeti Szakiskola, délután 5 óra, 33-as körzet Gutenberg utcai Fiúiskola, délután 5 óra, 42-es körzet Madách utcai Általános Iskola, délután 5 óra, 48-as körzet Dózsa György Általános Iskola, délután 5 óra. II. kerület: 43-as körzet petőfitelepi H-es pártház, délután 5 óra, 1—4-es körzet Kistisza utcai óvoda, délután 5 óra. III. kerület: 46-os körzet Sertéshizlalda, délután 5 óra, 32-es körzet Petőfi Sándor sugárúti óvoda, délután 5 óra. Szovjet—magyar orvosnapok a Szovjetunióban Moszkva: A szovjet fővárosba pénteken magyar orvostudások érkeztek az október 20-án kezdődő szovjet—magyar orvosnapra. A szovjet—magyar orvosnapok keretében dr. Gegesi Kiss Pál, dr. Gömöri Pál, dr. Babics Antal és más magyar orvostudósok, továbbá szovjet akadémikusok és tudósek tartanak előadást. Magyar íróküldöttség utazott Olaszországba Október 18-tól 21-ig rendezik Nápolyban a nemzetközi írókongresszust. A tanácskozáson Magyarországot háromtagú küldöttség képviseli: Fodor József, Gereblyéz László és Passuthy László. Évi 2000 köbméterrel növekszik Szegedi KISZ-feldííttSÉg Utazik a Szegedi FaLemezgyár bútorlap a Komszomol ogyesszai ünnepségeire termelése a hároméves terv idején Fűrész- és lemezüzemeink nagy részét az első világháború előtt építették. Ez alól csak talán a Szegedi Falemezgyár kivétel. A több évtizedes üzemeltetés következtében a kazánok, a gépek, a keresztfűrészek elhasználódtak, s így termelékenységük ma már nem kielégítő. Régebben az a felfogás uralkodott, hogy Magyarországon a faiparnak nincs alapja, mert az ország területének csak 13,6 százaléka erdő. Négy-öt évvel ezelőtt azonban ez a felfogás megdőlt. Bebizonyosodott, hogy a fahiány és a mindinkább növekvő faimportot csak úgy lehet csökkenteni, ha a magyar faipart az adottságnak megfelelően minél nagyobb ütemben fejlesztjük. Mohácson a Farostlemezgyár, Szombathelyen pedig forgácslemezgyár építését kezdték meg és hozzáláttak a meglévő üzemek műszaki színvonalának emeléséhez, az elavult keresztfűrészek egy részének kicseréléséhez. A hároméves terv idején ezeket a megkezdett építkezéseket fokozottabb ütemben folytatják és ebben az időszakban 170,6 millió forintot fordítanak a faipar fejlesztésére. 50 millió forintos beruházással befejezik a mohácsi farostlemezgyár első lépcsőjének építését, amely évente 10 ezer tonna farostlemezt állít elő. Mindkét lépcső befejezése után 32 ezer tonna farostlemezt gyártanak majd Mohácson. A Szegedi Falemezgyár fejlesztésével az üzem bútorlap termelése évi kétezer köbméterrel növekszik. Ezenkívül bővítik a hárosi Falemezművek furnírüzemét, korszerűsítik a barcsi fűrészüzemet. Több faipari üzem fejlesztésére, a parkettléc, a hordódonga gyártására 20 millió forintot fordítanak. Fejlesztik és gépesítik a rönk ki- és berakását A lenini Komszomol — mint ismeretes — idén ünnepli megalakulásának 40. évfordulóját. A jelentős jubileumra mindenütt a Szovjetunióban lelkesen készülnek a fiatalok tízezrei és az évforduló alkalmából kiemelkedő ünnepségeket rendeznek. Szeged szovjet testivérvárosában Ogyesszában is nagyszabású ünnepségekre kerül sor. Az ogyesszai Komszomol-bizottság a nyáron Szegeden tett látogatásuk viszonzásául ünnepükre küldöttséget hívott meg a Kommunista Ifjúsági Szövetség szegedi bizottságától. A meghívásnak négytagú KISZ-küldöttség tesz eleget. A küldöttség tagjai: Deák Béla, a KISZ megyei iskolafelelőse, Kiss Ferenc, a Szegedi Szalámigyár KISZ-titkára, dr. Jyikös Zoltánná, a KISZ Szeged városi bizottságának ágit. prop. titkára és Sallai Júlia, a vegyiipari technikum tanárnője kedden utaznak Ogyesszába. Ma választási nagygyűlés Szegeden Ma, vasárnap délelőtt 10 órakor a Hazafias Népfront Szeged városi bizottsága választási nagygyűlést rendez Szegeden, a Klauzál téren. A választási nagygyűlésen Apró Antal elvtárs, a Magyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács első elnökhelyettese, a Csongrád megyei országgyűlési képviselő-jelöltek listavezetője mond beszédet. A nagy érdeklődéssel várt választási nagygyűlésre nemzetiszínű és vörös lobogók alatt egységesen vonulnak fel az üzemek, hivatalok, közületek és intézmények cMgonói. | rm f,*Á*á***OÁAÁ*A*A4A****hUA*« Jövőre több fontos szociális kérdést rendezünk Az idei választások első nagygyűlését < mint «**meretes — a fővárosban, Angyalföldön tartották. Több, mint százezer dolgozó jelenlétében Kádár János elvtárs, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára mondott beszédet. Közvetlen hangon, őszintén, egész sor mindannyiiunkat érintő és érdeklő fontos kérdésekről szólott. A többi között beszélt néhány olyan jelentős szociális kérdésről is, ami a dolgozók jórészét foglalkoztatja. Ezzel kapcsolatban hangoztatta, hogy a párt és a kormány lehetőségeinkhez képest már a következő évben nagyban segít a hátrányos helyzetben levő nyugdíjasokon, a többgyermekes családokon, s emeli az egészségügyi dolgozók, valamint az általános és középiskolai tanítók, tanárok fizetését, mert ezeknek a kategóriáknak a díjazása bizonyos mértékben elmaradt. Az égető lakáskérdés megoldásával is nagyon gondosan törődik a párt és a kormány. A hároméves tervben — ismert szám már ez is — 110 ezer lakást építünk. Ez évi átlagban 60 százalékkal több, mint az elmúlt években. S 15 esztendő alatt, a társadalom segítségével, mozgósításával, egyszer s mindenkorra rendbehozzuk a lakáshelyzetet, amelynek nagy gondját, a Horthy-rendszertől örököltük. Hivalkodás nélkül, ám jóleső örömmel és megelégedéssel állapíthatjuk meg, amit a párt nevében Kádár János elvtárs mondott a több fontos szociális kérdés következő évi rendezéséről, készpénznek vesszük, s tudjuk, hogy valóság lesz. Nem valamiféle választási ígérgetés ez, hanem egyenesen következik az MSZMP helyes politikájából és annak újabb gyakorlati érvényesítése. Az MSZMP és a forradalmi munkás-paraszt, kormány a dolgozó emberek jó munkájának alapján, a szocialista tábor országainak segítségével tavaly 16 százalékkal emelte az életszínvonalat. Ez 2 százalékkal több annál, mint amit ígért. A szó és a tett egységét különösebben tehát nem kell bizonygatni. Erre a legjobb és legmegdönthetetlenebb érvet az élet adja, s minden dolgozó család saját maga is ellenőrizheti, hiszen jótékony hatását érzi. Ezt, a jót, szépet, örömet jelenti a szocializmus, s annak építése. Szegeden, Dél-Magyarország ipari és kulturális központjában aránylag nagy számmal találunk hátrányos helyzetű nyugdíjasokat, és sokan vannak az egészségügyi dolgozók, valamint a tanítók és a tanárok. Annyi év után most igen rövid idő múlva, a következő évben ténylegesen javítják életkörülményeiket, erkölcsi megbecsülésük mellé fokozottabban párosul az anyagi elismerés. Az idei év után jövőre, tovább folytatjuk Szegeden a lakóházak nagyarányú építését. Az új családi otthonok megteremtésével jelentős lépéseket teszünk előre a város lakásproblémája megoldásának útján. Jövőre városunkban 245 új lakás épül. Szegedre is vonatkozik, hogy 15 év alatt rendbehozzuk a múlt uraitól örökölt rossz lakáskörülményeket. Mert ezt a munkát — mint Kádár elvtárs mondotta — nem lehet örökül az unokákra hagyni. A közmegelégedést kiváltó fontos, szociális kérdések rendezése nagy összegekbe kerül. A pénzt a mi munkánk, a dolgozó emberek munkája teremti meg. S a párt, a forradalmi munkás-paraszt kormány és a dolgozó nép együttes munkája, erőfeszítése, mint eddig is, alapot teremt ahhoz, hogy tovább javíthassuk az általános életkörülményeket.