Délmagyarország, 1958. október (14. évfolyam, 231-257. szám)

1958-10-19 / 247. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK/ MAGYAR MUNKÁSPÁRT LAPJA XIV. évfolyam, 247. szám Ára: 60 fillér Vasárnap, 1958. október 19. Új tejüzem épül Szegeden • Kicserélték a régi üzem egyes gépeit • Tankkocsikkal gyűjtik össze a tejet a tanyai állomásokról Szeged tej- és tejtermék fogyasztása az utóbbi évek­ben jelentősen növekedett. Ma már úgyszólván az a ti­zenötezer liternyi tej is ke­vésnek bizonyul, melyet a szegedi tejüzem naponta for­galomba hoz, nem is szólva a tejfölről, a vajról. Sokan nem is gondolnák, hogy mi­lyen megfeszített munka szükséges ahhoz, hogy a ter­mészetesnek vélt, megszo­kott reggeli tejeskávé, vagy éppen kakaó az asztalra ke­rüljön. A szegedi üzem meglehe­tősen elavult, a jelenlegi nagy igényeknek pedig épp, hogy csak meg tud felelni. Mi lesz akkor, ha a szükség­let tovább növekedik, nem tudják majd kielégíteni? — kérdezhetné bárki a nem valami biztató helyzet alap­ján. Aggodalomra semmi ok. Elsősorban is a jelenlegi helyzet állandó javításán fá­radoznak, s egyedül az el­múlt egy-két hónapban is sokat tettek azért, hogy a meglévő üzem is lépést tart­son az igényekkel. A régi, elavult kompresszort kicse­rélték egy újra, mely órán­ként 40 ezer kalória kifejté­sére képes. Újjáalakították az egész hűtőberendezést, úgyan­­­nyira, hogy ma már nincs fennakadás a tartósítás­hoz szükséges hőfokok elő­állításánál. A tejfölgyártásnál ezenkívül még sóléval és lengőkeverő­vel is biztosítják újabban a szükséges 10 fokos hőmér­sékletet. Mindezek az intéz­kedések, valamint a dolgo­zók fokozott gondossága a minőség javulásához veze­tett. Most ősszel már I. és II. rendű tej került csak ki az üzemből, ami nagy haladás a korábbi időkhöz képest. Az üzem udvara egy-két hónappal ezelőtt még köve­zetlen volt, esős időben sá­ros, máskor pedig felvetette a por. Októberre részben már kikövezték keramittég­lával, s az egész udvar bur­kolását elvégzik az év vé­gére. Már az ősz is jelentős fej­lődést hozott tehát a szege­di tejüzem életében, azon­ban ez még mind semmi a további beruházásokhoz, jó­váhagyott tervekhez képest. Még most ősszel egy közel százezer forint értékű kan­namosó gépet kapnak, mely­nek segítségével óránként négyszáz kannát tudnak tö­kéletesen tisztára mosni, fer­tőtleníteni. Ez az újabb beruházás be­vezetését jelenti jövő évi nagyszabású programnak. Ezideig már hétmillió fo­rint összegű beruházást hagytak jóvá a szegedi tejüzem részére. Ebből a hatalmas összegből egy valóban korszerű, a mai igényeknek megfelelő tejfel­­dolgozó létesül Szegeden. A tárgyalások már folynak a telephely kijelölése ügyében, s előreláthatólag az építke­zés a tavasszal meg is kez­dődik. Az új tejüzem, mely már régi vágya mindazok­nak, akik ismerik a jelenlegi körülményeket, lényegesen nagyobb kapacitással műkö­dik majd. Napi teljesítmé­­nye eléri a negyvenezer li­tert, tehát több, mint két és félszerese lesz a mostani­nak. Ezenkívül lehetővé válik a zajgyár­tás Szegeden is, rüsem kell majd az édes tej­színt minduntalan a hódme­zővásárhelyi feldolgozóba legben meg is romolhat. Nem kell onnan visszahozni, a vajat, mely ugyancsak ron­t­gálódásnak, olvadásnak le­­ het kitéve, hanem minden­* kor friss, helyben gyártott* vajhoz juthatnak a fogy­asz­ [UNK] tók a szegedi üzletekben* Ismét lehet majd kapni Sze­­­geden jól bevált pasztőrö­­­­zött, palackozott tejet. Az új üzem elkészülte­­ után ismét megjelenik a­­ kétdecés tejesüveg az is­t kólákban, tejivókban, üz­­­­letekben, de lese nagyobt* méretű palackokban tej. Ezenkívül gyárt az üzem pa­­­lackozott kakaót és joghur­­tot is. A Csongrád m­egyei Tej­ipari Vállalat, melyhez a szegedi üzem is tartozik, más most tárgyalásokat foly­tat az irányban, hogy jövőre tank­kocsik alkalmazásával gyorsítsa meg a tej begyűj­tését a megye községeiből­ és tanyai gyűjtőállomásairól. A tei­vel­ szerint egyelőre tíz ilyen kocsit állítanak be jö­vőre, melyekbe nagy men­­­nyiségű tejet lehet gyűjteni. Nem kell majd a kannákat rakosgatni, megrövidül a szállítás, frissebb tej kerül­het a fogyasztók asztalára: ** I ♦ 1/Hek­­ t Szeged öröksége, jelene és jövője Ismeretlen dráma Juhász Gyulától m Választási­­ „viszontagságok" 1931 ,AAAAAAAéAAAAAAAAA AAAAAAAAaA lAAkAAAJtA AAAAmAA*AAA. AAAAAAAAAAAAAAAA&AAAAA.' Megérkezett a szaláminak való Naponta 4—500 sertést vágnak a Szegedi Szalámigyár­ba­ szállítani, ami különösen a Dóhíd telepén. E mennyiségből látják el Szegedet sertés­­nyáron káros, mert a me­g hússal és ebből készül a híres szegedi szalámi hazai és külföldi fogyasztásra. Szegeden kívül 10 megyét lát el a Sztegedi Szalámigyár szalámiféleséggel.­ ­Liebmann Béla felvL 1 Hol lesznek jelölőgyűlések ? Ma, október 111-én az újpe­­tőfitelepi iskolában délelőtt 10 órakor tartanak jelölő­­gyűlést. Október 20-án, hétfőn az alábbi helyeken tartanak je­lölőgyűlést: L kerület: 18-as körzet Ady téri egyetem, délután S óra, 27-es körzet Zeneművé­szeti Szakiskola, délután 5 óra, 33-as körzet Gutenberg utcai Fiúiskola, délután 5 óra, 42-es körzet Madách ut­cai Általános Iskola, délután 5 óra, 48-as körzet Dózsa György Általános Iskola, délután 5 óra. II. kerület: 43-as körzet petőfitelepi H-es pártház, délután 5 óra, 1—4-es körzet Kistisza utcai óvoda, délután 5 óra. III. kerület: 46-os körzet Sertéshizlalda, délután 5 óra, 32-es körzet Petőfi Sándor sugárúti óvoda, délután 5 óra. Szovjet—magyar orvosnapok a Szovjetunióban Moszkva: A szovjet fővá­rosba pénteken magyar or­vostudások érkeztek az ok­tóber 20-án kezdődő szov­jet—magyar orvosnapra. A szovjet—magyar orvos­napok keretében dr. Gegesi Kiss Pál, dr. Gömöri Pál, dr. Babics Antal és más ma­gyar orvostudósok, továbbá szovjet akadémikusok és tu­dósek tartanak előadást. Magyar íróküldöttség utazott Olaszországba Október 18-tól 21-ig rende­zik Nápolyban a nemzetközi írókongresszust. A tanácsko­záson Magyarországot há­romtagú küldöttség képvi­seli: Fodor József, Gereb­lyéz L­ászló és Passuth­y László. Évi 2000 köbméterrel növekszik Szegedi KISZ-fe­ldííttSÉg Utazik a Szegedi FaLemezgyár bútorlap a Komszomol ogyesszai ünnepségeire termelése a hároméves terv idején Fűrész- és lemezüzemeink nagy részét az első világhá­ború előtt építették. Ez alól csak talán a Szegedi Fale­mezgyár kivétel. A több év­tizedes üzemeltetés követ­keztében a kazánok, a gé­pek, a keresztfűrészek el­használódtak, s így termelé­kenységük ma már nem ki­elégítő. Régebben az a fel­­fogás uralkodott, hogy Ma­gyarországon a faiparnak nincs alapja, mert az or­szág területének csak 13,6 százaléka erdő. Négy-öt év­vel ezelőtt azonban ez a fel­fogás megdőlt. Bebizonyoso­dott, hogy a fahiány és a mindinkább növekvő faim­portot csak úgy lehet csök­kenteni, ha a magyar faipart az adottságnak megfelelően minél nagyobb ütemben fej­lesztjük. Mohácson a Farost­­lemezgyár, Szombathelyen pedig forgácslemezgyár épí­tését kezdték meg és hozzá­láttak a meglévő üzemek műszaki színvonalának eme­léséhez, az elavult kereszt­fűrészek egy részének kicse­réléséhez. A hároméves terv idején ezeket a megkezdett építke­zéseket fokozottabb ütemben folytatják és ebben az idő­szakban 170,6 millió forintot fordítanak a faipar fejleszté­sére. 50 millió forintos be­ruházással befejezik a mo­hácsi farostlemezgyár első lépcsőjének építését, amely évente 10 ezer tonna farost­lemezt állít elő. Mindkét lépcső befejezése után 32 ezer tonna farostlemezt gyár­tanak majd Mohácson. A Sze­gedi Falemezgyár fejlesztésé­vel az üzem bútorlap terme­lése évi kétezer köbméterrel növekszik. Ezenkívül bővítik a hárosi Falemezművek fur­­nírüzemét, korszerűsítik a barcsi fűrészüzemet. Több faipari üzem fejlesztésére, a parkettléc, a hordódonga gyártására 20 millió forintot fordítanak. Fejlesztik és gé­pesítik a rönk ki- és bera­kását A lenini Komszomol — mint ismeretes — idén ün­nepli megalakulásának 40. évfordulóját. A jelentős ju­bileumra mindenütt a Szov­jetunióban lelkesen készül­nek a fiatalok tízezrei és az évforduló alkalmából ki­emelkedő ünnepségeket ren­deznek. Szeged szovjet test­­i­vérvárosában Ogyesszában is nagyszabású ünnepségek­re kerül sor. Az ogyesszai Komszomol-bizottság a nyá­ron Szegeden tett látogatá­suk viszonzásául ünnepükre küldöttséget hívott meg a Kommunista Ifjúsági Szö­vetség szegedi bizottságától. A meghívásnak négytagú KISZ-küldöttség tesz eleget. A küldöttség tagjai: Deák Béla, a KISZ megyei iskola­­felelőse, Kiss Ferenc, a Sze­gedi Szalámigyár KISZ-tit­­kára, dr. Jyikös Zoltánná, a KISZ Szeged városi bizott­ságának ágit. prop. titkára és Sallai Júlia, a vegyiipari technikum tanárnője kedden utaznak Ogyesszába. Ma választási nagygyű­lés Szegeden Ma, vasárnap délelőtt 10 órakor a Hazafias Népfront Szeged városi bizottsága vá­lasztási nagygyűlést rendez Szegeden, a Klauzál téren. A választási nagygyűlésen Apró Antal elvtárs, a Ma­gyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bizottságának tag­ja, a Minisztertanács első elnökhelyettese, a Csongrád megyei országgyűlési képvi­selő-jelöltek listavezetője mond beszédet. A nagy érdeklődéssel várt választási nagygyűlésre nem­zetiszínű és vörös lobogók alatt egységesen vonulnak fel az üzemek, hivatalok, közületek és intézmények cMgonói. | rm f,*Á*á***OÁAÁ*A*A4A****hUA*« Jövőre több fontos szociális kérdést rendezünk A­z idei választások első nagygyűlését <­ mint «­**­meretes — a fővárosban, Angyalföldön tartották. Több, mint százezer dolgozó jelenlétében Kádár János elvtárs, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára mondott beszédet­. Közvetlen hangon, őszintén, egész sor mindannyiiunkat érintő és érdeklő fontos kérdésekről szólott. A többi között beszélt néhány olyan jelentős szociá­lis kérdésről is, ami a dolgozók jórészét foglalkoztatja. Ezzel kapcsolatban hangoztatta, hogy a párt és a kor­mány lehetőségeinkhez képest már a következő évben nagyban segít a hátrányos helyzetben levő nyugdíjaso­kon, a többgyermekes családokon, s emeli az egészség­ügyi dolgozók, valamint az általános és középiskolai ta­nítók, tanárok fizetését, mert ezeknek a kategóriáknak a díjazása bizonyos mértékben elmaradt. Az égető lakás­kérdés megoldásával is nagyon gondosan törődik a párt és a kormány. A hároméves tervben — ismert szám már ez is — 110 ezer lakást építünk. Ez évi átlagban 60 szá­zalékkal több, mint az elmúlt években. S 15 esztendő alatt, a társadalom segítségével, mozgósításával, egyszer s mindenkorra rendbehozzuk a lakáshelyzetet, amelynek nagy gondját, a Horthy-rendszertől örököltük. Hivalkodás nélkül, ám jóleső örömmel és megelége­déssel állapíthatjuk meg, amit a párt nevében Kádár János elvtárs mondott a több fontos szociális kérdés következő évi rendezéséről, készpénznek vesszük, s tud­juk, hogy valóság lesz. Nem valamiféle választási ígér­getés ez, hanem egyenesen következik az MSZMP helyes politikájából és annak újabb gyakorlati érvényesítése. Az MSZMP és a forradalmi munkás-paraszt, kormány a dolgozó emberek jó munkájának alapján, a szocialista tábor országainak segítségével tavaly 16 százalékkal emelte az életszínvonalat. Ez 2 százalékkal több annál, mint amit ígért. A szó és a tett egységét különösebben tehát nem kell bizonygatni. Erre a legjobb és legmeg­­dönthetetlenebb érvet az élet ad­ja, s minden dolgozó család saját maga is ellenőrizheti, hiszen jótékony ha­tását érzi. Ezt, a jót, szépet, örömet jelenti a szocializ­mus, s annak építése. Szegeden, Dél-Magyarország ipari és kulturális központjában aránylag nagy számmal találunk hátrányos helyzetű nyugdíjasokat, és sokan vannak az egészségügyi dolgozók, valamint a tanítók és a tanárok. Annyi év után most igen rövid idő múlva, a következő évben ténylegesen javítják életkörülményeiket, erkölcsi megbecsülésük mellé fokozottabban párosul az anyagi elismerés. Az idei év után jövőre, tovább folytatjuk Sze­geden a lakóházak nagyarányú építését. Az új családi otthonok megteremtésével jelentős lépéseket teszünk előre a város lakásproblémája megoldásának útján. Jö­vőre városunkban 245 új lakás épül. Szegedre is vonat­kozik, hogy 15 év alatt rendbehozzuk a múlt uraitól örökölt rossz lakáskörülményeket. Mert ezt a munkát — mint Kádár elvtárs mondotta — nem lehet örökül az unokákra hagyni. A közmegelégedést kiváltó fontos, szociális kérdések rendezése nagy összegekbe kerül. A pénzt a mi mun­kánk, a dolgozó emberek munkája teremti meg. S a párt, a forradalmi munkás-paraszt kormány és a dolgo­zó nép együttes munkája, erőfeszítése, mint eddig is, alapot teremt ahhoz, hogy tovább javíthassuk az általá­­­nos életkörülményeket.

Next