Délmagyarország, 1958. október (14. évfolyam, 231-257. szám)

1958-10-15 / 243. szám

A mai jelölőgyűlések Ma, szerdán, az alábbi he­lyen tartanak jelölőgyűlést: I. kerület: 9-es körzet, Tömörkény Leánygimnázium délután 5 óra; 17-es körzet, Pedagó­giai Főiskola, délután 5 óra; 24-es körzet Zeneművészeti Szakiskola, délután 5 óra; 28-as körzet szakszervezeti székház, délután 5 óra; 54-es körzet, Móra Ferenc Kultúr­­ház (Munkácsy u. 9.), délután 5 óra; 58-as körzet, tisza­­parti iskola, délután 6 óra. II. kerület: 55-ös körzet, Petőfitelep III-as utcai kultúrház, dél­után 6 óra; 48-as körzet, új­­petőfitelepi iskola, délután 5 óra; 35-ös körzet, Hunyadi téri óvoda, délután 5 óra; 25-ös körzet, Köztisztasági­telep, délután 5 óra; 16-os körzet, Szilléri sugárúti is­kola, délután 5 óra. III. kerület: 45-ös körzet, Gépipari Technikum, délután 5 óra; 37-es körzet, Somogyi Könyvtár, délután 6 óra; 38- as körzet, Somogyi Könyv­tár, délután 6 óra; 9-es kör­zet, móravárosi általános is­kola, délután 5 óra. jjabb értékes leletek kerültek napvilágra a forráskúti kisdiákok ásói nyomán A közelmúltban kis cikket közölt a Délmagyarország azokról az értékes régiségekről, melyeket a forráskúti kisdiákok találtak, s ástak ki szüleik földjén. A cikk nagy lelkesedést váltott ki az iskolás fiúkból, kislányok­ból, s azóta szabad idejük legnagyobb részét csaknem valamennyien ásással, kutatással töltik. Az utóbbi hetek munkái is szép eredménnyel jártak. Feltártak többek között egy több ezer éves agyagból kiépített beomlott sírkamrát, melyben különböző korokból származó csi­szolt és kézzel formált cserépedények maradványaira bukkantak. E sír közelében találtak egy 150 centi­méter hosszú óriás szarvasagancsot is. Felszínre hoztak még többek között egy kisebb bölényszarvat, mely is­mét sok találgatásra ad okot: vajon, milyen lehetett e vidék ősi állatvilága. A kisdiákok nevelőik vezetésével jelenleg is szerve­zetten folytatják az ásatásokat. Helyes lenne azonban, ha munkájuk irányítását szakképzett régészek vennék a kezükbe, mert a mostani műkedvelő ásatások alkalmá­val sok értékes lelet, a vidék egykor élő népeire vonat­kozó adat semmisülhet meg. tett sUáóudt­ón Érdekes, szórakoztató látványosságban lesz ré­­szük vasárnap délután az alsóvárosi, különösen a tanítói kiskertek-beli lakosoknak. A Szakszer­vezeti Vadásztársaság 41 tagja itt, a vasúti töltés mellett elhúzódó tó partján szakbizottság előtt vizsgázik a vadász­tudományból. A vizsga két részből, elméleti és gyakorlati részből áll. Az a vadász, aki nem tud valamelyik elméleti kérdésre megfelelni, egy hónapra szögre akaszt­hatja a puskáját, addig nem vadászhat. A vizsga érdekessége még ezután következik. Lövészeti bemutató is lesz. Vadócgalambokat röppentenek majd a le­vegőbe, melyeket ka­pásból kell lelőni, s bi­zony itt is megbukhat a vadász. Lesz a helyszí­nen egy különleges gép is, amelyből sárból ké­szült galambokat röp­pentenek ki, s azokat is a levegőben kell szét­lőniük a vadászoknak. Erre a vizsgára, me­lyet először rendeznek meg a társaság vadá­szai körében, máris igen nagy a készülődés. A vizsga alkalmával nem kevesebb, mint ezer vadásztöltényt lő­nek majd el. Klubestet rendez az MSZBT és a TIT Az MSZBT és a TIT sze­gedi orvosegészségügyi cso­portja az SZTK rendelőin­tézet dolgozóival közösen klubestet rendez ma délután 6 órakor a TIT Kárász utcai helyiségében. A klubesten dr. Reich Olga főorvos »Szovjetuniói utam alkalmá­val szerzett tanulságok“ cím­mel tart élménybeszámolót. Előadását vetített képekkel kíséri. Minden érdeklődőt szívesen látnak. Kezdődik a szülők akadémiája A Tudományos Ismeret­­terjesztő Társulat — mint már hírül adtuk — szülők akadémiája címmel előadás­­sorozatokat indít. Ennek ke­retében a szülőkhöz a neve­lés legfontosabb kérdéseiről szólnak az előadók, a soroza­tok egyes előadásait a legki­válóbb helyi és fővárosi szakemberek tartják. A ma induló előadássorozatot az óvodás gyermekek szüleinek rendezik. »A kisgyermek gondozása és a gyermekbe­tegségek« című bevezető előadást dr. Kallós Károly főorvos tartja, majd a té­mához kapcsolódó kisfilme­­ket mutatnak be. Az előadásokat minden esetben a Juhász Gyula Mű­velődési Otthonban rendezik meg este 7 órai kezdettel. Szerda, 1958. október 15. Ma kezdődik a nemzetközi szakszervezeti akció és szolidaritási hét az év június 20. és 23.­­ között európai mun­­káskonferencia ült össze Berlinben. A konferencia emlékeztette földrészünk munkásosztályát a második világháborúra, Nyugat-Né­­metország atomfelfegyverzé­sének hallatlan veszélyére, kifejezte a munkásosztály felelősségérzését és meghir­dette a nemzetközi akció és szolidaritási hét harci prog­ramját. Október 15. és 22. között Európában és szerte a világon, a különböző szak­mai és nemzetközi szövetsé­gekhez tartozó szakszerveze­tek egységes akciókat indí­tanak a nukleáris fegyve­rekkel való kísérletezés meg­szüntetésére, a rakétakilövő­­pályák létesítése, az atom­­repülők őrjárata ellen, az atommentes övezetek léte­sítésért, a nagyhatalmak képviselőinek találkozóiéért, a leszerelésért, a nemzetek közötti békés együttműködé­sért. A szakszervezeti mozga­lomban mindig kifejeződött az egységre irányuló osz­tálytörekvés, amely jófor­mán egyidős magával a szer­vezkedéssel. Különösen sokat hangulatát. Elzárt az európai fejlődött a nemzetközi szak­­dolgozók konferenciája ki­szervezeti egység ügye az el- állvánnyal fordult az ameri­ka szocialista állam létrejöt­tével, a szovjet szakszerve­zetek kezdeményezései foly­tán. Ma már van hatalmas, T osztályerővel rendelkező Szakszervezeti Világszövet­ség, mely a forradalmi osz­tályharc alapján mintegy 90 millió szervezett dolgozót tömörít zászlaja alatt, köz­tük a magyar szakszerveze­tek tagjait is. A nemzetközi szakszervezeti mozgalomban az egység ügyét elsősorban az SZVSZ és annak tagszer­vezetei képviselik. De a Szakszervezeti Világszövet­ség mellett még körülbelül 70 millió szervezett dolgozót tömörítenek a Szabad Szak­­szervezetek Nemzetközi Szö­vetsége, a Keresztény Szak­­szervezetek Nemzetközi Szö­vetsége, valamint a szövet­ségekhez még nem tartozó, többnyire országos összefo­gással sem rendelkező szak­­szervezetek. Van tehát a világon 160 millió szervezett munkás és alkalmazott. Ha ezt az erőt áthatja a szolida­ritás, a nemzetközi összefo­gás gondolata, meg semmi­kai munkásokhoz. »A békés amerikai la­kosság a két világháború alatt nem sínylette meg a háború közvetlen pusztító következményeit. Éppen olyan jól tudjátok, mint mi, hogy a harmadik vi­lágháborúban másként ala­kulna a helyzet. Tudjuk, mennyire aggaszt benne­teket a munkanélküliség növekedése. Nincs bizton­ságtok sem a munka te­kintetében, sem pedig egy esetleges atomháború ese­tén. Ezért hívunk fel ben­neteket: harcoljatok a bé­kéért, egyesüljetek ve­lünk, európai testvéretek­kel a béke védelmére ...“ A nemzetközi szakszerve­zeti és akció szolidaritási hét legfőbb célja rádöbbenteni a munkásosztályt a békét fenyegető veszedelemre, fel­ébreszteni és tovább táplál­ni a munkásosztály felelős­ségérzetét, az egész emberi­ség jövőjéért. A feladatok­nál természetesen minden szakszervezetnek figyelembe kell vennie azt a sajátos tár­sadalmi, gazdasági, politikai helyzetet, amelyben él. A sülnek a háborús erők ter­vei, \ nemzetközi szolidari­­­tás, az akcióegység megteremtése közben ter­mészetesen meg kell küzde­ni súlyos akadályokkal is. A nemzetközi osztályharc­ban a kizsákmányoló osztá­lyok már régen felismerték­, hogy a munkásegység szá­mukra a legveszedelmesebb fegyver. Ezért igyekeznek osztályáruló szakszervezeti vezetőkre támaszkodva a proletár internacionalizmus ellen fellépni. Köztük vezető helyet a két legnagyobb szakszervezeti egyesülés, az AFL és a CIÓ tölti be. Az amerikai szakszervezeti moz­galomnak az a tragédiája, hogy fenntartás nélkül szol­gálja a kormány politikáját. Vezetőik „a munka és a­­ tő­ke harmonikus együttműkö­désének elvét­“ hirdetik. És ehhez az alapelvhez hűen minden lényeges kérdésben össze is hangolják tenni­valóikat a kormánnyal. Ez az oka annak, hogy az ame­rikai munkások ma nem is­merik az európai dolgozók kapitalista országokban ma a béke védelme elképzelhe­tetlen a szabadságjogok vé­delme nélkül. Gyarmatokon, vagy a gyarmati elnyomás­tól nemrégiben felszabadult országokban a nemzetközi szolidaritás elszánt antiim­­perialista harcot jelent a nemzeti függetlenségért, az önálló, független nemzeti lé­tért. Szocialista országokban, így a mi hazánkban is, a béke védelme egyet jelent az uralkodó osztály álamha­­talma, a munkáshatalom vé­delmével, erősítésével, a szo­cialista termelési viszonyok teljes győzelmével, a szocia­lizmus anyagi felépítésével. Ehhez egyébként tragikus bizonyítékkal szolgált két évvel ezelőtt az ellenforra­dalom. Ekkor halálos vesze­delemben forgott a magyar munkáshatalom, de veszély fenyegette Európa és az egész világ békéjét is. Em­lékezzenek csak a szervezett munkások 1956. november 4-ének hajnalára, amikor az osztályáruló Nagy Imre be­szédének hallatán felrém­­lett a világháború veszélye. T­­álunk olyan időben szervezzük a nemzet­közi akció és szolidaritási hetet, amikor dolgozó né­pünk a legfelső és helyi ál­lamhatalmi szervek újjává­­lasztásával, tovább erősíti a munkáshatalmat, szocialista rendszerünket. Viszonyainkat tekintve tő­lünk a szakszervezeti egy­ség bátor kiállást követel a munkási hatalom mellett és lelkes, odaadó munkát a szocializmus anyagi építésé­ben. A magyar szakszerveze­tek szervezeti egysége bizto­sítva van. Tennivalóink el­sősorban az eszmei egység tekintetében vannak. Ezért kell nap mint nap feltárni a nemzetközi küzdőtér erővi­szonyait, fokozni a szakszer­vezetek nevelő tevékenysé­gét, küzdeni az itt-ott még meglévő üzemi elfogultság ellen. Juhász József MSZT-elnök. Csaknem egymillió márka BRENTANO (Telik a nyugatnémet közpénzekből) Dr. Heinrich von Brentano nyugat­német külügyminiszter szereti a szépet, a különlegeset, a nem mindennapit. Te­heti, mert — hála a nyugatnémet ipar nagyvállalatainál levő érdekeltségeinek, amelynek eredményeként részvényei bu­sásan jövedelmeznek — gazdag, s így lát­szólag semmi anyagi akadálya annak, hogy néhány különlegesen költséges szenvedélyének hódoljon. Senkinek sem tűnt fel tehát különö­sebben, hogy jónéhány héttel ezelőtt­­ épí­tőmunkások jelentek meg a Bonn mel­letti Weinsbergen, von Brentano kies fek­vésű telkén és egy luxusvilla építéséhez kezdtek. A villa, amelyhez hasonló nem készült a Wenusbergen és környékén, hamarosan felépült, s messze földről cso­dájára jártak. Nem is minden ok nél­kül, mert a luxusvillának több, minden kényelemmel berendezett hálószobája van, melyek felszerelése több százezer márkába került, jóllehet von Brentano agglegény. De nemcsak a hálószobák be­rendezése kápráztatja el az egyszerűbb földi halandókat, hanem a luxusvilla parkjában épített, egészen különleges teaház, továbbá az ugyancsak a villa parkjában található halastó is. A szen­záció azonban nem is a hálószoba-soro­zat, a teaház, illetve a halastó — bár ezek sem mindennapi látnivalók — ha­nem az, hogy a villa közel egymillió márkába került, s méginkább az, hogy a villát nem a külügyminiszter, hanem az állam pénzéből építették. Hiába, semmi sem marad titokban, luxusvillájára még Nyugat-Németországban sem, an­­­nyira nem, hogy Adenauer leányának autó­ügyletei, mint az utóbbi két hét leg­főbb beszédtémája háttérbe szorult von Brentano mértéket nem ismerő költeke­zéseiről szóló egyre újabb szenzációs részletek mögött. Hallatta már szavát a nyugatnémet adófizetők szövetsége is, s az egész nyugatnémet közvéleménnyel együtt választ vár arra a kérdésre, ho­gyan lehettek a bonni kormány illetéke­sei ilyen szokatlanul bőkezűek von Bren­­tanoval szemben. S ha szabad von Brentano-nak, miért ne volna szabad másnak is? — tette fel, valószínűleg csak maga előtt, a kérdést Wilhelm John, Adenauer Keresztényde­mokrata Pártjának nyugat-berlini kép­viselője. És miután megnyugtatta magát, a Kereszténydemokrata Párt­­ 90 ezer márkájával Svájcba szökött. A nyugat-berlini kereszténydemokrata képviselő Lemmernek, a bonni kormány össznémetügyi miniszterének közbenjárá­sára több nyugatnémet nagyvállalatnak volt felügyelőbizottsági tagja. E tisztsé­geit és az ezekből eredő befolyását fel­használva nagyszabású telek- és építke­zési spekulációba kezdett, amelyek az­után hírhedtté tették nevét. Már semmi lehetősége sem volt, hogy elkerülje fele­­lősségre vonását — s John ehhez az utol­só »lehetőségihez, a meneküléshez fo­lyamodott —, a Kereszténydemokrata Párt és a bonni kormány nagyobb dicső­ségére. Vietnámi est Dorozsmán A Tudományos Ismeret­­terjesztő Társulat már az el­múlt években is igen sok nagysikerű előadáson mutat­ta be a baráti népek életét, kultúráját és a szocializmus építésében eddig elért ered­ményeiket. Ezek az estek nagymértékben hozzájárul­tak a baráti népek kultúrá­jának, művészetének és ed­digi eredményeinek megis­mertetéséhez, és közelebb hozták e népeket hozzánk. A TIT most Kiskundorozs­­mán rendezi meg a vietnámi —magyar barátság jegyében Vietnámról szóló előadását. Az előadást holnap, csütör­tökön este rendezik meg a dorozsmai Petőfi Sándor filmszínházban. Az előadás­nak külön érdekessége, hogy azon a budapesti vietnámi nagykövetség is képviselte­ti magát. Vietnámi élményei­ről Galambos Józsefné, a Vietnámban járt magyar küldöttség tagja tart előadást, utána pedig eredeti színes vietnámi dokumentumfilme­ket mutatnak be, amelyeket a nagykövetség bocsátott a TIT rendelkezésére. Kis művészek Megkezdte a próbákat a városi tanács Meseszínpad­­együttese. A »Vadrózsa« cí­mű zenés mesejáték szere­peit tanulják a kis »művé­szek«, akik közül a legfia­talabb három és fél éves és férfi volta ellenére is gyak­ran sírva fakad a színpadon próba közben. A színház művészei, Lehóczky Zsuzsa, Káldor Jenő és Várady Zol­tán nagy szeretettel foglal­koznak az apróságokkal, akiknek első fellépésére elő­reláthatólag november má­sodik felében kerül sor. — A Ladoga-tó nádja kitűnő takarmány a környék állatállo­mányának. Éppen ezért, a „Szál­lni» Bzovhoz gépészei sokat tör­ték a fejüket, hogyan lehetne a nádat a legkisebb munka­ráfordítással kitermelni? Vé­­gülis egy óriási, laposfenekű csónakot építettek, amelyre rá­szerelték a kombájn arató­részét motorral együtt. A csó­nak falára — a sekély víz miatt — nem hajócsavart ha­nem hajtókereket szereltek. Az Új vízikombájnnal két mun­kás 8 óra alatt 9 tonna nádat takarít be. H Vöröskereszt Eddig nyolcezer személyt képezett ki elsősegélynyújtásra Szegeden Megválasztották a küldötteket a megyei értekezletre Vasárnap délelőtt a köz­ponti egyetem feldíszített aulájában a Magyar Vörös­­kereszt szegedi vezetősége küldöttértekezletet tartott. Szeged ötezer vöröskeresztes tagját 220 küldött képviselte. A küldötteken kívül sok vendég és érdeklődő előtt dr. Berkes Pál városi főorvos nyitotta meg az értekezletet. Beszélt a Vöröskereszt tö­megszervezet munkájáról, feladatairól. Majd Krekuska Istvánná, a Vöröskereszt vá­rosi titkára ismertette a megjelentek előtt a vezető­ség beszámolóját. Bevezetőjében a Vöröske­reszt felépítéséről­ beszélt. Szerte a világon működik ez a szervezet, 127 millió tagja van. És ha nem is a Vörös­­kereszten múlik a tartós bé­ke biztosítása, de egy ilyen nagy tekintélyű, nagy lét­számmal rendelkező szerve­zet határozott állásfoglalása komoly tényező. A Vöröskereszt országos tevékenysége után a Szege­den működő szervezet tevé­kenységével foglalkozott Krekuska elvtársnő. — Területünkön 1952 óta 302 tanfolyamot szerveztünk, s mintegy nyolcezer hallgató vett részt ezeken. 120 ifjúsági tanfolyamot szerveztünk, s ennek 3600 hallgatója volt. Az ellenforradalom után 16 tanfolyamot tartottunk, 500 hallgatóval. A gyermekbénu­lás elleni védőoltásban a 18 korosztály 94 százaléka ré­szesült. — Városunkban jelenleg kétezer véradó van. Külön ki kell emelni a Sze­gedi Cipő KTSZ munkáját. Tasi János kiváló véradó­kitüntetés tulajdonosa szép szervezési munkát folytat. A kis létszámú KTSZ-ben 100 véradó van. A vállalat ma­ga is jutalmazza az élet­mentő véradókat. Az egészségügyi állomások munkája után a vezetőség beszámolója részletesen is­mertette az ifjúsági vörös­­kereszt munkáját. — Huszonkét általános iskolában és három közép­iskolában ifjúsági egész­­ségűr-tanfolyamot indítot­tunk. Különösen szép munkát vé­geztek itt az iskolát patro­náló orvostanhallgatók. A szegedi szervezetek munkájáról a következőket mondta Krekuska elvtársnő: — Az ellenforradalom után 74 szervezetünk maradt meg, 3500 taggal. Azóta 88 alap­szervezetünk működik. Tizenöt új területi csopor­tot hoztunk létre, s jelen­leg 5306 tagunk van. Befejezésül a Vöröskereszt előtt álló feladatokat ismer­tette a titkárnő. Ezután az úttörők, s a tömegszerveze­tek köszöntötték a küldött­­értekezlet résztvevőit, majd a résztvevők alaposan meg­vitatták a Magyar Vöröske­reszt alapszabály-tervezetét. A küldöttértekezlet 42 kül­döttet választott a megyei értekezletre, majd megvá­lasztották a Magyar Vörös­­kereszt 27 tagból álló sze­gedi vezetőségét.

Next