Délmagyarország, 1958. október (14. évfolyam, 231-257. szám)
1958-10-18 / 246. szám
I városi tanács alapos vita után elfogadta az 1959. évi tervjavaslatot lehetővé válik újabb 350 dolgozó foglalkoztatása — A beruházási összegnek több mint felét lakásépítkezésre fordítják — Egymillió forint a gázszolgáltatás megjavítására délelőtt, péntek megyei jogú városi 2 ®, végrehajtó bizottsárendkívüli ülést tartott. Ferenc elvtárs, a osztály vezetője ismeri Szeged város 1959-es TM tartjavaslatát. e népgazdaság 1957-es és évi várható ered a nagyobb lehetőségen.Smk a tanácsoknak is ? mondotta, így az 1959. tervjavaslat nagyobb "ü-tési lehetőséget tart el mint az 1958. éves évi bitalmazó terv. A város tervjavaslatának készítésénél figyelembe vették a tanácsi vállalatok eddigi eredményeit, tervük túlteljesítését. A szakigazgatási szervek szállították a tervjavaslat a munkaügyi, a pénzű és a tervosztály felületeket. A szakszervekkel közösen készítették el — javaslataik alapján — a tervet. A tanácsi vállalatok termelési tervének ismertetése után a tervosztály jelentése összegezte az 1959-es évben várható termelési emelkedést A Könnyűipari Minisztérium főfelügyelete alá tartozó vállalatok termelése 1 százalékkal, az élelmezésipari vállalatoké pedig 4,9 százalékkal emelkedik 1959- ben A tanácsi szolgáltató vállalatok fejlesztésére 900zer forintot irányoz elő a terv. A fejlődés során lehetővé válik újabb 350 foglalkoztatása. A tanácsi vállalatok 1959- ben a tervek szerint több, mint 29 millió forint nyereségre számíthatnak. Ez az összeg fedezi a város kiadásának jelentős részét. A következő évben jelentősen fejlesztik a Tatarozó és Építőipari Vállalatot. Emelték tervszámait, így a megnövekedett kisebb értékű beruházási és felújítási munkákat is el tudja végezni. 1959-re a kerületi tanácsok is terveztek olyan munkákat, melyeket a vállalattal kívánnak elvégeztetni. A munkákhoz az anyagot már biztosították. A városi tanács 1 350 000 forintos beruházási összegéből lakásépítkezésre 1959-ben 21090 000 forintot fordít, az összegből 245 la,t. építenek és adnak át. A következő évben fejezik * a Marx téri »GH«-tömb, a Teleki utca 7, a Kálmány Lajos utca 13, 15, a Kossuth Lajos utca 4, 6 és 10, a Marx tér 19 és a József Attila sugárút 44, 46. szám alatt 1958-ban megkezdett lakások építkezéseit. 1959- ben 3199 000 forint értékű munkát végeznek el az építőipari vállalatok azon lakások építkezésén, melyeket 1960-ban adnak át. A beruházási összegből jelentős mennyiségű pénzt fordítanak oktatási és népművelődési célokra, ötmillió forintot iskolák építkezésére. 1959-ben fejezik be a móravárosi nyolctantermes általános iskola építkezését, s újabb nyolctantermes iskola alapjait rakják le, Jövőre kezdik meg a szabadtéri játékok színpadának és nézőterének építkezéseit. Erre a Művelődésügyi Minisztérium három millió 320 ezer forintot biztosított. 1959-ben nem fejezik be véglegesen a színpad, a nézőtér építkezéseit, 1960-ban tovább folytatják. Szétszedhető, modern színpadot alakítanak ki. 1959-ben egymillió forintot fordítanak a gázszolgáltatás megjavítására, tíz gázvezetéket kapnak a Marx téri, a Mérey utcai, a Kossuth utcai, a Teleki, az Arany János, a Juhász Gyula, a Jósika utcai, a Párizsi körúti, a Petőfi Sándor sugárúti és a Ságvári Endre utcai házak. 571 ezer forintot költ a következő évben a Gázgyár gázmérőórák beszerzésére. Ezzel - az órák beszerzésével - újabb 800 gázfogyasztót kapcsolnak be a gázszolgáltatásba. A gázellátás javítása érdekében kis gázmű építését tervezik. Erre 1959-ben 342 ezer forintot költenek. Az egészségügyi intézmények fejlesztésére a következő évben 1,100 000 forintot fordít az Egészségügyi Minisztérium. A betegellátás javítása érdekében bővítik a rendelőintézetet. A Felszabadulás útján a rendelőintézet melletti földszintes ház helyére az intézettel egymagaságú új szárnyat építenek, s ezzel lehetővé válik a rendelőintézet osztályainak bővítése. A következő évben fejezik be a fertőtlenítő intézet építkezéseit. A város felújítási tervének összege 25 millió 600 ezer forint. Ebből az összegből 10 500 000 tanuk a újítására. forintot fordítakóházak fel Az utak felújítására négy millió 300 000 az iskolák rendbehozására 2,400 000, az egészségügyi intézetek felújítására pedig 2 millió forintot fordítanak, tagjai és a tanácskozási joggal meghívottak alaposan megvitatták a tervjavaslatot, majd egyhangúan elfogadták. 99 Üzemeink életéből 99 címmel kiállítás nyílt az SZTK-székházban Negyvennyolc szegedi üzem, intézmény és iskola rendezett nagysikerű munkavédelmi és fejlődéstörténeti kiállítást »Üzemeink életéből« címmel az SZTK központi rendelőjének folyosóin, várószobáiban. Második napja igen sokan megnézik, tanulmányozzák nemcsak a rendelésre váró betegek, hanem a város különböző üzemeiből, kerületeiből eljött érdeklődők is a kiállított fényképeket, rajzokat, grafikonokat, maketteket és a gépek miniatűr másait. A bejárattal szemben, a földszinti csarnokban »E földön minden érték a munkából fakad« felírással egy hatalmas térkép hívja fel magára a figyelmet. A nagy világtérképen vezető politikusok, közismert békeharcosok nyilatkozataiból vett idézetek olvashatók. Elmondhatni, hogy az egész kiállításon e felírásnak szelleme uralkodik. A több napja készülő kiállítást már sok százan megtekintették. Gazdag tapasztalatokat nyújt munkásnak, műszaki értelmiséginek egyaránt. Az emberek segítője Mintha flamb íednek a mesék jóságos, íz anyókája elevelalaSK I?leg ~ csak jóval fiab kiadásban. Ez az ér^TMk, amikor meglátjuk, s Miután megismertük a bÍDta‘£ ° rZe* ^öltjét, özvegy 5 ‘ Árpádné nyugdíjast, a véleményük a jelkép M *S' emberek iránti ^ Mi szeretet és törődés jellemzi Liptai Árpádiák kUn<*en tették — mondhogy hróla a jelölők. S vök onnat ismerik ilyen jól? Nemcsak a javaslatte KÖ2$ttiitVail50*’ hanem mintegy 30 éve ismerjük, itt él tag az Oskola utcában, s négy éve mint tanácsgezte K °“ik. Ezalatt a négy év alatt fáradhatatlanul vétűs j. tanácstagsággal járó feladatokat. Sőt még ezen szelt tett az Oskola utcai választókért. A panatefibereiT?686 közben felkereste az idős, magára hagyott szert Wt kiváltotta számukra a gyógyszert, új gyógyít törná, ’ s gondoskodott róla, hogy a körzet lakói jó hitírjenek a magukra hagyott öregekkel. Ezekért a Liptai ti 1 " órpj^caságaiért jelölték újból tanácstagnak versét azzal a jelszóval: erre a megtisztelő, sok emiHist6* követelő feladatra nála méltóbbat nem is tarolna. Szombat, 1958. október 18. Állami életünk demokratizmusáról VI. A szocialista demokrácia fejlesztésének alapvető feltétele a bürokratizmus elleni következetes harcis. A bürokrácia elleni harc politikai és társadalmi alapját azzal teremtettük meg, hogy a régi bürokratikus burzsoá államgépezetet szétzúztuk, leromboltuk azokat a gátakat, amelyek a dolgozó tömegeket teljes mértékben elrekesztették az államigazgatástól, s új, szocialista államgépezetet építettünk ki, amely a dolgozó tömegekkel egybeforrva, a nép javán munkálkodik. A bürokrácia dudváját azonban sok helyen még nem sikerült gyökerestől kitépni, és ez nemegyszer akadályozza demokratizmusunk kiterebélyesedését. A bürokratizmus maradványaival szembeni harcban főként két területre kell összpontosítani erőinket: 1. államszervezési és államépítő munkánkban a demokratikus centralizmus elvének következetes érvényesítésére; 2. a bürokratikus szervezési, vezetési módszerek és gondolkodásmód leküzdésére. A demokratikus centralizmus elvének következetes érvényesítése — tanítja Lenin — megköveteli a teljes összhangot és egységet az alapvető, lényeges kérdésekben, de ugyanakkor a valóban demokratikus értelemben vett centralizmus feltételezi a teljes és akadálytalan fél-A végrehajtó bizottság lődésnek a történelem által első ízben megteremtett lehetőségét, nemcsak a helyi sajátosságok, hanem a helyi kezdeményezés, a helyi újítószellem számára is, és feltételezi a közös cél felé való haladás útjainak, módszereinek, eszközeinek sokféleségét«. | Jc,__ » e lenini gondoszerű dolatra em é_keztetni, mert élnek nálunk még ezzel kapcsolatban mind revizionista, mind szektás nézetek. A revizionista szemlélet, mely abszolút elveti a centralizmus szükségességét, alapjaiban támadja meg a proletárdiktatúrát, tehát a dolgozó tömegek demokráciáját. A szektás nézetek és gyakorlat viszont, mely túlhangsúlyozza a demokratikus centralizmus elvének egyik oldalát, a centralizmust, s a másik oldalt, a helyi sajátosságok figyelembevételét, a helyi kezdeményezések kibontakoztatását, a dolgozók helyi szervei megfelelő önállóságának és hatáskörének biztosítását elhanyagolja, nagymértékben akadályozza azt, hogy valóra váltsuk a tömegek és az államgépezet összeforrását, leromboljuk a múltból örökölt bürokratikus válaszfalak maradványait. Nekünk mindkét hibás nézet és esetleges gyakorlat ellen küzdenünk kell, győzelemre kell vinnünk a demokratikus centralizmus marxista-leninista elvét. A bürokratikus szervezési, vezetési módszerek, s gondolkodásmód elleni harc szintén nem könnyű, egyik napról a másikra megoldható feladat. Meg kell azonban itt is tennünk mindent annak érdekében, hogy e harcunk, s a harc sikeres megvívása érdekében folytatott nevelőmunkánk eredményes legyen. Amikor az előbbiekben szocialista demokráciánk fejlesztésének néhány problémájáról szóltunk, nem törekedtünk sem teljességre, sem pedig egy-egy kérdés alaposabb elemzésére. Csupán vázlatosan kívántuk érzékeltetni azt a gyökeres, minőségi változást, mely a múlthoz képest ezen a területen is bekövetkezett, s rámutatni arra az útra, melyen előre kell haladnunk. Az előrehaladás itt is —• csak a párt vezetésével biztosítható. Szemben a revizionistákkal, akik azt hirdetik, hogy a pártnak csupán nevelő, ideológiai tényezőnek kell lennie, azaz le kell mondania vezető, irányító szerepéről — valljuk és megvalósítjuk azt az elvet, hogy a proletariátus diktatúrája, a szocialista demokrácia csak a munkásosztály, a dolgozók legjavát tömörítő, a marxizmus—leninizmus által vezetett élcsapat tudatos és tervszerű irányító tevékenységével realizálódhat. Nem véletlen, hogy az ellenforradalom a proletárdiktatúra megdöntésére irányuló támadásában mindenekelőtt a pártot kívánta megsemmisíteni. Az ellenforradalmi erők jól tudták, hogy a párt likvidálásával megfosztanák a munkásosztályt attól a forradalmi harci vezérkartól, mely a proletárdiktatúra bonyolult feladatainak megoldásában utat mutat, irányt szab a dolgozó tömegeknek. Jól tudták, hogy ha ez sikerülne, könnyebben elérhetnék céljukat. Ugyanakkor hetünk meg arról sem, hogy a proletárdiktatúra erősítése, a szocialista demokrácia továbbfejlesztésének egyik alapvető biztosítéka a párton belüli demokratikus centralizmus, a pártegység maximális érvényesülése. Az elmúlt évek tapasztalatai megmutatták azt is, hogy ha ez az egység nincs meg, ennek kárát vallja egész társadalmi életünk. Proletárdiktatúránk védelme, a szocialista demokrácia vívmányainak megőrzése és továbbfejlesztése szorosan összefügg a párt egységének és a pártdemokráciának megőrzésével és továbbfejlesztésével. Kommunistáknak és pártonkívüli dolgozóknak ezért egyaránt érdekük, hogy állandóan növekedjék, mind szilárdabbá váljék pártunk ereje, a párt és a tömegek kapcsolata. (Megjelent a Társadalmi szemle 1958 szeptemberi számában.) Húsz év után ismét türődnek a fogtechnikusok továbbképzésével A jobb szakmai utánpótlás biztosítása végett a megyei fogtechnikus szakcsoport elhatározta, hogy Szegeden is bevezetik a tanulók időszakos, félévenkénti vizsgáját. A leendő fogtechnikusok egy nagyobb bizottság előtt adnak menetközben számot a fejlődésükről. A bizottságban az MTH szakelőadója, a KIOSZ tanulmányi felelőse, a Fogtechnikai Vállalat ü. b.elnöke, a kijelölt vizsgamester és több fogtechnikus vesz részt Ezenkívül november első felében , húsz év után először, megkezdődik a fogtechnikusok szakmai továbbképzése is. A tanfolyamokon fogtechnikai ismereteket, új eljárások és fogászati anyagok felhasználásának módjait tanítják, valamint előadások lesznek a szájanatómia tárgyköréből. A szaktanfolyami iránt nagy az érdeklődés a fogtechnikusok körében, többek között számosan kérték, hogy az előadások anyagát sokszorosítsák is le és juttassák el azokhoz, akik nem tudnak azon részt venni. Egyébként a most meginduló továbbképzésben elsősorban azok vesznek részt, akik 1945 után szabadultak fel a szakmában, valamint a fogtechnikai vállalat által kijelölt személyek. Szeged készül november 7 méltó megünneplésére Ülést tartott az előkészítő bizottság Idén november 7-én a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 41. évfordulóját ünnepeljük. Tegnapi, pénteken délelőtt ülést tartott Szegeden a november 7-ét előkészítő bizottság. A széleskörű előkészítő bizottságban a város politikai, gazdasági és kulturális életének, az üzemeknek, hivataloknak és intézményeknek a képviselői vesznek részt. Az előkészítő bizottság ülésén összegezték a nagy évfordulóra való készülődést, meghatározták a programot. November 7-e világtörténelmi jelentőségéről megemlékeznek az üzemekben, hivatalokban és intézményekben. A Magyar—Szovjet Baráti Társaság szervezetei baráti találkozókat rendeznek, s ezekre meghívják a szovjet emberek, katonák képviselőit és a munkásmozgalom régi harcosait. A városban kiállítást is rendeznek és ezzel is dokumentálják azt a hatalmas fejlődést, amelyet a szovjet emberek kommunista pártjuk vezetésével a NaP Októberi Szocialista Forradalom óta elértek. Több üzemben, hivatalban és intézményben képekkel mutatják be a szovjet emberek gazdag életét. November 7-re nemzetiszínű és vörös lobogódíszbe öltözik a város. Zenés ébresztő is jelzi majd a nagy napot. Délelőtt 10 órakor a város dolgozóinak képviselői megkoszorúzzák a Széchenyi téri szovjet hősi emlékműveket, s ugyanakkor helyezik el a kegyelet virágait a Dugonics-temetőben lévő, hősi halált halt szovjet katonák sírjaira. A koszorúzási ünnepség alkalmából nagyszabású díszszemlére kerül sor, amelyen a munkásőrség egységei is részt vesznek. A koszorúzási ünnepségen, illetve díszszemlénél a munkásőrség zenekara is közreműködik. Este a Nemzeti Színházban a városi pártbizottság, a tanács és a Hazafias Népfront díszünnepséget rendez. Ünnepi beszédet Pusztai Józsefné elvtársnő, a városi párt-végrehajtó bizottság másodtitkára mond. A díszünnepség második részében kulturális műsorra kerül sor. A nagy évfordulóra való készülődéshez az is hozzátartozik, hogy a szegedi üzemek dolgozói gazdaságosabb és termelékenyebb munkára tesznek szocialista kötelezettségvállalásokat november 7-e tiszteletére. A fáradságot nem sajnálja... A munkaidő végeztével a Szegedi Ládagyár dolgozói népfrontgyűlésre jöttek össze, hogy a megyei jogú városi tanácsba tanácstagot jelöljenek. . Sorra álltak fel a dolgozók és mondották el, hogy választásuk Siklós Jánosra, volt ládagyári munkástársukra, most a Délmagyarország szerkesztő bizottságának vezetőjére esett, aki jóban és rosszban igazán emberül velük, a dolgozókkal volt és van. Szóltak arról is, hogy jelöltjük — bár fontos tisztségeket töltött be Szegeden, Sopron megyében, a fővárosban és is igen komoly poszton áll idehaza — megmaradt közvetlen, a munkásokkal szemben tisztességtudó embernek. Olyannak, mint volt. »Ha hozzá fordulunk bármivel is — állapították meg — fáradságot nem sajnálva, igyekszik segíteni.« S a munkások által tanácstagnak jelölt Siklós János elvtárs — aki húsz éves kora óta vesz részt a munkásmozgalomban, — az ellenforradalom idején fegyverrel és tollal védte a néphatalmat. A jelölt keresetlen szavakkal köszönte meg a bizalmat a Ládagyárban és később a Béketelepen, ahol szintén egységesen csatlakoztak a választók a ládagyáriak javaslatához.