Délmagyarország, 1958. október (14. évfolyam, 231-257. szám)

1958-10-18 / 246. szám

I városi tanács alapos vita után elfogadta az 1959. évi tervjavaslatot lehetővé válik újabb 350 dolgozó foglalkoztatása — A­ beruházási összegnek több mint felét lakásépítkezésre for­­dítják — Egymillió forint a gázszolgáltatás megjavítására délelőtt, pénte­­k megyei jogú városi 2 ®,­ végrehajtó bizottsá­­rendkívüli ülést tartott. Ferenc elvtárs, a osztály vezetője ismer­­i Szeged város 1959-es TM tartjavaslatát. e­­ népgazdaság 1957-es és évi várható ered­ a nagyobb lehetősé­gen.Sm­k­ a tanácsoknak is ? mondotta, így az 1959. tervjavaslat nagyobb "ü-tési lehetőséget tar­­t el mint az 1958. éves évi b­italmazó terv. A város tervjavaslatának készítésénél figyelembe vették a tanácsi vállala­tok eddigi eredményeit, tervük túlteljesítését. A szakigazgatási szervek­­ szállították a tervjavas­lat a munkaügyi, a pénz­ű és a tervosztály felül­­eteket. A szak­szervekkel közö­­sen készítették el — javas­lataik alapján — a tervet. A tanácsi vállalatok ter­melési tervének ismertetése után a tervosztály jelentése összegezte az 1959-es évben várható termelési emelke­dést A Könnyűipari Mi­nisztérium főfelügyelete alá tartozó vállalatok termelése 1 százalékkal, az élelmezés­­ipari vállalatoké pedig 4,9 százalékkal emelkedik 1959- ben A tanácsi szolgáltató vál­lalatok fejlesztésére 900­zer forintot irányoz elő a terv. A fejlődés során lehetővé válik újabb 350 foglalkoztatása. A tanácsi vállalatok 1959- ben a tervek szerint több, mint 29 millió forint nye­reségre számíthatnak. Ez az összeg fedezi a város ki­adásának jelentős részét. A következő évben jelen­tősen fejlesztik a Tatarozó és Építőipari Vállalatot. Emelték tervszámait, így a megnövekedett kisebb­­ ér­tékű beruházási és felújí­tási munkákat is el tudja végezni. 1959-re a kerületi tanácsok is terveztek olyan munkákat, melyeket a vál­lalattal kívánnak elvégez­tetni. A munkákhoz az anyagot már biztosították. A városi tanács 1 350 000 forintos beru­házási összegéből lakás­­építkezésre 1959-ben 21090 000 forintot fordít, az összegből 245 la­­,­t. építenek és adnak át. A következő évben fejezik * a Marx téri »GH«-tömb, a Teleki utca 7, a Kálmány Lajos utca 13, 15, a Kos­suth Lajos utca 4,­ 6 és 10, a Marx tér 19 és a József Attila sugárút 44, 46. szám alatt 1958-ban megkezdett lakások építkezéseit. 1959- ben 3199 000 forint értékű munkát végeznek el az épí­tőipari vállalatok azon la­kások építkezésén, melyeket 1960-ban adnak át. A beruházási összegből jelentős mennyiségű pénzt fordítanak oktatási és nép­művelődési célokra, ötmil­lió forintot iskolák építke­zésére. 1959-ben fejezik be a móravárosi nyolctanter­mes általános iskola építke­zését, s újabb nyolctanter­­mes iskola alapjait rakják le,­­ Jövőre kezdik meg a sza­badtéri játékok színpadá­nak és nézőterének épít­kezéseit. Erre a Művelődésügyi Mi­nisztérium három millió 320 ezer forintot biztosított. 1959-ben nem fejezik be véglegesen a színpad, a né­zőtér építkezéseit, 1960-ban tovább folytatják. Szét­szed­hető, modern színpadot ala­kítanak ki. 1959-ben egymillió forin­tot fordítanak a gázszolgál­tatás megjavítására, tíz gáz­vezetéket kapnak a Marx téri, a Mérey utcai, a Kos­suth utcai, a Teleki, az Arany János, a Juhász Gyu­la, a Jósika utcai, a Párizsi körúti, a Petőfi Sándor su­gárúti és a Ságvári Endre utcai házak. 571 ezer forintot költ a következő évben a Gáz­gyár gázmérőórák beszer­zésére. Ezzel - az órák beszerzésével - újabb 800 gázfogyasztót kapcsolnak be a gázszolgál­tatásba. A gázellátás javítá­sa érdekében kis gázmű épí­tését tervezik. Erre 1959-ben 342 ezer forintot költenek. Az egészségügyi intézmé­nyek fejlesztésére a követ­­kező évben 1,100 000 forintot fordít az Egészségügyi Mi­nisztérium. A betegellátás javítása érdekében bővítik a rendelőintézetet. A Fel­­szabadulás útján a rendelő­­intézet melletti földszintes ház helyére az intézettel egymagaságú új szárnyat építenek, s ezzel lehetővé válik a rendelőintézet osztá­lyainak bővítése. A követke­ző évben fejezik be a fer­tőtlenítő intézet építkezé­seit. A város felújítási tervének összege 25 millió 600 ezer forint. Ebből az összegből 10 500 000 tanuk a újítására. forintot fordí­­takóházak fel­ Az utak felújítására négy millió 300 000 az iskolák rendbehozására 2,400 000, az egészségügyi intézetek fel­újítására pedig 2 millió fo­rintot fordítanak, tagjai és a tanácskozási jog­gal meghívottak alaposan megvitatták a tervjavasla­tot, majd egyhangúan elfo­gadták. 99 Üzemeink életéből 99 címmel kiállítás nyílt az SZTK-székházban Negyvennyolc szegedi üzem, intézmény és iskola rende­zett nagysikerű munkavé­delmi és fejlődéstörténeti ki­állítást »Üzemeink életéből« címmel az SZTK központi rendelőjének folyosóin, vá­rószobáiban. Második napja igen sokan megnézik, ta­nulmányozzák nemcsak a rendelésre váró betegek, ha­nem a város különböző üze­meiből, kerületeiből eljött érdeklődők is a kiállított fényképeket, rajzokat, grafi­konokat, maketteket és a gépek miniatűr másait. A bejárattal szemben, a föld­szinti csarnokban »E földön minden érték a munkából fakad« felírással egy hatal­mas térkép hívja fel magá­ra a figyelmet. A nagy vi­lágtérképen vezető politiku­sok, közismert békeharcosok nyilatkozataiból vett idéze­tek olvashatók. Elmondhat­ni, hogy az egész kiállításon e felírásnak szelleme ural­kodik. A több napja készülő ki­állítást már sok százan meg­tekintették. Gazdag tapasz­talatokat nyújt munkásnak, műszaki értelmiséginek egy­aránt. Az emberek segítője Mintha flamb íedne­k a mesék jóságos, íz anyókája eleve­­lalaSK I?leg ~ csak jóval fia­­b kiadásban. Ez az ér­^TMk, amikor meglátjuk, s Miután megismertük a bÍDta‘£ ° rZe* ^öltjét, özvegy 5 ‘ Árpádné nyugdíjast, a véleményük a jelk­­ép M *S' emberek iránti ^ Mi szeretet és törődés jellemzi Liptai Árpád­­iák k­Un<*­en tették — mond­­hogy hróla a jelölők. S vök­­ onnat­ ismerik ilyen jól? Nemcsak a javaslatte KÖ2$ttiitVail50*’ hanem mintegy 30 éve ismerjük, itt él tag a­z Oskola utcában, s négy éve mint tanács­­gezte K °“ik. Ezalatt a négy év alatt fáradhatatlanul vé­tűs j. tanácstagsággal járó feladatokat. Sőt még ezen szelt­­ tett az Oskola utcai választókért. A pana­­tefibereiT?686 közben felkereste az idős, magára hagyott szert Wt kiváltotta számukra a gyógyszert, új gyógy­ít törná, ’ s gondoskodott róla, hogy a körzet lakói jó hitírjenek a magukra hagyott öregekkel. Ezekért a Liptai ti 1 " órpj^caságaiért jelölték újból tanácstagnak versé­t azzal a jelszóval: erre a megtisztelő, sok em­­iHist6*­ követelő feladatra nála méltóbbat nem is ta­­rolna. Szombat, 1958. október 18. Állami életünk demokratizmusáról VI. A szocialista­ demok­rácia fejlesztésének alapvető fel­tétele a bürokratizmus elleni következetes harc­is. A bü­rokrácia elleni harc politi­kai és társadalmi alapját az­zal teremtettük meg, hogy a régi bürokratikus burzsoá államgépezetet szétzúztuk, leromboltuk azokat a gáta­kat, amelyek a dolgozó tö­megeket teljes mértékben elrekesztették az államigaz­gatástól, s új, szocialista ál­lamgépezetet építettünk ki, amely a dolgozó tömegekkel egybeforrva, a nép javán munkálkodik. A bürokrácia dudváját azonban sok he­lyen még nem sikerült gyö­kerestől kitépni, és ez nem­egyszer akadályozza demok­ratizmusunk kiterebélyese­­dését. A bürokratizmus maradvá­nyaival szembeni harcban főként két területre kell összpontosítani erőinket: 1. államszervezési és államépí­tő munkánkban a demok­ratikus centralizmus elvének következetes érvényesítésére; 2. a bürokratikus szervezési, vezetési módszerek és gon­dolkodásmód leküzdésére. A demokratikus centraliz­mus elvének következetes ér­vényesítése — tanítja Lenin — megköveteli a teljes össz­hangot és egységet az alap­vető, lényeges kérdésekben, de ugyanakkor­­ a valóban demokratikus értelemben vett centralizmus feltételezi a teljes és akadálytalan fél-A végrehajtó bizottság lődésnek a történelem által első ízben megteremtett le­hetőségét, nemcsak a helyi sajátosságok, hanem a he­lyi kezdeményezés, a helyi újítószellem számára is, és feltételezi a közös cél felé való haladás útjainak, mód­szereinek, eszközeinek sok­féleségét«. | Jc,__ » e lenini gon­­doszerű dolatra em é_­keztetni, mert élnek nálunk még ezzel kapcsolatban mind revizionista, mind szektás nézetek. A revizionista szem­lélet, mely abszolút elveti a centralizmus szükségességét, alapjaiban támadja meg a proletárdiktatúrát, tehát a dolgozó tömegek demokrá­ciáját. A szektás nézetek és gyakorlat viszont, mely túl­hangsúlyozza a demokra­tikus centralizmus elvének egyik oldalát, a centraliz­must, s a másik oldalt, a helyi sajátosságok figyelem­­bevételét, a helyi kezdemé­nyezések kibontakoztatását, a dolgozók helyi szervei megfelelő önállóságának­ és hatáskörének biztosítását el­hanyagolja, nagymértékben akadályozza azt, hogy va­lóra váltsuk a tömegek és az államgépezet összeforrá­­sát, leromboljuk a múltból örökölt bürokratikus válasz­falak maradványait. Nekünk mindkét hibás nézet és eset­leges gyakorlat ellen küzde­­nünk kell, győzelemre kell vinnünk a demokratikus centralizmus marxista-leni­nista elvét. A bürokratikus szervezési, vezetési módszerek, s gon­dolkodásmód elleni harc szintén nem könnyű, egyik napról a másikra megold­ható feladat. Meg kell azon­ban itt is tennünk mindent annak érdekében, hogy e harcunk, s a harc sikeres megvívása érdekében folyta­tott nevelőmunkánk eredmé­nyes legyen. Amikor az előbbiekben szocialista demokráciánk fej­lesztésének néhány problé­májáról szóltunk, nem töre­kedtünk sem teljességre, sem pedig egy-egy kérdés alaposabb elemzésére. Csu­­­­pán vázlatosan kívántuk ér­zékeltetni azt a gyökeres, minőségi változást, mely a múlthoz képest ezen a te­rületen is bekövetkezett, s rámutatni arra az útra, me­lyen előre kell haladnunk. Az előrehaladás itt is —• csak a párt vezetésével biz­tosítható. Szemben a revizio­nistákkal, akik azt hirdetik, hogy a pártnak csupán ne­velő, ideológiai tényezőnek kell lennie, azaz le kell mondania vezető, irányító szerepéről — valljuk és megvalósítjuk azt az elvet, hogy a proletariátus dikta­túrája, a szocialista demok­rácia csak a munkásosztály, a dolgozók legjavát tömörítő, a marxizmus—leninizmus ál­tal vezetett élcsapat tudatos és tervszerű irányító tevé­kenységével realizálódhat. Nem véletlen, hogy az el­lenforradalom a proletár­­diktatúra megdöntésére irá­nyuló támadásában minde­nekelőtt a pártot kívánta megsemmisíteni. Az ellen­­forradalmi erők jól tudták, hogy a párt likvidálásával megfosztanák a munkásosz­tályt attól a forradalmi harci vezérkartól, mely a proletár­­diktatúra bonyolult felada­tainak megoldásában utat mutat, irányt szab a dolgo­zó tömegeknek. Jól tudták, hogy ha ez sikerülne, kön­­­nyebben elérhetnék céljukat. Ugyanakkor hetünk meg arról sem, hogy a proletárdiktatúra erősíté­se, a szocialista demokrácia továbbfejlesztésének egyik alapvető biztosítéka a pár­ton belüli demokratikus centralizmus, a pártegység maximális érvényesülése. Az elmúlt évek tapasztalatai megmutatták azt is, hogy ha ez az egység nincs meg, en­nek kárát vallja egész tár­sadalmi életünk. Proletár­­diktatúránk védelme, a szo­cialista demokrácia vívmá­nyainak megőrzése és to­vábbfejlesztése szorosan ös­­­szefügg a párt egységének és a pártdemokráciának meg­őrzésével és továbbfejleszté­sével. Kommunistáknak és pártonkívüli dolgozóknak ezért egyaránt érdekük, hogy állandóan növekedjék, mind szilárdabbá váljék pártunk ereje, a párt és a tömegek kapcsolata. (Megjelent a Társadalmi szemle 1958 szeptemberi számában.) Húsz év után ismét türődnek a fogtechnikusok továbbképzésével A jobb szakmai utánpót­lás biztosítása végett a me­gyei fogtechnikus szakcso­port elhatározta, hogy Sze­geden is bevezetik a tanulók időszakos, félévenkénti vizs­gáját. A leendő fogtechni­kusok egy nagyobb bizott­ság előtt adnak menetköz­ben számot a fejlődésükről. A bizottságban az MTH szakelőadója, a KIOSZ ta­nulmányi felelőse, a Fogtech­nikai Vállalat ü. b.­elnöke, a kijelölt vizsgamester és több fogtechnikus vesz részt Ezenkívül november első felében , húsz év után először, megkezdődik a fog­­technikusok szakmai tovább­képzése is. A tanfolyamokon fogtechnikai ismereteket, új eljárások és fogászati anya­gok felhasználásának mód­jait tanítják, valamint elő­adások lesznek a szájanató­mia tárgyköréből. A szak­­tanfolyam­i iránt nagy az ér­deklődés a fogtechnikusok körében, többek között szá­mosan kérték, hogy az elő­adások anyagát sokszorosít­sák is le és juttassák el azokhoz, akik nem tudnak azon részt venni. Egyébként a most meginduló továbbkép­zésben elsősorban azok vesz­nek részt, akik 1945 után szabadultak fel a szakmá­ban, valamint a fogtechni­kai vállalat által kijelölt személyek. Szeged készül november 7 méltó megünneplésére Ülést tartott az előkészítő bizottság Idén november 7-én a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 41. évfordulóját ünnepeljük. Tegnapi, pénte­ken délelőtt ülést tartott Szegeden a november 7-ét előkészítő bizottság. A szé­leskörű előkészítő bizottság­ban a város politikai, gazda­sági és kulturális életének, az üzemeknek, hivataloknak és intézményeknek a képvi­selői vesznek részt. Az elő­készítő bizottság ülésén ös­­­szegezték a nagy évforduló­ra való készülődést, megha­tározták a programot. November 7-e világtörté­nelmi jelentőségéről megem­lékeznek az üzemekben, hi­vatalokban és intézmények­ben. A Magyar—Szovjet Ba­ráti Társaság szervezetei ba­ráti találkozókat rendeznek, s ezekre meghívják a szov­jet emberek, katonák képvi­selőit és a munkásmozga­lom régi harcosait. A város­ban kiállítást is rendeznek és ezzel is dokumentálják azt a hatalmas fejlődést, amelyet a szovjet emberek kommunista pártjuk veze­tésével a NaP­­ Októberi Szo­cialista Forradalom óta el­értek. Több üzemben, hiva­talban és intézményben ké­pekkel mutatják be a szov­jet emberek gazdag életét. November 7-re nemzeti­­színű és vörös lobogódíszbe öltözik a város. Zenés éb­resztő is jelzi majd a nagy napot. Délelőtt 10 órakor a város dolgozóinak képvise­lői megkoszorúzzák a Szé­chenyi téri szovjet hősi em­lékműveket, s ugyanakkor helyezik el a kegyelet virá­gait a Dugonics-temetőben lévő, hősi halált halt szov­jet katonák sírjaira. A ko­­szorúzási ünnepség alkalmá­ból nagyszabású díszszemlé­re kerül sor, amelyen a munkásőrség egységei is részt vesznek. A koszorúzá­­si ünnepségen, illetve dísz­szemlénél a munkásőrség zenekara is közreműködik. Este a Nemzeti Színház­ban a városi pártbizottság, a tanács és a Hazafias Nép­front díszünnepséget ren­dez. Ünnepi beszédet Pusz­tai József­né elvtársnő, a vá­rosi párt-végrehajtó bizottság másodtitkára mond. A dísz­ünnepség második részében kulturális műsorra kerül sor. A nagy évfordulóra való készülődéshez az is hozzá­tartozik, hogy a szegedi üze­mek dolgozói gazdaságosabb és termelékenyebb munkára tesznek szocialista kötele­zettségvállalásokat november 7-e tiszteletére. A fáradságot nem sajnálja... A munkaidő végeztével a Szegedi Ládagyár dolgozói népfrontgyűlésre jöttek ös­­­sze, hogy a megyei jogú vá­rosi tanácsba tanácstagot je­löljenek. . Sorra álltak fel a dolgo­zók és mondották el, hogy választásuk Siklós Jánosra, volt ládagyári munkástár­sukra, most a Délmagyaror­szág szerkesztő bizottságá­­­nak vezetőjére esett, aki jó­ban és rosszban igazán em­berül velük, a dolgozókkal volt és van. Szóltak arról is, hogy jelöltjük — bár fon­tos tisztségeket töltött be Szegeden, Sopron megyé­ben, a fővárosban és is igen komoly poszton áll ide­haza — megmaradt közvet­len, a munkásokkal szemben tisztességtudó embernek. Olyannak, mint volt. »Ha hozzá fordulunk bármivel is — állapították meg — fá­radságot nem sajnálva, igyekszik segíteni.« S a munkások által tanácstag­nak jelölt Siklós János elv­társ — aki húsz éves kora óta vesz részt a munkásmoz­galomban, — az ellenforra­dalom idején fegyverrel és tollal védte a néphatalmat. A jelölt keresetlen sza­vakkal köszönte meg a bi­zalmat a Ládagyárban­ és később a Béketelepen, ahol szintén egységesen csatla­koztak a választók a láda­gyáriak javaslatához.

Next