Délmagyarország, 1959. február (15. évfolyam, 27-50. szám)

1959-02-21 / 44. szám

Ez évben eddig 1200 belépővel és 3600 hold földdel gyarapodott megyénkben a szövetkezeti mozgalom Amióta a szegedi nagyaktíva-ülésen elhangzottak azok a szavak, hogy "­tegyük társadalmi üggyé a mezőgazda­ság szocialista átszervezését", nagy léptekkel halad előre — különösen a megye északkeleti részén — a szövetkeze­tek számszerű alakulása. Azóta szövetkezeti községgé fejlődött Fábiánsebestyén, Ambrózfalva, Eperjes. A tel­jes szocialista nagyüzemi gazdálkodáshoz közelednek Nagytőke, Cserebökény, Nagymágocs, Árpádhalom és Deszk községek. A szövetkezeti községgé nyilvánított falvakban az el­múlt két hét folyamán tömegesen léptek be a kis- és kö­zépparasztok a meglevő tsz-ekbe. Több helyen, mint Nagymágocson, Eperjesen és másutt tsz-ek és tszcs-k alakultak. A legdöntőbb a jelenlegi szervező munkában az, hogy a dolgozó parasztokat saját házaikban keresik fel a politikai munkások, funkcionáriusok és tsz-tagok és a következetes, meggyőző szavak eredményeként szép­számmal léptek a nagyüzemi gazdálkodás útjára a leg­tekintélyesebb középparasztok. A legutóbbi hetekben a szövetkezeti útra tért parasztság túlnyomó többsége saját földjét vitte a közösbe. A szervezett agitációs munka eredményességét bizo­nyítja, hogy míg januárban 300 paraszt lépett tsz-ekbe, a bevitt föld is csak kevés volt, addig ebben a hónapban a 20-i állapotnak megfelelően mintegy­­ 900 belépő közel 3500 hold földet vitt a szövetkezeti gazdaságokba. E két hónap eredménye tehát 1200 új szövetkezeti tag 3600 holdnyi földterülettel. Az elért eredményeket lerögzíteni aligha lehet, mert szinte óránként gyorsul a szövetkezetek fejlődésének üteme. Hogy a színház ne legyen elefántcsonttorony . Vaszy Viktor igazgató nyilatkozata a színház és a dolgozók kapcsolatáról A Magyar Szocialista Munkáspárt nemrégiben határozatot hozott a mun­kásosztállyal kapcsolatos feladatokról. A határozat a gazdasági és szociális kérdé­sek mellett bő részletességgel foglalko­zik a munkásosztály kulturális felemel­kedésének szükségességével is. Vala­mennyi kulturális és művelődési intéz­ményünk feladatának tekinti, hogy te­vékenysége gyakorlati összefüggésbe ke­rüljön ezzel a célkitűzéssel. Különösen sok tennivaló hárul e tekintetben a mű­velődés olyan fontos fórumaira, mint a színházak. Ezért munkatársunk felkeres­te Vaszy Viktort, a Szegedi Nemzeti Színház igazgatóját, azzal a kéréssel, hogy tájékoztassa lapunkat a vezetése alatt működő színház terveiről, célkitű­zéseiről. A témával kapcsolatban Vaszy Viktor igazgató a következő nyilatkozatot adta lapunknak: A színház nem egy bizonyos rétege . Rájöttünk arra, eddigi működésünk alapján, hogy a színházlátogató közön­ség összetétele körül nincs minden rend­ben. Különösen bemutatókon látjuk ezt, amikor feltűnően hiányoljuk az üzemek, gyárak és termelőszövetkezetek dolgozóit. Messzemenően rokonszenvezünk értelmi­ségi közönségünkkel is, de feltétlenül valljuk, hogy a fizikai dolgozóknak is itt van a helyük a színházban, a bemuta­tókon is és a sorozatos előadásokon is. Miután a színházat a kormányzat nem egy bizonyos réteg számára tartja fenn, hanem az ország fizikai és szellemi dol­gozói számára egyformán, azt szeret­nénk, ha a dolgozók sokkal nagyobb mér­tékben élveznék a művelődésükre szánt állami áldozatvállalások előnyeit. — Amint a tájelőadások és a stagione előadások esetében megfigyeltük a kö­zönség rétegződését, továbbá látogatást tet­tünk néhány nagyobb üzemben, meg­győződtünk arról, hogy az ország fizikai dolgozóinak többsége áhítja azt a kultú­rát és művelődési lehetőséget, amelyet a színház nyújt számára. Hogy példát is említsek: Hódmezővásárhelyen, a Haris­nyagyárban tett látogatásunk alkalmával több művésztársam élvezhette a munká­sok szeretetét és tapasztalhatta, hogy az emberek mennyire szeretik a színházat. Valahogy azonban távolmaradtak az elő­adásoktól. A szórakozás még nem művelődés . Amikor erről a témáról beszélünk, azzal mindnyájunknak tisztában kell lennie, hogy a szocializmus építése csak akkor lehet tökéletes és teljes, ha az élet minden pontján hasznosan munkálko­dunk. A színház elefántcsonttoronyba zárt mimózává válik, ha közönségének túlnyomó részét nem azok teszik, akik a Szocializmust két kezük fáradságos munkájával építik. Azért is szükséges ez, mert a dolgozóknak a színházi kultúra rendkívül komoly szellemi erősítést­­ tud adni, mind munkakedvük javítása, mind világnézetük teljesebbé tétele és művelt­ségük emelése által. — A szórakozás íflagában véve még nem művelődés. Ne higyjék azt egyes dolgozók és a fiatalság egyes csoportjai, hogy ha a különböző esztrád-rendezvé­­nyeket lázas szorgalommal látogatják, azzal tesznek is valamit saját művelő­désükért. Különösen olyan produkciókra vonatkozik ez, amelyek kritikátlan meg­hallgatásával csak ízlésüket rontják. Az ilyen műsorok a komoly művészi bírála­tot nem bírják el és legtöbbször csalo­gatással, fővárosi »nagy« nevek hirdeté­sével szerzik meg maguknak a közön­séget. Javítjuk kapcsolatainkat az üzemekkel . A szocialista-realista művészetnek egyik alapvető elgondolása az, hogy az úgynevezett sztárok többet ártanak egy­­egy produkciónak, mintha azt a szere­pet, amelyben fellépnek egy hivatását jól és tehetségesen ellátó, szerényebb művész énekelné vagy játszani. A sztár­szemlélet akkor érezteti leginkább rom­boló hatását, mikor egy-egy neves művész a giccs propagálásának szolgálatába áll. A sztár egyéniségének teljesen kor­látlan kibontásával felborítja és megzavarja a jó előadás egységét. A Moszkvai Nagyszínház nem azért vált naggyá, mert abban sztárok dolgoznak, hanem azért, mert együttesének minden tagja tudja, hogy vállalt szerepében mi és mennyi a helye a színpadon. — Ezeket előrebocsátva színházunk — a helyi pártszervezet és a KISZ-szervezet kezdeményezésére — kibontja a zászlót annak érdekében, hogy a színházlátogató közönség szociális összetétele és szemlé­lete lényegesen megváltozzék. Ennek el­érésére szorosra fűzzük kapcsolatainkat Szeged - Csongrád megye üzemeivel, a termelőszövetkezetek dolgozóival és a falusi parasztsággal általában. Művész­brigádjaink ellátogatnak a különböző munkahelyekre s ott a dolgozók számá­ra műveltségfejlesztő üzemi előadásokat rendeznek, megtekintik a gyárat, barát­koznak a munkásokkal. Úgy véljük, ez a kezdeményezésünk megnöveli majd a dologzók színházlátogatási kedvét és fo­kozza érdeklődését. Elsőrendű felada­tunknak tekintjük a szövetkezeti mozga­lom támogatását is, s ezért a Szeged kör­zetében fekvő szövetkezeteket szintén felkeressük, hogy művészeink megismer­jék dolgozó parasztságunk életét. Támogatjuk a műkedvelő kulturális munkát . Kiterjed figyelmünk az üzemi kul­turális munka támogatására is. Színésze­ink segítenek a műkedvelő kultúrmun­­kásoknak műsoruk megrendezésében. Üzemi műsorainkban jeleneteket, áriá­kat, duetteket és táncokat fogunk bemu­tatni készülő előadásainkból, vagy műso­ron lévő darabokból, de nemcsak szere­pelni megyünk. Korábban, ha színész ellátogatott egy üzemi klubestre, műsora után eltávozott a gyárból. Ezentúl egész délutánokat és estéket töltünk együtt a dolgozók­kal. — Kezdeményezésünk természetesen csak akkor lehet eredményes, ha az üze­mek és termelőszövetkezetek vezetői is szívügyüknek tekintik a színházi kultúra növelését. Ilyen tekintetben máris van kedvező tapasztalatunk: meghívást kap­tunk a Szegedi Szalámigyárba és a Ken­­derfonógyárba. A járás több termelő­­szövetkezete is örömmel fogadja látoga­tásunkat. Ezért e hét végén elindultak brigádjaink, hogy népszerűsítsék a dol­gozók között az emberi kultúra szép ér­tékeit. Szombaton este a Kenderfonó­gyárban veszünk részt magyar—szovjet baráti találkozón, vasárnap pedig két­­három szövetkezetbe látogatunk el. o o Bontakoznak a „Szép fa eifriges Szegedért” mozgalom tervei A Hazafias Népfront kul­turális bizottsága már több alkalommal foglalkozott a vízügyi, erdészeti, kertészeti szakemberek bevonásával a "Szép és virágos Szeged­­mozgalmának kérdésével. A megbeszélésekből megálla­pítható, hogy ezek a szervek valamennyien magukénak vallják Szegedet, érte alkot­ni és dolgozni mindenkor készek. Tervük szerint a foghíjas fasorok pótlásával, a virágok kiültetésével gyö­­nyörködtetőbbé varázsolják majd a város utcáit, tereit, a lakóházak ablakait, olyan­ná, mely méltó lesz a sza­badtéri játékokra a váro­sunkba érkezők fogadására. E felemelő munkában az egyének, társadalmi, »fei­net« és ifjúsági szervek, üzemek, intézmények iránt segítenek. Az I. kerületi tanács vég­rehajtó bizottsága örömmel vette a Hazafias Népfront e kezdeményezé­sét, s a társadalmi mun­kákat a szükséges virág­­palánták biztosításával se­gíti. A Hajnóczy utca, Jósika ut­ca, Madách utca és Deák Ferenc utca virágosítását, fásítását különböző szervek és a lakosság bevonásával oldja meg. A II. kerületi tanács vég­rehajtó bizottsága a Kos­suth Lajos sugárút virágo­­sítására 10 ezer forintot ru­ház be. Ezenkívül még a Csongrádi sugárúton és a József Attila sugárúton is parkosíttat. A III. kerületi tanács vég­rehajtó bizottsága is sokat tesz a­­ Szép és virágos Sze­ged« mozgalom érdekében. A Kertészeti Vállalattal kö­tött szerződés alapján az Áp­rilis 4 útja, Indóház tér, Há­­e­y­­mán Kató utca, Borosa Jó­zsef utca virágosítását va­lósítja meg. Ahogy közöltük, a Ruhagyár előtti résznek parkosításához 8 ezer fo­rinttal, a Textilművek előtti rész és a Tolbuhin sugárút virágosításához 10 ezer fo­rinttal, a Vám tér rendezé­séhez 6 ez­er forinttal járul hozzá. Igen sok gyár, üzem, in­tézmény jelentette be rész­vételét az akcióban. Így a Szegedi Kenderfonó­gyár, a Ruhagyár, a Textil­művek, a Malomipar, a Kór­ház, a Fertőtlenítő Intézet, a Csongrád megyei Tatarozó Vállalat, a Vasöntöde, a Ve­­gyianyag-nagykereskedelmi Vállalat, a Konzervgyár, az Ecsetgyár, a Gázgyár, a MÁV, a Villamosvasút. A Csillag tér parkosítását a Szegedi Cipőgyár, a fo­dortelepi, Tátra téri játszó­teret a Szegedi Gőzfűrész, a Klapka teret a Köztisztasági Vállalat, az új­ petőfitelepi iskola előtti teret a Tápéi Hajójavító Vállalat parko­sítja, a Rózsa utcában a Du­­gonics-temető előtti játszó­tér parkosítását a Szegedi Szalámigyár vállalta el. Iskolák, úttörők, KISZ- szervezetek sem nézik tét­lenül a felnőttek munká­ját. Az Erdészeti Technikum a faültetéseket patronálja, irá­nyítja. A Gépipari Techni­kum, a Gyermekotthon, a Siketnémák Intézete, a Bér­kert utcai általános iskola, a Statisztikai Technikum kol­légiuma az iskolájuk előtti részeket virágosítják, a Gu­tenberg utcai iskola úttörői a Hajdóczi és Jósika utca kiültetett virágait gondoz­zák majd. A Ruhagyár, az Ecsetgyár, a Konzerv­gyár, a Szegedi Kenderfonó­gyár, a Villamosvasút KISZ- tagjai is készülődnek az egy­nyári virágok ültetésére. A pedagógus és MÁV nyug­díjasok a kiültetett virágok megvédésére »patron­ál­ást« vállaltak. Szabó Mária varrónő, Osztrovszki utca 12. szám alatti lakos felajánlotta, h­ogy naponta több órát fordít majd a virágok gondozására. Weisz Árminné, Osztrovszki utca 4. szám alatti lakos, nyugdíjas a különböző par­kokban sétálgatva, üldögélve vigyáz majd a virágokra. Így bontakoznak a tervek: Szegedi Tűzhely és Cse­répkályha KSZ, Jósika u. 13. Telefon: 33-88. a la­kosság szolgálatában, min­­denfajta s bár a tél ablakainkat cif­rára rajzolja még, mi már látjuk a virágokba öltözött Szegedet és várjuk a to­vábbi jelentkezőket a Ha­zafias Népfront Vörösmarty utca 7. szám alatti irodá­jában. Kéri Imre tanár tűzhelyvas- és cserépkályha javítását olcsón, pontosan és gyor­san készít. Felhívás 1 A hibridkukorica vetőmag megérkezett. Cseretermény ellenében átvehető Szegeden. Szövet­kezeti utca 1. szám és Tápén a volt Szita-malom­ban. Szombat, 1959. február 21. Szegeden hétfőn tartják a politikai akadémia újabb előtadását A szegedi városi pártbi­zottság politikai akadémiája újabb előadására két nap múlva, hétfőn délután fél 3 órakor kerül sor a Vörös Csillag Filmszínházban. Kommunista erkölcs cím­mel Kalocsai Dezső, a Sze­gedi Tudományegyetem mar­xizmus—leninizmus tanszé­kének vezetője tart előadást. Utána a Negyvenegyedik cí­mű szovjet filmet vetítik. Hadi gavallé­ia Az angol kormány idén is messzemenő gavallériát tanúsított a hadikiadások iránt. Kevesellte a múlt évi »befektetést«, s elő­kelő gesztussal hozzácsa­pott még 50 millió font­sterlinget. Úgymond, le­gyen Angliának atom- és rakétafegyvere bőven, és legyen sok-sok repülőgépe is, amelyekkel csapatkat és ejtőernyősöket lehet szállítani, mert sose lehet tudni, hogy melyik gyar­mat bolydul fel ebben az ideges világban. S a fegy­vergyárosok is hadd ke­ressenek! Az az 1 milliárd 533 millió fontsterling, ami az 1959—­i0-as esztendőkben -szűken-szépen­ jut a had­seregnek, talán elég lesz a fegyvergyárosoknak is a mindennapi betevő falatra. Hogy ez a tekintélyes összeg elkelt volna szociá­lis és kulturális célokra is, esetleg némi béremelésre, vagy egyéb békés befekte­tésekre, az nem az angol kormány gondja. Elvégre disztingválni kell! Még nem tartanak ott az an­gol államférfiak, hogy a munkásság zsebének hasz­nára politizáljanak. Úgy gondolják, jobb ma 12 rakétakilövő-pálya, mint holnap 1 százalékos bér­emelés. S miért is ne gon­dolkoznának így, mikor minden barátjuk így tesz. Az adenaueri hadsereget most duzzasztják fel ne­gyedmillióra. Ide is kül­denek Albionból egy an­gol rakétaezredet. Mert azért az angol kormány olyanformán van ám a do­loggal, hogy szereti má­sutt elhelyezni ezeket a veszélyes fegyvereket. S Adenauerról nem kell hangsúlyozni, hogy ő vi­szont mindezt Ingyen sze­reti megkapni... (si) Szegedi párt- és tömicsvezetők­ baráti tanácskozása a Nemzeti Színház művészeivel Tegnap délután a városi pártbizottság és a városi ta­nács több vezető képviselő­je látogatott el a Szegedi Nemzeti Színházba, hogy baráti eszmecserét folytas­son a társulat tagjaival a színház és a színművészet időszerű kérdéseiről. Részt vett a beszélgetésen ifj. Ko­mócsin Mihály, a városi pártbizottság első titkára, Biczó György, a városi ta­nács v. b. elnöke, Tari Já­nos v. b.­elnökhelyettes, Túry Géza, a tanács műve­lődésügyi osztályának veze­tője és Andrássy Lajos, a népművelési csoport vezető­je, valamint Vaszy Viktor, a Szegedi Nemzeti Színház igazgatója és a társulat szá­mos tagja. Bevezetőben Tari János tájékoztatta a tanácskozá­son megjelenteket a színházi munka hivatalos tanácsi ér­tékeléséről és a társulat idő­szerű tennivalóiról, mind művészeti, mind politikai és magatartásbeli tekintetben. Szavai nagy viszhangra ta­láltak és számos hozzászó­lást váltottak ki. A színház művészei egyetértettek az időszerű követelményekkel és munkájuk bírálatával és sok olyan javaslatot tettek, amelyek elősegítik a továb­bi eredményes munkát, örömmel fogadták azt a b­első kezdeményezést is, hogy szorosabbra fűzik kap­csolatukat a dolgozó osztá­lyokkal, határoztak abban, hogy a művészeti tanács hi­vatása szerint dolgozzék, to­vábbá, hogy rendszeresen szerveznek olyan belső munkaértekezleteket, ame­lyeken megbírálják saját munkájukat egy-egy bemu­tató után. Felszólalt a tanácskozáson ifj. Komócsin Mihály, Biczó György és Túry Géza is. Öltöző­ szekrény, irat, szekrény szállítását minden, méret­ben és kivitelben rövid határidőre vállalja a Sze­gedi Fémárukészítőt KTSZ. Szeged, Rőmal krt. II. Telefon: 48-63. Háztartási zsiradékot kitűnő minőségű színszappanra főzünk ki. Szabadsajtó u. 72. Szappanfőző VTSZ. Cserépbe­tonból kapha­tó minden mennyiségben, azonnali elszállítással. 1ÜZEP Volle­lat Szeged, Bécsi krt-i telep. TÁNCDAL-EST a Tisza Étteremben f. hó 24-én este 21 órai kezdettel, a Liget Vendéglőben f. hó 25-én este 20 órai kezdettel. Fellépnek: TÓTH ÉVA táncdal-énekesnő és TU­RAN LÁSZLÓ zongoraművész. Műsor után a Tisza Étteremben Rácz Náci és zene­kara, a Liget Vendéglőben az Egyetemi Tánczenekar muzsikál. Záróra mindkét alkalommal 02 órakor Asztalfoglalás a helyszínen. Belépődíj 3 forint.

Next