Délmagyarország, 1959. február (15. évfolyam, 27-50. szám)

1959-02-07 / 32. szám

Az igazság teljesebbé válik Kulisszatitkok, érdekességek a törvényszéki írásszakértő munkájáról Látszólag sziszifuszi minibetűkkel is kifejezett ösz­kának tűnik, a laikus szá­mára pedig szinte lehetet­lenségnek, hogy két azonos­nak vélt, szinte a »megszó­lalásig­­ egyező aláírásból ki lehessen deríteni az igazit, helyesebben a hamisat. Ez pedig már gyakorlat, mond­hatni tudomány is a tör­vényszéki írásszakértő pra­xisában. A múlt század 90- es éveitől, az úgynevezett Dreyfuss-ü­gytől kezdve vált azzá. A nevezetes per egyik világszenzációja éppen az volt, hogy a francia kato­nai titkokról készült máso­latokon és térképeken levő különféle szignókról és alá­írásokról kiderült, hogy csak részben valódiak, részben pedig közönséges hamisítá­sok, amelyek aztán elma­rasztalták, vagy felmentet­ték , a perben kompromittált szereplőket. Történt, hogy egy ingat­lan átvételénél utólag még két gépelt sor került a többi után az átvételi jegy­zőkönyvbe. Az átvevő ta­gadta, az átadó pedig ál­lította az utólagosságot. A gépsorok látszatra egyfor­mák voltak a többivel, az írásszakértő viszont em­berfej nagyságúra nagyít­­tatta meg a »diszkrét« utolsó sorok betűit. Az ös­­­szehasonlításból aztán ki­derült, hogy bár tizedmilli­­méterekkel, de mégis szé­lesebbek voltak az utolsó sorok és sorközök az előb­bieknél. Ugyanakkor sokat mondott a nagyítás az in­digó és a gépszalag nyomá­ról is,­­ pedig látszatra minden stimmelt.­­ Főleg a nők a nagy mes­terei a névtelen levelek irogatásának, amelyeket az­tán »legkedvesebb« isme­rősüknek, vagy barátnő­jüknek, »esetleg« azok fe­leségének, illetve férjüknek küldenek el, mint apró »fi­gyelmességet«. A levelek tartalma rendszerint a leg­változatosabb és a legválo­­gatottabb koholmányokat terjeszti X-ről, vagy Y-ról. Névtelen levél, szignó, számjegy Ettől fogva vált gyakor­lattá a bíróságok munká­jában a törvényszéki írás­­szakértő véleménye, amely minden esetben szinte a tudományosságig menő pon­tos arculatot ad egy-egy hamisnak vélt aláírásról, névtelen levélről, szignó­ról, számjegyről és egyéb írásjelről, amely aztán a tárgyaláson rávall a »kéz­re­«, akitől származik, vagy felmenti a vád alól. Pfeif­fer Elek törvényszéki írás­szakértő mögött 20 eszten­dei gyakorlat áll, amelyben oly sok véleményt mondott már, annyit, ahány torz lel­ki megnyilvánulást és arc­kifejezést csak produkálhat az ember. A bűnös elfintorítja ar­cát, valakinek a kézírása mögé bújik, egy-egy okmá­nyon, vagy a névtelen levél betűibe rejti magát, felölt­­ve másnak az arcát, hogy igazi fiziognómiáját, az arc­kifejezésében jelenlevő lel­ki megnyilvánulást eltakar­ja. A cselekmény viszont visszapereg az írásszakértő véleménye alapján, az egyé­ni vonások és karakterek átütnek a leggondosabban készített »fintor« mögül is. Egy vonós *— tízezer forint Egy csongrádi paraszt például eladott disznója után 2183 forintról szóló csekket kapott, amit a pos­tán be is váltott. A Nem­zeti Bank három hónap múlva mégis 12183 forint terhelésről értesítette a pos­tát. Nyomban előkerült az eredeti csekk is, amelyen — hogy-hogynem — a fo­rintösszeget feltüntető négy számjegy elé egy függőleges vonás került ötödiknek. A szeg, a­­ kettőezerszáznyolc­­vanhárom« szócska elé pe­dig egy nagy »T« került, mint rövidítés. így fizet­tek ki a postán 2183 forint helyett tízezerrel többet. Csak a disznót eladó pa­rasztnak, vagy a postatiszt­viselőnek lehetett érdeke ez a csalafinta pénzszerzési mód, amelyben egy függő­leges vonalacska, valamint egy gémeskútnak ábrázolt »T« betű tízezer forinttal megemelte a csekk »érté­két«. A bűnös végül is fi­zetett, hiába fintorgatta az arcát. A levelek írói pedig egy­aránt lehetnek alacsonyabb, vagy magasabb műveltség­­­gel rendelkezők, — a pél­datár legalábbis ezt bizo­nyítja. Amikor pedig ala­pos gyanúba kerül a levél­­irogató, vagy irogatók, nagy az ijedelem — mert egy racionális magvat min­dig benne felejtenek jólér­­tesültségüket illetően —, s­ a tőlük vett próbaírások j; bizonyítanak is. Ott aztán­­ nincsen pardon: nemcsak a:j betűk alakítása, és egyéni kapcsolatuk, a jellegzetes sorvezetés, az ékezetek fek­vése, a szóközök, hanem­­ még a helyesírási hibák is ismétlődnek. Sok »jószán­dékú« névtelen levélrioga­­tóról rántották már le így a leplet, s kerültek nyilvá­nos bírósági tárgyalásra. Lényeges különbség van az aláírás és a között, ha ugyanazt a nevet valaki csak lekopírozza, mégpedig élethűen. A látszat az élet­hűség, a kopírozás azonban csak holt rajz, amelyben a vonások között nincs ár­nyalatbeli különbség, nincs benne élettel teli arculat így vesztett rajta egy vég­rendelet-hamisító is, aki a már öntudatlan haldokló kezét fogva írta le annak nevét az okmányra. Kide­rült, hogy az aláírás a sa­ját egyénisége maradt, mert az ő idegrendszere vezette a papíron a tollat fogó hal­dokló kezét. Semmi közösség a grafológiával Tévedés ne essék: az írás­­szakértői véleménynek sem­mi köze a grafológiához. Mindenekelőtt a jó megfi­gyelésen, a formák, a szí­nek és az árnyalatok kitű­nő ismerésén és a koncent­ráltságon alapszik. Mégis előfordul, hogy adott esetben, amikor a védőnek és a vád­lottnak kedvezőtlen a tör­vényszéki írásszakértő bi­zonyítása, akkor kígyób­é­­kát rákiabálnak. Tudomány­talannak, megbízhatatlan­nak nevezik a bizonyí­tást, ugyanakkor, ha ked­vező az írásszakértő véle­ménye — mert a vizsgálat után az derült ki­­—, akkor a védő felmagasztalja a legmagasabb tudományo­kig. Előfordult már, hogy egy és ugyanaz a védő két különféle ügyben, amely­ben az írásszakértő vélemé­nyét is kérték, mindkét vál­tozatot használta már. Et­től ugyan nem lett kere­kebb a világ, viszont az Igazság teljesebbé vált a törvényszéki írásszakértő állásfoglalásával. Lődi Ferenc A nagyító mindent kiderít! A helyesírási hibák mint segítőeszközök Háztartási zsiradékot kitűnő minőségű ssinssappanra főzünk ki. Szabadsajtó u. 72. Szapnun­őTő KTSZ. A Deszki Gépállomás Sze­ged jórés területén trágya és egyéb mezőgazdasági jellegű szállítást vállal Megrendelés a gépállomá­son. A Rákóczi téri öröklakások értékesítésével egyidejűleg eladásra kerülnek az időközben elkészült Attila utca 15 sz. társasház öröklakásai. Néhány 1, 2, és 3 szobás modern kivitelű lak­ás vásárolható előnyös fizetési feltételek mellett. Az érdeklődőknek felvilágosítást ad az Országos Ta­karékpénztár szegedi fiókja. H br'd’ukor'ca-ve'íí magból több lesz a termés! A vetőmagigények összeírását végzik a taná­csok, a Terményforgalmi Vállalat és «­­öldmű­­vesszövetkezetek felvásárló telepei. Vetőmagszükségletét mielőbb biztosítsa. Csongrád megyei Terményforgalmi Vállalat. £­elmentő vasutas Gondatlanságból oko­zott élet vagy testi ép­ség veszélyeztetésének bűntettétől mentette meg csütörtökön­ este fél 7 órakor a 202-es iker-villamoskocsi egyik kalauzát, vagy a villa­mosvezető­ nőt egy bátor vasutas. Az Ady téri egyetem előtti villamosmegálló­ból a Vágóhíd felé me­nő kocsit a kalauz idő­­előtt csöngette indulás­ra, s ennek következté­ben egy lelépni akaró idős asszony a villamos alá esett. Az ismeret­len, bátor vasutas azon­ban pillanatok alatt utánaugrott és kikapta az asszonyt a kerék elől. Köszönet helyett azonban még a vezető­nő méltatlankodott, mondván, hogy őt ne oktatgassák a vezetés szabályaira. Az utazó­közönség joggal felhá­borodott ekkora lelket­­lenségen, de azon is, hogy akad még kalauz, aki figyelmetlenül in­dítja a kocsit. Ebből az esetből adódó felelős­ségen viszont osztozzék meg a gondatlan ka­lauz a kocsivezető­nővel, aki nem kevésbé volt figyelmetlen ... (1-) Adóemelés Jugoszláviában Jugoszláviában az egész ország területére egységes mezőgazdasági adórendszert és kataszteri tiszta jövede­lem­ számítást vezettek be. Az új adórendszer a föld­es jövedelemadó emelésével jár együtt. A gazdák évi harmincezer dinár jövedelem után 9 százalék adót fizet­nek. Az adókulcs a jövedelem­mel együtt növekszik, s így az évi 800 000 dinárt, vagy annál magasabb jö­vedelmet elért gazdákat 40 százalékos adó terheik A közzétett hivatalos ada­tok szerint a jugoszláv pa­rasztság 1958-ban összesen 17 milliárd dinárral több adót fizetett, mint 1957-ben. »fgg."5dMäe Szombat, 1959. február 7. J­uhász Gyula a Délmagyarország mai számában »In­­ternacionálé« címmel írt vezércikket. A minisztertanács néptörvényt hozott »a népköztár­sasági államforma védelméről«. Ezen kívül amnesztiáról, a szesztilalomról és az árdrágításról adott ki érvényt a Minisztertanács. Házkutatásokat tartottak számos ellenforradalmi te­vékenységgel gyanúsított politikusnál, többek közt Káro­lyi József pesti lakásán (ő maga ismeretlen helyre távo­zott), az Ébredők vezetőinél, Pallavicini György őrgrófnál, Bangha páternél (ő is megszökött) stb. A területi kérdésekről folyik a vita Párizsban a bé­­ketárgyalásokat előkészítő konferencián és Bernben, a szo­cialista pártok értekezletén egyaránt. A budapesti katonatanács kommunista frakciója for­radalmi bizottságok megalakítását követelte az ellenforra­dalom erélyes felszámolására. A kommunisták javaslatát elvetették. Jócsák Kálmán Csongrád megyei kormánybiztos elnö­költ a Pallavicini-uradalomhoz tartozó községek küldöt­teinek szegedi értekezletén, a Biló-vendéglő nagytermé­ben. Az értekezlet megtárgyalta az uradalom területén végrehajtandó földreform néhány főbb problémáját: me­lyik falu mennyit kapjon, s az egyes földhöz juttatandók hogyan kapjanak méltányosan a jó minőségű földekből. Szóba került, hogy Pallavicini György a birtokában lévő 65 ezer hold­ földből csak 15 ezret ajánlott föl önként föld­reform céljára. Az értekezlet hangoztatta a földosztás sür­gősségét. Elhatározták, hogy február 8-án küldöttséget kül­denek ez ügyben a kormányhoz. * Röszkit a franciák, Alsótanyát a szerbek szállták meg. Rádióműsor Szombat KOSSUTH-RADIO 4,87 Rákóczi-Induló. 4.30 Hí­rek­. Időjárásjelentés. 4.40—7,59 Vidáman, frissen. Közben: 3.30 Hírek, időjárásjelentés. 6.00 Fa­lurádió. 6.30 Orvosi tanácsok. 6.59 Időjelzés. 7.00 Hírek, idő­­járásjelentés. 7.10 ÚJ könyvek. 7.25 Színházak műsora. 7.45 Naptár. 7.59 Időjelzés. 8.00 Mű­sorismertetés. Időjárásjelentés. 0 óra 09 Technikai szünet. 3.10 Lányok, asszonyok. 8.26 Babai Gyula és zenekara játszik. 9.00 Úttörő híradó. 9.25 Lapozgatás az énekeskönyvben. 9.40 Me­­sedélelőtt az óvodában. 9.59 Időjelzés. 10.00 Hírek, lapszem­le, időjárásjelentés. ro.io Gyá­ri sziréna. 10.30 Szovjet ope­rettdalok és kettősök. ll.CD Or­szágúton. Jack London kisre­génye folytatásokban. II. rész. 11.20 Kamarazene. 11.57 Tech­nika­­szünet. 11.39 Időjelzés. 13 Déli harangszó. Hírek, időjá­­rásjelentés. 19.10 Boross Lajos és zenekara játszik, a Fővárosi Villamosvasút Egri Ferenc kó­rusa énekel. 13.45 Mi ifjaág a könyvesboltokban? 13.00 Opera­­részletek. 13.40 Válaszolunk hall­gatóinknak. 13.50 Szív küldi szívnek. 14.20 Tarnaconi Tar­­tarin. Rádiójáték. Daudet regé­nyéből. 15.00 Hírdetdoszlop. 15 óra 10 Brahms- 4» Schumann­­kórusok. 15.30 A nemzetközi munkásmozgalom időszerű kér­dései. 15.45 Ténczene. 15.59 Idő­jelzés. 16.00 Hírek. 10.05 Idő­­járásjárásjelentés. 16.07 Műsor­­ismertetés. 16.10 Előszóval — muzsikával. 17.59 Időjelzés. 13.00 Hírek, időjárásjelentés. 16.15 Az Állami Népi Együtt*» mű­sorából. 19.00 Tosti-dalok. 19.15 Randó Jenő amerikai jegyzetei­ből. 19.30 Beethoven: I. szim­fónia. C-dúr Op. 31. 10.50 Idő­jelzés. 20.00 Esti krónika, idő­járásjelentés. 30.25 Sarokház. — Zenés vígjáték. 31.50 Vidám versek. 21.59 Időjelzés. 22.00 Hí­rek. időjárásjelentés. 22.15 Sporthiadó. 12.22 Lóverseny­­eredmények. 22.35 Táncoljunk! Hanglemezek. Közben 30.00—0.10 Hírek, időjárásjelentés. 0.30 Himnusz. PETŐFI-RADIO 6,00 Reggeli zene. 6,36 Szín­házak és tárlatok műsora. 6.50 Törne. 4,00—0,10 Hírek, idő­járásjelentés. 14.00 Hírek, idő­járás- és vízállásjelentés. 14.20 Operakalauz. 15.20 Horgászok öt perce. 15.25 Német és cseh né­pi táncok. 15.45 Zenekari hang­verseny. 16.50 Liszt Ferenc, az operaigazgató. 17.30 Boldog Ará­bia átka. 17.50 Garai György (hegedű) és Váczi Károly (ion­­gore) hangversenye a stúdióban 18.15 A tudomány könyveinek műhelyében. 18.25 Emil Stem zenekara játszik. 18.45 Richard Wagner szatirikus írásaiból. 19 óra Hírek, időj­árás jelentés. 19 óra 05 Tánczene. 19.30 Falurá­dió. 19.50 Jó éjszakát, gyere­kek! 20.00 A Rádió Világszín­­háza: Faust. Közben: 21.25— 21.30 Hírek. 33.43 Népek zené­je. 33.00 Műsorzárás. Új munkások első léptei Még alig egy hónapja, hogy Mészáros Ági először lépte át a Szegedi Szőrme- és Bőrruhakészítő Vállalat kapuját. Máskor mosolygó arcán ott bújkált a gond, vajon hogyan fogadják az üzemben, meg tud-e barát­kozni munkatársaival. A ré­giek, mintha csak olvastak volna a gondolataiban, rög­tön szeretetükbe fogadták. Barátságosan megkérdezték tőle, honnan jött, majd megmutatták neki a gépe­ket. S ami talán a legfonto­sabb: biztatást kapott: — Ha valamit nem értesz, csak szólj bátran! Nem sok idő telt el, Mé­száros Ági már otthonosan érzi magát, mintha réges­­rég itt dolgozott volna. A napokban megkérdezte tő­le a párttitkárnő: — Hogy érzed magad, Ági? Megszoktál-e mér az üzemben? Támogatás az új munka árben — Ó, mindenki nagyon kedves hozzám, segítenek, Erzsike néni akár­­ három­szor is elmagyarázza, amit nem értek. Igazán nem bántam meg,­ hogy idejöt­tem dolgozni! — hangzott a válasz. S ez az érzés nem­csak Mészáros Ágiban, ha­nem még sok más dolgozó­ban megszületett.­­Mert nemcsak a fogadta­tás a szívélyes. Anélkül, hogy ezt kikürtölnék, sok figyelő szempár kíséri az új munkások első lépteit a gyárban. Pill Ferencnét is megszólította néhány napos ottléte után a bőrruha­üzemrész pártbizalmija: — Mi bajod van? Úgy jársz-kelsz, mint aki se­­hogysem leli a helyét! Erre azután elpana­szólta Pillné, hogy nem találja fel magát, ahova beosztották, nem megy sehogy sem a munka, bárhogyan is igyek­szik. — Sebaj, kérd át magad hozzánk, majd mi megtaní­tunk! — mondotta Erdeiné, s így is lett. Közbenjárt, hogy áthelyezzék. Itt az­után ő, meg a többiek ma­gukkal ragadták az előbb már-már elkedvetlenedett dolgozót. Ha kellett, több­ször is megmutattak, elma­gyaráztak egy-egy munka­fogást. Kocsis Miklósné is össze­barátkozott már munkatár­saival. Úgy beszélgetnek, mint régi ismerősök. Ha va­lamit még nem ért , csak átszól a szomszédjához, aki készségesen segít, így az­után napról napra jobb a termelése, gyorsan közele­dik a keresete is a régi munkások béréhez. Mi sem mutatja jobban, hogy ottho­nosan érzi magát, mint az érdeklődése az üzem élete iránt Legutóbb már a KISZ-titkárral is így tár­gyalt, amikor az felkereste: — Tudja, Fehér elvtárs, voltam én már a DISZ-ben. Csak azután férjhez men­tem, született egy kisfiam, s bizony, elmaradtam, lekö­tött a család. Most már na­gyobbacska, hároméves a gyerek, több időm van, sze­retnék összejönni a kiszis­­tákkal, együtt dolgozni, szó­rakozni velük. Régi és új dolgozók így szövődik napról nap­ra a barátság a régi és az új munkások között. Szere­tettel fogadják az újakat, segítségükre vannak, hogy otthonra leljenek a gyár­ban. Azért van ez, mert a kommunisták legelsősorban törődnek ezzel. A pártszer­vezet vezetőségi ülésén ha­tározatot hoztak az új mun­kásokkal való foglalkozás­ra. Pártmegbízatást adtak a bizalmiaknak, azonkívül a KISZ-nek is, hogy foglalkoz­zanak velük. Ezeket a hatá­rozatokat végre is hajtják. Nemrégiben váltottak le például egy munkamódszer­átadót, mert az új dolgozók­kal idegesen, türelmetlenül bánt. Az alapszervezeti párt­vezetőség tagjai tanácsok­kal látják el és ellenőrzik a tömegszervezeteket is, hogy kapcsolják be az üze­mi életbe az újonnan jötte­ket. Így valósul meg nem­sokára a KISZ egyik szép terve is: ha új ifjúmunkás kerül a gyárba, az első nap röpgyűlésen bemutatja a ré­gi dolgozóknak a KISZ-cso­­portvezető. Nincsenek hátrányban Az új dolgozók napról napra érezhetik, hogy ugyanolyan szeretettel inté­zi az ő ügyeiket is a párt­­szervezet, mint a törzsgárda tagjaiét. Tapasztalhatta ezt Stozinka Lászlóné is, aki decemberben lakáshoz ju­tott a pártszervezet segítsé­gével. Amikor elpanaszolta banatát, hogy ikergy­erme­keivel olyan helyen húzza meg magát, ahol tízen lak­nak egy szobában, nem küldték el azzal, hogy van­nak itt többéves munkások, várjon sorára. S ugyanígy nem küldenek el másokat sem. Sőt! Az új munkáso­kat — akik még nem jára­tosak az üzemben — külön­­külön is megkeresik a kom­munisták, s kikérdezik ügyes-bajos dolgaikról, prob­lémáikról, s a lehetőségek­hez mérten segítenek. Így azután nem csodálható Mé­száros Ági, Kocsis Miklósné és sok más fiatal, új mun­kás véleménye: »Nem bán­tam meg, hogy idejöttem dolgozni«.­­ Koleszár Béla I Az E. M. Csongrád me­gyei Állami Építőipari Vállalat azonnali belépésre felvesz épMinges és villanyszerelő szakmunkásokat Szeged és környéki munkahelyre. Je­lentkezni lehet Szeged, Bocskay u. 10-13. szám alatt, munkaerőgazdálko­­dáson. Vizsgázott szakácsnői hosszú gyakorlattal 4» egy munkabíró ügyes hoc­ikísérőt alkalmaz Szeged Városi Tanács Kórháza. Érd, le­het: Kórház I., Kossuth Lajos sgt. 42. sz. alatt. öl­öző­szekrény, irat­szekrény szállítását minden méret­ben és kivitelben rövid határidőre vállalja . Sze­gedi Fémárukés zí­tő KTSZ. Szeged, Római krt 15- Telefon: 46-63.

Next