Délmagyarország, 1962. május (52. évfolyam, 101-125. szám)
1962-05-12 / 109. szám
Az illetékenek ígérik: Zökkenőmentesen biztosítják a város légellátását A kánikula idejére nagyobb mennyiségű jeget tartalékolnak Áprilisban lapunkban tolmácsolták a lakosság jogos panaszát, hogy a hirtelen beköszöntött melegben a Szegedi Szalámigyár jéggyártó részlege nem készített elegendő mennyiségű jeget. A panasz nyomán a városi tanács kereskedelmi osztálya azonnal felvette a kapcsolatot a szalámigyár vezetőivel, s kérte őket, hogy sürgősen intézkedjenek a jégellátás javítására. Felkerestük a szalámigyár illetékes vezetőit, s megkérdeztük, milyen jégellátást várhatnak a szegediek. — A városra zúdult szokatlan áprilisi meleg átmenetileg valóban problémát okozott a lakosság jégellátásában — kaptuk a felvilágosítást a Szegedi Szalámigyár kereskedelmi osztályának vezetőjétől. — Az illetékesek azonban gyorsan intézkedtek, s amíg a nagyobb meleg tartott, a Bocskai utcai jégüzem mellett, a vágóhídon is megkezdték a jéggyártást. A több napos meleg után ismét hűvösebb idő köszöntött ránk, s ezért ismét csak a Bocskai utcai üzemben készítettek jeget. Jelenleg is a Bocskai utcai üzem termel annyi mennyiségű jeget, amely kielégíti a közületeket és a lakosságot. Az időjárásnak megfelelően naponta általában 1600 tábla jég kerül forgalomba a Bocskai utcai gyárból. A hűvösebb időben tartalékot is készítünk és így a nagy kánikula idejére legalább 10 ezer jégtábla tartalékkal rendelkezünk. A közületeknek a nagy melegben közvetlenül a vágóhíról biztosítjuk a kért mennyiséget. A lakosság kívánságának megfelelően pedig az elmúlt évhez hasonlóan a kánikula idején a vágóhídon is árusítanak jeget, hogy a környék lakóinak ne kelljen a Bocskai utcába elmenniök. Különben a napokban a jégárusok is megkezdték munkájukat, s a megrendelőknek naponta házhoz hordják a szükséges mennyiséget. Idén huszonegy mezőgazdasági szakmába szerződtetnek tanulókat Idén tovább szélesedik a falusi, tanyai parasztfiatalok tanulási lehetősége. Az elmúlt hetekben megyeszerte megkezdődött az új mezőgazdasági szakmunkástanulók toborzása. A fiatalok tehetségük és kedvük szerint összesen 21 új mezőgazdasági szakma közül választhatnak. Szerződni lehet erdőgazdasági szakmunkás, szántóföldi növénytermesztő-gépész, öntözéses növénytermesztő-gépész, növényvédő-gépész, komlótermelő, magtáros, szarvasmarhatenyésztő, sertéstenyésztő, juhtenyésztő, baromfitenyésztő, lótenyésztő, vadász (vadőr), halász, méhész, tejgazdasági szakmunkás, dísznövénytermesztő és kertépítő, zöldségtermelő és zöldséghajtató, gyümölcstermelő és faiskolakezelő, szőlőtermelő és borkezelő, kertimag és kertészeti ipari növénytermelő, borkezelő szakmákra. A tanulószerződéseket a jelentkezőkkel általában három esztendőre kötik, csupán a méhészek és a halászok szakmájában kétéves a tanulási idő. Erre az időre bentlakást biztosítanak a tanulóknak és teljes ellátásban részesítik őket. A háromhónapos elméleti oktatások ideje alatt az első éves tanulók havi 110 forint, a második évesek a tanulmányi előmeneteltől függően 100-tól 250 forintig, a harmadik évesek pedig 150 forinttól 380 forintig ösztöndíjat kapnak. A tanulóidő alatt a mezőgazdasági szakmunkás jelöltek eredeti munkahelyükön, ahol szerződéseiket kötötték, teljesítménybérben, vagy órabérben dolgoznak. A jórendű tanulóknak a Földművelésügyi Minisztérium nyári üdültetés is biztosít. A mezőgazdasági tanulókat munkaruha és védőruha is megilleti. Ezeken kívül kedvezményes étkezést kapnak, ha ezt nem veszik igénybe, térítés címén 4 forint 50 fillért fizet naponta részükre a munkaadó gazdaság. A tanulóknak évi 30 nap fizetett szabadság is jár. A mezőgazdasági tanulók részére felvételi vizsga nincsen, s a szerződést iskolai végzettségtől sem teszik függővé. A mezőgazdasági szakmunkásképzés iránt érdeklődő fiataloknak részletesebb tájékoztatást a járási, városi tanácsok mezőgazdasági osztályain nyújtanak. Ugyancsak felvilágosítással szolgál Hegedűs Károly földművelésügyi minisztériumi szakfelügyelő a Szegedi Erdészeti Technikumban, József Attila sugárút 26. :- r- r - j Huszonöt ember ételét veszélyeztette az ittas vontatóvezető A rendőrség őrizetbe vette a felelőtlen vontatást akit vett, a rendőrség őrizetbe Súlyos közlekedési balesetet okozott, huszonöt ember életét veszélyeztette Farkas János, a Nagymágocsi Állami Gazdaság vontatóvezetője. Farkas János, a Nagymágocs és Fábiánsebestyén között haladó földes úton vezette május 10-én, csütörtökön az esti órákban erőgépét, mellyel pótkocsit vontatott, s azon az állami gazdaság huszonöt dolgozóját szállította. A vezetés előtt Farkas János nagyobb mennyiségű sört fogyasztott, majd a szesz hatására a földes úton szabálytalanul előzte az előtte haladó, szintén embereket szállító pótkocsis erőgépet. Ennek következtében a Farkas János által vontatott pótkocsi felborult. A baleset után Vincze Iargit, 20 éves nagymágocsi lakost a mentők súlyos fejsérüléssel szállították a szentesi kórházba, ott azonban sérüléseibe belehalt. Ugyancsak súlyos, életveszélyes állapotban fekszik a szentesi kórházban Bakos Vera, 22 éves nagymágocsi lakos is. A felelőtlen vontatóvezető által okozott balesetnek ezenkívül még kilenc súlyos sérültje van. A pótkocsin ülők közül négyen könnyebb sérülést szenvedtek. A vizsgálat megállapította, hogy balesetért a vontató vezetője, Farkas János a felelős Tűzoltó és portás öltönyök, sapkák, váll-lapok megrendelhetők. Szegedi Szabó Szövetkezetnél, Mikszáth Kálmán u. 9. 1102 5 Szombat, IMS. május U. A túlórát sem szabad túlzásba vinni! Jót akartak, de rosszul csinálták a tömegcikk ktsz-nél Nem dolgozik rosszul a Szegedi Tömegcikk Ktsz, ilyesmit rá sem lehetne fogni. A vezetők is mindent megtesznek azért, hogy jól menjen a munka, semmi se szabjon gátat a termelésnek. Igaz, az utóbbi hónapokban mintha többet is tettek volna, mint szükséges. Erről esik most néhány szó. Nem mindenkinek Sokat túlórázott az első évnegyedben a szövetkezet tagsága, ha nem is éppen mindenki. Bár havi kétezer túlórát engedélyeztek számukra, s ezt nem is használták fel teljes egészében, néhányan mégis szinte csak aludni jártak haza. Vári Miklós például márciusban két nap kivételével mindig túlórázott, s legtöbbször 11 —14 órát töltött el munkahelyén. Ábrahám Jánosnak januárban 59, februárban 71,5, márciusban 127,5 túlórát fizettek ki. Lehetne még sorolni a túlórázók adatait, de ízelítőnek talán ennyi is elég. Főképpen a szövetkezet tagjai túlóráztak. Állítólag azért, mert a sok beteg dolgozó munkáját kellett pótolni, no meg azért, mert a rendelkezések szerint nekik nem jár túlórapótlék. Legtöbbet a lakatosok és a karbantartók túlóráztak, s ez azzal magyarázható, hogy a gépek igen rossz állapotban vannak, s ha nem javítják őket ki, ha kell, túlórában, a sok rossz gép megbénítja a termelést. Persze a túlórázó és az ettől »megfosztott« dolgozók keresete között erős különbség alakul ki. Voltak, akik csak 900—1000 forintot vittek haza havonta, jó néhányan pedig két, két és fél ezer forintot. Gyömbér János márciusban 106,5 túlórával éppenséggel 3600 forintot keresett. Érthető, hogy a bérfeszültség senkinek se tetszett túlságosan. Nemcsak a betegek, meg az elavult gépek miatt kellett túlóráztatni néhány embernek. Előfordult olyan eset is, hogy egy gép délben tönkrement, s kezelője még délután 4 órakor is várta a lakatost, hogy az megjavítsa, majd utána ledolgozhassa a még hátralevő időt. Ugyanis abban az esetben sem fizettek a szövetkezetnél gépállás miatt, ha a dolgozó önhibáján kívül állt le a termelés, mondjuk áramhiány következtében. A vezetés színvonala kivételesen megesett az is, hogy a festőműhelyben egyhuzamban két műszakot kellett ledolgoznia valakinek, mert beteg váltótársa helyére mást nem bírtak beállítani. Az viszont állandó gyakorlat volt, hogy a zománcozók napi kilenc órát dolgoztak — heti két szabadnappal —, holott munkaidejük a rendelkezések értelmében napi hét óra lenne. Érdekes, hogy a szövetkezet vezetői legtöbbször csak akkor szereztek tudomást a túlórázásokról, amikor már a bérelszámoló számfejtette azokat. De hagyjuk a hibák felhánytorgatását, inkább nézzük meg a kibontakozás lehetőségeit! A kibontakozás feladatai Remélhetőleg levonták a szükséges tanulságokat a ktsz-ben. Legalábbis erre vall, hogy máris rendeztek egy-két problémát, s különösképpen: megszűnt az észszerűtlen túlóráztatás. Néha persze lesz még szükség arra, hogy a tervteljesítés érdekében munkaidőn kívül is dolgozzon valamelyik műhely, de nem olyan mértékben, mint korábban. Sokkal többet kell foglalkozniuk a vezetőknek a dolgozók ügyeivel, szakmai képzésével. Ha minden munkaművelet elvégzésére több embert is betanítanak, nem fordulhat elő, hogy valaki 16—17 óra hosszát lesz kénytelen egyfolytában dolgozni. Jó néhány megoldásra váró kérdés van még az elmondottakon kívül is. A csökkentett munkaidők figyelembevételétől kezdve a védőital-ellátásig, a helyiségek tisztán tartásától a teljesítménynormák felülvizsgálatáig — csupa-csupa fontos, halasztást nem tűrő feladat. Azzal fejezzük be, amivel kezdtük is: a tömegcikk kész nem rossz szövetkezet. A hibák sem abból adódtak, hogy elkerülték volna a munkát, hanem ellenkezőleg: túl sokat akartak markolni belőle. A mértékkel használt túlóra segít, mint betegen a gyógyszer, de túlzásba vinni nem lehet, mert bajt okoz. F. K. AMÍG holnap lesz Új magyar film a Vörös Csillag Moziban A mai magyar faluba visz el bennünket ez a most bemutatott új magyar film, és azzal kezdődik, amivel sok más, régebbi műalkotás, színdarab, regény, film befejeződött: megalakul a termelőszövetkezet. Nem az a kérdés áll tehát a történet középpontjában, hogy legyen-e tsz, hanem az, hogy milyen legyen, hogy miképpen lehet a falu gazdáit továbbvezetni azon az úton, amelyre a szövetkezet megszervezésével ráléptek. A film azokat a nehézségeket, gondokat, problémákat mutatja be, amelyekkel a tszelnök szembekerül az új, a jó formálása közben. A film azonban csak felveti ezt a problematikát. Megoldani már nem képes. A válasz, amit ezekre a kérdésekre ad, művészileg nem hiteles, nem meggyőző, nem hatásos. A művészetben a szándék nem sokat ér. Ott kizárólag a végeredménynek, a kész alkotásnak van szava. A problémafelvetésben jelentkező újszerűség ezért itt sem menti a lényeg kudarcát. Ez az új magyar film, az Amíg holnap lesz, nem sikerült. Miért? A feldolgozás művészi gyengeségei miatt. Ezek között talán a legkirívóbb a mondanivaló tisztázatlanságából következő eljárás: a nehézségek mármár öncélú halmozása. Természetesen nem a rossz és a jó milliméterre kicentizett adagolását kérjük számon, de azért az mégiscsak elemi követelmény mindenfajta művészi alkotástól, amely a mai faluval foglalkozik, hogy meggyőzze a nézőt a szövetkezeti gazdálkodás helyességéről, tehát hogy mellette agitáljon. Az Amíg holnap lesz alkotói mintha elfeledkeztek volna erről. S ezt a hibát nem menti még az sem, hogy a film a tsz megalakulása után viszonylag rövid időt fog át, olyan rövid időt, amelyben még magától értetődően nem jelentkezhettek olyan eredmények, mint egy több éve működő közös gazdaságban. Ebből az alapvető hibából következik a többi. Kékesdy Gyula sikerült novellájából Gyökössy Imre nem tudott koncentrált, egységes cselekményt, történetet kovácsolni. A film lazán összefogott mozaikból áll, s ha ezek egyikében-másikában jelentkezik is bizonyos drámai mag, illetőleg ennek sokszor csak valami halvány és kibontatlan lehetősége, a cselekménynek nincs átfogó drámai íve és ereje. Az ábrázolás ennek következtében sok helyen vontatott, lapos és unalmas. A történet váratlannak és meglepőnek tervezett fordulatai messze előre láthatók: a film lassan és vonszolva éri el azt, amit a néző már régen tud. Ezért aztán nem is kelt igazi izgalmat, igazi érdeklődést ez a film, hanem szinte teljesen érdektelenné válik a néző számára. S ezen természetesen nem segít, sőt csak rontja a helyzetet, az a sok rutinelem, rutinmegoldás, amellyel a film készítői — mindenekelőtt a film rendezője: Keleti Márton — operáltak. Olyan mesterségbeli fogások, technikai eszközök ezek, amelyek művészi mondanivaló híján önmagukban teljesen jelentéktelenek. A szövetkezeti bál hosszúra nyúló táncjelenete például szinte majdnem olyan, mintha a Körhintából vágták volna bele ebbe a filmbe. S ez nem az egyetlen ilyen részlet, noha az igazság kedvéért meg kell mondanunk, hogy Hegyi Barnabás operatőr sokszor eredetiségre törekedett, és néhány egészen szép, költői hatású képet is látunk a filmben. Mindezt tetézi a sematikus emberábrázolás. A tszelnök szerepében Sinkovits Imre erőteljes alakítást nyújt, de a figura ábrázolásának ellentmondásait ez a jó színészi munka sem tudja feledtetni. Az agronómusnő szerepében Ruttkai Éva rokonszenves, okos, mai kislányt mutat be. Bihari József, a tanácselnök, egészen és szokatlanul halvány, nyilvánvalóan a rossz szerep miatt. A többi közreműködő művész is igyekezett teljes értéket nyújtani. Sajnos, az ő szerepük sem volt jobb. n. l. Idén 225 ezren üdülnek szakszervezeti beutalóval A Szakszervezetek Országos Tanácsának Elnöksége pénteken délelőtt a SZOT székházban sajtótájékoztatót tartott. Földi Vilmos, az üdülési és szanatóriumi főigazgatóság vezetője számolt be a sajtó képviselői előtt az üdülési főidény előkészítéséről. Elmondotta, hogy az idén 188 000 felnőtt és 37 000 gyermek jut üdüléshez a szakszervezetek révén, közülük több mint 110 000 felnőtt és 21 000 gyermek a nyári főidényben. Ebben az évben ötvenmillió forintot fordítanak az üdülők felújítására, berendezéseik pótlására és kiegészítésére, közvetlen környezetük, parkjaik rendbehozatalára. Igyekeznek növelni a kétágyas szobák számát és a lehetőségekhez képest a fürdőszobákét is. Ebben az évben kétmillió forintot fordítanak az üdülők televízióval, rádióval, lemezjátszóval, könyvtárral való felszerelésére. Tovább javítják az étkezést is. Hangsúlyozta végül Földi Vilmos a szakszervezeti üdülés jutalomjellegét, hiszen ahhoz a 196 forinthoz, amelyet egy-egy beutalt fizet a 14 napos üdülésért, az állam és a szakszervezetek 550, a kiemelt üdülőkben pedig 630 forinttal járulnak hozzá. Ha egy háromgyermekes család megy kéthetes üdülésre, nekik ez 644 forintba, az államnak és a szakszervezeteknek viszont 3060 forintjába kerül. A gyermekek kéthetes üdüléséért befizetett 84 forinthoz 310, a felnőttek szanatóriumi üdülése esetén pedig a 196 forinthoz 1300 forint az állami és szakszervezeti hozzájárulás. i Egyedülálló ! az Újszegedi Kender- , í Lenszövő Vállalat történnetében az a kimagas • S jó munkateljesítmény, S • amely csütörtökön született a gyár szövőműhe •lyében. Ezen a napon a S : három műszakban ösz íszesen 33 millió 271 ezer • S vetést- értek el, azaz a • 5 777 szövőgépen ennyi- ! t szer »lőtték be a veté | lőt. Az érdekes ered • | mény nem véletlenül a | | hét közepén keletkezett: : a tapasztalatok szerint a i | hét eleji és a hét végi • • ingadozásokkal szemben ŕ • ekkor a legegyenletesebb < $ és legnagyobb a teljesít i mény máskor is. Most • • az időjárás is kedvezett, igen magas volt a jó * j szövést lehetővé tevő ; • légnedvesség. Kevesen is j • hiányoztak, s kicsi volt l : a »lefogyás, a selejt. így • • vált lehetővé, hogy a J • dolgozók az egy gépre * eső vetés tervét soha ; ; nem tapasztalt mérték- • - ben túl tudták teljesíteni. • •••»•••••••••••••••••••••••••••••••••«ft Rádióműsor Szombat Kossuth-radio 4,26 Rákóczi-induló. 4,30 Hírek. 4,40—7,59 Vidáman, frissen. Közben: 5,00 Falurádió. 5,30 Hírek. 6,20 Orvosi tanácsok 6,40 Hirdetőoszlop. 6,59 Időjelzés. 7,00 Hírek. 7,10 Új könyvek. 7,1* Műsornaptár. 7,59 Időjelzés. 8,00 Műsorismertetés. 8,10 Népi zene. 8,50 Lányok, asszonyok. 9,10 Berlioz: Fantasztikus szimfónia 10,00 Hírek. 10,10 Az óvodások műsora. 10,30 Eljegyzés lámpafénynél. Operettrészletek. 10,55 Rádióiskola. 11,40 Keleti fúvósa muzsika. 12,00 Déli harangszó. 12,15 Operarészletek. 13,00 Mit olvassunk? 13,15 Szív küldi. 14 óra Bánk bán — munkásszínpadon. 14,20 Kamarazene. 14,55 Műsorismertetés. 15,00 Hírek, közlemények. 15,00 Időjárásjelentés. 15,10 Élőszóvel — muzsikával. Közben: 16,50 "t nap a külpolitikában. 17/ ck. 17,10 —17,30 Könnyűzene Híradó. 17 óra 50 Moszkvai tudósítónk jegyzete. 18,00 Zenekari muzsika. 10,40 Gondolat. 190 Csehszlovák Zenei Hét. 19,50 Jó éjszakát, gyerekek! 20,00 Esti krónika. ?0,25 Amire nincs recept . . . 22,00 Hírek. 22,15 Sporthíradó. 22,30 Ügetőverseny-ered-18,15 Tudni illik, hogy mi illik. 18,40 A kis filmek kedvelőinek. 19,10 Hétről hétre . . . 19,30 TV-híradó. 19,45 Szünet. 19,50 Vidám negyedóra. 20,03 Vajh ki ő? Társasjáték a stúdióból. 21 óra 05 Kapcsoljuk a Zeneakadémiát! Az 1 Musici di Roma mények. 22,35 Táncoljunk! Köz- kamarazenekar játszik. 21,35 Egyben. 24,00-0,18 Hírek. 0.30 Him- X!‘lárr' íra- A blackpooli cirkusz műsorából. Angol TV-film. 22.25 Hírek. TV-hiradó. PETŐFI-RADIO 5.00 Reggeli zene. 6.00 Hírek. 6.25 Műsornaptár. 6.50 Torna. 8.00—8.10 Hírek. 14.00 Időjárás- és vízállásjelentés. 14.15 Horgászok öt perce. 14.20 Könnyűzene. 14,45 Válaszolunk hallgatóinknak. 15,00 Operakalauz. 16, 66 Hírek. 16,05 Hanglemezgyűjtők húsz Í perce. 16,25 Százházas lakodalm. Rádiójáték. 17,30 Oratórium-kórusok. 18,00 Hírek. 18,05 Orvosi tanácsok. 19,00 Hírek. 19 óra 05 Tánczene. 19,20 Munka után a traktorgyárban. 19,40 Kathleen Ferrier énekel. 19,55 Népdalok. 20,10 Közvetítés a Zeneművészeti Főiskola nagyterméből. A szünetben: 20,55—21,15 Láttuk, hallottuk . . . Utána Molnár Antal és Szöllősy András beszélget a hangversenyről. 22 óra 10 A megszállott. Rádiójáték. 23,05 Hírek. 23J 10 Műsorzárás. Teevizióműsor