Délmagyarország, 1962. május (52. évfolyam, 101-125. szám)

1962-05-12 / 109. szám

Az illetékenek ígérik: Zökkenőmentesen biztosítják a város légellátását A kánikula idejére nagyobb mennyiségű jeget tartalékolnak Áprilisban lapunkban tol­mácsolták a lakosság jogos panaszát, hogy a hirtelen be­köszöntött melegben a Sze­gedi Szalámigyár jéggyártó részlege nem készített ele­gendő mennyiségű jeget. A panasz nyomán a városi ta­nács kereskedelmi osztálya azonnal felvette a kapcsola­tot a szalámigyár vezetőivel, s kérte őket, hogy sürgősen intézkedjenek a jégellátás javítására. Felkerestük a szalámigyár illetékes vezetőit, s megkér­deztük, milyen jégellátást várhatnak a szegediek. — A városra zúdult szokat­lan áprilisi meleg átmeneti­leg valóban problémát oko­zott a lakosság jégellátásá­ban — kaptuk a felvilágosí­tást a Szegedi Szalámigyár kereskedelmi osztályának ve­zetőjétől. — Az illetékesek azonban gyorsan intézkedtek, s amíg a nagyobb meleg tar­tott, a Bocskai utcai jég­üzem mellett, a vágóhídon is megkezdték a jéggyártást. A több napos meleg után is­mét hűvösebb idő köszöntött ránk, s ezért ismét csak a Bocskai utcai üzemben ké­szítettek jeget. Jelenleg is a Bocskai utcai üzem termel annyi­ mennyiségű jeget, amely kielégíti a közületeket és a lakosságot. Az időjárás­nak megfelelően naponta ál­talában 1600 tábla jég kerül forgalomba a Bocskai utcai gyárból. A hűvösebb időben tartalékot is készítünk és így a nagy kánikula idejére leg­alább 10 ezer jégtábla tarta­lékkal rendelkezünk.­­ A közületeknek a nagy melegben közvetlenül a vá­góhíról biztosítjuk a kért mennyiséget. A lakosság kí­vánságának megfelelően pe­dig az elmúlt évhez hasonló­an a kánikula idején a vá­góhídon is árusítanak jeget, hogy a környék lakóinak ne kelljen a Bocskai utcába el­­menniök. Különben a napokban a jégárusok is megkezdték munkájukat, s a megrende­lőknek naponta házhoz hord­ják a szükséges mennyiséget. Idén huszonegy mezőgazdasági szakmába szerződtetnek tanulókat Idén tovább szélesedik a falusi, tanyai parasztfiatalok tanulási lehetősége. Az el­múlt hetekben megyeszerte megkezdődött az új mezőgazdasági szak­munkástanulók toborzása. A fiatalok tehet­ségük és kedvük szerint ös­­­szesen 21 új mezőgazdasági szakma közül választhatnak. Szerződni lehet erdőgazda­sági szakmunkás, szántóföldi növénytermesztő-gépész, ön­tözéses növénytermesztő-gé­pész, növényvédő-gépész, komlótermelő, magtáros, szarvasmarhatenyésztő, ser­téstenyésztő, juhtenyésztő, baromfitenyésztő, lótenyész­tő, vadász (vadőr), halász, méhész, tejgazdasági szak­munkás, dísznövénytermesz­tő és kertépítő, zöldségter­melő és zöldséghajtató, gyü­mölcstermelő és faiskolake­zelő, szőlőtermelő és borkeze­lő, kertimag és kertészeti ipari növénytermelő, borkeze­lő szakmákra. A tanuló­szer­ződéseket a jelentkezőkkel általában három esztendőre kötik, csupán a méhészek és a ha­lászok szakmájában kétéves a tanulási idő. Erre az időre bentlakást biztosítanak a tanulóknak és teljes ellá­tásban részesítik őket. A há­romhónapos elméleti okta­tások ideje alatt az első éves tanulók havi 110 forint, a második évesek a tanulmá­nyi előmeneteltől függően 100-tól 250 forintig, a har­madik évesek pedig 150 fo­rinttól 380 forintig ösztöndí­jat kapnak. A tanulóidő alatt a mező­­gazdasági szakmunkás jelöl­tek eredeti munkahelyükön, ahol szerződéseiket kötötték, teljesítménybérben, vagy órabérben dolgoznak. A jórendű tanu­lóknak a Földművelésügyi Minisztérium nyári üdülte­tés is biztosít. A mezőgazda­­sági tanulókat munkaruha és védőruha is megilleti. Eze­ken kívül kedvezményes ét­kezést kapnak, ha ezt nem veszik igénybe, térítés címén 4 forint 50 fillért fizet na­ponta részükre a munkaadó gazdaság. A tanulóknak évi 30 nap fizetett szabadság is jár. A mezőgazdasági tanulók részére felvételi vizsga nin­csen, s a szerződést iskolai végzettségtől sem teszik füg­gővé. A mezőgazdasági szak­munkásképzés iránt érdek­lődő fiataloknak részletesebb tájékoztatást a járási, városi tanácsok me­zőgazdasági osztályain nyújtanak. Ugyancsak felvi­lágosítással szolgál Hegedűs Károly földművelésügyi mi­nisztériumi szakfelügyelő a Szegedi Erdészeti Technikum­ban, József Attila sugárút 26. :- r­­- r - j Huszonöt ember ételét veszélyeztette az ittas vontatóvezető A rendőrség őrizetbe vette a felelőtlen vontatást akit vett, a rendőrség őrizetbe Súlyos közlekedési balese­tet okozott, huszonöt ember életét veszélyeztette Farkas János, a Nagymágocsi Álla­mi Gazdaság vontatóvezető­je. Farkas János, a Nagy­­mágocs és Fábiánsebestyén között haladó földes úton ve­zette május 10-én, csütörtö­kön az esti órákban erőgépét, mellyel pótkocsit vontatott, s azon az állami gazdaság hu­szonöt dolgozóját szállította. A vezetés előtt Farkas Já­nos nagyobb mennyiségű sört fogyasztott, majd a szesz ha­tására a földes úton szabály­talanul előzte az előtte ha­ladó, szintén embereket szál­lító pótkocsis erőgépet. En­nek következtében a Farkas János által vontatott pót­kocsi felborult. A baleset után Vincze I­­argit, 20 éves nagymágocsi lakost a men­tők súlyos fejsérüléssel szál­lították a szentesi kórházba, ott azonban sérüléseibe be­lehalt. Ugyancsak súlyos, életveszélyes állapotban fek­szik a szentesi kórházban Bakos Vera, 22 éves nagymá­gocsi lakos is. A felelőtlen vontatóvezető által okozott balesetnek ezen­kívül még kilenc súlyos sé­rültje van. A pótkocsin ülők közül négyen könnyebb sé­rülést szenvedtek. A vizsgá­lat megállapította, hogy balesetért a vontató vezető­je, Farkas János a felelős Tűzoltó és portás öltönyök, sapkák, váll-lapok megrendelhetők. Szegedi Szabó Szövetkezetnél, Mik­száth Kálmán u. 9. 1102 5 Szombat, IMS. május U. A túlórát sem szabad túlzásba vinni! Jót akartak, de rosszul csinálták a tömegcikk ktsz-nél Nem dolgozik rosszul a Szegedi Tömegcikk Ktsz, ilyesmit rá sem lehetne fog­ni. A vezetők is mindent megtesznek azért, hogy jól menjen a munka, semmi se szabjon gátat a termelésnek. Igaz, az utóbbi hónapokban mintha többet is tettek vol­na, mint szükséges.­­ Erről esik most néhány szó. Nem mindenkinek Sokat túlórázott az első évnegyedben a szövetkezet tagsága, ha nem is éppen mindenki. Bár havi kétezer túlórát engedélyeztek szá­mukra, s ezt nem is hasz­nálták fel teljes egészében, néhányan mégis szinte csak aludni jártak haza. Vári Miklós például márciusban két nap kivételével mindig túlórázott, s legtöbbször 11 —14 órát töltött el munka­helyén. Ábrahám Jánosnak januárban 59, februárban 71,5, márciusban 127,5 túl­órát fizettek ki. Lehetne még sorolni a túlórázók adatait, de ízelítőnek talán ennyi is elég. Főképpen a szövetkezet tagjai túlóráztak. Állítólag azért, mert a sok beteg dol­gozó munkáját kellett pó­tolni, no meg azért, mert a rendelkezések szerint nekik nem jár túlórapótlék. Leg­többet a lakatosok és a kar­bantartók túlóráztak, s ez azzal magyarázható, hogy a gépek igen rossz állapotban vannak, s ha nem javítják őket ki, ha kell, túlórában, a sok rossz gép megbénítja a termelést. Persze a túlórázó és az ettől »megfosztott« dolgozók keresete között erős különb­ség alakul ki. Voltak, akik csak 900—1000 forintot vit­tek haza havonta, jó néhá­nyan pedig két, két és fél ezer forintot. Gyömbér Já­nos márciusban 106,5 túl­órával éppenséggel 3600 fo­rintot keresett. Érthető, hogy a bérfeszültség senkinek se tetszett túlságosan. Nemcsak a betegek, meg az elavult gépek miatt kel­lett túlóráztatni néhány em­bernek. Előfordult olyan eset is, hogy egy gép dél­ben tönkrement, s kezelője még délután 4 órakor is vár­ta a lakatost, hogy az meg­javítsa, majd utána ledol­gozhassa a még hátralevő időt. Ugyanis abban az eset­ben sem fizettek a szövet­kezetnél gépállás miatt, ha a dolgozó önhibáján kívül állt le a termelés, mondjuk áramhiány következtében. A vezetés színvonala kivételesen megesett az is, hogy a festőműhelyben egyhuzamban két műszakot kellett ledolgoznia valaki­nek, mert beteg váltótársa helyére mást nem bírtak be­állítani. Az viszont állandó gyakorlat volt, hogy a zo­máncozók napi kilenc órát dolgoztak — heti két sza­badnappal —, holott munka­idejük a rendelkezések értel­mében napi hét óra lenne. Érdekes, hogy a szövetke­zet vezetői legtöbbször csak akkor szereztek tudomást a túlórázásokról, amikor már a bérelszámoló számfejtette azokat. De hagyjuk a hibák felhánytorgatását, inkább nézzük meg a kibontakozás lehetőségeit! A kibontakozás feladatai Remélhetőleg levonták a szükséges tanulságokat a ktsz-ben. Legalábbis erre vall, hogy máris rendeztek egy-két problémát, s külö­nösképpen: megszűnt az ész­szerűtlen túlóráztatás. Néha persze lesz még szükség ar­ra, hogy a tervteljesítés ér­dekében munkaidőn kívül is dolgozzon valamelyik mű­hely, de nem olyan mérték­ben, mint korábban. Sokkal többet kell foglal­kozniuk a vezetőknek a dol­gozók ügyeivel, szakmai képzésével. Ha minden mun­kaművelet elvégzésére több embert is betanítanak, nem fordulhat elő, hogy valaki 16—17 óra hosszát lesz kény­telen egyfolytában dolgozni. Jó néhány megoldásra váró kérdés van még az elmon­dottakon kívül is. A csök­kentett munkaidők figyelem­­bevételétől kezdve a védő­ital-ellátásig, a helyiségek tisztán tartásától a teljesít­ménynormák felülvizsgála­táig — csupa-csupa fontos, halasztást nem tűrő fel­adat. Azzal fejezzük be, amivel kezdtük is: a tömegcikk kész nem rossz szövetkezet. A hi­bák sem abból adódtak, hogy elkerülték volna a munkát, hanem ellenkezőleg: túl so­kat akartak markolni belőle. A mértékkel használt túlóra segít, mint betegen a gyógy­szer, de túlzásba vinni nem lehet, mert bajt okoz. F. K. AMÍG holnap lesz Új magyar film a Vörös Csillag Moziban A mai magyar faluba visz el bennünket ez a most be­mutatott új magyar film, és azzal kezdődik, amivel sok más, régebbi műalkotás, színdarab, regény, film be­fejeződött: megalakul a ter­melőszövetkezet. Nem az a kérdés áll tehát a történet középpontjában, hogy le­gyen-e tsz, hanem az, hogy milyen legyen, hogy mikép­pen lehet a falu gazdáit to­vábbvezetni azon az úton, amelyre a szövetkezet meg­szervezésével ráléptek. A film azokat a nehézségeket, gondokat, problémákat mu­tatja be, amelyekkel a tsz­­elnök szembekerül az új, a jó formálása közben. A film azonban csak fel­veti ezt a problematikát. Megoldani már nem képes. A válasz, amit ezekre a kér­désekre ad, művészileg nem hiteles, nem meggyőző, nem hatásos. A művészetben a szándék nem sokat ér. Ott kizárólag a végeredménynek, a kész alkotásnak van sza­va. A problémafelvetésben jelentkező újszerűség ezért itt sem menti a lényeg ku­darcát. Ez az új magyar film, az Amíg holnap lesz, nem sikerült. Miért? A feldolgozás mű­vészi gyengeségei miatt. Ezek között talán a legki­rívóbb a mondanivaló tisz­tázatlanságából következő eljárás: a nehézségek már­­már öncélú halmozása. Ter­mészetesen nem a rossz és a jó milliméterre kicentizett adagolását kérjük számon, de azért az mégiscsak elemi követelmény mindenfajta művészi alkotástól, amely a mai faluval foglalkozik, hogy meggyőzze a nézőt a szövet­kezeti gazdálkodás helyes­ségéről, tehát hogy mellette agitáljon. Az Amíg holnap lesz alkotói mintha elfeled­keztek volna erről. S ezt a hibát nem menti még az sem, hogy a film a tsz megalakulása után viszony­lag rövid időt fog át, olyan rövid időt, amelyben még magától értetődően nem je­lentkezhettek olyan ered­mények, mint egy több éve működő közös gazdaságban. Ebből az alapvető hibá­ból következik a többi. Ké­­kesdy Gyula sikerült novel­lájából Gyökössy Imre nem tudott koncentrált, egységes cselekményt, történetet ko­vácsolni. A film lazán ös­­­szefogott mozaikból áll, s ha ezek egyikében-másiká­­ban jelentkezik is bizonyos drámai mag, illetőleg ennek sokszor csak valami hal­vány és kibontatlan lehető­sége, a cselekménynek nincs átfogó drámai íve és ereje. Az ábrázolás ennek követ­keztében sok helyen vonta­tott, lapos és unalmas. A történet váratlannak és meglepőnek tervezett fordu­latai messze előre láthatók: a film lassan és vonszolva éri el azt, amit a néző már régen tud. Ezért aztán nem is kelt igazi izgalmat, igazi érdeklődést ez a film, ha­nem szinte teljesen érdek­telenné válik a néző szá­mára. S ezen természetesen nem segít, sőt csak rontja a helyzetet, az a sok rutin­elem, rutinmegoldás, amel­­­lyel a film készítői — min­denekelőtt a film rendezője: Keleti Márton — operáltak. Olyan mesterségbeli fogások, technikai eszközök ezek, amelyek művészi mondani­való híján önmagukban tel­jesen jelentéktelenek. A szö­vetkezeti bál hosszúra nyúló táncjelenete például szinte majdnem olyan, mintha a Körhintából vágták volna bele ebbe a filmbe. S ez nem az egyetlen ilyen rész­let, noha az igazság kedvé­ért meg kell mondanunk, hogy Hegyi Barnabás ope­ratőr sokszor eredetiségre törekedett, és néhány egé­szen szép, költői hatású ké­pet is látunk a filmben. Mindezt tetézi a semati­kus emberábrázolás. A tsz­­elnök szerepében Sinkovits Imre erőteljes alakítást nyújt, de a figura ábrázo­lásának ellentmondásait ez a jó színészi munka sem tudja feledtetni. Az agronó­­musnő szerepében Ruttkai Éva rokonszenves, okos, mai kislányt mutat be. Bihari József, a tanácselnök, egé­szen és szokatlanul halvány, nyilvánvalóan a rossz szerep miatt. A többi közreműködő művész is igyekezett teljes értéket nyújtani. Sajnos, az ő szerepük sem volt jobb. n. l. Idén 225 ezren üdülnek szakszervezeti beutalóval A Szakszervezetek Orszá­gos Tanácsának Elnöksége pénteken délelőtt a SZOT székházban sajtótájékoztatót tartott­. Földi Vilmos, az üdülési és szanatóriumi főigazgatóság vezetője számolt be a sajtó képviselői előtt az üdülési főidény előkészítéséről. Elmondotta, hogy az idén 188 000 felnőtt és 37 000 gyermek jut üdülés­hez a szakszervezetek ré­vén, közülük több mint 110 000 felnőtt és 21 000 gyermek a nyári főidényben. Ebben az évben ötven­millió forintot fordítanak az üdülők felújítására, beren­dezéseik pótlására és kiegé­szítésére, közvetlen környe­zetük, parkjaik rendbehoza­talára. Igyekeznek növelni a két­ágyas szobák számát és a lehetőségekhez képest a fürdőszobákét is. Ebben az évben kétmillió forintot fordítanak az üdü­lők televízióval, rádióval, le­mezjátszóval, könyvtárral való felszerelésére. Tovább javítják az étkezést is. Hangsúlyozta végül Földi Vilmos a szakszervezeti üdü­lés jutalomjellegét, hiszen ahhoz a 196 forinthoz, amelyet egy-egy beutalt fi­zet a 14 napos üdülésért, az állam és a szakszerve­zetek 550, a kiemelt üdü­lőkben pedig 630 forinttal járulnak hozzá. Ha egy háromgyermekes csa­lád megy kéthetes üdülésre, nekik ez 644 forintba, az ál­lamnak és a szakszerveze­teknek viszont 3060 forint­jába kerül. A gyermekek kéthetes üdüléséért befize­tett 84 forinthoz 310, a fel­nőttek szanatóriumi üdülése esetén pedig a 196 forinthoz 1300 forint az állami és szak­­szervezeti hozzájárulás. i Egyedülálló ! az Újszegedi Kender- , í Lenszövő Vállalat törté­­n­­­netében az a kimagas­ • S jó munkateljesítmény, S • amely csütörtökön szüle­­­­­­tett a gyár szövőműhe­ •­­­lyében. Ezen a napon a S : három műszakban ösz­ í­­­szesen 33 millió 271 ezer­­ • S vetést- értek el, azaz a • 5 777 szövőgépen ennyi- ! t szer »lőtték be­ a veté­­­ | lőt. Az érdekes ered­ • | mény nem véletlenül a | | hét közepén keletkezett: :­­ a tapasztalatok szerint a i | hét eleji és a hét végi • • ingadozásokkal szemben ŕ • ekkor a legegyenletesebb < $ és legnagyobb a teljesít­­­ i mény máskor is. Most • • az időjárás is kedvezett,­­­­ igen magas volt a jó * j szövést lehetővé tevő ; • légnedvesség. Kevesen is j • hiányoztak, s kicsi volt l : a »lefogyás­, a selejt. így • • vált lehetővé, hogy a J • dolgozók az egy gépre *­­ eső vetés tervét soha ; ; nem tapasztalt mérték- • - ben túl tudták teljesí­­­­­­teni. • •••»•••••••••••••••••••••••••••••••••«ft Rádióműsor Szombat Kossuth-radio 4,26 Rákóczi-induló. 4,30 Hí­rek. 4,40—7,59 Vidáman, fris­sen. Közben: 5,00 Falurádió. 5,30 Hírek. 6,20 Orvosi tanácsok 6,40 Hirdetőoszlop. 6,59 Időjelzés. 7,00 Hírek. 7,10 Új könyvek. 7,1* Műsornaptár. 7,59 Időjelzés. 8,00 Műsorismertetés. 8,10 Népi zene. 8,50 Lányok, asszonyok. 9,10 Berlioz: Fantasztikus szimfónia 10,00 Hírek. 10,10 Az óvodások műsora. 10,30 Eljegyzés lámpa­fénynél. Operettrészletek. 10,55 Rádióiskola. 11,40 Keleti fúvósa muzsika. 12,00 Déli harangszó. 12,15 Operarészletek. 13,00 Mit olvassunk? 13,15 Szív küldi. 14 óra Bánk bán — munkásszín­­padon. 14,20 Kamarazene. 14,55 Műsorismertetés. 15,00 Hírek, közlemények. 15,00 Időjárásjelen­tés. 15,10 Élőszóvel — muzsiká­val. Közben: 16,50 "t nap a külpolitikában. 17/ ck. 17,10 —17,30 Könnyűzene Híradó. 17 óra 50 Moszkvai tudósítónk jegyzete. 18,00 Zenekari muzsi­ka. 10,40 Gondolat. 19­0 Cseh­szlovák Zenei Hét. 19,50 Jó éj­szakát, gyerekek! 20,00 Esti kró­nika. ?0,25 Amire nincs re­cept . . . 22,00 Hírek. 22,15 Sport­híradó. 22,30 Ügetőverseny-ered-18,15 Tudni illik, hogy mi il­lik. 18,40 A kis filmek kedvelői­nek. 19,10 Hétről hétre . . . 19,30 TV-híradó. 19,45 Szünet. 19,50 Vi­dám negyedóra. 20,03 Vajh ki ő? Társasjáték a stúdióból. 21 óra 05 Kapcsoljuk a Zeneaka­démiát! Az 1 Musici di Roma mények. 22,35 Táncoljunk! Köz- kamarazenekar játszik. 21,35 Egy­ben. 24,00-0,18 Hírek. 0.30 Him- X!‘lárr' íra- A blackpooli cir­kusz műsorából. Angol TV-film. 22.25 Hírek. TV-hiradó. PETŐFI-RADIO 5.00 Reggeli zene. 6.00 Hírek. 6.25 Műsornaptár. 6.50 Torna. 8.00—8.10 Hírek. 14.00 Időjárás- és vízállásjelentés. 14.15 Horgá­szok öt perce. 14.20 Könnyűzene. 14,45 Válaszolunk hallgatóinknak. 15,00 Operakalauz. 16, 66 Hírek. 16,05 Hanglemezgyűjtők húsz­ Í perce. 16,25 Százházas lakoda­­lm. Rádiójáték. 17,30 Orató­rium-kórusok. 18,00 Hírek. 18,05 Orvosi tanácsok. 19,00 Hírek. 19 óra 05 Tánczene. 19,20 Munka után a traktorgyárban. 19,40 Kathleen Ferrier énekel. 19,55 Népdalok. 20,10 Közvetítés a Ze­neművészeti Főiskola nagyter­méből. A szünetben: 20,55—21,15 Láttuk, hallottuk . . . Utána Mol­nár Antal és Szöllősy András beszélget a hangversenyről. 22 óra 10 A megszállott. Rádió­játék. 23,05 Hírek. 23J 10 Műsor­zárás. Te­evizióműsor

Next