Délmagyarország, 1962. október (52. évfolyam, 230-255. szám)

1962-10-20 / 246. szám

A M­A­G­Y­A­R SZOCIALISTA MUSKÁSPÁRT LAPJA 52. évfolyam, 246. szám Ara: 50 fillér Szombat, 1962. október 20. A városi pártértekezlet értékes segítséget nyújtott további munkánkhoz Befejeződött a szegedi pártszervezetek küldötteinek kétnapos tanácskozása A szegedi városi pártér­tekezlet tegnap reggel fél 9 órakor Sándor János elvtárs­nak, a városi pártbizottság titkárának elnökletével to­vább folytatta munkáját a megyei tanácsháza nagyter­mében. Igen sokan jelentkez­tek felszólalásra, ezért az értekezlet úgy döntött, hogy az idő előrehaladására való tekintettel hét újabb felszó­lalást hallgat meg, a többi je­lentkezett felszólaló észrevé­teleit írásban juttathatja majd el a pártbizottsághoz. A felszólalók a városi párt­­bizottság beszámolójában el­hangzottakkal foglalkoztak, s a tanácskozás második nap­ján is számos értékes meg­jegyzéssel, javaslattal segítet­ték elő a pártértekezlet mun­káját, a város további fejlő­dését, pártéletünk egészséges alakulását. TEISt, ISTVÁN, a kábelgyár párttitkára szó­lalt fel elsőnek. Képet adott a fiatal, mindössze két év óta működő üzem életéről, fejlődéséről. A fejlődő üzem­ben idén már 120 millió fo­rint értékben termelnek a zö­mében új és korszerű gépek segítségével. A gyár dolgo­zói az idei három negyedév tervét 101,2 százalékra telje­sítették. Szép és becsült eredmények születnek a gyár­ban a kongresszusi felaján­lások teljesítésével is, s en­nek eddig 98 százalékban tet­tek eleget Szólt a továbbiakban a szakmai továbbképzés jelen­tőségéről, majd a pártszerve­zet és a gazdaságvezetés kö­zötti jó és szoros együttmű­ködést vázolta, ami szintén egyik feltétele az eredmé­nyeknek. DR KOCH SÁNDOR professzor, a József Attila­­ Tudományegyetem termé­szettudományi karának dé­kánja, a tanácskozás egyik pártonkívüli résztvevője, sok­színűen szólt az oktató-neve­lő munka több kérdéséről. Szeged az iskolák városa, s örvendetes, hogy évről évre gyarapodik az egyetemi, főis­kolai hallgatók száma is. Egyre sürgetőbb új kollégiu­mok létesítése, ahol megfe­lelőbb körülmények között tanulhatnak, élhetnek a diá­kok. A mai fiatalság igyekszik eleget tenni kötelességeinek, erősödik sok jó jellemvoná­suk — jelentette ki. — Akad még hiba is, mert az if­júság sem »fehér bárány«. A hibákat nyesegetnünk kell Az egyetemi felvételeknél a származás figyelmen kívül hagyásával kapcsolatban han­goztatta: Nem marad ki az egyetemről egyetlen tehetsé­ges munkás_ és paraszt szár­­mazású gyermek sem. Csak az kell, hogy szorgalmasan tanuljanak. A továbbiakban azt fejtegette, hogy vannak szülők, akik elfogultak s az oktatókat próbálják »rossz­nak kikiáltani«, amiért gyer­mekük hanyag, nem tanul, s emiatt megbukik. E­helyett inkább a szülőknek is többet kellene törődniük gyermeke­ikkel. A pedagógusok bizal­mat kapnak a párttól. Min­den szülőtől is bizalmat kér­nek a pedagógusok, mert ez is kell a jó oktató-nevelő munkához. IP. KOMÓCSIN MIHÁLY munkásmozgalmi veterán, igen szemléletesen szólt a tár­sadalmi munka több kérdé­séről A termelőszövetkezetek, földjeinek elhelyezéséről is beszélt, s kifogásolta, hogy több szegedi tsz tagjainak a városon kívül több falu ha­tárába is el kell járniuk, mert ott is van földjük. SZAPPANOS LAJOSNÉ, az Újszegedi Kender-, Len­szövő pártbizottságának tit­kára felszólalása elején arról beszélt, hogy jó kollektív munkával, a vezetők és mun­kások összefogásával sok aka­dályt küzdöttek le a minden­napi munkában. A káder­­utánpótlást javítani kell az Újszegedi Kendő­­, Lenszövő Vállalatnál is, mert sokan vannak, akik vezetői munka­körben előlegezett bizalom­mal dolgoznak és különösen a művezetőket, segédműve­zetőket utólag nehéz rábírni arra, hogy szakmailag képez­zék magukat A nagyobb fel­adatok, a modernebb gépek működtetése sokoldalúbb, művelt művezetőket, és mun­kásokat igényel. Ezután a szocialista brigád­mozgalom segítéséről beszélt. Hangsúlyozta, hogy a brigá­dokba tömörült dolgozók szép eredményeket értek el nem­csak a termelésben, a társa­dalmi munkában, hanem a szocialista emberré válásban is. Megérdemlik a nagyobb megbecsülést, elismerést és segítséget, hiszen e brigádok a jövő szocialista embertí­pusának formálói. DÉR ENDRE, a szegedi írócsoport titkára a város irodalmi életéről be­szélt. Elmondotta, hogy a szegedi írók egyre több mű­vel jelentkeznek. A megje­lent műveket megvitatták az írószövetség helyi csoportjá­ban. E viták izgalmasak, he­vesek és előrelendítőek vol­tak. A vitaestek színvonalát főként az biztosította, hogy az egyetem fiatal hallgatói és előadói sorából olyan ígére­tes kritikusi gárda van felfej­lődőben, melynek tagjai or­szágos fórumokon is rangot biztosítottak maguknak és Szegednek. A továbbiakban Dér Endre hangsúlyozta, hogy türelem­re van szükség a fiatal írók­kal szemben és segíteni kell őket, mert mindannyiónkon múlik, hogy fiatal alkotóink (Folytatás a 3. oldalon.) A pártértekezlet küldöttei a felszólalásokat hallgatják Az MSZMP újjáválasztott szegedi vezető szervei A VÁROSI PÁRTBIZOTTSÁG TAGJAI: Árendás György, Balázs Te­réz, Balogh István, dr. Bán­falvi József, dr. Berkes Pál, Berzsenyi Lajos, Biczó György, Bódi László, Börcsök Ferenc, Csányi János, Csi­szár Károly, Csukás István, Dani János, Dani Mihály, De­ák Béla, Farkas Istvánná, Garai István, Gyulai István, Hoffmann Márton, Katona András, Kelemen Sándor, Kincses András, Kiss Károly, Kispál Jenő, Kónya Sándor­­né, Kormos Lajos, Kovács Lajos, Lucsán Mihály, dr. Lő­­kös Zoltán, Makra Mihály, dr. Márta Ferenc, Móczán Lajosné, Nagy István, Né­meth Andrásné Nagygyörgy Mária, Ozvald Imre, Ördögh Andrásné, Ördögh Jánosné, Perjési L­ászló, Piros László, Sándor János, Sipos Géza, Sí­pos Mihály, Szögi István, dr. Szabó Dénes, dr. Szemere Györgyné dr. Széll Éva, Szé­­csi József, Szilágyi Istvánné, dr. Szilárd János, Törköly Ferenc. A VÁROSI PÁRTBIZOTTSÁG PÓTTAGJAI: Bárkányi Ferencné, Cziffra Pál, Faragó János, dr. Fodor Géza, Gaál Géza, Gyuris Vin­ce, dr. Hevesi János, Nyilas Zoltán, Papp Gyula, Sánta László, Szappanos Lajosné. A VÁROSI PÁRTBIZOTTSÁG ELSŐ TITKÁRA: Perjési László. A VÁROSI PÁRTBIZOTTSÁG TITKÁRA: Sándor János. A VÁROSI PÁRT­­VÉGREHAJTÓ BIZOTTSÁG TAGJAI: Árendás György, Balogh István, Biczó György, Bódi László, Csukás István, Kiss Károly, Németh Andrásné Nagygyörgy Mária, Perjési László, Sándor János, Sipos Géza, Sipos Mihály. A VÁROSI REVÍZIÓS BIZOTTSÁG TAGJAI: Bartha Ferencné, Ecsedi Gézáné, Havalecz Istvánné* Kelemen Sándorné, Lengyel István, Nagy Miklós, Pró­bái József, id. Simon Béla* Soltész Mihályné, Szekszár­di János, Tóth Béla. Két és fél órás megbeszélést tartott Kennedy és Gromiko Kennedy, az Egyesült Ál­lamok elnöke csütörtökön este a Fehér Házban fogadta Gromiko szovjet külügymi­nisztert és tanácskozást foly­tatott vele. A megbeszélés csaknem két és fél óra hos­­­szat tartott. A találkozón szovjet rész­ről részt vett Szemjonov kül­ügyminiszter-helyettes és Dobrinyin, a Szovjetunió washingtoni nagykövete. Amerikai részről jelen volt Dean Rusk külügyminiszter, Thompson rendkívüli külügyi tanácsadó, az Egyesült Álla­mok volt moszkvai nagykö­vete és Hillenbrand külügyi tanácsadó. Gromiko a tanácskozás után újságíróknak kijelentet­te: »Az elnökkel számos fon­tos kérdést vitattunk meg, köztük a német kérdés békés rendezését. Úgy gondolom, hogy a véleménycsere hasz­nos volt«. Dean Rusk amerikai kül­ügyminiszter csütörtökön es­te a külügyminisztérium épü­letében díszvacsorát adott Gromiko tiszteletére. Gromi­ko és Rusk a vacsora során folytatta a két országot köl­csönösen érintő kérdések megvitatását. Hruscsov fogadta az NDK katonai vezetőit Nyikita Hruscsov, a Szov­jetunió Minisztertanácsának elnöke pénteken fogadta az NDK Moszkvában tartózkodó katonai küldöttségének tag­jait. A küldöttséget Heinz Hoffmann hadseregtábornok, a Német Demokratikus Köz­társaság nemzetvédelmi mi­nisztere vezeti. A találkozón, amelynek ke­retében baráti beszélgetés jött létre Hruscsov és a dele­gáció tagjai között, részt vett Malinovszkij marsall, a Szovjetunió honvédelmi mi­nisztere is. A Francia Kommunista Párt nagygyűlést tartott Párizsban Egyesíteni kell a népi erőket de Gaulle ellen — mondotta Thor­ez elv­társ De Gaulle és a köztársa­ság hívei között kiéleződött a harc. A politikai pártok nyílt kihívásként fogadták a köztársasági elnök csütörtö­ki beszédét Fenyegetése — hogy lemond, ha nem kap erős többséget, ez esetben Franciaországot polgárhábo­rú fenyegeti — felháborodást váltott ki a francia közvéle­ményben. A Libération című lap »durva és tűrhetetlen zsaro­lásnak« nevezi azt a módot, ahogyan a köztársaság elnö­ke ki akarja erőszakolni egyeduralmának szentesíté­sét .De Gaulle azt kívánja a franciáktól — írja a Combat —, hogy hagyják jóvá szemé­lyi egyeduralmát Behunyt szemmel egyetlen emberre és annak ismeretlen utódjára bízzák életüket és szabadsá­gukat. Franciaországra nézve drámai következményei lesz­nek, ha a választók megsza­vazzák a kívánt többséget. Ezzel megnyitják az utat a nyilt fasizmus előtt«. A l’Humanité, a Francia Kommunista Párt lapja eze­ket írja: »szavazzatok igen­nel, vagy megyek — mondot­ta de Gaulle. A demokraták­nak el kell fogadniok a kihí­vást Vissza kell utasítaniok a zsarolást, és nemet kell mondaniok a diktatúrára«. A Francia Kommunista Párt csütörtökön este tartot­ta első párizsi nagygyűlését a népszavazási kampányban. Maurice Thorez, a Francia Kommunista Párt főtitkára rámutatott: október 28-án nem az elnökválasztás mód­jának megváltoztatásáról lesz szó. De Gaulle újabb lé­pést akar tenni a személyi diktatúra felé. Gyakorlatilag már korlátlan hatalommal rendelkezik. Most egész poli­tikáját akarja jóváhagyatni. Ezt a politikát három szóval lehet jellemezni: szociális el­nyomás, reakció és háborús készülődés. A jövőre nézve de Gaulle visszavonhatatlan felhatalmazást akar kapni, amelynek birtokában tetszés szerint sértheti meg a de­mokráciát. Ha de Gaulle ez­úttal győz, semmi sem állja útját, hogy holnap eltörölje a parlamentet, s teljesen megszüntesse a nép ellenőr­zési jogát. »Távol áll tőlünk, hogy aggódjunk a tábornok­elnök távozása miatt. A mi válaszunk egyszerű: minél előbb távozik de Gaulle, an­nál jobb Franciaországra nézve« — mondotta Maurice Thorez A Francia Kommunista Párt főtitkára ezután a de­mokratikus erők összefogá­sának szükségességét han­goztatta. »Egyesíteni kell az összes népi erőket, hogy nemet mondjunk a népszavazáson, és utat nyissunk egy széles demokrácia felé. Ez ma a legfontosabb feladat« — mondotta. Hasonló értelemben be­szélt Waldeck Rochet, a Francia Kommunista Párt főtitkár-helyettese is. A töb­bi között felhívta a figyel­met, hogy de Gaulle a politi­kai pártok felszámolására tö­rekszik. Célja, hogy Francia­­országban csak egyetlen párt legyen, saját pártja, az UNR.­­De Gaulle, ha október 28-án erős többséget kap, nem fog visszariadni attól, hogy fel­számolja a demokrácia ma­radványait, és korlátlan dik­tatúrát létesítsen Franciaor­szágban« — mondotta Wal­deck Rochet.

Next