Délmagyarország, 1962. november (52. évfolyam, 256-280. szám)

1962-11-17 / 269. szám

A háború ellen Emlékezés az 50 évvel ezelőtti Csongrád megyei béket­ü­ntetésre ötven évvel ezelőtt Euró­pa munkássága »nemzetközi békenapot« rendezett, 1912. november 17-én. Az akkori­ban eléggé fenyegető hábo­rús veszéllyel szemben va­lamennyi ország szocialistái tüntetésekben emelték fel szavukat. Hazánk városaiban is antimilitarista megmozdu­lásokra került sor november 17-én. Ebben az országos mozga­lomban részt vett az akkori Csongrád és Csanád megyék lakossága is. Ezen a vidéken már hetek óta erős antimili­tarista tevékenység folyt. A munkásmozgalom gyűlésein már több alakalommal tilta­koztak a háborús veszél­­­lyel szemben. A baloldali "függetlenségi és 48-as" párt is felemelte szavát a békéért. Ugyancsak élénk aktivitást fejtett ki a Nagy György ve­zette Országos Köztársasági Párt. Ennek a mozgalom­nak a központja éppen ezen a tájon, Hódmezővásárhe­lyen volt. A szegedi népgyűllé« November 17-én Szegeden már reggel megindult a kül­városokból a munkásság me­nete. A felvonulók háború­­ellenes és köztársasági jel­szavakat hangoztattak. Mint­egy háromezer főnyi tömeg vonult a Klauzál térre. Itt zajlott le a népgyűlés. Széll Mihály budapesti kiküldött volt a szónok. Beszédében élesen támadta a monarchia háborús készülődéseit, és megemlékezett arról, hogy egész Európában »megmoz­dulnak a munkások a mai napon.« A gyűlés végén a tömeg határozatilag tiltako­zott a militarizmus ellen, s szolidaritását fejezte ki a nemzetközi proletariátus bé­keakciója iránt. Tömegmegmozdulás Vásárhelyen Ezen a napon Hódmezővá­sárhelyen is megmozdulásra került sor. Itt azonban a »nemzetközi békenap« nem kizárólag a szocialisták ügye volt. A november 17-i hód­mezővásárhelyi népgyűlésen megjelentek a köztársaságiak is. Maga a párt vezére, Nagy György is felszólalt. Megál­lapította, hogy a béke és a független magyar köztársa­ság ügye szorosan összefügg egymással. Hazánk csak ak­kor szabadulhat meg a há­ború rémétől, ha szakít az azt felidéző Habsburg-ház­­zal is. A gyűlés során gyak­ran hangzottak fel a békét és a köztársaságot éltető ki­áltások. A tömeg az összejö­vetel végén itt is elítélte a militari­zmust. Csongrád is kivette raszát A november 17-i megmoz­dulások megmutatták né­pünk békeakaratát. Csongrád munkássága is becsülettel ki­vette részét a »nemzetközi békenap« gyűléseiből. Hód­mezővásárhelyen pedig a köztársaságiak megjelenése a szocialisták összejövetelén szép példát mutatott a kü­lönböző társadalmi rétegek háborúellenes összefogásá­ra. Azóta ötven év telt el. Ma is fontos feladat valamennyi békeszerető erő tömörítése a háborús veszély ellen. Ma már azonban mások a körül­mények ehhez, mint fél év­századdal ezelőtt. Hazánkban a hatalmon levő munkásosz­tály maga köré tudja már tömöríteni egész népünket. Ország­unk a békért tett erő­feszítéseiben nem áll egye­dül, segíti a szocialista tá­bor és a nemzetközi béke­mozgalom. E gondolatok je­gyében emlékezhetünk vissza az ötven évvel ezelőtti »nem­zetközi békenapra­« Merényi László Száz falusi vendéglőben bevezetik az olcsó ételszolgáltatást­ ­ A következő években, a Vendéglátóipar összforgal­mán belül a legjelentősebben a közétkeztetés forgalma emelkedik. Mint a Vendég­látóipari Országos Szövetke­zeti Központ illetékes vezetői elmondották, a földműves­szövetkezeti vendéglátóipar már ebben az évben is jelen­tős és eredményes erőfeszí­téseket tett ennek, a párt­­kongresszus téziseiben sze­replő feladatnak a megvaló­sításáért. A falusi vendéglők az év első háromnegyedében a múlt évinél jelentősen több, együttesen mintegy 4,5 millió adag előfizetéses menüt szol­gáltak ki. Az év eddigi ré­szében csaknem száz külön­böző típusú, élelmiszerszállí­tásra alkalmas gépkocsit és motoros triciklit kapott a földművesszövetkezeti ven­déglátóipar. Ezek üzembe ál­lításával az év első három­negyedében megoldódott újabb 572 község rendsze­res ellátása cukrászipari és hidegkonyhai termékekkel. A falvakban az előfizetéses ét­kezés mellett mintegy száz földművesszövetkezeti étte­remben bevezetik az úgyne­vezett »utcán át« történő ételszolgáltatást. A városok­ban már bevált gyakorlat szerint az e célra kijelölt földművesszövetkezeti ven­déglők döntésáron kötelesek kiszolgálni azokat a fogyasz­tókat, akik az a la carte rendelt ételeket nem a ven­déglőben, hanem odahaza a lakásukon fogyasztják el. (MTI) Gyakorlattal rendelkező lakatosokat felve« az Újszegedi Ken­der*, Lenszövő Vállalat. IS 447 5 Budapesti egyetemisták tanulmányútja Szegeden Az Eötvös Loránd Tudo­mányegyetem III., IV. és V. éves hallgatói két napra Szegedre látogattak, hogy kö­zelebbről megismerkedjenek a város kulturális életével. A városi tanács népművelési csoportja tájékoztatta a könyvtárszakos hallgatókat Szeg­ed gazdag kulturális ha­gyományairól, valamint a mai kulturális életről. A könyvtár szakos hallgatók meglátogatták a József At­tila Tudományegyetem és a Szegedi Orvostudományi Egyetem könyvtárát, majd hosszabban időztek a városi Somogyi Könyvtárban. Jár­tak a Textilművekben és a Juhász Gyula Művelődési Otthonban is, és tanulmá­nyozták a műkedvelő csopor­tok működését. Jó kezdeményezés disszonáns eredménnyel Sorok a szegedi tánczenekarok fesztiváljáról A Szegedi Vendéglátóipari Vállalat KISZ-szervezete a Liget-vendéglőben rendezte meg a szegedi tánczeneka­rok fesztiválját Régi mu­lasztást pótoltak ezzel a KISZ-esek, s nem is az ő feladatuk lett volna számba venni a szegedi tánczeneka­rokat. A fesztiválon ugyanis kiderült, hogy Szegeden nincs irányító gazdája a könnyűzenének. Ha két-há­­rom hangszeren játszani tu­dó fiatalember »összeáll« , már kész a tánczenekar. A fiatalság pedig, s az idősebb nemzedék is szereti a dzsesszt. Ezt igazolta a fesz­tivál iránt megnyilvánuló óriási érdeklődés. Hosszú so­rokban álltak a Liget-étte­rem előtt, főleg fiatalok je­gyért, s közülük igen sokan maradtak az ajtón kívül. A fesztiválon a Melodi, a Vasutas Művelődési Otthon, a Hot, a Vendéglátó Vállalat, a D+C, a KISZÖV-zene­­kar és a Kőszegi-trió szere­pelt. A főleg fiatalokból ál­ló közönség nagy ovációval fogadta a zenekarok szerep­lését. Sajnos, a vendéglátó vállalat KISZ-esei nem válo­gathatták meg vendégeiket, s így a hallgatók között jó néhány magáról megfeledke­zett fiatalember botrányosan viselkedett. Sajnálatos, hogy ezek a fiatalok irányították az elismerést. Hangos közbe­­szólásaikkkal zavarták a hallgatóságot, sok esetben a zenekarokat is. Megérdemelten aratott si­kert a D+C, a Melodi, a Hot, és Vasutas Művelődési Ott­hon Horváth Béla által ve­zetett zenekara. A műsorban fellépő énekesek — Kiss Gyula kivételével — igen gyengén szerepeltek. A ren­dezőségnek fellépés előtt meg kellett volna hallgatnia az énekeseket, s minimális zsűrizés után lehetett volna őket dobogóra engedni. Így sajnos, a vendéglátó­­ipari vállalat fiataljainak helyes, ötletes kezdeménye­zése néhány fiatalember mi­att disszonáns eredménnyel zárult. Küzdelem az életért Szülői gondatlanság miatt sok a gyermekbaleset A mentőautó fékje élesen csikorog. A mentősök gör­csökben fetrengő gyermekkel rohannak fel a Gyermekkli­nika lépcsőjén. Utánuk két­ségbeesetten az anya fut. Mi történt? A rángógörcsök a legsúlyosabb betegségek tü­netei. Az orvosok odaadó fá­radozása következik ezután az apró gyermek életéért. A szőke kisfiú már nyu­godtan aludt a klinikai ágyon, amikor az orvosok a gyermeke életéért reszkető anyához fordultak kérdéssel: hogy történt? A bor az asztalon maradt A felelősséget érző anya kusza szavaiból bontakozott ki a kép. Egyik este vendé­gek jártak a családnál. Az új bor a vendégek távozása után az asztalon maradt. Másnap kora reggel vásárolni indult az asszony, alvó gyermekét a lakásban hagyta. Mire haza­érkezett, a kisfiú görcsökben fetrengett. A gyomormosás eredménye árulta el, hogy mi történt addig, míg az anya vásárolt: a gyermek fel­ébredt, az asztalon maradt borból nagyot ivott A kisfiú neve mögé oda­került a diagnózis: alkohol­mérgezés. Az orvosi naplóban eggyel szaporodott a gyer­mekbalesetek, a mérgezések száma. A nagymama behloldja . . . Nem szegedi specialitás, hanem világszerte jelentős helyet foglal el a gyermek­kori halálozási statisztikában a baleset. S a klinikákon ápolt gyermekek több mint felét mérgezés, vagy mérge­zés gyanúja miatt veszik fel. Szegeden 1949 és 1959 kö­zött 409 csecsemő és gyermek került mérgezés miatt a kli­nikára. Ezek közül csupán egy eset volt krónikus mér­gezés. A mérgezések nagy több­ségét gyógyszerek idézik elő. A gyermekklinika statiszti­kája szerint a 409 eset kö­zül 176-ot gyógyszer, 104-et pedig különböző háztartási tisztítószerek fogyasztása okozta. Időzzünk el a gyógyszer­mérgezéseknél. Legtöbbször szülői gondatlanság miatt történik. Már a szürkeségig koptattuk a figyelmeztető szavakat: elzárni a gyógysze­reket! — s mégsem használ. A nagymama belloidja, a szülők altatója, a különböző fájdalomcsillapítók sokszor okoztak már súlyos mérge­zést, halált kirándulás után A gyógyszerek után a ház­tartási cikkek, a tisztító­­szerek következnek. Még mindig igen sok olyan mér­gezett gyermeket szállítanak a klinikára, aki lúgot ivott. Benzin, petróleum, nikotin, hypo ..., és nehéz lenne fel­sorolni, hány mérgező anyag okozott súlyos balesetet Ha a mérgezéseket előidé­ző okokat vizsgáljuk, meg kell említenünk a mérgező növények által okozott bal­eseteket. A 409 eset közül 37-et mérgező növény idézett elő. Különösen gyakori a ri­cinusmag okozta mérgezés. Előfordult már például, hogy egy iskolai kirándulás után — a kirándulás színhelyétől nem messze ricinusültetvény volt —, számos gyereket szál­lítottak súlyos mérgezéssel a gyermekklinikára. Nagyobb körültekintést! A statisztikák számot ad­nak arról is, hogy az 1—4 év közötti gyermekeket éri leg­több ilyen baleset. Közöttük is a fiúk vezetnek, 6—4 arányban. A balesetek meg­előzése nálunk közügy. Gyógyszeriparunk az orvo­sok kérésére igyekszik a gyógyszereket jól zárható, nehezen nyitható fiolákban forgalomba hozni. A gyógy­szeripar kezdeményezése azonban kevés a balesetek megelőzéséhez. A szülőknek is segíteniök kell. A tisztítószereket gyártó üzemeknek is követniük kel­lene a kezdeményezést, s igen nagy segítséget jelen­tene az orvosoknak, ha a tisztítószerek vegyi összeté­telét is feltüntetnék a dobo­zokon, üvegeken. A gyógy­szerekhez hasonlóan a tisz­títószereket is zárják el a szülők, s lehetőleg ne az éléskamrában tárolják, mert a vizsgálatok során kiderült, hogy legtöbb esetben az élel­miszerek közvetlen szom­szédságában találtak rá a gyerekek a veszedelmes sze­rekre. A szülői felelősség csak­nem minden esetben felvető­dik. A mérgezések 70—80 százaléka ugyanis odahaza történik, s ezeket elővigyá­zatossággal, körültekintéssel elkerülhetnénk. Horváth Lászlóné Nagyszabású ruha- és bizsubemutató NOVEMBER 18-ÁN, VASÁRNAP DÉLUTÁN 5 ÓRAKOR A JÁTÉK-, HANGSZER- ÉS BIZSUKIÁLLÍTÁSON A­­ DAY kultúrtermében (Klauzál tér), bejárat a Victor Hugo utca felől! RENDEZI: A SZEGEDI KISKERESKEDELMI VÁLLALAT ÉS A SZEGEDI RUHÁZA­TI BOLT VÁLLALAT. S 77895 Cipő! Cipő! Cipő! KERESSE FEL új helyén is ÁRUDÁNKAT! S 77898 Alkalmi áron! Ma délelőtt A­lkalmi Cipőáruk Lenin körút 51. szám alatt. Férfi papucscipő Férfi száras, dupla bőrtalppal Férfi félcipő, kisipari, bőrtalppal Női félcipő Női papucscipő, bőrtalppal Női körömcipő Gyermek lakkcipő nyilot B oltja 170,— Ft 250,— Ft 196,— Ft 163,— Ft 98,— Ft 115,— Ft 55,— Ft-tól Szombat, 1962. november It. Társadalombiztosítási tanácsadó Mennyi ideig jár a táppénz? IDŐTARTAM szempontjá­ból különbséget kell ten­nünk aszerint, hogy a táp­pénz-segélyezés oka üzemi baleset, illetve foglalkozási megbetegedés-e vagy sem. Ha a keresőképtelenség nem üzemi baleset folytán követ­kezett be, a táppénzsegély a keresőképtelenség időtarta­mára, de egyfolytában leg­feljebb egy évig, gümőkóros megbetegedés esetén két évig illeti meg a dolgozót. Ha a dolgozó keresőképte­lenségét közvetlenül megelő­zően egy, illetőleg gümőkóros betegség esetén két évnél rövidebb ideig áll folyama­tos munkaviszonyban, táp­pénzt csak a folyamatos munkaviszonyának megfele­lő időn át kaphat. A táp­pénzjogosultság időtartama szempontjából folyamatos­nak tekinthető a munkavi­szony, ha abban 30 napnál hosszabb megszakítás nincs. A folyamatos munkaviszony tartamára tekintet nélkül jár a táppénz annak a dolgozó­nak, aki keresőképtelensége első napjáig a 18. életévét még nem töltötte be, továb­bá az iskolai tanulmányai megszűnését követő első munkaviszonya alatt kereső­­képtelenné vált dolgozónak, ha az iskolai tanulmányok megszűnése és az azt köve­tő munkaviszony között 60 napnál hosszabb idő nem telt el Ezek a dolgozók te­hát, ha bármilyen rövid ide­ig dolgoztak, akkor is 1 évig, gümőkóros megbetegedés esetén 2 évig jogosultak táp­pénzre. Ha a dolgozó a keresőkép­telenség első napjától vis­­­szafelé számított egy éven, illetőleg 2 éven belül táp­pénz kapott, s kórházi ápo­lásban részesült, azaz a tár­sadalombiztosítási szakkife­jezés szerint „segélyezési előzménye van”, a táppénz­­jogosultsága az 1 évi, gümő­­kóros megbetegedés esetén 2 évi időtartamnak, a segé­lyezési előzménnyel csök­kentett idejére áll fenn. Te­hát ha például a dolgozó 1962. november 1-én megbe­tegszik és ezt megelőzően 1961. szeptember 1-től 1962. január 31-ig táppénzsegély­ben részesült, akkor nem 1 évig, hanem csak 10 hóna­pig jogosult táppénzsegély­re, mert az 1961. november 1-től január 1-ig terjedő két hónapot az 1 évből le kell vonni. Az 1961. szeptember 1-től november 1-ig terjedő idő nem kerül levonásba, mert az a keresőképtelenség első napjától (1962. novem­ber 1-től) már 1 évnél hos­­­szabb időre esik. ÜZEMI BALESET esetén a dolgozót a táppénz az üze­mi baleset folytán származó keresőképtelensége tartamá­ra időbeli korlátozás nélkül megilleti, tehát nemcsak 1 évig, és az sem számít, hogy a dolgozónak mennyi folya­matos munkaviszonya van.­­A segélyezési előzményt sem kell az üzemi balesetnél fi­gyelembe venni. Dr. K. J. A SZEGEDI Fémfeldolgozó és Finommechanikai V. (Honvéd tér 5/b.) motortekercselőket, vagy motorteker­cselésben jártas villanyszerelőket és szerszámlakatoso­kat felvesz. K 399

Next