Délmagyarország, 1963. október (53. évfolyam, 229-255. szám)
1963-10-15 / 241. szám
Vasárnap délután az afganisztáni Kabulban húszezer ember részvételével nagygyűlést rendeztek Leonyid Brezsnyev szovjet államfő tiszteletére. Brezsnyev nagy beszédet mondott az egybegyűltekhez. s Több mint ezer emberéletet követelt a Flora hurrikán Kubában. Így a Karib-tenger térségében az alattomos hurrikán pusztításának több mint hatezren estek áldozatul, egyedül Haitiban ötezer ember vesztette életét. Hruscsov szovjet miniszterelnök Leone olasz miniszterelnökhöz intézett táviratában mély együttérzését fejezte ki a Belluno tartományban történt súlyos katasztrófa miatt, és tolmácsolta a szovjet nép és kormány őszinte részvétét a szerencsétlenül jártak családja és hozzátartozói Iránt. A lengyel néphadsereg fennállásának huszadik évfordulója alkalmából » Matinovszki marsall vezetésével lengyelországban tartózkodó szovjet katonai küldöttség vasárnap Opoleba érkezett, ahol nagyszabású katonai dzsifelvonulást szemlélt meg. Az ünnepség során a lengyel szudétai 10. páncélos hadosztály megkapta »A szovjet hadsereg hőse« címet. h 2 DÉL-MAGYARORSZAts A Dél-afrikai Köztársaság kizárását javasolják az ENSZ-ben Az ENSZ-közgyűlés különleges politikai bizottságában hétfőn Tanganyika képviselője újból sürgette, hogy zárják ki az ENSZ-ből a Délafrikai Köztársaságot, amely következetesen semmibe veszi a világszervezet határozatait Hasonló értelemben szólalt fel Brazília, Bolívia, Lengyelország és Jugoszlávia képviselője is. ti Ki lesz az angol miniszterelnök? Köves Tibor, az MTI tudósítója jelenti: — II. Erzsébet angol királynő, aki negyedik gyermekének megszületéséig a skóciai Balmoral kastélyba vonult vissza, pihenőjét megszakítva hétfőn Londonba érkezett. Feltételezik, hogy a királynő még a hét vége előtt javaslatot kap a konzervatív párt vezetőitől az új miniszterelnök személyére. Az alkotmányos szokásjog értelmében az uralkodó jelöli ki az új miniszterelnököt. Ez az eljárás azonban merd formalitás, mivel az uralkodó minden esetben a hatalmon levő párt elfogadott vezérét bízza meg a kormányalakítással. A konzervatív kormányzat még mindig nem tudott megállapodni valamennyi torycsoportosulás által elfogadható jelölt személyében. A konzervatívok blackpooli konferenciája még inkább kiélezte a korteskedő vezérjelöltek és híveik ellentéteit. A Times szerint a torykra el*őség vár a következő általános választásokon. De abban talál vigasztalást, hogy »a konzervatívok a legrosszabb esetben is igen erős ellenzéket alkotnak majd«. Politikai bookmakerek hétfőn a következőképpen adták« a miniszterelnök-derby helyezetteit: Bulter és Hallattam öl a négyhez; Lord Home négy az egyhez és Maudling — aki blackpooli gyenge formája után lecsúszott az esélytelen Menth mellé — tizenhat az egyhez. Lord Home, akiben a kékvérű toryk a konzervatív eszmék leghívebb kifejezőjét látják, valóban , nagy népszerűségnek örvendett a blackpooli konferencián. A Daily Express ezzel szemben emlékeztet rá, a külügyminiszter semmiképpen sem az a személy, aki Macmillan - hez hasonlóan a béke közvetítő szerepét játszhatna az oroszok irányában.Márpedig az ország népe ennek a politikának a folytatását kívánja« — fűzi hozzá a lap. Politikai megfigyelők mindezek alapján levonják a következtetést: nem politikai, hanem személyi kérdésről van szó, amikor olyan jelölt után kutatnak, akinek « legtöbb esélye van arra, hogy vonzóbb arculatot kölcsönözzön a népszerűtlenségének mélypontján levő tory-pftrtnak. (MTI) Közös közlemény Bandaranaike kairói tárgyalásairól ilye Kairóban közöst adtak ki Banasszony, ceylonilnök és Nasszer elnök tárgyalásiHétfőn közlemény daranaike minisztere egyiptomiról. A közös közleményben a két ország vezetője bejelenti, i, egyetértenek abban, a jövő évben össze ketl ti az el nem kötelezett ágak értekezletét. Az n értekezlet — hangoztatja Bandaranaike H' Naszsier — javítaná az országok közötti megértést és hozzájárulna a nemzetközi feszültség csökkentéséhez. Bandaranaike asszony hétfőn befejezte egyiptomi látogatását és reggel repülőgépen Prágába indult, négy napig lesz Csehszlovákiában, majd Lengyelországba és a Szovjetunióba utazik. (MTI) Különös búcsúzkodás Adenauer folytatja hidegháborús kirohanásait •»Adenauer úgy búcsúzik, mint aki marad« — mondogatták hétfőn Bonnban, egy nappal a kancellár lemondásának hatályba lépése előtt. A CDU által Kölnben rendezett nagygyűlésen, amelyet a búcsúztató ünnepségek fénypontjának szántak, a kereszténydemokrata alvezérek dicshimnuszok magasztaló szóvirágaival halmozták el a távozó kancellárt, Adenauer azonban válaszában ironikusan jegyezte meg: »E csodálatosan szép Szavak mögött mintha ittott megkönnyebbülést, sóhajokat is hallanék«. «£» azonban a jövőben sem fogok hallgatni — folytatta Adenauer. Továbbra is megmondom véleményemet«. A hétfői sajtó kommentárjaiban kiemeli: Adenauer nem akar végleg búcsút venni a hatalomtól és szemmel láthatóan arra készül, hogy távozása után is állandóan beleszóljon a kormányzásba. A Die Welt hangsúlyozza, hogy Erhard és Schröder, akik ott ültek a kölni nagygyűlés díszemelvényén, úgy hallgatták Adenauer szavait, mint akinek kihívóan kesztyűt dobtak. A kölni nagygyűlés rendezői hír szerint eredetileg azt tervezték, hogy a búcsúztatási ünnepségen Erhard is felszólal és néhány szóval ő is csatlakozik Adenauer méltatásához. Ez a felszólalás azonban elmaradt, mert Erhard — mint beavatottak körében suttogják — úgy vélte, hogy Adenauer szavai nem nyújtottak részére «olyan csatlakozási pontot, amelyhez búcsúztató szavait fűzhette volna. (MTI) Kedd, 1963. október 15. Stabiliában teljes a nyugalom kéből 24 órával azután, hogy a kormánycsapatok egyetlen puskalövés nélkül birtokba vették, vasárnap már ki lehetett vonni ezeknek az alakulatoknak a zömét. Elnémultak az ellenforradalmárokhoz húzó demagóg városi tisztviselők, Hoszni Avi Ahmed disezidens politikus és El Hadzs ezredes, a kabíliai katonai körzet leváltott parancsnoka a jelek szerint a környező hegységekbe húzódott vissza néhány katonával együtt. A városban tartózkodó algériai nemzeti hadsereg tisztjei és katonái — jelenti az AP amerikai hírügynökség tudósítója — barátságos, jó viszonyt építettek ki a helyi lakossággal. Ben Bella algériai köztársasági elnök vasárnap este beszéddel indította meg az őszi szántási munkákat. Az elnök kijelentette: nincs az az erő, amely letérítené országát a szocializmus felé vezető útról. Ben Bella ebben a beszédében jelentette be, hogy ki fogják sajátítani az[opportunista« algériaiak tulajdonában levő nagybirtokokat is, éppen úgy, mint az európai származású telepesekét. A föld — mondotta — visszatér azokhoz, akik, megművelik. (MTI) A kibfliai Michelet városban a nyugati hírügynökségek tudósításai szerint teljes a nyugalom. A kormányellenes lázadók egykori főrész- Itt gyilkosság történt" Segni olasz elnök a halottak völgyében A bellunói templomban Vasárnap délelőtt Antonio Segni olasz köztársasági elnök és a kormány többi tagja jelenlétében gyászistentiszteletet tartottak a Vasantvölgyi gátáttörés halálos áldozatainak emlékére. Amennyiben a becslések igaznak bizonyulnak, a csütörtökre virradó éjszaka bekövetkezett katasztrófa során a völgy 12 kilométer hosszú szakaszán épült községek minden harmadik lakosa életét vesztette. «A halottak számához viszonyítva a sebesültek száma aránylag kicsiny, a vasárnapi jelentés szerint mindössze 83 személyt ápolnak kórházban. Hegal elnök a kora délutáni órákban helikopteren elrepült a tömegkatasztrófa színhelye felett, majd gépe leszállt Long árone romjain. Az elnök itt beszélgetésbe kezdett a lakossággal, azonban ezt megzavarták 82 áldozatok elkeseredett hozzátartozóinak kiáltásai' »Igazságot követelünk!«Itt gyilkosság történt.« Az Olasz Kommunista Párt képviselőcsoportja vasárnap négy pontból álló Interpellációt jegyeztetett elő a parlament irodájában. Az interpelláció felveti a kérdést, milyen intézkedéseket kíván hozni a kormány a szerencsétlenséget túléltek megsegítésére. ' Összeült az Olasz KP Központi Bizottsága Hétfőn összeült atz Olasz Kommunista Párt Központi Bizottságának plénuma. Mauroscoccimarro, a pártvezetőség tagja beszámolt a Valont-gát tragédiájáról, Luciano Barca, a Központi Vezetőség tagja a gazdasági és politikai helyzetről tartott referátumot. Ötvenkét ember megmenekült Viktor Mosztovo pilóta gépével, amelyen 44 utas és 7 főnyi személyzet tartózkodott, Tallinból elindult Moszkvába. A felszállás után észrevette, hogy a gép futóműve elromlott, s tudta, hogy megjavításáról a levegőben szó sem lehet. Úgy határozott, hogy a leniingrádi repülőtéren megkísérli a leszállást, de előzőleg kering a város felett, hogy kiürüljenek az üzemanyag-tartályok. Eközben az egyik motor is elromlott és Mosztovoj engedélyt kapott arra, hogy a város fölött keresztülrepülve közelítse meg a repülőteret. Ebben a pillanatban a másik motor is leállt. A pilóta nagy lélekjelenléttel a város szívében, a Niva folyó két hídja között, a víztükrön kényszerleszállást hajtott végre. A kényszerleszállás sikerült, 52 ember megmenekült. LEVELEK Ott van. Szállonganak a levelek — többek között a Newsweek című amerikai magazin levelezési rovatában is. A fő téma ezúttal Mr. Russell, a rabszolgatartók egykori és a fajüldözők mai fellegvárának, Georgia államnak a szenátora. A levelek arra a nagy cikkre reagálnak, amelyet a Newsweek legutóbbi számában eresztett meg a szenátorról, aki tiszteletre méltó terjedelemben nyilatkozik a négerkérdésről. Persze a maga módján. Szavainak lényege: Éljen a mozdulatlanság, minden maradjon úgy, ahogy az apák idejében volt, ha már úgy, sajnos, nem maradhatott, ahogy a rabszolgatartó nagyapák idején volt, pedig azok voltak az igazán szép idők. Volt aztán olyan megjegyzés is, amely szerint Russell szenátor az amerikai fehérek véleményének az ősnálúja. Nos, a levélírók között valóban akadt olyan, aki lelkesen helyeselt és úgy vélte, hogy »a Dél népe Russell mögött áll«. A többség azonban nem ilyen. Carl Roberts a California Inglewood-ból csendesen megkérdezte: melyik déli szenátor szíveskedne megmondani neki végre, mi a különbség Russell új fajelmélete és egy Adolf Hitler nevű új fajelmélete között? Jim Anderson a déldakotai Vermillionból pedig érdekes módon nem osztja a cikkíró elragadtatását afelett, hogy «Russell szenátor olyan kiválóan ismeri az Egyesült Államok alkotmányát«. Ő így teszi fel a kérdést: »Vajon azért tiszteljem a szenátort, mert betéve tudja az alkotmányt? Hiszen ezt a tudást csak arra használja, hogy megfossza az ország lakosságának tíz százalékát kitevő szincabőrűeket... az alkotmánytól.« (ha) • Ölelkezés a fasizmussal Nemzetközi tárgyalások idején mindig nehéz megítélni, hogy melyik az amerikai politika igazi arca. Az-e, amelyen megjelenik az udvarias diplomata mosoly, elégedettség ül ki rajta az elért haladás miatt, vagy a másik, amely katonás hűvösséggel bólint egy-egy hidegháborús egyezmény megkötésekor. Ez a kettősség, az ellentmondó magatartás most is jelentkezett, a három nagyhatalom külügyminiszterének New York-i tárgyalásai idején. Miközben Gromsko, Bush és Lord Home az ENSZ-ülések szünetében a leszerelés továbbfejlesztéséről tanácskozott, az amerikai külügyminisztérium újabb katonai paktumot szövegezett meg Franco Spanyolországéval. Az ellentétesség két értelemben is jelentkezett. Egyfelől Rusk Gromikót arról biztosította, hogy az Egyesült Államok lépésről lépésre kívánja megközelíteni a leszerelés bonyolult ügyét, közben pedig Castrella spanyol külügyminisztertől támaszpontot kért a Polaris-rakétával felszerelt atomtengeralattjárók számára. Másfelől e támaszpontokért cserében akkor ajánlott fel Amerika Spanyolországnak teljes katonai, gazdasági és politikai támogatást, amikor a Franco-fasizmus egyik legerőteljesebb akcióját vezeti a munkásosztály ellen, terrorral és megfélemlítéssel igyekszik letörni a terebélyesedő sztrájkmozgalmakat. A spanyolországi Polaris-támaszpontok már régóta izgatják a vezető jenki katonai köröket. Látványos propaganda-hadjárttal közölték, hogy megszüntetik a görögországi és törökországi rakéta-támaszpontokat, de ennek a lépésnek semmi köze nem volt az enyhüléshez és a leszereléshez. Egyszerűen a haditechnika fejlődése késztette a Pentagont statégiai terveinek felülvizsgálatára, s így jutott arra a felismerésre, hogy a Polaris-bázis hatékonyabb a korábbi helyhez rögzített támaszpontoknál. A görög és török állások feladása után, A veszett tábornokokat régóta foglalkoztatta, hogyan lehetne megszerezni a spanyolországi Rota földközi-tengeri kikötőjét az atom-tengeralattjárók számára. A Franco-kormány hamar felismerte az amerikai étvágy felcsigázásában rejlő nagy politikai lehetőségeket. Csaknem egy esztendeje felsrófolta az árakat, közölte Washingtonban, hogy olcsón nem adja magát. Garrigues, a spanyol fasiszták amerikai nagykövete lett az egyik legfontosabb kulcsembere a madridi diplomáciának, tárgyalgatott és nyilatkozott, tervszerűen aknázta ki az amerikai—francia és az angol—francia ellentéteket. Több ízben is fennhéjázóan jelentette ki, amennyiben az Egyesült Államok nem hajlandó megfizetni a kívánt árat, De Gaulle minden további nélkül bevonja a francoista rendszert mediterrán katonai hálózatába. Érvelt azzal is, hogy Nyugat-Németország bármikor szívesen áll a falangizmus rendelkezésére. Kennedyék — nyilván a kedvezőbb diplomáciai alku végett — eleinte visszavtásították a spanyol követeléseket, hiszen ezek teljesítése alaposan megrázkódtatta volna a NATO egész rendszerét. Franco nem követelt sem többet, sem kevesebbet, mint Spanyolországot tegyék az Atlanti Szövetség teljes jogú tagjává. Elsősorban a skandináv NATO-tagállamok — Dánia és Norvégia — tiltakoztak hevesen, közölték, hogy népükkel sehogyan sem tudják elfogadtatni a madridi fasizmus tisztára mosását. Örökre szétrombolnák az illúziót, hogy az atlanti tömb demokratikus államok szövetsége. Bármilyen kis ország is Dánia és Norvégia, az Egyesült Államok nem mellőzhette ezt a véleményt, mert a partneri viszony politikai alapelveit ingatta volna meg. Az egyesztendős tárgyalások után most megtalálták az áthidaló megoldást«. Miközben Franco diplomatái