Délmagyarország, 1964. augusztus (54. évfolyam, 179-203. szám)

1964-08-02 / 180. szám

Kinek a számlájára? A­ pazarlás ellen sűrűn emelik fel sza­vukat közéletünk minden fórumán jó szándékú bírálók. Sokan, de nem elegen. A jelek legalábbis ezt mutatják. Vagy pedig azt, hogy nem elég hatásos a szó — és gyak­ran a tett sem, amely arra lenne hivatva, hogy elhárítsa a pazarlást. Méghozzá a legtöbbször jóhiszemű, gyakran le­gális és jogilag megtámadhatatlan pazarlást. Mert ilyen is van. Nagyon téved ugyanis, aki valami­féle szabotázs-üldözés kiindulópontjáról »az ellenség keze« emlegetésének régi formulájával keres megoldást a tékoz­lás minden esetére. (Nem zárhatjuk ki persze a lehetséges okok közül néhol a szándékos kártevést sem — de ez, minden eddigi tapasztalat szerint, elenyésző töredék.) Ná­lunk az ország, a népgazdaság, mindannyiunk anyagi ere­jét az esetek szinte 99 százalékos többségében rendes, jó­szándékú emberek pazarolják. Egyszerű kérdés? A legbonyolultabbak közé tartozik. Kérdezzék meg azt a tervezőt, aki egy külvárosi mozit méregdrága importanyagokkal és csakis azokkal tervez meg — mit akar. Méltó, szép, ragyogó építményt oda, ahol korábban vacak bódék álltak. Igaza van? Igaza. Szándéka, a »város peremének« fellendítése művészileg és társadal­milag egyaránt igaz és szép. A baj: a túlméretezettség; még inkább, hogy nincs fékje ennek a sokat markolni vá­gyásnak. Igaz, hogy sok városunk szorul szépítésre. Kétség­telenül, mint ahogyan az is, hogy vendéglátóiparunknak, szállodahálózatunknak hatalmas beruházásokra, boltjaink­nak modernebb berendezésekre van szükségük. Mégis, az embert bosszantja, amikor harmadszor látja átalakítani­­ ugyanazt az üzlethelyiséget, mindig a modernizálásra, min­dig a közérdekre, mindig a kor igényeire hivatkozással. Ennek a pazarlási jelenségnek indítóokai közt van az a beteges torzulás, amelyet a keretek elköltésének sürgős­sége vált ki a gazdasági vezetőkben. (Jövőre nem lehet átvinni, költsük el, építsünk belőle most — elvégre a mi keretünk«.) És itt kerül ellentmondásba a birtokos jelző — önmagával. »A miénk« — a »magunkét költjük« — jó gondolat. De mennyivel jobb ez: a magunkéval takarékos­kodunk! Csak éppen ritkábban merül fel. Pedig igaz. Valóban valamennyiünket költik. Akkor is, amikor az új lakónegyedek sihederei és a még fülön nem csípett huligánjai ezreket érő villanyégőket és bórákat zúznak össze. Akkor is, amikor­­ ezek a kis tételek, de sok kicsi sokra megy, egy-egy város lakói hanyag elegan­ciával gázolnak bele drága költségen parkosított szép te­rek virágaiba, pázsitjába. S gyakran mindennek az oka »csupán« a tudatlanság és ítélőképesség hiánya, az önfe­gyelem hiánya és sok-sok más hiány, a tudásban és a tudatban... És a nagyvonalú pazarlók? Náluk mi a diagnózis? El akarnak költeni egy összeget, s nem gondolják meg: a szé­lesebb közösség hasznát vehetné-e — hát ez mi? Ha na­gyon őszintén akarnánk felelni, csak azt mondhatjuk: ezekben az esetekben a vállalati, üzemi, városi érdek (vagy a feltűnés, és a siker egyéni érdeke) teszi közömbössé a közérdeket. Egy kisebb közösségé a nagyobbét. De költeni mindenképp valamennyiünkét költik. Más elől veszik el, mert a társadalomnak csak egy kasszája van, végül is minden számla itt kerül beváltásra... És máshonnan hiányzik. Egy új iskolaterem felépítésénél. Egy orvoslakásnál. Egy munkásöltözőnél. Nehéz mindig erre gondolni? Hát ez igaz. Az ember végül is mindig egy szűkebb kört lát először. De távolabbra látni: talán mégis különb dolog! B. F. ■­r­­ [UNK] 4 W 4 G Y 4 R SZOCIÁLIST 4 WUX fi 4SP4RT L 4 P j 4 54. évfolyam, 180. szám 12 OLDAL, ÁRA: 80 FILLÉR Vasárnap, 19­14. augusztus 2. Tegnap „tetőzött” az eddigi érdeklődés Közel hétezer vendéget fogadott Szeged • Meg kellett hosszabbítani a budapesti különvonatot A hét vége ismét nagy fellendülést jelentett a nyári szegedi idegenforgalomban. Nagyobb csoportokban érkez­tek budapestiek, keszthelyi­ek, győriek, egyéni utasok pedig szinte az ország min­den részéből. Ezúttal a fő­város érdeklődése is „tető­zött”, a szokásos szabadtéri különvonatot ugyanis 14 ko­csival meg kellett hosszab­bítani, hogy Szegedre hoz­hassa az érdeklődőket. Az Idegenforgalmi Hivatal ada­tai szerint idei rekordot je­lentett a tegnapi nap, ugyan­is közel hétezer hazai és külföldi vendéget fogadott Szeged. Aczél György elvtárs a szombati előadáson A szabadtéri játékok teg­napi műsorában Bartók A fából faragott királyfi című balettje és Honegger Johan­na a máglyán című oratóriu­ma szerepelt. Az előadásra Szegedre látogatott Aczél György elvtárs, az MSZMP Központi Bizottságának tag­ja, a művelődésügyi minisz­ter első helyettese és Győri Imre elvtársnak, a Csongrád megyei pártbizottság első titkárának, Perjési László elvtársnak, a Szeged városi pártbizottság titkárának és dr. Biczó György elvtársnak, a Szeged városi tanács vb elnökének társaságában ér­kezett a Dóm térre. A francia és lengyel békebizottság képviselői Szegeden Szegedre érkeztek tegnap a francia és lengyel békebi­­zottság képviselői. Ernest Voltaire, a Francia Béketa­nács tagja idén már másod­szor látogatott Szegedre. Ugyancsak tegnap ér­kezett meg I. Wojtasek, a Lengyel Országos Béketanács titkára, akit Holgesang Pé­ter, a Hazafias Népfront Sze­ged városi bizottságának tit­kára fogadott Megyei és városi vezetők látogatása az újszegedi campingben A nemrégen megnyitott újszegedi campingnek is mozgalmas napja volt teg­nap: sok vendég érkezett. Tegnap látogatták meg a megye és a város vezetői is. Felkeresték az újszegedi campinget Győri Imre, Per­jész László és dr. Biczó György elvtársak és dr. Csi­kós Ferenc elvtárs, a városi tanács vb titkára. A déli órákban érkezett látogatókat Gács György elvtárs, a Sze­gedi Idegenforgalmi Hivatal vezetője fogadta, majd bemu­tatta a campinget, amelyről a látogatók elismeréssel nyi­latkoztak. Aczél György és dr. Blew György elvtársak a Dóm téren Jelentés a konzervgyárból Megkezdődött a paradicsszszezon Naponta öt vagon sárgabarack érkezik Hétfőn jön az őszibarack is A meleg idő hatására gyorsabban érik be a termés a Szeged környéki baracko­sokban, a paradicsomfölde­ken, s ez fokozott feladat elé állítja a konzervgyárat. Sár­gabarackból terv szerint az idén 165 vagonnyit kell fel­dolgozni. Eddig közel 130 vagonnal dolgoztak fel. Az utóbbi napokban Csong­rád, Békés és Bács megyék­ből 5—6 vagon sárgabarack érkezett, s a konzervgyáriak szeretnék tartani ezt a napi átlagot, hogy teljesíthessék éves tervüket. A munka lendülete a hét­végi napokban nem csök­kent, bár már kevesebb barack érkezett a gyárba. Szinte egyik napról a másikra nagy mennyiségű paradicsomot szállítottak be a termelő gaz­daságok. Az elmúlt évinél előbb kezdődött meg a pa­radicsomszezon. A nagy gyárudvar rakodóterein lá­daháztömbök, utcák, sugár­utak, az utcákon fürge tar­goncák haladnak. A szállító­­munkások birodalma sz. Az emelővillás targoncák játszi könnyedséggel emelgetik az érett-piros, friss paradicsom­mal teli ládákat. Egy-egy rakodólappal 10— 12 ládát emelnek le a gép­kocsikról vagy szállítanak a rakodó­térről a paradicsommosó vá­lyúhoz. Ilyenkor nyáron mindig felbolygatott méhkashoz ha­sonlatos a gyár. Most is há­rom műszakban éjjel-nappal folyik a munka. Sok mun­káskézre van itt szükség. Sok száz szegedi, Szeged környéki lány és asszony tölti itt napjait, s 3 heten­ként éjszakáit a konzervgyár különböző üzemrészeiben. A férfi munkáskéz kevés. Mintha a nagybani befő­zést is asszonymunkának , tekintenék Pedig milyen kevés köze van a házi befőzéshez. Az asszo­nyoknak azonban annál több közük van a paralicsomfel­­dolgozáshoz itt a konzerv­gyárban és lesz is még he­teken át, mert az idén 1938 vagon para­dicsomot kell feldolgozni. Az első két próbagyártási napon 62 vagon paradicsom érkezett az üzembe, tegnap már megkezdődött az üzem­szerű feldolgozás. Látszólag a gyár az idén jobban felkészült a paradi­csomszezonra, mint a koráb­bi években. Szervezettebb a termelés, a nyersáru foga­dása, sőt tartalékgépet is készenlét­be helyeztek, hogy ha valamelyik gépsor felmondja a szolgálatot, ne legyen kiesés a munkával. Hétfőn újabb áru, az őszi­barack köszönt be a szegedi üzembe. Vagonszámra érkezik még mindig a sárgabarack Az osztályharc mai problémái hazánkban AUM Szovjet—angol közös közlemény 9IH Újítási kiállítás — újítási ankét ámmt IMI Bőséges ellátást ígér a MÉN Nagy szegedi építkezések MA: Megnyílik a nyári egyetem — Ifjúsági karnevál Szegeden Ma, vasárnap nyílik meg — délelőtt 9 órai kezdettel — a József Attila Tudo­mányegyetem központi épü­letének aulájában az ünne­pi hetek egyik legjelentő­sebb kulturális rendezvénye, a Szegedi Nyári Egyetem. Az idén először megrende­zett tudományos tanácsko­zásokat, amelyen — mint ismeretes — a modern tech­nikai eszközök pedagógiai alkalmazásának problémáit vitatják meg, dr. Ágoston György egyetemi tanár, a nyári egyetem igazgatója nyitja meg. Az ünnepi be­széd után dr. Bálint Alajos megyei múzeumigazgató tart előadást Szegedről. Az egyetem tudományos tanácskozásai holnap, hét­főn kezdődnek. Az első na­pon dr. Győri Gábor, az Or­szágos Pedagógiai Intézet tanszékvezetője tart előadást A modern technikai eszkö­zök rendszere az iskolai ok­tató-nevelő munkában cím­mel. Korreferensek: Morvai György, a Magyar Filmla­boratórium mérnöke és Bartsch István, az Iskolai Filmintézet helyettes osz­tályvezetője. Hétfőn délután fél 3 óra­kor nyílik meg a Ság­vári­gimnázium dísztermében a nyári egyetem és az IFÉRT kiállítása a modern iskolai szemléltetőeszközökről. Augusztus 3-án, 4-én, 7-én és 8-án az egyetem előadá­saival párhuzamosan az Is­kolai Filmintézet filmbemu­tatókat tart a legjobb ma­gyar oktatófilmekből az Au­ditorium Maximumban. A vetítéseken a nyári egyetem hallgatóin kívül minden ér­deklődő részt vehet a hely­színen váltható 2 forintos belépőjeggyel. Augusztus 3-án,­­ hétfőn délután 3 órakor Munkára nevelés az óvodában, A ve­téstől a kenyérig, A vizek növényvilága, Az I. világ­háború és a Radioaktív izo­tópok című filmeket vetítik. Augusztus 4-én, kedden délután 3 órakor Kati öltöz­ködik, A kőolaj és felhasz­nálása, Kerékpárgyártás, Az anyag szerkezete, Virágok megporzása és Bányászati kutató mélyfúrás című fil­meket vetítik. Ugyancsak ma, vasárnap délután rendezi meg a KISZ Szeged Városi Bizottsága az ünnepi hetek hagyományos ifjúsági karneválját. A fel­vonuló csoportok délután öt órakor gyülekeznek a Marx téren. Hat órakor in­dulnak a Kossuth Lajos su­gárúton, a Széchenyi téren — a tanácsháza előtt — és a hídon át Újszegedre, a Li­get-vendéglőig. A fiatalok színpompás karneváli felvonulását tíz lovas huszár nyitja meg, s ott vonulnak majd a jelme­zes menetben a Dóm téri zenélőóra professzorai, dé­kánjai, a Futrinka utca te­levízióból ismert lakói: Ma­zsola, Manóka és a többiek. Ott lesz majd a menetben a Bagdadi tolvaj, Münchhausen báró, Robin Hood, János vi­téz és Ludas Matyi is. Az érdeklődők láthatnak majd a felvonuláson halászcsárdát mulató vendégekkel, kalóz­hajót kalózokkal, boszor­­kányégetést és sok más ér­dekességet. A felvonulás után nagy karneváli bál lesz a Vigadó­ban. A műsorban fellépnek Kerendi András és Pálfi Zsuzsa táncdalénekesek. A karneválon minden ér­deklődőt szívesen látnak a rendezők és a felvonulók egyaránt. Annál inkább, mert a karneváli menet első három díjának odaítélésé­ben minden néző részt vehet, aki kitölti a helyszínen ka­pott szavazólapot. Az ered­ményt a KISZ Szeged Váro­si Bizottsága egy héten belül hirdeti ki.

Next