Délmagyarország, 1964. október (54. évfolyam, 230-256. szám)

1964-10-13 / 240. szám

Rádió- és televízióműsor Kedd KOSSUTH RADIO * 4-30 Hírek. 4.30 Vidáman, irtá­séal 5.00 Hírek. 5.05 Falurádió. 6.00 Hírek. Olimpiai jelentés. 1.o. Hírek. Olimpiai jelentés. 7.10 Új könyvek. 7.30 Színház- és mozi­műsor. 8.00 Hírek. Olimpiai je­lentés. 8.05 Műsorismertetés. 8.15 Romantikus hangverseny. 0.00 Törvénykönyv. 9.15 Részletek Polgár Tibor A lepecsételt as­­­szony és Szél kerekedik c. dal­játékéból. 10.00 Hírek. Olimpiai jelentés. 10.10 A Magyar Rádió és Televízió énekkara énekel. 10.30 Napirenden . . . 10.35 Népi zenekarok műsorából. 11.00 Isko­larádió. 11.30 Orlando lovag: Operarészletek. 12.00 Hírek. 12.13 Halló, Itt Tokió! 12.45 Tánczenei koktél. 13.42 A vidéki színházak műsora. 13.45 Gazdaszemmel a nagyvilág mezőgazdaságáról. 14.00 Hírek. 14.10 Ránki György: Pomádé király ^j ruhila. — I szvit. 14.40 Ifjúsági magazin. 15.05 Gyurkovics Mária és Me­lis György operettdalokat éne­kel. 15.35 Halló, itt Tokó! 16.0­­ Hírek. 16.10 Falusi délután. 17.56 Műsorsmertetés. 16.00 Hírek. 18.10 Olimpiai hírek 18.15 Cho­­pin-zongoraművek. 18.45 Mun­­kásklub. 19.00 Madarász Katalin és Marczis Demeter énekel. 19.25 A Szabó család. 19.55 Jó éjszakát, gyerekek! 20.00 Esti krónika. 20 25 Tokiói jelentés. 21.no Vendégszerkesztő Bous Key. 21.30 Teekedvesebb versei­ről beszél Major Máté építész. 21.45 Bronislav Hubermann he­gedűs. 22 00 Hírek. 22.15 Tikta­­ki suk­i: Mindl­a. Kétfelvonásos opera. 23 44 Táncjelenetek zene­karra. 24.00 Hírek. PETŐFI RADIO 6.00 Hírek. 6.10 Torna. 7.00 Hírek. 8.00 Hírek. Olimpiai jelen­tés. 14.00 Novikov: Volgai dal­lamok. 14.10 Időjárásjelentés. 14.25 Tánczene. 15.00 Hírek. 15.05 Zenekari muzsika. 16.10 Az el­rejtőzött család. 18.35 Színes né­pi muzsika. 17.00 Hírek. 17.05 Rádióiskola. 17.51 Könnyű dal­lamok. 18.15 Vörös az ég. 18.45 A KISZ Központi Művészegyüt­tesének énekkara énekel. 1#.00 Mi történt a nagyvilágban? 19.15 Andor Éva, Németh Géza, és Németh Éva hangversenye a stúdióban. 19.50 A lakáshelyzet Európában. 20.00 Operettmuzsi­ka. 20.17 A Belga Rádió és Te­levízió szimfonikus katedrális éneka­rának hangversenye. Köz­ben. 20.58 Hírek. 21.45 Régi tör­ténet. 22.00 A marcali földmű­vesszövetkezet népi zenekara játszik. .22.30 Munkásakadémia — közelről. 22.45 A dzsessz kedve­lőinek. 23.00 Hírek TELEVÍZIÓ 8.05 Iskolá­ lv. 8.25-ig Orosz nyelv az ált. isk. VI. oszt. szá­mára. az eddig tanult anyag is­métlése. 9.00 Környezetismeret, az ált. iskola II. oszt. számára. 9.20 Őszi munkálatok a gyü­mölcsösben. 10.05 Tanulmányi kirándulás. 10.35-ig Fizikához, az élt. isk. VI. oszt. számára. Ru­galmas alakváltozások. 10.35 Hí­rek, képek az olimpiáról. 14.00 14.20-ig Orosz nyelv (ism.) 14.55 —15.15-ig Környezetismeret (ism.) 15.50—16.20-ig Tanulmányi ki­rándulás (ism.) 16.28 Hírek. 16.35 Hírek, képek az olimpiá­ról. 15.43 A XVIII. Nyári Olim­piai Játékokról jelentjük. A mai nap eseményeiből. 17.00 A XVIII. Nyári Olimpiai Játékokról je­lentjük. Csúís Közben: Foxi- Maxi kaland.iat. Amerikai rajz­filmsorozat. Visszapillantó­­ tü­kör. Egy kortyot sem! Házunk­­tája... A háztáji bizottságok­ról. 18.40 Mikroszkóp alatt az építőipar. 19.10 Hírek, képek az olimpiáról. 19.20 Esti mese 19.30 Tv-híradó. 19.45 Napi jegyzetünk. 19.50 A fák nem maguktól nő­nek ... A televízió kisfilmje a soproni Erdőmérnöki és Fa­ipari egyetemről. 20.10 A va­rieté fényei. Magyarul beszélő olasz film. (16 éven felüliek­nek.) 21.45 Régi muzsika — ré­gi hangszereken. A prágai Pro Arte Antiqua Kamaraegyüttes műsorából, felvételről. 22.05 Tv­­híradó, 2. kiadás. 22.25 Iskola­­tv postája — műsorkalauz peda­gógusoknak! 23 43 A XVIII. Nyá­ri Olimpiai Játékokról jelent­jük. A mai nap eseményeiből. FIGYELEM! A KARASZ UTCAI SPORTSZERBOLT IDEIGLENESEN KÖLCSEY U. 4. SZ. ALATT ÁRUSÍT NYITVA: Hétköznap 9—18 óráig, szombaton: 9—17 óráig. 32 128 ÁTÉPÍTÉS miatt A Szegedi Felsőfokú Élelmiszeripari Technikum október 16-i belépésre felvesz fűtői vizsgáva! rendelkezi távfűtő berendezés kezeléséhez 1 fő géplakatos szak­munkást és 1 fő időszaki fűtőt. Jelentkezés személyesen a technikum gazdasági hivatalán. Szeged, Marx tér 7. sz. xk 582 Az ÉM Csongrád Megyei Állami Építőipari Vál­lalat azonnali belépéssel alkalmaz női és férfi segéd­munnk­ások­at, kőműves kiszolgálásra, valamint kubikos brigá­dokat. Munkásszállást és üzemi étkezést bizto­sítunk. Jelentkezés: Szeged, Bocskai u. 10—12. sz. Munkaerőgazdálkodás. S 98080 Jó hír a nőknek! Árleszállítás! Varrás nélküli nylonharisnya 72 helyett 48?­Varrásos nylonharisnya 52 helyett 38?­kapható. Ft-ért Ft-ért Bp. 2323 Figaro házassága Mint a kéneső: olyan volt Beaumarchais, a Figaro szer­zője. Csupa nyugtalanság és mozgalmasság, változás és vakmerő vállalkozás, vibráló izgalmasság és ideges érzé­kenység, bátor szellemesség és ötletesség. Ilyen volt az író jelleme, egyénisége, éle­te és sorsa. Ilyen legfonto­sabb darabja, fő műve is. És főképpen ilyen az a hal­hatatlan alak és típus, akit ő teremtett: Figaro, ez a mindenhez értő, csupa ötlet ember, nagyurak tanácsadó­ja, bizalmasa, megtréfálója. Vibráló, sistergő darab ez. Ma már persze nem érezzük azt, amit a darab hajdan­­kori nézői nagyon is eleve­nen éreztek és tudtak. Azt ugyanis, hogy ez a sistergés egy égő gyújtózsinór hangja, amely egy puskaporos hordó­hoz vezet. Ez a hordó aztán nem sokkal a darab bemu­tatása után fel is robbant. Kitört a nagy francia forra­dalom, az az arisztokrata közönség, amely a Figaro házasságának első előadása­it látta, ennek a robbanás­nak az előszelét érezte. Mi, mai nézők a darab kápráza­tos tűzijátékának vulkani­kus eredetét azonban legfel­jebb csak sejtjük. Számunk­ra mindaz, amit a darabban Figaro mond, természetes, s hogy eszével, értelmével fe­lülkerekedik után, az ostoba grófon, részünkre nem vakmerő és felháborító szentségtörés, hanem nyil­vánvaló, magától értetődő valami. Nekünk — bár ez is érdekes a darabban, de ma már inkább az a ked­ves, szellemes és kellemes játék, ahogyan mindez meg­valósul, a bűbájosan naiv cselszövény tehát. A szegedi színház előadá­sának ez a felismerés az alapja. Bozóky István ren­dezése nem irodalomtörté­neti ihletettségű. Nem a da­rab — születése idején csak­ugyan forradalmi — monda­nivalóját állítja előtérbe, nem törekszik érmék mind­untalan hangsúlyozására, ha­nem a mai nézőknek beszél, s mindenekelőtt a darab já­­tékosságát, ötletességét, ked­vességét, szellemességét hangsúlyozza. Jellegzetes ebből a szem­pontból Figaro szerepének, alakjának értelmezése, akit éppen a rendező Bozóky Ist­ván állított a közönség elé. Bozóky Figarója nem az urak elleni indulatokat mo­tiválja elsősorban, hanem értelmességét emeli ki. En­­tellektüel, tehát, sőt egy ki­csit fáradt, kiábrándult en­­tellektüel, kis túlzással szin­te azt mondhatnánk, egyfaj­ta mai értelmiségi. Minden­esetre vannak liciferi, me­­fisztói vonásai, annak elle­nére, hogy a lényegében, a legfontosabban különbözik tőlük. Ez a figura nem rosszat, hanem jót akar, sőt csinál. A sajátos értelmezésű Fi­garo szerepformáláson kí­vül két kiemelkedő sikerű alakítás teszi emlékezetessé az előadást. Az egyik Jászai László andalúziai helytartó­ja. Minden részletében gon­dosan kidolgozott alakítás ez: mulatságos és leleplező. Talán a legjobb, amit eddig Jászai Lászlótól láttunk. A másik kitűnő szerepformálás Demjén Gyöngyvér Cheru­­binja. Szellemes, hiteles, ka­rakterisztikus. Az előadás egyik legro­konszenvesebb vonása: szín­vonalának egyenletessége. Az tehát, hogy a színészek játé­kának esztétikai értéke majdnem azonos. A kiemel­kedő siker­ű alakításokat jó­formán csak egy hajszál választja el a többitől. A szép Máté Eta Zsuzsija pél­dául a maga egyszerűségével és határozottságával feltét­lenül jól felel meg a szerep követelményeinek. Kátay Endre karakterisztikus ker­tésze roppant mulatságos és jellemző. Falvay Klára gróf­­néja kifejező és — szeren­csére — egyáltalán nem szenvelgő. Sok szépség, jellemző erő van a kisebb szerepek alakí­tóinak játékában is. Ifj. Kő­műves Sándor ítélőszéki al­­elölülője, Katona András Basiliója és Szendrey Ilona Marcellinája feltétlenül ezek közé tartozik. Sikeres szí­nészi munka Halasi Iván Bartholója is. Az epizódszerepekben Me­­zey Károlyt, Takács Máriát, Wiegand Gyulát, Földeák Sándort és Markovits Katit láttuk. Az általában hangulatos, de néhol ridegen­ hidegnek tűnő díszleteket Sándor La­jos tervezte. Ökrös László Beaumarchais vígjátéka a Kamaraszínházban Vallató vacsora Tévé-játéU ffláea fuenc elbeszéléséért Klasszikus örökségünknek jobbára csak polgári, „vá­rosi” felével gazdálkodott eddig televíziónk; mi sem jellemzőbb, hogy a drámák­ban, egyfelvonásosokban oly gazdag életművű Mó­ricz sem jutott még a kép­ernyőre. Tömörkény három játéka, közte a fél évszázada már megfilmesített Barlang­lakok, szinte a tévére szüle­tett, s novelláiból is kikerül­ne egy olyasfajta füzér, mint a franciák Maupassant elbe­széléseinek filmre vitelével produkáltak. Móra miniatűr­jeiből nemkülönben; ezt a Vallató vacsora mint kezdet kétségtelenül bizonyította. Nem tartjuk eleve helyte­lennek, ha a filmre, tévére alkalmazás belenyúl a klas­­­szikus szövegbe, tömörít, éle­sít, fokoz. A Vallató vacsora pompás dialógusai, kevés­­szavú leíró részei azonban már előre fölöslegesnek sej­tették a változtatást, s amint végignéztük, igazoltnak lát­tuk föltételezésünket. Mann Lajos szükségtelenül és Móra ragyogó párbeszédei­nek színvonalához föl nem erősen bővítette meg a kis re­mek szövegét a bevezetőben, valamint hígította föl a be­tyár és a csendbiztos lélek­tanilag éppen pattogó tö­mörségével hitelesített szó­párbaját. Rontott a feszültsé­gen a békákra utalás már a bevezető képekben, s torzí­tott a szituáció eredeti lég­körén, hogy a novellával el­lentétben a színhely nem a csendbiztos háza, hanem — riasztó jelekkel, deressel — félelmessé tett börtön. így sikkadt el a csattanó is, mely a novellában hatásosabb, hi­szen ott a betyár zörgeti rá az ablakot a jól végzett val­latás hiedelmében álomra szenderült csendbiztosra, hogy ha csirke helyett béka­combot is etetett meg vele a fondorlatos pandúr, azért ő járt túl az eszén, amikor orgazdákul légből kapott ne­vekkel traktálta. A történet persze, s főként Móra pompás nyelve, így is érvényesült. Egri István ön­elégült, nyugodt, tempós csendbiztosa és Molnár Ti­bor ijedtségéből egyre in­kább magára találó betyára — Móra figuráinak igazi életre keltése. Szőnyi Sán­dor rendezése az írói ábrá­zolással való azonosulásról tanúskodik, bár néhány dol­got másként képzelnénk; a betyár rádöbbenését arra, hogy „térdikék” helyett bé­kával etették, képileg lehe­tett volna kifejezni; a pusz­ta névsort kézjeggyel hitele­sítő komikus és stílszerűtlen mozzanatot viszont el kel­lett volna hagyni. Gyöngyösi Lajos fölvéte­lei hangulatosak, a várost és Móra életművét illusztráló, nem nagyon sikerült beve­zető képsor kivételével: ez az előtte műsoron volt Sze­gedi mozaik után egyébként is fölösleges volt. Sajnáljuk, hogy a szegedi népnyelv ízeit, a szép ö-ket és rövid, zárt e-ket, melyek Móra szövegében kitűnően, atmoszférát teremtőn hatnak, nem élvezhettük. Az meg bosszantott, hogy a narrátor, Sinkovics Imre Móra híres csókai ásatásainak helyét csókainak mondta. Péter László Ki mit tud? döntő Jól sikerült műsorral egy­bekötött Ki mit tud?-vetél­­kedő döntőt rendezett a Sze­g­edi Diákklub a Szabadság Moziban vasárnap délelőtt. A fiatalok által összeállított és megrendezett műsorban főként középiskolások és egyetemisták léptek fel. A műsorszerkesztés fáradsá­gos munkájáért Agai Kata­lin érdemel dicséretet. A műsorban felléptek Apai Katalin, Boros Mária, Du­­becz György, Enyedi Árpád, Gyürki István, a Kristály­­énekegyüttes, Mari Zsuzsa, Pallag Lajos, Rózsa Sándor, Vámosi Éva, Visy Gábor, a Gépipari Technikum két tánczenekara és a „sárga­­ingesek” táncegyüttese. A műsorban szerepelt még a November 7. Művelődési Ott­hon táncegyüttese, a Tömör­­­ény gimnázium táncospár­ja és a KISZ Szeged városi bizottságának modern tánc­klubja. A táncokat betanítot­ta: Tiszainé Szabó Stefi, dr. Visztné Kende Eta és Ker­tész Éva. A műsor felénél került sor a Ki mit tud? szellemi ve­télkedő szegedi döntőjére a Radnóti Miklós általános gimnázium és autószerelő­ipari szakközépiskola és a Tömörkény István gimnázi­um és szakközépiskola 5—5 tagú csapata között. A ve­télkedőből győztesen került ki a Radnóti gimnázium csapata: Horváth László, Izsák Péter, Karácsonyi Pé­ter, Petri Ferenc és Valas­­tyán Pál. Szép teljesítmé­nyükért csehszlovákiai kül­földi utazást nyertek. A má­sodik helyezett Tömörkény gimnázium csapatát — Pálfi Katalin, Igaz Tünde, Onczai Csaba, Matuz István, Kiss István — színházbérlettel ju­talmazták meg. A városi képzőművész körök kiállítása Vasárnap délben a Haza­fias Népfront Vörösmarty I utcai dísztermében nagy ér­deklődéstől kísérve nyílt meg a városi és a vasutas képző­­­­művész körök tagjainak ki­állítása. A megjelenteket Dér István tanár, a városi képzőművész kör vezetője üdvözölte, majd Papp György rajzszakfelügyelő megnyitotta a kiállítást, amelyen a két kör 16 tagjá­nak 50 alkotása, köztük négy szobor látható. A kiállítás tematikája gazdag. A kifejező eszközök változatosak. Ez igen jól mutatja, hogy a képzőművé­szeti körökben sokoldalú képzés folyik. Mégis elsősor­ban a tanulmányokat kell kiemelni. Ezek a legkomo­­­lyabb, legelmélyültebb mun­kák. Itt mérhető le legin­kább a köztagok rajzi fel­­készültsége, formabiztonsá­ga, melyek jó alapot biztosí­tanak továbbfejlődésüknek. Fritz Mihály, Kiss István és­­ Csonka János karakteres portréi biztos rajztudásról, a ceruzatechnika alapos isme­retéről tesznek bizonyságot. Konstruktív, jól szerkesztett szénrajzok Kovács Jolán és Nyilasi Imre munkái. A grafikai eljárással készült képek közül kiemelkedik Bede István monotípiája és linóleummetszete, melyek jó kompozíciós érzéket sejtet­nek. Nagyon hangulatos színfoltjai e kis tárlatnak az olaj- és pasztelképek: Simon Miklós balatoni tájai, Zol­­tánfi István Utcarészletei. Az előbbinél oldott, puha szín­fényjáték ragad meg, az utóbbi tudatosan komponál, visszatartja a színeket. Har­monikus, meleg hangulatú Drégely József Olvasónője, kiváló technikával készült Nagy László akvarellje, a Tanya. A szobrok tehetséges alkotói is kitettek magu­kért. Balla Andor női feje igazán szép, lírai ihletettségű munka. Tári Emma, Zoltánfi István szobrai is komoly elmélyültséget tükröznek. Gyémánt- és aranydiplomás pedagógusok köszöntése A Pedagógus Szakszervezet nyugdíjas csoportja tanács­kozást tartott a szakszerve­zet helyiségében. Az össze­jövetelen megemlékeztek Szeged felszabadulásának 20. évfordulójáról és üdvözölték az idén gyémánt- és arany­diplomákat nyert kartársai­kat. Gyémántdiplomát kapott ebben az évben Nemes Árpád, Székely Alfréd, Molnár Ist­ván, Istvánföldi Józsefné, Botond Lajosné és Lakos Antal. Aranydiplomát kapott Török Mihály, Takács Mi­hály, Marót Károly, Antal József, Sallay Mária, Havas Hajnalka, Peterdi Lajos, Pe­­terdi Lajosné, Katona György és Kmetty Gyula. Az összejövetelen Szakáll László, a nyugdíjas csoport titkára mondott beszédet. A többi között bejelentette, hogy a szakszervezet vezető­sége október 5-én rózsacso­korral köszöntötte a 102 esz­tendős Sztojka Béláné Csúcs Annát. A nyugdíjas pedagógusok ülésén dr. Szeghy Endre nyu­galmazott főiskolai tanár nagy tetszéssel fogadott elő­adást tartott Szeged és kör­nyéke népzenéjéről. Hiúsági hangverseny az aulában Vasárnap délelőtt filhar­móniai hangversenyt tartot­tak az aulában. Ez egyrészt szervesen kapcsolódott a vá­rosunk felszabadulásának huszadik évfordulója alkal­mából rendezett ünnepségso­rozathoz, másrészt az 1964— 65-ös évad ifjúsági koncert­sorozatának nyitóelőadását jelentette. A cél megvalósí­tását igen jól szolgálta a műsor összeállítása. A fel­hangzó darabok — Beetho­ven Prometheus-nyitánya, Szabó Ferenc Föltámadott a tenger című oratóriuma, va­lamint a Mádi Szabó Gábor által nagy meggyőző erővel előadott költemények — egytől-egyig a szabadság diadalmas eszméjét sugároz­ták. A hangversenyen közre­működő Bartók Béla Filhar­monikus Zenekart és a Zene­barátok Kórusát Vaszy Vik­tor vezényelte. Az oratórium szólistája­­ Szabó Miklós volt. F. J. Kályhafűtőt­­ elvesz a Gépipari Kollé­gium, Moszkvai krt. 11—13. szám k. 8331 Kedd, 1964. október 13. DÉL-MAGYARORSZÁG 7

Next