Délmagyarország, 1966. január (56. évfolyam, 1-25. szám)
1966-01-11 / 8. szám
A MAGYAR 56. évfolyam, 8. szám SZOCIÁLIS! A MVJSKÁSPÁR! LAPJA Ára: 50 fillér Kedd, 1966. január 11. Szovjet—vietnami barátsági nagygyűlés Hanoiban írj? A tájékoztatás nyílt témmá 55« Szükségük van egymásra :5T: Milliókat termel a „milliomos” ktsz Ötven vállalat fiataljai segítik a legnagyobb erőmű építését Több mint ötven vállalat fiataljai segítik februártól az ország legnagyobb erőművének, a Gyöngyösvisontai Hőerőmű és az itteni külszíni fejtés építését. A nagy jelentőségű megmozdulás kiindulópontja: a KISZ Központi Bizottsága védnökséget vállalt az építkezés felett. A fiatalok kétszer akkora beruházás támogatását vállalták, mint a Dunai Cement- és Mészmű. A körülbelül 7 milliárd forint költséggel épülő erőmű első gépegységei a tervek szerint 1969 februárjáig kapcsolódnak be az ország energiahálózatába. A következő időszakban ifjúsági építőtáborok létesülnek majd a helyszínen, itt helyezik el az építésben részt vevő fiatalokat. A Gyöngyösvisontai Hőerőműn túl védnökséget vállal a KISZ egy Szovjetunió és Magyarország között épülő 400 W-os távvezeték építése felett is. A cél: selejt nélkül Fokozott anyag érdekeltség ösztönöz gondosabb munkára A rossz minőségű munka zsebbe vág. Elsősorban a népgazdaságnak, az üzemnek veszteség, de ahol már megtalálták az ellene folytatott küzdelem ösztönző formáit, a prémiumot vagy a kártérítést, ott az egyén is megérzi, ha selejtet okoz. A jó minőség szöges ellentéte, a selejt, mindenütt jelen lehet, ahol dolgoznak, azonban el is lehet kerülni mindenütt. A cél: selejt nélkül, vagy legalábbis minél kevesebb selejttel. Megfelelőbb eljárások Kár szépíteni: tavaly 0,9 százalékkal több selejttel dolgozott az öntödei vállalat szegedi üzeme, mint 1964-ben. Még a megengedett határt is átlépték. Igaz, így is a többi öntöde átlaga alatt maradtak, de ez nem vigasz. A múlt év új gyártmányok kialakításával telt el, a termelés mennyisége is növekedett, ezek következtében szaporodott fel a selejt. A szentesi Kontakténak többé nem szállítanak öntvényt, viszont az orosházi üveggyárnak üvegkokillát készítenek, az Egri Finomszerelvény Gyár számára a Lehel hűtőszekrényekhez való alkatrészeket öntik, hegesztőpálcákat pedig országos ellátásra gyártanak. A termékek fele kicserélődött, s most már nemcsak egy, hanem háromféle minősítésű vasat öntenek. Az idén nem lesz újabb profilrendezés: elérkezett az ideje a selejt alapos leszorításának, melyhez intézkedési tervet is készítettek. A legtöbbet az úgynevezett forró szeles kupolókemencék üzembe helyezésétől várják, melyek az eddig használatos kemencéknél csaknem száz Celsius-fokkal magasabb csapolási hőt biztosítanak. Ezek márciusban készülnek el. A hűtőgép-alkatrészeket ezentúl nem homokkal, hanem héjformával készítik. S mivel az üzemben prémium és kártérítési kötelezettség teszi érdekeltté a dolgozókat, ők is sokat tehetnek a selejt ellen. Csak első osztályú áru A Tisza Bútoripari Vállalat szegedi gyárában csupán a selejt fogalmát ismerik, selejtes, leértékelt készárut már hosszú évek óta nem adtak ki kezükből a dolgozók. Az üzem tavalyi 18 millió forint értékű termelését egyetlen forinttal sem csökkentette elszabott, rosszul megmunkált, hibás áru. A selejt elleni küzdelem a szabást megelőző anyagválogatással kezdődik, s tart valamennyi technológiai folyamaton át, egészen a termék átadásáig. A munkások minőségi prémiumot kaphatnak. A gyár első osztályú árui legfeljebb szállítás közben sérülnek meg, de erről ők nem tehetnek. Az idén magasabb értékű termelést ír elő a terv a tavalyinál. A központból rövidesen kibocsátják az új anyagi ösztönzési feltételeket, melyek még inkább jó munkára serkentenek. A vállalat valamennyi gyáregysége feladatul kapta idén a selejt nélküli, minőségi munkát. Munkaverseny segítségével A Kéziszerszámgyár szegedi üzeme 1965-ben 38 millió forint értékű árut termelt, de a termelésnek körülbelül két százaléka selejtesnek bizonyult. Meglehetősen sok gondot okozott a kohóművektől kapott gyenge minőségű alapanyag, azonban bent a gyárban is gyakran került veszélybe a minőség az úgynevezett melegüzemben és az öntödei formakészítésnél. Az edzés új technológiája viszont csaknem kizárja, hogy e munkaművelet a selejtet gyarapítsa: az indukciós edzéssel készült kéziszerszámok, egyetemes fogók kitűnően beváltak. A szegedi kéziszerszámgyár 1966-ra többek között azt a célt tűzte ki, hogy a selejtet 1,5—1,8 százalékra csökkenti. Ehhez megfelelő intézkedési tervet is kidolgoztak. A legtöbbet mégis a most ismét megkezdődő éves munkaverseny hozhatja, hiszen elsősorban a munkásokon és a termelést közvetlen irányító műszakiakon múlik a minőség alakulása. Tűzhely, hűtőszekrény, tv és rádió Jobb ellátást ígér a kereskedelem hiánycikklista A Belkereskedelmi Minisztérium vas-műszaki főigazgatóság vezetőinek tájékoztatása szerint 1966-ban villanytűzhely lesz elegendő, s nagymértékben javul a gázkészülék-ellátás. A tavalyi nyolcvanezerrel szemben az idén 180 000 gáztűzhely és bojler kerül forgalomba, gázkályhából viszont a növekvő igények ellenére csak a tavalyi mennyiségre, négyezerre lehet számítani. Elsősorban importtal és választékcserével javítják a zománcedény-ellátást, hiszen a hazai ipar 650 tonnával kevesebbet ad a megrendeltnél. Több alumínium főzőedény, ezen belül százötvenezer „kukta” kerül forgalomba. A hűtőszekrény összmennyisége már elegendő lenne, azonban ezeket egész évben egyenletesen elosztva és nem olyan összetételben kapja a kereskedelem, mint ahogyan a lakosság igényli. Egész évben folyamatos lesz a hetven literes Lehel és Szaratov. A mintegy 162 000 televízió elegendőnek ígérkezik. Főképpen a Favorit, Horizont és Sztár készüléket talál a közönség az üzletekben. S lesz valamennyi Delta is. Nagyjából elég lesz a mintegy 160 000 rádió is. A kereskedelem mintegy húszezer magnetofont kért, a KGM mindössze négy és fél ezret ígért A hiány enyhítésére tárgyalnak a baráti országokkal. örvendetes viszont, hogy évek óta először kielégítőnek ígérkezik az izzólámpaellátás, az eddigieknél hétmillióval többet kap a kereskedelem. Kerékpár és zseblámpa izzóból viszont még mindig csak több milliós importtal sikerül az igényeket kielégíteni. Kevés lesz az unipress elektromos Idén is marad kávéfőző. A szerelési anyagok, az úgynevezett egészségügyi berendezési cikkek és a szerszámok — mindezekből százhúszmillió forinttal kevesebbet ad az ipar — sajnos lassan már klasszikus hiánycikké válnak, ugyanúgy, mint a lakat, a zár, a kulcs. A hiány mindössze hétmillió forint, de százezreknek okoz majd bosszúságot ebben az évben is. (MTI) Öt és fél milliónyi biztosított Mennyit fizet az SZTK táppénzre, gyógyításra, nyugdíjra, családi pótlékra ? A SZOT elnöksége elfogadta a társadalombiztosítás 1966—1967. évi költségvetését. Az előirányzat a társadalombiztosítás további fejlődéséről tesz tanúbizonyságot. 1966-ban a biztosítottak száma 1965-höz képest mintegy 40 ezer fővel növekszik, és ezzel a biztosítottak összlétszáma — ideszámítva a nyugdíjbiztosításra kötelezett kisiparosokat is — előreláthatólag eléri az 5 millió 416 ezret. Ezen belül a táppénzre jogosult munkavállalók száma meghaladja a 3 millió 460 ezret. A költségvetés a többi között táppénzre 2240, gyógyszerekre 1570, gyógyászati segédeszközökre 110, terhességi és gyermekágyi segélyekre 352 millió forintot irányoz elő, temetkezési segélyekre 47,8, anyasági segélyre 67, betegek útiköltségének térítésére pedig 57 millió forintot. 1965-höz képest az idén jelentősen, több mint 970 millió forinttal emelkedik a nyugdíjak összege. A költségvetés itt egyrészt figyelembe vette a nyugdíjak rendezésével kapcsolatos intézkedéseket és azt, hogy a nyugdíjasok száma még évről évre mintegy 40 ezer fővel emelkedik. Másrészt, mivel az új nyugdíjasok általában magasabb alapfizetéssel mennek nyugdíjba, ezzel is növekszik a nyugdíjak átlagos összege. Az újabb intézkedések nyomán 1966-ban lényegesen emelkedik a családi pótlékra kifizetett összeg. Az előirányzat megközelíti a 2500 millió forintot. A megnövekedett munka és feladatok ellenére a társadalombiztosítási igazgatási költségek fedezésére lényegében az 1965. évivel azonos költséget irányoznak elő, sőt, a főigazgatóság több mint 50 fővel kevesebb létszámmal végzi feladatát a tavalyra engedélyezett létszámnál. N növekvő export iiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiii ii A Szegedi Szalámigyár, figyelembe véve a keresletet, 1966-ban 250 vagon csemegeszalámi gyártását tervezi exportra. Ez a mennyiség évi kapacitásának majdnem fele és 30 vagonnal több, mint amennyit 1965- ben külföldre szállított. A gyár vezetősége a termelés növelését elsősorban a munka jobb megszervezésével, a termelékenység növelésével kívánja megoldani. Képünkön: Csomagolják az exportszalámit. Eredményes volt a taskenti találkozó Indiai—pakisztáni közös nyilatkozatot írtak alá Alekszej Koszigin beszélgetése szovjet újságírókkal A TASZSZ jelentette a taskenti indiai—pakisztáni zárótalálkozóról. A felek megbízása alapján a találkozó befejező ülését Koszigin szovjet kormányfő nyitotta meg. A zárótalálkozón ismertették egy közös indiai—pakisztáni nyilatkozat szövegét. Ajub Khán és Sasztri miniszterelnök aláírta a közös nyilatkozatot. A nyilatkozat ünnepélyes aláírása után Koszigin szovjet kormányfő beszédet mondott, s kifejezte azt az óhaját, hogy a taskenti nyilatkozat „India és Pakisztán örök barátságának szimbólumává váljék”. Pakisztán és India vezető államférfiainak taskenti találkozója ezzel véget ért. nak tartják India és Pakisztán hatszázmilliós népének jóléte szempontjából. India miniszterelnöke és Pakisztán elnöke megegyeznek abban: Mindkét félnek minden erőfeszítést meg kell tennie India és Pakisztán jószomszédi kapcsolatainak megteremtéséért az ENSZ alapokmányának megfelelően. Megerősítik, hogy az alapokmány értelmében kötelesek tartózkodni az erőszaktól és vitáikat békés eszközökkel kell megoldaniuk. Úgy találták, hogy a két ország közötti feszültség további fennállása nem szolgálja a béke érdekeit, sem az országaikat környező térségben, sem az indiai—pakisztáni szubkontinensen. nem szolgálja India és Pakisztán népeinek érdekeit. Ennek figyelembevételével vitatták meg Dzsammu és Kasmír kérdését és mindegyik fél kifejtette a maga álláspontját. A két ország fegyveres erőit legkésőbb 1966. február 25-ig visszavonták azokba az állásokba, amelyeket 1965. augusztus 5-ig foglaltak el és mindkét fél betartja a tűzszüneti feltételeket a tüzet szüntessi vonalon. India és Pakisztán viszonya az egymás belügyeibe való be nem avatkozás elvén fog alapulni. A felek nem támogatnak semmiféle propagandát, amely a másik ország ellen irányul, és elő fogják mozdítani azt a propagandát, amely a két ország közötti baráti kapcsolatok fejlődését szolgálja. India pakisztáni főbiztosa és Pakisztán indiai főbiztosa visszatér helyére és a két ország diplomáciai képviseletei újra megkezdik normális tevékenységüket. Megvizsgálják az India és Pakisztán közötti gazdasági és kereskedelmi kapcsolatok, közlekedés, kulturális csere helyreállítására teendő intézkedéseket, továbbá lépéseket tesznek az India és Pa(Folytatás a 2. oldalon.) A taskenti nyilatkozat így hangzik: India miniszterelnöke és Pakisztán elnöke a taskenti találkozón a két ország jelenlegi kapcsolatainak megvitatása után ezennel kijelenti : szilárd elhatározásuk, hogy helyreállítják országaik normális és békés kapcsolatait és előmozdítják népeik kölcsönös megértését és baráti viszonyát. E célok elérését életbevágóan fontos . (Telefoto — MTI Külföldi Képszolgálat) Sasztri indiai miniszterelnök (balról) és Ajub Khan pakisztáni elnök (jobbról) elbúcsúzik egymástól a „semleges villában” folytatott fontos tanácskozás után