Délmagyarország, 1966. szeptember (56. évfolyam, 206-231. szám)

1966-09-11 / 215. szám

Ki mennyit ér? Kiderül ez mindenkiről, a tettek idején, a szorító munka sodrában, amikor ember kell a gátra, amikor a nyolc órába nem férnek bele a tennivalók. A falusi nép is bizonyított ezen a nyáron is, hiszen megint sokszor kellett viharokban, zuhogó esőben helytállnia. S a zömről, a legjaváról most, a munkák hajrájában örömmel állapíthatja meg a közösség: kipróbált, derék emberek. S az talán még nagyobb öröm, hogy az előző évekhez képest, jóval több a becsülettel helytállók száma. Ma már igen sok szövetkezetben erősödik a mag — a közös ügyet értők, s azért jó szívvel dolgozók csapatai—, melyre a legnehezebb helyzetben is számítani lehet A címben feltett kérdésre tehát látszólag könnyű válaszolni. Mindenki annyit ér, amennyit dolgozik, amennyit megért a közös ügyből, amennyit vállal a közös tervekből, felelősségből. Ez így elvileg rendben is volna, csakhogy az értékrend felállítása nem mindenütt megy zökkenők nélkül. Mert a szándék, az emberben rejlő lehetőségek és véges erők is mérlegre kell, hogy kerüljenek. Ahol ezt nem veszik figyelembe, ott nemigen derülhet ki, hogy ki mennyit ér. Hogy a homályos célzások világossá váljanak, el kell mondani egy nem éppen lelkesítő példát A szóban forgó faluban kevés a javakorabeli munkabíró ember. Ezen a nyáron ez a hiányosság majdnem végzetessé vált. De csak majdnem, mert a 15—20 öreg s az általános iskola felsőbb osztályosai megmentették a helyzetet A becsületnek, a helytállásnak olyan szép példáját adták, amely mindenképpen elismerést érdemel, mind anyagi, mind erkölcsi vonatkozásban. Sajnos, a tsz vezetői sem anyagilag, sem erkölcsileg nem becsülték meg eléggé ezt a kiállást mondván: a segítők nem teljes értékű munkások. Az öregek azért, mert öregek, a fiatalok pedig még nagyon fiatalok. S amikor az egyik idős ember megpróbálta kiszorítani az elnökből az annyira várt elismerő szavakat az ingerülten válaszolt neki: „Ne kívánják, hogy tapsoljak maguknak, azt sem tudom, hol áll a fejem.” Csoda-e, ha ebben a faluban kicsit keserűen hangzik a kérdés: mit ér az ember? Hiszen itt a rossz séma, a képtelen előítéletek szabják meg, ki mennyit ér. Itt nem veszik figyelembe, hogy a mi közösségeinkben éppen az a legnagyobb és legszebb tulajdonság, hogy nagy tettek idején képes felülmúlni önmagát öregje, fiatalja ereje teljességét adja. S ezt akkor is nagyra kell értékelni, ha erős férfiak valóban többet tudnának produkálni. Tudnának, de ott nincsenek, s így azt kell megbecsülni, ami van, azokat kell értékelni, akik erejükön felül segítenek. Sok szép munkának volt színhelye a falu ezen a nyáron is és a legtöbb helyen az igazságnak megfelelően derült ki, hogy ki mennyit ér. Sajnos, a fenti eset mégsem egyedüláll. Máshol is előfordult hogy a jó szándékot a megfeszített erőt és akaratot alábecsülték Nem törődtek az emberekkel, mondván, dédelgetni csak a gyereket kell, a felnőtt ember törődjék önmagával. Pedig szocialista közösségben nagyon is idegen és hamis az ilyen okoskodás. Végül is az ember tettei a világ előtt annyit érnek, amennyire a közösség értékeli őket A parasztember régen úgy mérlegelt, hogy megszámolta a kapott pénzt felmérte, mi van a kamrában, a padláson, az udvaron, aztán mondta ki: ennyit értünk az idén. Csak örülni lehet annak hogy ehhez az anyagi természetű számvetéshez ma már magasabb értékű, emberibb követelmények is csatlakoznak. Jó szó, dicséret, bíztatás, a vezetők elismerése nélkül senki nem tudhatja, hogy mennyit ér t&i *. • K. Gy. A MAGYAR SZOCIALISTA MVHKJsPÁRI LAPJA 56. évfolyam, 215. szám Ara: 80 fillér Vasárnap. 1966. szeptember 11. Várossá avatták Szigetvárt • Ünnepi tanácsülés a várvédelem jubileumának emlékére Kállai Gyula elvtárs beszéde Szigetváron A zászlódíszbe öltözött külső képében is megszépült Szigetvárra szombaton a kora reggeli óráktól kezdve érkeztek a jubileumi emlékünnepség vendégei. A szombati program első jelentős eseményeként nyílt meg a megyei, járási és községi tanács együttes ünnepi ülése. Dr. Nagy Gyula, a megyei tanács vb elnökhelyettese köszöntötte az ünnepi tanácsülés résztvevőit és vendégeit köztük Kállai Gyulát az MSZMP Politikai Bizottságának tagját a magyar forradalmi munkás-paraszt kormány elnökét, aki az ünnepi tanácsülés díszelnöki tisztjét töltötte be, majd Kállai Gyula szólt az ünnepi tanácsülés résztvevőihez. Bevezetőben tolmácsolta Baranya megye lakosainak a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága és a magyar forradalmi munkás-paraszt kormány baráti üdvözletét és jókívánságait majd így folytatta: — A szigeti várvédelem a magyar nemzeti függetlenségért folytatott évszázados küzdelmeknek olyan nagyszerű tette volt, amely a későbbi korok embereit is újabb és újabb hősi harcokra lelkesítette. Zrínyi öröksége elevenen él ma is. Arra tanít hogy nemzeti múltunk haladó hagyományait akkor ápoljuk helyesen, ha belőlük új erőt merítünk, ha új erőforrásokat tárunk fel napjaink feladatainak megoldásához. A múlt öröksége akkor hatékony, ha segíti a jelen fejlődését. Bár a szigetvári ostrom óta 400 év telt el, a nemzeti függetlenségért és szabadságért vívott harc a világ számos részén ma sem került le a történelem napirendjéről. Ma is vannak olyan erők, amelyek más népek elnyomására, kizsákmányolására törnek, s ezzel az emberiség nyugalmát, békéjét fenyegetik. Ezek között a legveszélyesebb az amerikai imperializmus, amely a világ csendőrének tekinti magát, amely napjainkban semmivel sem igazolható barbár háborút folytat a szabadságát védő vietnami nép ellen. A helyzet azonban korunkban alapvetően megváltozott. Amíg régebben a nemzeti függetlenségért és a szabadságért harcoló népek bár mindig igyekeztek összefogni, sokszor mégis hosszú évszázadokon át egymástól elszigetelve, önmagukra hagyatva vívták harcukat, addig ma a nemzeti függetlenségnek, a társadalmi haladásnak hatalmas és szilárd tábora van: a szocialista világrendszer. Ez ösztönzést és bátorítást ad minden népnek, hogy sikerrel, világszerte növekvő erővel és egységben vívja meg küzdelmét mindenfajta agresszió ellen, a szabadságért, a függetlenségért és a társadalmi haladásért Erről az útról nem térítheti le őket semmiféle imperialista beavatkozás! Történelmi tapasztalatok igazolják: nem lehet legyőzni azt a népet, amely igazságos ügyért harcol. Kállai elvtárs ezután Szigetvár fejlődéséről szólt majd bejelentette, hogy népköztársaságunk Elnöki Tanácsa ezt a történelmi múltú helységet várossá nyilvánította. — Szigetvár város további fejlődésének is csak egy útja van — mutatott rá Kállai elvtárs —, az, amelyen egész országunk és népünk halad: a szocializmus teljes felépítésének útja. Ahhoz, hogy ezen előrehaladjunk, most mindenekelőtt saját tevékenységünk tökéletesítésére, fegyelmezettebb, pontosabb, jobb munkára van szükség az élet minden területén. Ehhez megvannak az országépítő terveink. Megkezdtük és eredményesen folytatjuk harmadik ötéves tervünk végrehajtását Napirenden van a gazdaságvezetés, a gazdasági mechanizmus tökéletesítésének nagy munkája Tovább fejlesztjük hazánk iparát, emeljük műszaki-technikai színvonalát javítjuk termékeink minőségét Tovább erősítjük a szocialista mezőgazdasági nagyüzemeket , ezen az úton növeljük hazánk élelmiszer-termelését Emeljük népünk általános és szakmai műveltségét erősítjük a szocialista erkölcsöt, fejlesztjük a szocialista kultúrát Az év végén kerül sor népünk elismert vezetőjének, pártunknak IX. kongresszusára. A pártkongresszus összegezi eddigi munkánk tanulságait és tapasztalatait és meghatározza a következő évek feladatait Jelentős mértékben hozzájárul ahhoz, hogy a szocializmus szilárd alapjain mielőbb teljesen felépítsük, felvirágoztassuk hazánkat a dolgozó nép országát: a szocialista Magyarországot! Kállai Gyula beszéde után az együttes tanácsülés ünnepi határozatban méltatta és jegyzőkönyvben örökítette meg Szigetvár hősi védelmének, a 400 éves jubileumnak emlékét, majd Kállai Gyula kitüntetéseket nyújtott át a Zrínyi-kultusz ápolásában, Szigetvár fejlesztésében kitűnt dolgozóknak. A nap folyamán az évforduló számos eseménye zajlott még let Koreai—magyar barátsági nap Mórahalmon A Koreai Nép Demokratikus Köztársaság nemzeti ünnepe — kikiáltásának 18. évfordulója — alkalmából kedves ünnepség zajlott le szombaton délelőtt Szegeden a Hazafias Népfront Csongrád megyei bizottságának Tábor utcai székházában. A megye, Szeged város és a szegedi járás közéleti vezetői fogadták a testvéri észak-koreai nép városunkba látogató képviselőit An Min Szu elvtársai , KNDK budapesti nagykövetségének ügyvivő titkárát és két munkatársát, Cro Szong Rjün és Bárc Zong Thek elvtársakat. A fogadáson elsőként Katona Sándor, a Hazafias Népfront Csongrád megyei bizottságának titkára köszöntötte a vendégeket akik később hosszas baráti beszélgetés kapcsán ismerkedtek meg Szeged és a megye népének életével. A délutáni órákban a megye és a szegedi járás vezetőinek kíséretében a vendégek Mórahalomra utaztak, ahol tiszteletükre koreai-magyar barátsági napot rendeztek. Kocsis Savanya Imre, a községi egységes pártvezetőség titkára és Németh Ferenc, a tanács vb elnöke adtak tájékoztatást községük életéről, mely tulajdonképpen már szocialista társadalmunk szülötte, ugyanis 1950-ig a mai Mórahalom helyén mindössze kéttucatnyi házból álló tanyaközpont volt. Már a községi tanács székházában szívélyes barátság szövődött a község gazdái és a vendégek között. Különösen An Min Szu elvtárs — aki egyébként kitűnően beszél magyarul — kérdezett sokat arról: hogyan változott, szépült az egyszerű földművelő emberek élete szabadságunk 21 éve alatt? A házigazdák természetesen élőszóval is sok mindent elmondottak, később azonban sokkal több szemmel láthatót mutattak. Megtekintették többek között a helybeli Haladás Tsz-csoport központi majorját, majd hosszasan időztek a közösség nagyüzemi gyümölcs- és szőlőültetvényeiben. Kovács Imrének, a csoport elnökének és Dobó Szilveszter főagronómusnak a helyszínen is sok újabb kérdésre kellett válaszolniuk. A baráti találkozó még a községben folytatódott, ahol a kommunális, szociális és közegészségügyi intézmények működését tanulmányozták a vendégek. Közben teljesen megtelt falusiakkal a művelődési ház nagyterme, ahol dr. Kulka Frigyes egyetemi docens tartott előadást észak-koreai élményeiről és arról a hatalmas változásról, melyet néhány évvel a háború befejezése után, 1956-ban láthatott a Koreai Népi Demokratikus Köztársaságban, amikor mint orvos ismét egy évet töltött az új szocialista közegészségügyi ellátás szervezésében. Az esti találkozón köszöntötte a mórahalmiakat An Min Szun elvtárs is. (Siflis felv.) Koreai vonfligolnk Kovács Imrével, a termelőszövetkezeti csoport elnökével megtekintik a közös gazdaságot Az Amerikai KP küldöttsége hazánkba érkezett Az MSZMP Központi Bizottsága meghívására néhány napos látogatásra hazánkba érkezett az Egyesült Államok Kommunista Pártjának küldöttsége Gus Halinak, a párt főtitkárának vezetésével. A küldöttséget a Ferihegyi repülőtéren Komócsin Zoltán, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a KB titkára és Garai Róbert, a KB külügyi osztályának helyettes vezetője fogadta. (MTI) flz iráni sah a Balatonon Mohammad Reza Pahlavi Aryia Mehr, Irán sahinsahja és Farah Pahlavi sahbanu, valamint kíséretük szombaton délelőtt a Balatonál igái Állami Gazdaságba látogatott el A vendégeket a látogatásra elkísérte Kisházi Ödön, az Elnöki Tanács helyettes elnöke, Kiss Károly, az Elnöki Tanács titkára, Szarka Károly külügyminiszter-helyettes, Bonyhádi Károly, a Magyar Népköztársaság teheráni nagykövete, Erdei Lászlóné, a Magyar Nők Országos Tanácsának elnöke. A magas rangú vendégeket megérkezésükkor Losonca Pál földművelésügyi miniszter, Dégen Imre, az Országos Vízügyi Főigazgatóság vezetője és Radnóti István, a gazdaság igazgatója fogadta. Fiatalok virágcsokrokkal köszöntötték az iráni uralkodót és feleségét. Az iráni vendégek elismeréssel nyilatkoztak a látottakról, majd tovább folytatták útjukat és a nap folyamán a Balaton-part több nevezetességét tekintették meg. (MTI) Óriási beruházás A Magyar Tudományos Akadémia Szegeden építi meg legnagyobb beruházását a harmadik ötéves tervben. A biológiai kutatásokat szolgáló épületkomplexum makettje látható a képen. A nagyarányú beruházást lapunk 1. oldalán ismertetjük.