Délmagyarország, 1966. november (56. évfolyam, 258-282. szám)
1966-11-25 / 278. szám
Jobb minőségű, az előírásoknak megfelelő élelmiszerek „Fokozni kell az ellenőrzést, szigorítani a büntetéseket“ — mondta a fővegyész A budapesti városháza ódon épületében találjuk a Vegyészeti és Élelmiszervizsgáló Intézet laboratóriumait. Az ország egyik legfontosabb élelmiszervizsgáló állomása ez, amelynek működése kihat hazánk egész területére. Dr. Vajda Ödön, az intézet igazgatója kalauzol és ismerteti az élelmiszerek minőségét, az elenőrző állomás működését — Csökkent az élelmiszerek hamisítása, de sok helyen nem tartják be a gyártási technológiát — mondja az igazgató. — Ez sajnos országos jelenség. A kenyérre panaszkodnak a legtöbben A kenyérre és a péksüteményekre ... ezek gyakran színtelenek, tömöttek és nemegyszer súly- és zsírhiányosak is. — Nem a liszt minősége okozza a kenyér minőségének romlását — mondja az illetékes laboratóriumvezető —, hanem a technológiai fegyelem hiánya. A sütőüzemekben, beleértve a kenyérgyárakat is, a legtöbb esetben jóval több pékárut sütnek, mint amennyire a berendezéseket méretezték. Legtöbbször nem tartják be az előírt sütési időt, s ezért a kenyér már minőséghiányosan kerül ki a kemencéből. A legnagyobb hiba talán a kenyér szállításánál van. A forró kenyereket összezsúfolják a kenyérszállító kocsiban, ezért deformálódnak, szakmássá, tömötté válnak. Hiba van az üzleti tárolásban is. A polcokon zsúfolódik a kenyér és emiatt is romlik a minősége. Az üzletek többsége, sajnos, nem emel panaszt a nem megfelelő minőség ellen, gyakran szó nélkül átveszi a hibás szállítmányt, nem is kötbérez, pedig erre rendelet kötelezi őket . Nyáron és ősszel még elég sok fagylaltot hamisítanak és ,,maszekok” által forgalomba hozott nápolyit — folytatta tájékoztatónk. — A fagylaltból „kifelejtik” a tejszínt vagy csak minimális mennyiséget adnak hozzá, a gyümölcsfagylaltokból pedig a zsírt. Ha a fogyasztó a fagylaltban jégdarabokat talál, az a legtöbb esetben hamisításra utal, nyilván túl sok vizet adnak hozzá. Ha nem elég édes, az is hamisításra mutat. A nápolyinak főleg a töltelékét szokták hamisítani. Találunk elég szép számmal cukrászsüteményt is, amelyből „kifelejtik” a tojást, és értéktelen alkotóelemeket kevernek bele helyette. A csomagolatlan cukorka Legjobb, ha a cukorkát is csak csomagolva és márkázva vásároljuk, mert így elkerülhetjük, hogy hamisított árut kapjunk. — Mi a helyzet a húsipari készítményeknél? — A húsiparban ritka a hamisítás. Inkább minőségi hiányok vannak. Még a nagyüzemek is nemegyszer túlsózzák a füstölt árut, túl soká tartják páclében, s ezért gyakran élvezhetetlenné válik. A szaláminak gyakran mellékíze van és a tartósított kolbászok tölteléke is laza. Ezeknél a gyors szárítás okozza a laza töltetet és érzékszervi hiányosságot. — Sok hibát tapasztalunk a hidegkonyhai készítményeknél — mondotta a húsáruvegyész. — A vagdalthúsnál nemegyszer az előírtnál több zsemlét adnak a színhúshoz, s emiatt lisztes, nemegyszer savanyú is lesz, és hamarabb romlik. — Az olcsó felvágottaknál és töltelékáruknál az utóbbi időben határozott javulás észlelhető. A fűszerosztályon megemlítették, hogy legutoljára 1957-ben tapasztaltak nagyobb arányú fűszerhamisítást Akkor a paprikát liszttel, festékkel és étolajjal vegyítették. Kávé és tea A kávéadagolás még mindig kifogásolható. Az adagolás normája alapján egy duplához legalább 6 gramm kávé szükséges. Havonként 8—900 vizsgálatot végzünk — mondotta a fűszervizsgáló labor vezetője — és még mindig találunk súlycsonkítást, ami lényegében hamisítás. Azelőtt 100 kávéból 70 volt kifogásolható. Ma körülbelül 17. Ez is nagy szám és az ellenőrzés, valamint a büntetés fokozásával még tovább kell csökkenteni. Ha a kávé íze nem jó, savanyú, vagy más ízű, az rendszerint nem hamisítás, inkább a szakértelem nélküli kávéfőzés, vagy rossz minőségű babkávé következménye. A teánál 2 deciliter vízhez 2 gramm teát kellene adni. Sokszor tapasztaljuk, hogy ennél jóval kevesebbet, nemegyszer csak fél grammot használnak fel. — Mi a helyzet a tejnél és a tejtermékeiknél — kérdezzük a tejlaboratórium vezetőjét. — A tapasztalat kedvező — mondotta a vegyész. — Amióta palackozott tejet hoznak forgalomba, fólialezárással, a tejhamisítás lényegileg megszűnt. Elvétve még előfordul a kannástejnél, de ez is csak ritkán. Ugyancsak megszűnt a tejföl hamisítása is, mivel ezt is zárt zacskóban árusítják. Persze, ha nyitva hozzák forgalomba, fennél a hamisítás veszélye. Hígító — hamisító A legtöbb hamisító hígít, s ezt megteszik a drága borok és likőrök eladásánál is. Negyvenszázalékos rummal keverik helyenként a hatvanszázalékosat, a drága külföldi italokat a jó minőségű, de olcsóbb magyar italokkal. Vizezés is elég gyakran előfordul, s nem ismeretlen a sör súlycsonkítása sem. Találtunk már félliteres korsóban annyi sört, amennyi a 3 decis pohárban is kevés lett volna, és a rövid italokban is súlyhiányost eleget. Ellenszer — mondotta informátorunk —, hogy a pincér, illetve a vendég a súlyhiányos árut ne vegye át, reklamáljon. Ha bevezetik azt a tervezett intézkedést, hogy a boltokban és a vendéglátóiparban fegyelmi könyveket rendszeresítenek s ezekbe minden visszaélést beírnak, tovább csökken a hamisítások száma, mert háromszori büntetés után a csaló és hamisító nem helyezkedhet el szakmájában. Így lehet véglegesen megakadályozni a fogyasztók megkárosítását — mondották befejezésül. Zsolnai László Nehéz verseny A Béke utcai általános iskola úttörői kedden rajkeretben rendezték meg a Ki mit tud? vetélkedőt. Az őrsi vetélkedőkről nagy küzdelemben továbbjutott pajtások harcoltak itt a pontokért. Kellemes meglepetés ért bennünket, amikor váratlanul belépett úttörőszobánkba Szabó Ferenc, a KISZ Központi Bizottsága úttörőosztályának vezetője és Joó Ferenc megyei úttörőtitkár. A vendégek megjelenése fokozta a versenyzők izgalmát, de a verseny színvonalát is. Itt az énekesek és a zenészek mérték össze tudásukat. Nagy volt az igyekezet, hiszen senki sem akart szégyenben maradni. Az irodalmi vetélkedő szereplői szép szavalatokkal, mesékkel, elbeszélésekkel és rövid jelenetekkel szórakoztattak mindnyájunkat. A vendégek meglátogatták a bűvészek, a tréfamondók csoportját, és a kisdobosok összejövetelén meghallgatták a 68 éves Gera Sándor bácsi beszélgetését a kis pajtásokkal, akik sok izgalmas kérdéssel ostromolták a veterán harcost. A továbbjutás minden csoportban nehezen dőlt el. Azt mindnyájan megállapíthattuk, hogy ez a délután nem veszett kárba. Látogatóink az iskola vendégkönyvébe többek között ezeket írták: „Rövid itt-tartózkodásunk alatt s sok élményt, tanulságot han •tunk az iskola és az úttörőcsapat szocialista pedagógiai törekvéseiből”. Altorjay István, VII. oszt. tan., csapattitkár — sok öröm Egészségügyi szabadegyetem Szegeden Az orvostudomány újabb eredményei címmel egészségügyi szabadegyetem kezdődik Szegeden a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat rendezésében. Az ünnepélyes megnyitót dr. Ivánovics György, Kossuth-díjas professzor, a TIT egészségügyi szakosztályának elnöke tartja, november 25-én, pénteken délután 6 órakor a szemészeti klinika tantermében. A szabadegyetem első előadását dr. Obál Ferenc egyetemi tanár, az Élettani Intézet igazgatója tartja, Az élettani kutatások újabb eredményei címmel. A 12 előadásból álló sorozat május 5-ig tart Holnap: vietnami szolidaritási gyűlések Szegeden Holnap, pénteken Szegeden több vietnami szolidaritási gyűlést tartanak. Délután 3 órakor a szemészeti klinika négy előadótermében az orvosegyetem professzorai, oktatói, az egészségügyi dolgozók tartják gyűlésüket. Délután 5 órakor a József Attila Tudományegyetem Dugonics téri nagytermében a JATE professzorai, oktatói tartják vietnami szolidaritási gyűlésüket. A Juhász Gyula Művelődési Otthonban este 7 órakor az élelmiszeripari dolgozók, valamint az I. kerület lakói tartanak szolidaritási gyűlést. A szolidaritási demonstrációkon — a Hazafias Népfront városi bizottsága elnökségének meghívására — részt vesz a Dél-vietnami Nemzeti Felszabadítási Front budapesti irodájának képviselője is. Védelmet kérnek... Lapunkban tegnap írtunk a lakásüzér-házaspár bukásáról. Sokan siratják összekuporgatott pénzüket, amelyet a lelketlen üzérek raffinált módon kicsaltak tőlük — mint írtuk. Viszonylag „jól járt”, aki a legtöbb pénzt, 18 ezer forintot számolt le Prágai Lászlónak és feleségének, mert beköltözhetett a lakásba, albérlőként. Furcsa szituáció ez, hiszen S. V.-né a 18 ezer forintos vételárral, ha nem is jog szerint, de „lakástulajdonos” és albérlő egy személyben, illetve két kiskorú gyermekével együtt. Tűrhetetlen állapotokról panaszkodott tegnap szerkesztőségünkben S. V.-né. A bűnügyben szintén főszerepet játszó Prágainé szabadlábon maradt, mert 8 hónapos gyermekét gondozza. A panaszos szerint azonban ez a gondozás inkább éheztetés, mert a gyerek egész héten át nem kapott mást csak rántottlevest. Prágainé már mindent elherdált a lakásból, a gyereket kosárban altatja, mert a gyerekágyat is elzálogosította. S. V.-né védelmet kér Prágainé gyerekének, de önmagának és két kiskorú gyermekének is. Prágainé ugyanis megfenyegette, hogy rájuk nyitja éjjel a gázcsapot, mert betolakodott a lakásba. S. V.-né egész éjjel virraszt, mert attól tart, hogy az önmagát kisemmizett Prágainé beváltja fenyegetését. Az illetékes hatóságnak — úgy véljük — az életveszélyes fenyegetésbe sürgősen be kell avatkoznia, sőt a gyámügyi hatóságnak is a csecsemőkorú gyermek védelmében az Alsókikötő sor 8/b számú házban. I.. P, Az Acta Historica új kötete A régi magyar történelem levéltári és elbeszélő forrásainak tartalmi kapcsolatához, a bennük található formai és tényt közlő egyezések, hasonlóságok, valamint az ebből levonható következtetések néhány vitát kiváltó problémájához szól hozzá Kristó Gyula Korai levéltári és elbeszélő forrásainak kapcsolatához című tanulmánya, az Acta Historica XXI. kötetében. Nevezetesen a Kardos Tibor és Trencsényi-Waldapfel Imre közti vita megoldásához járul hozzá néhány adalékkal, miközben olyan megállapításokat tesz, melyek módosíthatják történetírásunk eddigi álláspontját is az okleveleknek történeti forrásként való felhasználását illetően. Tizennegyedik századi dokumentumok összevetésével egyrészt annak valószínűségét igazolja, hogy okleveleink anyagának az elbeszélő forrásokba — krónikákba, gestákba stb. — történő átkerülése nem velencei hatásra, hanem belső, hazai fejlődés eredményeképpen, szükségszerűen következett be — s ennek elképzelhető okait is leírja —, másrészt ezzel szoros összefüggésben Trencsényi-Waldapfel mellett tör pálcát Küküllei János történeti munkásságának értékelésében. Felhívja a figyelmet arra, hogy az okmányok felhasználása, hamisítása, vagy tudatos torzítása a kor történeti munkáiban már a XI. század óta divatos írói fogás lehetett: ezt követelte, illetve várta el a királyi udvar szelleme. Küküllei János pedig — akit az oklevelek történeti forrásként való kezelésében eddig első historikusnak tartottunk — valójában csak örökölte ezt a módszert, s sokkal ravaszabb, kevésbé naiv formában művelte. A József Attila Tudományegyetem magyar történeti tanszéke fiatal tanársegédjének munkája minden bizonnyal érdekes vitát vált majd ki történészkörökben. N. I. Előadássorozat századunk irodalmáról Ezzel a címmel indítja meg irodalmi előadássorozatát a TIT és a városi tanács művelődésügyi osztálya vasárnap, november 27-én délelőtt 11 órai kezdettel a Somogyi Könyvtár olvasótermében. Az évek óta hirdetett Századunk művészete sorozat folytatásaként az idén három tagozatban, zenei, irodalmi és műszaki-művészeti szekcióban szervezik meg az ismeretterjesztő előadásokat. A vasárnap induló hat előadásból álló sorozat a huszadik század magyar és világirodalmának nagy életműveit kívánja bemutatni. November 27-én, első alkalommal, a drámaíró Sartre-ról tart előadást Gera György író, műfordító. A további program szerint Illyés Gyula költészetéről dr. Tamás Attila egyetemi docens, Ilja Ehrenburgról E. Fehér Pál, az Élet és Irodalom szerkesztője, Garda Lorca költészetének és színműveinek népiességéről, korszerűségéről Horányi Mátyás egyetemi adjunktus, Tamási Áronról Czine Mihály egyetemi docens, Hemingway-ról pedig Ungváry Tamás irodalomtörténész, műfordító beszél. Az előadásokat az írók műveiből vett szemelvényekkel illusztrálják az Egyetemi Színpad, valamint szegedi színészek közreműködésével A sorozat valamennyi előadásán 14—16 oldalas bibliográfiát kapnak kezükhöz a jelenlevők, mely az előadás legfontosabb adatait tartalmazza. A KONGRESSZUSI VERSENYBEN: A furnérszabó Nagy, zöldre festett gép előtt áll, a masinán piros gombszemek hunyorognak, ahogy kezével dolgoztatjapihenteti, mikor hogy kell Ezzel vágja a furnért Molnár István, a Tisza Bútoripari Vállalat szegedi gyárának munkása. Pontosan, milliméteres méretre és gyorsan is kell dolgoznia, hisz öt asszony keze alá adja a munkát, s ráadásul ennek az asszonybrigádnak ő a vezetője. A szocialista címért küzdenek, s eddigi eredményeik sikerrel biztatnak: összeillesztett lemezköteget tesz a vágóprés alá Molnár István. Egyenes szélűre nyesi mindkét oldalát. Egy pozdorjalapon szálkás betűk, számok: 196 darab. Ennyit kell előbb megcsinálni, mentegetődzik, aztán majd beszélhetünk. Később, ahogy szóra is jut idő, a kongresszusi versenyről beszélünk. Július közepén még több mint két hét volt a lemaradás az üzemben, főképp anyaghiány miatt. Ekkortájt kezdeményezték, hogy augusztus 20- ra dolgozzák le egyheti, november 7-re pedig a teljes hátrányukat. Az összefogás, a brigádmozgalom sikert hozott az üzemnek. És ők? — Novemberi tervünk 80 százalékát is teljesítettük már a kongresszus tiszteletére. A kék inges, feltűrt ingujjú munkás tagjelölt. A DISZ-ben, majd a KISZ-ben végzett mozgalmi munkát, vezető, titkár is volt, most pedig 32 évesen úgy érzi, hogy a párt eszméiért a párt soraiban még többet tehetne. S. M. GYORSPOSTA • GYORSPOSTA GYORSPOSTA GYORSPOSTA LESZ VILLANY AZ UDVARBAN A Kecskeméti utca 3/b szám alatti lakosok levelükben közölték: a DÁV szerelői a villanyórákat leszerelték a folyosóról, s helyette új vezetékeket, új órákat állítottak be. Örömmel fogadták ezt a lakók. Bosszankodva tapasztalták azonban, hogy az épület udvarára nem gondoltak, s ezért az még mindig sötét. A panaszra a második kerületi házkezelőség a következő információt adta: a Kecskeméti utca 3/b számú ház udvari villanyvilágításának megoldását az IKV számontartja. A megelelő tervrajzokat már elkészítették, az IKV - központ hamarosan átküldi azt a DÁV-nak, s a DÁV a bekötési munkálatokat minden bizonnyal még az idén elvégzi. SZABADDÁ TESZIK A JÁRDÁT A Kossuth Lajos sugárút 3. és 5. számú házakra emeletet építettek. Az arra járóknak úgy tűnik, hogy az építést már befejezték, az épületelemek tárolására felállított elkerített részt azonban még mindig nem bontották le, nem vitték el a járdáról. Pedig a város e része megkívánná a nyugodt közlekedési lehetőségeket, s ezért jó lenne az illetékesek gyors intézkedése. Csányi Ferenc László Iván, az I. kerületi tanács építési és közlekedési csoportjáa problémála száa legrövinbk vezetőit mára adottban közölte: több időn belül szabaddá teszik a járdát és biztosítják a zavartalan közlekedést. A Csanád megyei tanács építési és vízügyi osztályra már korábban kérte az első kerületi tanácstól, hogy az elkerített rész továbbra is rendelkezésére álljon, e kérelmet azonban az építési és közlekedési csoport elutasította, mivel itt a munkálatokat már tényleg befejezték. Csütörtök, 1966. november 24. Q £.L-tÓAG1 ARQRSZÁQ 5