Délmagyarország, 1966. november (56. évfolyam, 258-282. szám)

1966-11-05 / 262. szám

Megkezdte tanácskozását a budapesti pártértekezlet Ma délelőtt az Egyesült­ Izzó művelő­dési házában megkezdődött a budapesti üzemek, vállalatok, hivatalok és intézmé­nyek, valamint a lakókörzeti pártszer­vezetek kommunista küldötteinek kétna­pos értekezlete. A tanácskozáson csak­nem 4500 pártalapszervezet képviseleté­ben körülbelül 600 küldött vesz részt. A tanácskozáson részt vett és a­z elnök­ségben foglalt helyet Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első tit­kára, Gáspár Sándor, Nemes Dezső, So­mogyi Miklós, Szirmai István, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, Németh Kárroly, a budapesti pártbizottság első tit­kára, A tanácskozást Venéczi János, a­ buda­pesti pártbizottság titkára nyitotta meg majd Németh Károly, a pártbizottság el­ső titkára szóbeli kiegészítést fűzött a bu­dapesti pártszervezetek 1992 óta végzett mimikáját összegező írásos jelentéshez, majd megkezdődött a vita a pártbizott­ság beszámolója felett Cél: az építési idők csökkentése Kongresszusi műszakok az építőipari vállalatnál A pártkongresszus tisztele­tére az ÉM C­songrád megyei Állami Építőipari Vállalat 94 brigádja, összesen másfél ezer dolgozója tett felajánlást. Ezeknek a vál­lalásoknak nagy részét már becsülettel teljesítették is. Most, a kö­zelgő párt­kon­gresszus tiszte­letére a vállalat hét munka­helyének dolgozói elhatároz­ták, hogy novemberben kongresszusi műszakot tarta­nak az éves vállalásokon túl annak érdekében, hogy a fontos ipari, illetve lakás­építkezéseknél csökkentsék az építési időket, megtart­sák a határidőket. Szegeden a Bécsi körúti la­kásépítkezéseknél a nyáron középblokk és cementhiány miatt elmaradás volt a mun­kálatokban. Ennél az építke­zésnél a dolgozók vállalták, hogy ezt az elmaradást meg­szüntetik. A kongresszusi műszakok következtében a Mezőgazdasági Technikum „C” jelű épületet már át is ,,5”-es jelű épületét 1967. adták, a „D” jelű épületet augusztus 1 helyett az idén november 15-re, határidőre november 25-re elkészítik, készítik el, a „J” jelű épü­letben pedig húsz lakást 1967 első negyedéve helyett ez év december 22-re elké­szítenek. Így Szegeden a kongresszusi műszakok következtében 172 lakást adnak át határ­időben, illetve határidő előtt. Ugyancsak a kongresszusi műszakokra tett vállalások­ban szerepel, hogy a II-es számú kórház kazánházát december 20-a helyett a pártkongresszus kezdetének napjára elkészítik. Hódme­zővásárhelyen a Divat Kö­töttárugyárnál dolgozó épí­tőmunkások vállalták, hogy a szociális épület emeletrá­építését egy héttel a határidő előtt befejezik. A Felsőfokú Kisteleken öt nappal ha­marább, már november 25-re befejezik az új sütő­üzem építését. Makón a gimnázium felújí­tását egy hónappal hama­rabb, november 30-ra elvég­zik. Szentesen a járási ta­nács épületének tetőfelújítási munkálatait december 30 helyett november 25-re el­végzik A novemberi kongresszusi műszakokhoz csatlakozott a vállalat szegedi központi te­lepének lakatos és asztalos részle­ge is. Az itt dolgozók vállalták, hogy az említett munkákhoz szükséges lakatos és aszta­losipari termékeket időben biztosítják. Költöznek a pálmák Szorgos munka az új kertészeti telepen Még a nyáron került nyil­vánosságra, hogy jövőre megkezdik Szegeden a Ma­gyar Tudományos Akadémia biológiai kutatóintézetének építkezéseit. A nagy jelen­tőségű beruházás megvalósí­tására az újszegedi Odes­­­sza körúton levő kertészeti telephelyet jelölték ki. Ek­kor közöl­ték a vár­osgazdál­­kodási vállalat­tail, hogy a hat holdon elterülő kerté­szetet át kell telepíteni vég­leges helyére, a Kállai-liget mellé. Az akadémiának 1967. április 1-ig rendezet­ten kell rendelkezésre bo­csátani az építkezésre szánt területet Dobó István kertészeti részlegvezető irányításával július végén fogott hozzá Hajós Sándor építőbrigádja a bontási munkákhoz. A bontott anyagot és a moz­gatható üvegházakat folya­matosan szállították át az új telephelyre, s szeptember közepén már ezekből az anyagokból meg i­s kezdték az építést. Nagy volt az iz­galom, hogl meddig tart a kedvező időjárás, s még az­alatt az idő alatt képesek lesznek-e átszállítani a rendkívül értékes és hideg­re érzékeny délszaki deko­rációs növényeket. A kerté­szeti dolgozók azonban Pál­mai Gyula telepvezető irá­nyításával minden munká­ban együttműködtek az épí­tőkkel. Ennek eredménye­ként november 1-re üveg­tető alá került a hatalmas pálmaváz, elkészült a 2100 négyzetméter alapterület­re épülő új növényház ala­pozása, tetővázainak fel­szerelése. Közvetlen befeje­zés előtt áll az ideiglenes kazánház építése, s hamaro­san beszerelik a­­ kazánt, hogy i előbb fűteni tudja­nak az üvegek alatt. Először a pálmákat köl­töztetik át, s a napokban, amikor ezt a munkát el­kezdték, építők és kerté­szek egyaránt megkönnyeb­bültek: sikerül elkerülni a kártevő fagyot. Az áttelepí­tés és az ép­­­ tovább is folyamatosan történik, ugyanakkor az Odessza kör­úton sem szünetel a bon­tás. Az új telepen megkezd­ték 10 ezer hortenzia haj­­tatását, hat üvegházban pe­dig bimbóban díszült 25 ezer szál rózsa. A legszebb ta­lán mégis a nagy gyöngéd­séggel gondozott 21 ezer tő fehér, sárga, Illa virá­goktól sűrű krizantémmező, amely a közelgő névnapok­ra ígér kellemes meglepe­tést. Októberben 65 ezer tulipánhagymát telepítettek, s a dugványok máris szé­pen fejlődnek. Az új kertészeti telepen állandóan nagy a sürgés­forgás, szorgalmas, virágsze­rető emberek serénykednek kedvenceik mielőbbi bizton­ságba helyezésén. Sajtóértekezlet a VDK nagykövetségén Tegnap délelőtt sajtóérte­kezletet rendezett a Vietna­mi Demokratikus Köztársa­ság budapesti nagykövetsé­ge. Hoang Luong nagykövet tényeket, adatokat sorolt fel azokról a háborús bűnökről, amelyeket az amerikaiak Vietnamban elkövettek. Ugyanakkor — ugyancsak tényszerű adatok felsora­koztatásával — ismertette a vietnami nép hősi harcá­nak eddigi eredményeit, a betolakodó ellenségre mért csapásait. Megköszönte azt a baráti támogatást, amelyet Magyarországon a vietnami nép felszabadító harcához eddig nyújtott. November 7-e alkalmából Ünnepségek, kitüntetések, jutalmak Tegnap ismét több szegedi üzemben emlékeztek meg november 7-ről, s ebből az alkalomból tüntették ki és jutalmazták meg a munká­ban élenjáró dolgozókat is. A Kenderfonó és Szövő­ipari Vállalatnál a Könnyű­ipar Kiváló Dolgozója ki­tüntetést kapta Ábrahám Imréné ügykezelő, Balogh Lajosné könyvelő, Joó György újítási csoportveze­tő. A központi gyár dolgo­zói közül ugyanebben a ki­tüntetésben részesült Csiszár Géza cérnázó főművezető, Fekete Nagy Lászlóné bérel­számoló, Goda Imre segéd­művezető, Horkai Vilmos mű­helyi főművezető, Me­­legh Józsefné szövőnő, Mi­hály Lajos áruátvevő, Mol­nár I. Jánosné cérnázó, Pet­ri Józsefné címkéző, Simon Nándorné szövőnő. A Rostkikészítő Vállalat­nál a Könnyűipar Kiváló Dolgozója kitüntetést Juhász László termelési osztályve­zető, Nagy Béla üzemvezető, Magyar György művezető, Hudák Imre főgépész, Ren­des László művezető, Varga Pál csoportvezető, Pék Jó­zsef bádogos, Sarvarcz Ist­ván vontatóvezető. A Kiváló Pénzügyi Dol­gozó kitüntetést Mészáros Jánosné, az Állami Bizto­sító megyei igazgatóságának dolgozója kapta meg. A 10. számú AKÖV dol­gozói közül hetvennégyen a Balesetmentes Közlekedésért jelvényt kapták. Az ötszáz­ezer kilométer baleset nél­küli megtételéért I. fokoza­tú, emlékplakettet Fazekas Imre, Mórád Mihály, Nóg­rádi János, Puskás András, Tóth I. Imre, Tóth VII. Ist­ván, Rozsnyai Sándor, Ko­vács László és Török Antal nyerte el. A ruhagyárban Komáromi Károly termelési osztályve­zető a Kiváló Újító jelvény ezüstfokozatát kapta. A MÁV dolgozói közös ünnepséget tartottak a Pető­fi Sándor vasutas kultúr­­otthonban. Ebből az alka­lomból hetvennégy dolgozó­nak adták át a Kiváló Dol­gozó jelvényt és oklevelet. A vasutasok ünnepségén részt vettek az ideiglenesen ha­zánkban tartózkodó szovjet alakulatok képviselői is. Az üzemekben értékelték a szocialistabrigád-mozga­­lom eredményeit is, s a legjobbakat pénzjutalomban részesítették az ünnepi párt­napokon. A szegedi megyei jogú vá­rosi tanácsnál rövid ünnep­ség keretében dr. Biczó György, a végrehajtó bizott­ság elnöke kitüntetéseket adott át november 7. alkal­mából. Dr. Józsa Katalin, a városi tanács főelőadója. Juhász Imréné, a szegedi I. kerületi tanács főelőadója, és dr Bán Ferenc, a szegedi III. kerületi tanács igazga­tási osztályának vezetője a Tanács Kiváló Dolgozója ki­tüntetésben részesült. Növényvédelmi légibrigád a szegedi járásban A növényvédelem a gaz­dálkodás mind fontosabb részévé válik a szegedi já­rásban is. A hagyományos módszereken túl, az agro­technika legújabb eszközeit is igénybe veszik a növény­kultúrák védelméhez. Most a repülőgépek kapnak mind nagyobb szerepet a vegysze­rezésnél és a mű­trágyázás­nál. Eddig a megyében és a szegedi járásban is csak al­kalomszerűen dolgoztak a budapesti Repülőgépes Nö­vényvédelmi Szolgálat légi brigádjai és legtöbbször a pilóták döntöttek a munka­helyeket illetően. Elsősorban oda mentek gépeikkel, ahol a legjobb körülményeket te­remtette meg a tsz az ellátás és a munkafeltételek tekin­tetében. A közelmúltban azonban egy olyan utasítás látott napvilágot, hogy a megy­ék vegyék át a repülőgépes bri­gádok irányítását és a járási tanácsok bevonásával dönt­sék el, hogy egy-egy időszak­ban hol folytassák a véde­kezést, Így lehetőség nyílik arra, hogy a legveszélyezte­tettebb helyekre irányítsák a gépeket. A megye a követ­kező évben egy újabb repü­lőgépes brigádot kap, ami­nek vásárhelyi központtal a szegedi járás feketeföldi vi­déke lesz a munkaterülete. Két repülőgép dolgozik majd a járás területén főleg Tápé és Kübekháza vidékén. Ös­­­szesen hat gép kap a jövő­ben munkát a megyében és ezekben a napokban folytat­ja egy brigád a termelőszö­vetkezeti repülőterek kijelö­lését. Olyan területeket ke­resnek leszállóhelyként, ahol sem magasfeszültségű veze­ték, sem tanyaépület nincs a közelben, de megoldható a műtrágyák, védőszerek tá­rolása és a vízellátás. Jövőre egyébként egy új szovjet gépet is kap a megye 15 mázsás teherbíró képes­séggel, míg a mostani len­gyel gépek öt mázsás hasz­nos terheléssel repülnek. A kilátások szerint 50—60 me­gyebeli közös gazdaság köt szerződést repülőgépes nö­vényvédelem­re, beleértve a szegedi járás feketeföldi tsz-eit is. Egymillió forint hévizes gyógyhüirdőre Szeged természeti kincse, a nagy mélységekből fölvez­e­­tett hévíz kitűnően bevált Újszegeden a lakások fűté­sére. De másképpen is az ember szolgálatába állítot­ták, mert mint kiderült a vegyelemzéseknél, különféle hasznos ásványi anyagokat tartalmaz, s ennélfogva kü­lönösen a mozgásszervi be­tegségben szenvedők látják nagy hasznát. A Szegedi Fürdők és Hőforrás Válla­lat erre a megállapításra alapozott, amikor az újsze­gedi versenyuszodában je­lentős beruházással létreho­zott egy száz férőhelyes ülő­medencét, hogy azt télen, nyáron használhassák a gyó­gyulásukat kereső betegek. Ezt a közkedvelt és sok száz ember által látogatott hévizes fürdőt most nyitotta meg és ezután folyamatosan üzemelteti a fürdő vállalat, ugyanakkor a nagymeden­cét is használhatják a láto­gatók, amelyben a víz 24— 26 Celsius-fok hőmérsékletű lesz. A hévíz további fel­­használásának érdekében a fürdő vállalat most terven felüli munkaként nagyará­­nyú kivitelezésbe fogott. Az Odessza lakótelepi házakat fűtő víz ugyanis eddig ha­szontalanul elfolyt a Tiszá­ba, miután hőmérséklete egy részét „leadta ” a lakásokba. A 85—90 Celsius-fokos víz, miután végigjárta a lakáso­kat, még mindig 55 Celsius hőmérsékletű volt, mikor a Tiszába ömlött. Ezt a luxust nem engedhetjük meg ma­gunknak, tehát a „korán” el­folyó vizet hasznosítani kell. Erre dolgoztak ki tervet, amelyet most megvalósít a fürdő vállalat. A lakóházak­ból kijövő hévizet felfogják és mintegy 650 méter hos­­­szú csőrendszeren keresztül az árterületen visszavezetik az újszegedi medencé­hez. Ehhez a nagyarányú munkához eléggé későn fo­gott a fürdő vállalat, ugyanis a tervek elkészülte után csak most kezdhettek az 1 millió forintos kivitelezés­hez, amelyet december 31-re be is akarnak fejezni. Dicsé­retes ez a munka annál is inkább, mert a kivitelezés­hez a fürdő vállalat sem bér­alapot, sem munkáslétszámot külön nem kért, meglevő állo­mányával hajtja végre a megfeszítő feladatot. Ugyan­akkor a partfürdőn és az úszóházakon a soros munkák sem szenvednek hátrányt. Zöltségleves és jegyzettömb Az íróasztal szerepét is betöl­tötték tegnap es­te 5 óra után a szegedi Sem­mel­­weis-kollégium ebédlőjében, az ízlésesen, szépen terített asztalok. Akik a terítékek­hez ültek , az Alföldi Üzemi Vendéglátó Válla­lat szakácsai, üzemvezetői, s a bemutató meghí­vott vendégei — étkezés közben fel is jegyezték szak­véleményüket a kollégá­ v főztjé­­ről. Olyan levesek és főzelékféléik kerültek a tányé­rokra, amelyeket különféle zöld­ségs­zárítmá­­nyokból, porokból készítettek a vál­lalat szakácsai; a kara­vá hópe­hely, a szárított kelkáposzta, zöld­bab, sárgarépa, és társaik a torma­dara, a paradi­­csompaprika-por kerültek a kóstol­gató „zsűri” elé. A bemutató, s az utána követ­kező konzultáció célja az volt, hogy a vállalat veze­tői megismertes­sék az illetéke­seket az új, sok előnnyel rendel­kező készítmé­­nyek­ket, kikérjék véleményüket, ja­vaslataikat. A be­mutatót egyéb­ként már több városban sikerrel rendezitek meg. Szegedi kiállítások Bőd László festményei Tegnap délután a Kép­csarnok Vállalat Kárász ut­cai boltjában Stolcz Erik Munkácsy-díjas festőművész megnyitotta Bőd László fes­tőművész kiállítását. A művésznek 1958-ban Helsinkiben, 1960-ban Buda­pesten, 1965-ben Németor­szágban volt önálló kiállítá­sa. Most bemutatott képei vérbeli festőt mutatnak, olyat, aki bőkezűen bánik a szakmája nyújtotta lehető­ségekkel és eszközökkel. Té­mái változatosak: gazdag színvilágú táj és városképei, csendéletei és bibliai-törté­neti tárgyú kompozíciói mé­gis ugyanazt a törekvést fejezik ki: a festőnek a vi­lághoz, az embereknek és saját magának a megértésé­hez a szín és a forma útján kell eljutnia. Az itt szereplő képek zö­me — néhány kivételtől, pél­dául az Alföldi búzamezők­től eltekintve — az elmúlt két év termése. Közülük is kiemelkednek a legújabbak, a szürrealisztikus Csendélet lopótökkel, a Napraforgók, az önéletrajz. A barbár és költőien megfogalmazott in­tim hatású kisformájú képei a Halászok, Nyár, Jónás. Ha tetszik, szimbolikusnak is tarthatjuk néhány képét, a Csendélet, korhadó fal­ al címűt például. Ez a kép egy­szerre jelenti azt amit kon­krétan ábrázol, és általában az elmúlást. Kopár finn szi­get című képe jó példa arra, hogyan lehet a kopárságot nagyon is élő, dús színvilág­gal kifejezni. Mostanában sok festő mintha elfeledkezne arról, hogy keze ügyében van a paletta és az ecset, a kép síkja helyett gyakran csak a gondolat síkján mozognak. Bod Lászlónál ettől nem kell félni, a világról szerzett információit éppúgy, mint saját belső történéseit, festői eszközökkel tolmácsol­ja K­u­­lka Eszter Tápai Ferenc szobrai Figyelemre méltó alkotá­sokkal jelentkezett Tápai Ferenc szobrász, a Fémfel­dolgozó Vállalat II. sz. tele­pének dolgozója. A novem­ber 7-e tiszteletére rende­zett, tegnap megnyílt „házi kiállítás” jószándékú és te­hetséges művészi képet mu­tat. Tápai keresi, kutatja az anyagkifejezési formáit és a maga formanyelvét, így az­tán bazalt, mészkő, már­vány, ólom, réz őrzi kompo­zícióit, a szobrokat, s dom­borításait. Szobrai közül a legfigyelemre méltóbb a harmonikusan összefogott — tipikusan szoborn­yelvű — Bánat című kőszobra, a sti­lizált Piano ólomfigurája s az­ érdekes, inkább elvont mondanivalót tükröző In­­tenczió l. 11. Egyébként sok az általá­nos eszmék szimbolizálását képviselő sz­oborcsoportozat, megoldásaikban több-keve­sebb sikerrel. A 35 éves Tápai Ferenc „műkedvelő" művésze a szobrászatnak. Eddig festett, s mindössze egy éve tanít­ványa a Tábor utcai Kép­zőművész Körben Tápai Antal szobrászművésznek. J. A. NOVEMBER 5. SZOMBAT Pór Bertalan emlékkiállítás A Magyar Nemzeti Ga­léria és a Móra Ferenc Mú­zeum a Nagy Októberi Szo­cialista Forradalom 49. év­fordulója alkalmából em­lékkiállítást rendez Pór Bertalan, a nagy kommu­nista festőművész alkotásai­ból. A kiállítást november 6-án, vasárnap déli 12 óra­kor a múzeum Horváth Mi­hály utcai képtárában Oelmacher Anna műtörté­nész, a Magyar Nemzeti Galéria osztály­vezetője nyitja meg.

Next